Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-14 / 62. szám

MÁRCIUS 14. MAPlö A beruházások előkészítéséről, a jó tervezésről Beszélgetés Szoyka Pállal, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnökével A KB határozatában ezt ol­vadhatjuk: „A tervezők vá­lasszanak a népgazdaság ér­dekeivel és anyagi erőforrá­saival összhangban átló, kor­szerűbb és takarékosabb terv- megoldásoíkflit, szélesítsék a ti­pizálásba bevont építmények körét. Törekedjenek az egyes típustervek ismételt igénybe­vételére ... Ugyanakkor a köz­ponti tervezőiintézetek munká­ját egyszerűsíteni, tehermen­tesíteni kell”. Mint látjuk, csak egyetlen pont, s máris az izgalmas kér­dések sora. Hogyan lehet ol­csóbban, jobban, korszerűb­ben tervezni, hogyan lehet a tervezés munkáját egyszerűsí­teni, ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szoyka Pál élv- társsal, a Pécsi Tervező Vál­lalat főmérnökével. KÉRDÉS: A Pécsi Tervező Vállalatnál évente több mil­lió forint értékű terv készül. Hogyan szolgálhatja a terve­zés a taliarékosságot ? VÁLASZ: Az építkezés, de a tervezés költségeimé is már a beruházási cél és program összeállításánál kellene job­ban figyelni. Sok esetben ma­ga a beruházó lép fel indoko­latlan és költséges követelé­sekkel. Ezért a tervezőknek kritikus szemmel kell minde­nek előírt a beruházási prog­ramot f el ül vizKgáinioik, hogy a beruházási célt a leggazdasá­gosabban, a leggyorsabban va­lósíthassuk meg. A tervezők­ben kétségtelenül már kiala­kult a takarékos szemlélet. Olcsón is lehet szép és korsze­rű épületet tervezni. Ezért én már az alaprajzi rendszer felállítása előtt figyelmezte­tem a tervezőket, vigyázzunk a farán tokra! Konzultációkon ismertetjük a költségvizsgála­tokat, hogy ezzel is tisztában legyen minden tervezőnk. KÉRDÉS: Hogyan befolyá­solhatja a tervező a korsze­rűbb építési módok alkalma­zását? VÁLASZ: Korszerű építési módokra számító tervezéssel. Hallunk van panelgyár, a pa­nelre IkéH terveznünk. Persze a panelépítkezés jelenleg még drágább, mint a hagyo­mányos. De ez véleményem szerint' azért van így, mert nem eléggé korszerű a panel- gyártás technológiája. Igaz, a pandgyártás jól gépesített, de még mindig lehetne auto- maíázálna sok miunkafoQyama- tot. Magát a panelfalak elké­szítését is gyorsabbá olcsób­bá egyszerűbbé kellene ten­ni. Én szeretném, ha a pa­nelgyári műszaki szakembe­rekkel többet tudnánk ez ügyben tanácskozni. Úgy vé­lem. segítenünk kell egymást és ért gyorsan kéE megtenni. KÉRDÉS: Mikor lesz elfo­gadott típusterv a pécsi pa­nelre? VÁLASZ: Két-három héten belül. Kidolgoztunk egy na­gyon alkalmas épülettervet, ez jóváhagyás végett az ÉM Tí­pustervező Vállalatánál van. Ha az engedély megjön, akkor Pécsett sorozatban készülhet­nék a terv állapján a panel- házak. KÉRDÉS: Mennyiben ve­szik igénybe önök a típuster­veket? VÁLASZ: A típustervek egy részt a tervezőintézetet men­tesítik sok felesleges munká­tól, másrészt az építőipari te­vékenység termelékenységét segítik elő. Az országos típus­tervek azonban nem töltötték be eddig hivatásukat. Bara­nyában például éppen a 6 ta­xa-üzem jelenléte és gyárt­mányai miatt minden orszá­gos tervet át keülertt dolgoz­nunk, mert ók nem számol­tak a ste'za-födémekkel. Jó példák erre a Pécsett épülő Jókai úti magasházaik. A tí­pustervek azonfelül nem szá­molnak eléggé a terepadott- ságokkal, amelyek mások itt, mint mondjuk Nyíregyházán. A helyi anyagok felhasználá­sára sincs úgy mód, mintha itt helyben készülnének meg­felelő típustervék. Szerintem ezt kellene a mi intézetünk­nek kidolgozni, mert az orszá­gos típusterveket mindig át kell tervezni, sok munka van velük. A lakásoknál egyéb­ként 100 százalékban típus­terveket alkalmazunk, de az előbbi féontertásoltókal. KÉRDÉS: A tervezés ho­gyan tudja segíteni a kivite­lezés munkáját? VÁLASZ: Jó tervekkel. Per­sze, alapjában véve a terveink jók. Amikor módosításokat kéi- az építőipar, nem is azért teszi többnyire, mert a ter­vek nem jók, hanem ment ki­futották az időből. Ez bizo­nyos emberi gyengeség és kis taktikázás. Néha — s itt kap­csolódom még a takarékosság­hoz — olyan egyszerű, szinte nevetséges részépítmények pon tusán kidolgozott terveit is követelik tőlünk, amit egy munkavezető a helyszínen játszva elvégeztethet minden­féle terv nélkül. Emlékszem a komlói lakásokra, amikor azok épültek, egy tervdoku­Hétfőn: „Amerika í Elektra" A TIT Szabadegyetemén a „Színjátszás és dráma­történet” előadásainak meg­változott a sorrendje. így március 16-án nem az an­gol drámáról, hanem az „Amerikai Elektrá”-ról tar­tanak előadást. Az „Amerikai Elektrádról szóló előadásra így a szín­házi bemutató előtt két héttel kerül sor. A Városi Művelődési Házban sorra kerülő előadást, melyen a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei is közreműködnek. Nógrádi Róbert, a színház igazgatója tartja. Sxőlőkaróxó gép A szőlőkarózás gépesítését sikerült megoldania Roskó Zsigmondnak, a siklósi Ma­gyar—Bolgár Testvériség Ter­melőszövetkezet elnökének. A gépállomási igazgatóból lett elnököt, akinek a nevéhez több jelentős újítás, illetve találmány, — köztük a ba­rázdabehúzó gép — fűződik, a nagyarányú szőlőtelepíté­sek ösztönözték gépének elő­állítására. A kitűnő fehér­borairól híres siklósi termelő­szövetkezet az elmúlt évek­ben 75 holdon telepített sző­lőt és ezen a területen 170 000 karót kellett elhelyezni. Egy ember naponta — fáradsá­gos munkával — mindössze 300—400 karót tud leverni. Az olaj hidraulikával műkö­dő karózógépet UTQS-trak- torra szerelték fel. A traktor két oldalán egy-egy 35 centi­méter átmérőjű bordás tár­csa mozog fel és alá. Az em­bereknek csak annyi a teen­dőjük, hogy a szőlőtőke mel­lé állítják a karókat és a tárcsák negyven centiméter- mélyen belenyomják azokat a földbe. Mivel egyszerre két sort visz a gép, napon­ta öt-hatezer karót lehet el­helyezni vele — vagyis 12—15 ember munkáját végzi el. A karózógépet minden 180 cen­timéternél szélesebb sortávol­ságú szőlőben — tehát ahol a traktor elmegy — alkal­mazni lehet. Négy esztendős könyvtár Négy esztendeje áll fenti a Városi könyvtár, ma már 31 fiókkal, könyvkötő-üzemmel, központtal, 62 ezer kötetnyi könyvállománnyal. Honnan indult? — azt a központ rövid 'története is ér­zékelteti. Kilenc ember - bárom íróasztal így kezdődött: ldlene em­berre három íróasztal jutott az esernyő-boltból „átalakí­tott” központi könyvtárban. A Zrínyi utcai apró helyiségben egymástól sem férve működ­tek a könyvtár legfontosabb részlegei: a pénzügy', a feldol­gozás. a módszertan. Amikor hozzákezdtek az átépítéshez, a központ átköltözött a Sörház utcába. Az átépítést ősszel kezdtek volna — az ígéret szerint. Saj­nos, tél lett az őszből, a befe­jezésre megintcsak az igért határidő után jóval került sor. Tavaly májusban jöhetett visz sza a központ a Zrínyi utcai. , most se nagy, de legalább cél- ! szerűbb és rendesebb helyisé- j gekbe. Uj könyvespolcokat csi- i »áltattak, s hamarosan új bú- | torokat is vásárolhattak. Ez eléggé kalandosan tör- I tént. Az idő már őszből télbe fordult, amikor felajánlottak 100 ezer forintot a könyvtár­nak. — Bútorokat, egyéb be­rendezést vásárolhatnak rajta, — de természetesen csak ak­kor, ha még abban az évben el tudják költeni. A könyvtár dolgozója fel­utazott Budapestre, hogy a közületi bútorüzletben kinézze a megfelelő foteleket, könyv­szekrényeket, székeket, aszta­lokat Ez meg is történt, csak­hogy az üzletben közöltéit hogy a vasút már januárig nem vállal semmiféle szállí­tást, addig pedig a számlázást sem lehet elintézni, asmig nem gondoskodnak a bútorok el­szállításáról Mi maradt hátra? Telefon ide, telefon oda, végül a TEFU vállalta a szállítást. Hatvanezer forint fért fel a nagy teherautóra — bútorok formájában. Itthon aztán kö­vetkezett a raktárprobléma. így történt, hogy a központi helyiségekben és fiókkönyv­tárakban is függönyök, sző' nyegek. modern íróasztalok, kellemes karosszékek fogad­ják az embereket. Szebb környezet-több olvasó És ez nem mellékes szem­pont. Érdekes, hogy a fiók­könyvtárak fejlődési mutatói azt bizonyítják, hogy az olva­sók száma valahogyan össze­függ a környezettel, amely fogadja őket, mikor belépnek a könyvtárba. A fiókkönyvtárak a négy év alatt szinte gombamód szapo­rodtak. Hálózatfejlesztés — ez volt a fő feladat, s el is ér­ték, hogy ma már mindent egy be véve, 31 helyen kölcsönöz a Városi Könyvtár. A fiókkönyv tárak céljára megkapott he­Értesítjük T. ügyfeleinket, hogy összevont f. év március bő I -tói FELSŐMALOM U. II. sz. ALATT ÜZEMEL Ipari és háztartási hűtőgépek javítása, Szembehelyezése. Garanciális szerviz- szolgálat Ahoi egyszer már fetáUila- nak egy katonaposztot, a ci­vilembe rnek ott -nincs sok ke­resnivalója. Mondhattam én tegnap a kiskatonának a Tü­zér utcánál, hogy „szolgálati” ügyben akarok az MTH-isko- lához menni, ahol a díszszem­lére készül a katonai alakulat -— szigorúan elém állt: — Parancs van rá, hogy senkit ne engedjünk be, s tudja, mit jelent a parancs? Maga is volt katona? Vitatkozzam? Inkább meg­kerültem az egész városne­gyedet és az új-mecsekaljai posta felől próbáltam szeren­csét. Itt is keresztbe fordítót: tak két csapatszállító teher­autót a betonon, de harcias poszt helyett két szakács és három sofőr fogadott. Éppen békés termelő munkával vol­tak elfoglalva. Kertészkedtek, ástak, gereblyézték a porha- nyós földet a. virágok alá az új-mecsekaljai parkban. így itt már könnyebben bejutot­tam a díszszemlére készülő egységhez. Az első vezényszó, amit hal­lottam: Félre! Helyet! — és a kalapos, kabátos idegen el­vonult a szép szál, egyenru­hás kiskatonák között. Aztán megindulták a sorok és gya­korolták a vigyázz-menetet, az igazodást, a fővetést. Mind- megannyi katonai mozdulat, amihez feltétlen érterüök kell ►— méghozzá mesteri módon, — ha részt akarnak venni az április 4-i katonai díszszem­lén. A tisztikar odakalauzott az MTH-iskola elé, ahol egy te­herautót neveztek H emel­vénynek. Mikrofont szerelték fel rá és innen irányítja a felkészülést Négyest József őrnagy. — A harmadik ember is emelje a fejét!... Nincs iga­zodás! . ff* jő lesz. csak (gr .4 több könyökével nem tartja, a kontaktust a j hetedik ember, ott jobbról a j hetedik!... Magasabbra a lábfejet, magasabbra... És így tovább, mindaddig, amíg valamennyi sor el nem halad kemény vigyázz-menet- ben az alkalmi tribün előtt. Azután — csakis azután — beszélgethetünk egy keveset. — Ma kezdtük a felkészü­lést ezen a betonúton. Eddig a laktanyában gyakoroltunk, az apróbb fogásokat tanulták meg a katonák és arra töre­kedtek, hogy külsőségekben is mintaszerűek legyenek az egyes fogások. Most a fő fi­gyelem a vigyázz-meneten és az igazodásom van, hogy jól összekovácsolod janak a so­rok, majd pedig az egész egy­ség. — Mennyit gyakorolnak na­ponta? — Hal órát, reggel nyolckor kezdjük és délután kettőkor hagyjuk abba. — Addig egyfolytában? — Vannak szünetek is. A szünetekben meglátogatnak a KISZ-fiatalok. Például húsz lány jön, mindegyik virággal és azoknak nyújtják át, akik a legjobban gyakorolnak. — Máskor majd 15—20 perces műsort adnak a katonáknak a kiszesek a gyakorlás szünetei­ben. Nekünk is kell egy kis kikapcsolódás. Közben két kiskatona is ! odajött. Kun Sándor már öreg honvéd. Másodéves. Soltra való és tavaly is részt vett a katonai díszszemlén. Akkor igen jól ment az egységnek, elnyerték a miniszter elvtárs serlegét. — Morf is azt szeretnénk, ha sikerülne megszerezni a serleget — mondte. — F mi. öregek, elmondjuk a fin- I talabba-knak. hogyan készül- j jenek mint csinálják. S hogy ez így vart, bizonyt I tóttá Sohnsetdee Frigyes tZs€ éves katona, aki Szegedről vo­nult be és most a pécsi hely­őrség diszalakulatának a tag­ja. Arca piros a hideg szél­től, de azt mondja: — Nem érezzük a hideget. Kimé légit a vigyázz-menet. Jön az egység. Már itt ve­rik a betont a kiskatonák. — Előttük egy-egy tiszt vagy őr­vezető, öreg katona, aki irá­nyítja őket, szól a hibáért, ve­zényel a tribün előtt. Most a 11. sor lépett el a legszebben előttünk. Volt igazodás, főve­tés, emelt lábfej, minden. XJffy csinálták, ahogyan majd Bu­dapesten a párt és kormány vezetői előtt keH április 4-én. Kár, hogy még nem érkez­tek meg a kiszes lányok. Most biztosan a 11. sor katonái kapták volna a virágokat... Gáldonyl • Béta Készülődés a nemzetközi borversenyre Budapesten a nyár végén rendezik meg a nemzetközi borversenyt. Ezen mintegy hatszáz féle bort mutatnak be. Néhány hét múlva már megkezdődnek a nemzetközi borversenyt megelőző járási, valamint megyei selejtezők. Baranya megyében a járások­ban áprilisban tartják meg a selejtezőt. Pécsett pedig má­jusban kerül majd sor a me­gyei selejtező megrendezé­sére Fehérpuli-tenyészet Pécsett elrettentő állapotban voltak. Elhanyagolt faház- és mellék- helyiség-néllküli kis szobáét: - kák, egykori műhelyek vagy boltok, többnyire minden vé­dőrács nélkül. Sötétek, hide­gek, piszkosaik — nem kevés pénzbe és főleg nem kevés fáradságba került, míg szép, tiszta, célszerű, szépen beren­dezett könyvtáraikat teremtet­tek a helyükbe. Gyárvároson például sokáig alig volt for­galom. Amikor újjávarázsol­ták a könyvtárat, az olvasók száma hirtelen 400 fölé szö­kött. A Petőfi utcai fiókkönyv tárban naponta 60—70 ember fordul meg — a kis helyiség szép és barátságos. Nem is csoda, hogy szeretnek oda menni az olvasók. S ha eddig a hálózatfejlesz­tés volt a fő munka, most már a meglévő fiókkönyvtárak kor szerűsítése, szépítése az. Néhány példa még: itt a gyér mekkönyvtár ügye, amelyet, legelsőként alakítottak át sza­badpolcos rendszerűvé. Hogy bevált, mondani sem kell. Áz Alkotmány utcai könyvtál- ál- alakítását már ennek alapján csinálták, s hamarosan mint szabadpolcos könyvtárat nyit­ják meg ezt is. S ebben az é\ - ben több könyvtár ilyen át­alakítására is sor kerül. Saj­nos, nincs mindegyiknek akko­ra helyisége, amely ezt lehe­tővé tenni. A helyhiány mos1 is nyomasztólag hat a Városi Könyvtárra. A palitedmixr; könyvtár, amely- szinte egy .el­len az országban, például ed­dig azért nem tudta teljesen betölteni hivatását, mert a pi­ciny helyiségben nem férte], el' az érdeklődők, s nem volt hely egy égetően szüksége ; olvasóterem számára. Csaknem a pécsiek egytízede.. Nem jó még az sem, hogy a i központ ilyen kicsi, s hogy a ] feldolgozás, a könyvkötésze; 1 a raktár mind másutt és má - sutt működik, az pedig külö­nösképpen nem jó, hogy a központban nem lehet még kölcsönzést sem. bevezetni, nemhogy olvasóterem létesíté­sére gondolhatnának. Jó viszont, hogy mindezen nehézségek ellenéne — no é. persze az eközben kapott je­lentős segítségei! felhasználá­sával is — egyre fejlődik a könyvtár. Hogy négy év alatt szinte nulláról 62 ezerre nőtt a könyvállomány, az Is fontos. De egy könyvtár igazi sikeré1 az olvasók száma mutatja. Tavaly 9419 olvasója volt a Városi Könyvtárnak, s a köl­csönzött kötetek száma .337 588. Jó, hogy a 14—18 év közötti korosztály az olvasóknak csak nem egynegyedét teszi ki — ez országos viszonylatban is ki­ugró eredmény. Pedig fontos dolog ez: ebben a korban dó. el, hogy véglegesen olvasó em­berré válik-e a fiatal, vagy sem. Az utolsó negyedévben ki­kölcsönzött könyvek fajtáiról a következő statisztikát sike­rült megállapítani: 25 százalé­kuk mai magyar irodalom, 12 százalékuk mai haladó nyu­gati, 20 százalékuk szocialista országok íróinak műve, a töb­bi pedig klasszikus és egvéb. A város lakosságának eö'’éb ként már csaknem az e«v izé­dé olvasója & Város5 Könyv­tárnak. .Imi •■•t mutaüa. hogy a négyesztendős könyvtár egy­re inkább betölti hivatását. ... ' SL S. i \ mentorai» 10 centi magas volt az asztalion. Ma ez 30 centi és ezt kéll nekünk megszüntet­ni. Felesleges kálónyi papíro­kat összeírnunk. Mi egyéb­ként az építőiparnak sok hasz­nos tanáccsal tudunk szolgál­ni a kivitelezést illetően, sőt a koncentrálásban is segítsé­get tudunk nyújtani. A hely­kijelöléseknél a tervezőket meg is hallgatják s éppen ezért nagy a felelősségünk. Jó lenne persze még a kü­lönböző hatósági engedélyek egyszerűsítése is. A beruhá­zók hozzá nem értése miatt sok olyan feladatot kell ellát­nunk, ami végeredményben nem is a tervezők feladata. — Ezért sürgősen fel kellene ál- | lítami a beruházási irodákat,' igazgatóságokat, amelyek egy ké2Íbe fognák a beruházások | ügyednek intézését. Mint hal- ; lom, megyei szinten ez már 1 folyamatban van, de városi j szinten is jó lenne, ha az ille­tékesek rászánnák magukat a csatlakozásra, KÉRDÉS: Lát-e ön tartalé­kot az építőiparban és me­lyek azok? VÁLASZ: Fő bajok az épü­letek befejező munkáinál van­nak. Szakipari vonalon itt veszt csatát az építőipar min­dig. Jó lenne a szakipari mun­kák minél gyorsabb és minél nagyobb gépesí tése, mert csak ez rövidítené meg a jelenlegi építési időt. A falakat általá­ban gyorsan felhúzzák, itt nincs baj. A szakiparosok vi­szont hónapokon át dolgoz­nak egy-egy épületen. A gé­pesítés, a kisgópesítés megérd a befektetést. Hozassunk gé­peket, csináljunk gépeket mi­nél többet és gyotis megsaok- tatásuk érdekében anyagilag ösztönözzük azokat, akik vele dolgoznak. Természetesen ezt már, mint bizonyos fokig „kí­vülálló” javasolom — mondta végezetül Szoyka Pál elvíárs, ■ a Pécsi Tervező Vállalat fő- mérnöke Siöts István könyvezették es a fajtajellegnek töké­letesen megfelelnek. Anyjuk, illetve nagy anyjuk egy — „Aranyhegyi Cuni” nevet viselő — fe­kete puli, annak anyja pedig egy hí­res Derby-győztes kutya volt. A kis fehér pulik tehát előkelő családfával „dicsekedhetnek”. A pécsi kutyatenyész­tő most újabb fe­hér pulik után ku­tat, részben a törzs tenyészet kibővítés végett, részben azért, hogy idegen vért vonhasson be oeKioaes az egze tikus állatnak szá mító fehér pul iránt. Egyrész azért, mert ritka­ság, másrészt mer színét a divatnak megfelelően változ­tatni' lehet. A fe­kete pulit nem, de a fehérszőrűt olyan színűre festhetik, amilyenre a gazdá­ja kívánja: a ruha, a haj vagy az autó színéhez igazítva. Schmidt József most alakítja ki az ország első fehér pulilenyészetét. Egyelőre három fia­tal fehérszőrű puli­ja van, amelyek A puli, ez a hí­res magyar kutya­fajta — közismer­ten — fekete. Nagy néha születik csak egy-egy fehérszőrű puli, ami csaknem olyan ritka, mint a fekete hollók kö­zött a fehér. Egy neves pécsi tenyész tő — Schmidt Jó­zsef, aki harminc éve foglalkozik már kutyákkal és törzs­könyvezett állatai­val több országos és nemzetközi díjat nyert — célul tűz­te ki a fehér pulik tenyésztését, elter­jesztését. Külföl­dön ugyanis rend­kívül nagy az én?-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom