Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-08 / 57. szám
Számunk tartalmából Demény Ottó, Földeák János, Kiss Dénes és Pál József versei- O Thiery Árpád és Vasco Pratolini elbeszélése Haraszti Pál és Soltra Elemér rajza _ O Hírek, tudósítások, riport a Beatles-egy üttesrő 1 OSZTR1GAS MIC! A PÉCSI Nemzeti Színház a toomoraibb hanguflatú „Éjjeli menedékhely” és a „Hamlet” után, színvonalas siker sorozatát a pénteken este bemutatott Georges Feydeau bohózattal is folytatta. A gondolatokat ébresztő, és gondolkodásra kényszerítő Gorkij és Shakespeare után Feydeau az oldást, a kellemes lazító átmenetet képviseli a színház műsor-politikájában. S ha arra gondolunk, hogy legközelebb a „Balett 964” — majd az Amerikai Elektra” bemutatójára ülünk be, az „Osztrigás Mid” közbeiktatása szükségszerű volt. A műsorpolitika új vonala tehát jó, s a péntek esti bemutatót a közönség legigényesebb része is jókedvű érdeklődéssel nézte végig, mert érezte, hogy színházi életünk egészséges. Georges Feydeau darabja egyébként nem szorul mente- getésne, hiszen saját műfajában éppen úgy klasszikus alkotás, mint a maga műfajéFöldeák János: cAs j míuj t die slzú Estétől hajnalig végtelen versekkel dicsérhetnélek, együtt élt huszonkét évünket sorjázva elő, hogy rója le nemes háláját, tárja ki titkát a lélek. Mert perlekedni halállal még fölemelő, még nyugtató érzés, ha nincs adósságunk magunkkal szemben, s szövetségünkre az altatás szennye sem tapad. Az elpergett két évtizedben nem éltek kívülünk szebben Európánk vérfelhős, viharos egei alatt... Asszonyi kincseid is bálványozhatnám, termékeny tested vonzó szépségét, a már huszonkét éve csodált káprázatos műhelyt s utánozhatatlan gyönyörű rendet, melynek törvényeit két fiúnk élteti tovább; lehetnék szerelmes lobogásű férfi, de csalárd képlet kerekednék ki, és bizalmunk csorbulna megint; minket az örök folytonosság meggyőződése is éltet, és korunk a szivek szabaditóinak tekint. Estétől hajnalig végtelen versekkel dicsérhetnélek, s büszkélkedve kiáltozhatnám: mi egyek vagyunk: Hűségünkben nemcsak a testünk kívánó vágya a lényeg, sosem volt egyetlen mércénk a hevünk és fagyunk. Bennünket az osztály; a szolgák s szegények iszonyú sorsa igazított össze, s holtunkig a szétüldözött munkások, parasztok számára hullajtott mostoha morzsa réme is bujtogat még tiszta csókjaink között. Asszonyi kincseid foglalata a harc, a konok szándék; a népben bízni csak, és bátran, ki felel: hit-e? Ml lenne a sorsom (erre is választ!), ha egyedül járnék? S gyözliet-e így szerte milliók igaza, hite? A jövő elválaszthatatlan társai, s asszony és férfi közös lázadása vagyunk; a változó világ fölött már hatalom, és aki előlünk dacból sem tér ki. tűrje: szaporodnak vele a sors-tragédiák... Estétől hajnalig végtelen versekkel dicsérhetnélek, hogy töretlen állunk a holnap gondjai előtt, hogy az emberért és egymásért számvetést ha tart a lélek, nem kell szegyelnünk a mögöttünk nyújtózó időt. Nincsen alázó adósságunk a néppel s magunkkal szemben. Ha hibáztunk olykor, az se gúnyolható kaland. Szerelemmel, harccal éltünk, s nem hiába hittünk a szebben vén Földünk napkcltő, tisztuló egei alatt... ban a Hamlet... Az „Osztrigás Mid" jó darab, színvonalas, megbízható bohózat, melyből a vígjátéki elemeknek szinte egyetlen kategóriája sem hiányzik. Fordulatosán felépített történet, melynek meglepetései, és szigorúan logikus bonyodalmai egy detektívregénynek is becsületére válnának. Cselekmény- bonyolításában rendszeresein épít a helyzet és jellemkomikum adta lehetőségekre, hang vétele sok ponton szatirikus, s az álszent polgári társadalÖreg darab ... Pikantériája számunkra már nem esemény, másért tapsolunk Fey- deaunak. Georges Feydeau bravúrosan tud szerkeszteni, matematikai pontossággal tud ja, hogy a színpadra mikor kell valakinek bejönni, s nem csak azt tudja, hogy mikor hanem azt is, hogy kinek ... Feydeau öreg darabjának előadásán a nézőtéri nevetés még mindig matematikai pon tossággal bejön. Feydeau tehát jól ismerte az embereket, a közönség lélektanát. mat mindvégig szellemesen, bölcs magabiztossággal kari- kírozza. Georges Feydeau, mint a legtöbb francia, a műfaj határain belül politizál is, kritikai megjegyzései főleg a polgárságot és a katolikus egyházat bírálják. Ez a kritika természetesen oldott víg játéki formában jelenik meg, s célzásaival ugyan telibe talál, de mindig megmarad a sikamlós élcelődés, az elnéző neveltetés szintjén. Feydeau darabjait általában sikerrel játszották... Sikerét a polgári kritika kizárólag a pikáns szerelmi történetek feltálalásában látta, de Feydeau sikerének nem ez az igaza forrása. Feydeau 1921-ben meghalt, tehát elég öreg szerző, s az „Osztrigás Mid” bizony jó OSZTRIGÁS MICI és a polgárilag jól szituált Pety- pon orvostanár pikáns történetét Kalmár András rendező jó érzékkel, magabiztosan állította színpadra. Rendezésében hajlékonyán követte a darab logikáját, a műfaj köny nyed, francia színpadstílusát. Élvezettel hangsúlyozta a vallási képmutatást karikírozó részeket, de a tökéletes bohózata szintet akkor érte él, amikor a sznobizmust állította reflektorfénybe. A sznobizmus lényegét, és nevetségességét aligha lehetne tapinthatóbban megfogalmazni mint Feydeau tette az „Osztrigás Míci”-ben. Az előadás kiemelkedő jelenetei közé tartozik, amikor a Moulin Rouge köztündére, Osztrigás Mid útezéll gesztusát!, és 0. tételeit átveszi az egész vidéki előkelőség, élen a hercegnővel, mivel valamennyien úgy vélik, hogy Osztrigás Miéi eíőkelő párizsi hölgy, és hát Párizsban ilyen a társasági stílus. A darab szentenciái ma is érvényesek, így hát Feydeau-1 egyszerűen* mint pikáns szerelmi történetek íróját aligha lehet elintézni. A jó rendezéssel, jó színészi játék párosult. Különösen azt kell hangsúlyoznunk, hogy a színészi teljesítmények általában egyenletesek voltak, s mindenki a jó együttes játékra törekedett. Osztrigás Midi Péter Gizi, Petypon orvostanárt Faludi László alakította, — Valaki az egyik szünetben megjegyezte, hogy ez a „Feydeau direkt a Péter Gizinek írta ezt a szerepet.” A szellemes megjegyzésben sok igazság van, Péter Gizi nagyon hatásos Osztrigás Miéit alakított a pécsi bemutatón. Játszott, és maga is élvezte a játékot. Néha azonban az is előfordult, hogy kül sőségeiben túljátszottá a szerepet, vagy nagyon hangos volt. Kevesebb, talán több lett volna. De ez még csak a bemutató volt, a játék ^kiadásról -el ő adásra finomodik, csiszolódik. FALUDI LÄSZLÖ ugyancsak elemében volt. A szerencsétlen, bonyodalmakba keveredett orvostanárt kitűnően jelenítette meg. Nagy rutinnal játszotta végig a három- felvonásos darabot. A hagyományokhoz híven, hibátlanul, és jól játszott Takács Margit, Galambos György, Szabó Samu. Szabó Samu minden mozdu’ata nevetést fakasztott, de külön kd kell emelnünk tendenciózus maszkját, melyért Léka Lászlót illeti dicséret. A daliás Corignon hadnagyot Koppány Miklós alakította, nagy lendülettel, és átéléssel. Jó és színvonalas játékot láttunk Bálin Olgától, Pataky Erzsitől, Fiilöp Mt- hálytól. Kutas Bélától, Horváth Sáritól. Elismeréssel, k^l beszélnünk két epizódról, Karikás Péter ragyogó, sok egyéni gesztussal, színnel gazdagított inas figurájáról, és Baranyi László hadnagyáról* akit nagyon tehetségesen kari kínozott ... Az „OSZTRIGÁS MICT* pécsi bemutatója jój sikerült, a sikerhez sokban hozzájárultak Vata Emil díszletei és Gombár Judit jellemmeghatározó, elegáns jelmezei. 1 Bertha Bales« Kulíúrkincseink a nagyvilágban Szinte már közhellyé vált ez a mondás: „kis ország vagyunk". Még a tízmilliót sem éri el (hazánk lakosságának a száma. Éppen ezért olyan rendkívül nagyjelentőségű az a számadat, amit Bass Tibor, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője mondott — 2,5 millió könyvet exportáltunk 1963-ban különböző szocialista és kapitalista országokba. Ez csupán egy szám. Talán sokaknak nem mond semmit De ha elgondoljuk, hogy az export tervünk évről évre emelkedik, 1960- hoz viszonyítva 20 százalékkal nőtt a forgalmunk, akkor azt hiszem, mindenki nagyra értékeli. — Mi a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat Jő feladata? — Ezt egy szóval nem lehet meghatározni. De röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy a mi vállalatunk kettős feladatot lát eL Elsősorban a külföldön élő magyar közönség igényeit igyekszik kielégíteni. Tudvalévő, hogy a Horthy-rendszer hárommillió koldus országából százezer és százezer magyar menekült többek között Amerikába és Kanadába, hogy legalább a létminimumot biztosítani tudják önmaguk és családjuk számára. Ezek a kíntelő honfitársaink nagy örömmel olvassák a klasszikus és a mai magyar irodaiam alkotásait. Másik fontos feladatunk a magyar irodalmi és zenei kuU fcúrkincsek megismertetése a nagyvilággal. —■ Mint említette, nagyszámban vásárolnak könyveket nyugati könyvmegrendelők is. Hogy alakult ki a nyugati könyvpiac? — Nem volt olyan könnyű az elismerést kiharcolni. Hisz ez a nagy vételszám mi más lenne, mént elismerés. Csak a kereskedelemben, az üzletkötések formájában nyilvánul meg. Hazánk nemzetközi tekintélye az elmúlt években megszilárdult. a hússzázalékos forgalomemelkedés is erről tanúskodik. — Milyen árudkkekkel foglalkozik még a vállalat a könyveken kívül? — Elsősorban hanglemez és zenemű tartozik a profilunkba. A magyar zene: Liszt, Bartók, Kodály keresett és megbecsült az egész világon. De a cigányzenei felvételek is lejutnak Japántól Kanadáig. Annyira népszerűek a cigánylemezek, hogy Amerikában bizony nemegyszer lekopíroz- zák és mint eredeti amerikai felvételt hozzák forgalomba, ötvenöt országgal állunk kereskedelmi kapcsolatban a világ legnagyobb könyv- és zeneműkiadó vállalataival. Kereskedünk sok hírneves hanglemezgyárral. Érdekes módszerünk, hogy a híres zeneszerzők műveinek zenekari felvételét lehetőleg szülőhazájukból rendelik meg. Lisztet, Bartókot tőlünk, de Mozart- lemezeket az osztrákoktól vásárolnak. — Milyen jelentős sikereket értek el a magyar könyvek külföldön, s Íróink közül kik a legkeresettebbek? Tudományos könyveink világszerte elismertek. Érdekes megemlíteni, hogy dr. Komáromi László orvosprofesszor „Agysebészet” című művét kötelező tantárgyinak vezették be két amerikai egyetemen. A matematikai szakkönyveink, természetesen angol fordításban. rendkívül népszerűek és elterjedtek a távoli Japánban. A szépirodalom klasszikus képviselői mellett npa élő nagyjainkat is világszerte elismerik és kedvelik. Illyés Gyula verseit, Németh László drámáit, Tamási Áron regényeit igen nagy számmal vásárolják meg mind keleten, mind nyugaton — fejezte be nyilatkozatát Bass Tibor. Büszke, jóleső érzés egy moszkvai könyvüzlet kirakatában Petőfi Sándor nevét olvasni, szívdobogtató, ha felcsendül a párizsi rádióban Bartók: Kékszakállú herceg várának csodálatos akkordjai, mert hirdetik a magyar kultúrát, öregbítik művészeti (hírnevünket. Regös Utvä» S
