Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-17 / 64. szám
m*. március n. MAPLd 3 Mapirenden : Folytatják az egyetemi városrész építését J SIKERl A megye és Pécs egészségügyi ellátottsága Ülést tartott a Baranya megyei képviselőcsoport A megye és Pécs egészségügyi ellátottságát tárgyalta meg tegnap a Baranya megyei képviselő csoport. Az ülésen dr. Kishonti Tibor, megyei főorvos adott részletes tájékoztatót. A fekvőbetegellátással kapcsolatban elmondotta, hogy nálunk átlagosan száz ágyra 7,7 orvos jut, amely az országos átlag felett van. Az ápoltak száma a ko1945 év 1953 év 1963 év Baranya Pécs Baranya Pécs Baranya Pécs Sokat jelentett a körzeti ellátásban az ápolónők számának növekedése, az orvos- irnoki óraszámok jelentős emelkedése. Baranyában jelenleg 54, Pécsett pedig 18 gyógyszertár működik, ezenkívül 46 körzeti orvosnál kézigyógyszertár segíti elő a gyors ellátást. Az eredmények között említette, hogy az elmúlt tíz év alatt gyógyászati eszközökre kifizetett összeg megtízszereződött, a családi pótlék is hatszorosára emelkedett Baranyában, Pécsett Tíz évvel ezelőtt 9 állandó, valamint 16 idénybölcsőde biztosította ellátásukat, jelenleg az a helyzet, hogy az állandó bölcsődék száma 36-ra emelkedett, az Idénybölcsődéké 3-ra csökkent. A csökkenés itt egészséges, mert bizonyítja: több baranyai faluban már rendelkeznek azzal az anyagi erővel, hogy állandósítsák a bölcsődéket. Üzemi orvosi ellátásunk is rohamosan emelkedik, míg 1944-ben két üzemi rendelő volt Baranyában és Pécsett, ma 25 aránylag korszerűen felszerelt rendelőnk van. A gondok között említette meg Kishont! elvtárs a szülészeti-nőgyógyászati férőhelyek kis számát, az ideg- és elmebeteg gondozás szűk kereteit, a fertőző betegek elhelyezését A távlati tervek között mint megvalósításra váró feladatot említette azt az egészségügyi minisztériumi tervet amely s'zerint 10 000 lakosra 120 kórházi ágy jut 1980 vé-1 gére. Ez azt jelenti, hogy Baranyában megkétszereződik a- kórházi ágyak száma. Ehhez' azonban í 900 áj orvost és 700 egészségügyi középkádert kell kiképezni a következő években. Szükségesnek tar-: tana egy 6—800 ággyal működő komplett tanácsi kórház létrehozását és mellette a járási kórházak felújítását, A vitában az országgyűlési képviselők elmondották azokat a tapasztalatokat amelyeket az elmúlt hetekben az egészségügyi intézményekben tett látogatásaik alkalmával gyűjtöttek. így például dr. Szabó Pál Zoltán elvtárs, országgyűlési képviselő a Storn a tológiai Intézet áldatlan állapotáról tett említést. Dr. Puskás Ödön elvtárs grafi-; konon mutatta be Baranya és ; Pécs népesség szaporulatának ■ csökkenését az utóbbi években. Javasolta, hogy megfelelő formában és módon foglalkozzanak ezzel az utóbbi években kialakult kedvezőtlen helyzettel. Rapai Gyula elvtárs, ország- gyűlési képviselő azzal kezdte, hogy nagyon sokat tettünk az ! utóbbi években az egészség- ’ ügyi ellátás fokozása érdé- ; kében. Hiszen ha csak azt említjük, hogy az ország lakosságának 95 százaléka ma már társadalmi biztosításban részesül, a kormány . gondoskodik egészségügyi , ellátásukról, ■ ennek meg- j teremtettük anyagi feltété- * leit. Ma már nemcsak a munká- ; sok, a parasztok is nyugdíjat kapnak. A jövőbeni feladatok között említette Rapai elvtárs a koncentráltabb fejlesztést, a magasabb szintű ápolás megvalósítását Ne torgárábbi 500 ezerről alig néhány év alatt 1 453 000-re emelkedett.' Jelentős eredményeket értünk el a járóbeteg-ellátásban is. Míg 1949-ben 78 szakorvosi órával rendelkeztünk, ma Baranyában és Pécsett 1099 szakorvosi óra biztosítja a járóbetegek gyógykezelését. Ugyancsak emelkedett az orvosi körzetek száma. Néhány adat: 46 körzet 6 körzet 98 körzet 38 körzet 103 körzet 44 körzet esoljuk szét anyagi és szellemi erőnket Javasolta, hogy a megyéi és a városi tanács egyeztesse össze fejlesztési elképzeléseit az egészségügyi ellátás fokozása érdekében. — Nem kis gond ma egészségügyi ellátásunkban a bürokrácia — mondotta Rapai elvtárs. — Orvosaink idejének nagy részét a papírmunka viszi eL Ezért javasolta, hogy egy orvoscsoport, amelynek tagjai jól ismerik, mi a fontos és mi a felesleges, dolgozzanak ki egy ésszerű javaslatot a papírmunka csökkentésére. Végül pedig javasolta, hogy a képviselő csoport kérje meg a megyei és a városi tanácsot, hogy a szülészet és nőgyógyászat fejlesztése érdekében tegyen megfelelő lépéseket — ötszáz csökkent munka- képességű gyermek van Baranyában és Pécsett, de csak százhúsznak tudunk intézményesen elhelyezést biztosítani — kezdte hozzászólását Palkó Sándor elvtárs. — A következő ötéves tervben Siklós és Harkány között tervezünk egy olyan egészségügyi negyedet kialakítani, amelybfcn legalább 500 férőhelyes gyógypedagógiai intézet is helyet kapna a megfelelő műhelyekkel és raktárakkal. Ezután elmondotta Palkó elvtárs, hogy feltétlenül szükség van Pécsett egy 1000 ágyas megyei kórház létesítésére. Ez és a többi jogos igény kielégítése legtöbbször nem is annyira anyagi probléma, mint inkább az építőipainak nem jut mindenre az erejéből. Dr. Tenyi Jenő elvtárs, az Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára véleménye szerint legfontosabb, hogy a beruházások időben elkészüljenek. Javasolta, hogy a felszabaduló épületekben már 1965—66-ban elsősorban szülészeti és nőgyógyászati osztályt helyezzenek el. Dobos József elvtars, ország- gyűlési képviselő szorgalmazta a bányaüzemi fektetőket, amelyek létesítésével a kórházi ágyakat tehermentesíthetik. Dr. Breila István elvtárs, városi főorvos ismertette az idei fejlesztési terveket. Pécsett júliusban újabb nyolc gyermekorvosi-körzetet alakítanak ki és ezzel a 16 körzet orvosa a 0—3 éves korú gyermekeket nemcsak a rendelőben, hanem otthonában is felkeresi, ellátja. Dr. Donhoffer Szilárd elvtárs, országgyűlési képviselő szóvá tette a felesleges és túlzott gyógyszerfogyasztást és arról beszélt, hogy anyagi erőink koncentrálásával megsokszorozhat jut eredményeinket az egészség- ügyi ellátásban. Pataki Mihály elvtárs, országgyűlés; képviselő hangsúlyozta a jobb felvilágosító munkát hogy elejét vegyük a túlzott kivánalmaknak. Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője a szülészeti-nőgyógyászati gondokról beszélt Sürgetőnek tartja többel« között a kiesett nőgyógyászati és szülészeti ágyak pótlását, ezért javasolta, hogy a megyei és a városi tanács, valamint az egyetem vezetői fogjanak össze a megoldás érdekében. Gergely Lajos elvtárs, a képviselő csoport elnöke ösz- szefoglalójában elmondotta, hogy az országgyűlési képviselők azért tűzték napirendre ezt a fontos kérdést, hogy összegyűjtve a jelenlegi helyzetet hűen tükröző adatokat, felrázzák azokat, akiket a problémák megoldása illet, ezért a képviselők látogatásának tapasztalatait eljuttatják az illetékes tanácsokhoz, az egészségügyi szervekhez. A klinikai városrész főépület éré és a hozzá tartozó létesítményekre ebben az évben 42 millió forintot fordítanak. Az épületkomplexumot tervek szerint a jövő év harmadik negyedében adják át rendeltetésének Kétszázan vettek részt vasárnap délelőtt a pées; dzsessz-klub összejövetelé:, a Városi Művelődési Házban. Az igényesen összeállított műsorok, a pécsi könnyűzenészek országos jó híre segíti elő, hogy a klub minden rendezvényén növekszik a hallgatók száma. Jó propagandája ez az ízléses, modem könnyűzenének: A közönség nagy érdeklődéssel fogadta a Szigligeti trió és a Tornai kvártett fellé- . pését. Sikeres volt Bornemissza Géza trombdta- művész bemutatkozása is. A műsor sikeréi nagyban elősegítette, hogy a városban régóta kedvelt Beimel Károly is fellépett a műsorban, aki vasárnap vendégként tartózkodott Pécsett, hiszen szerződése Budapestre köti. Brigádvezetők ADORJÁN JÓZSEF kőműves elkeseredetten bírálta a bérezési rendszert. Állítása szerint az egyik épületnél megnyomták a munkát, hogy határidő előtt készen legyen. Át is adták az épületet, de ők nem az elvégzett munkáért kaptak bért, hanem valamivel kevesebbet. Károsodni ugyan ennek ellenére sem károsodtak, mert a hiányt célprémiumként osztották ki közöttük. — Hát a megjáró bért kapjuk, vagy célprémiumot? Csak ennyit akartam mondani, bár volna még több is. A következő felszólaló egy fiatalember volt, Lang Vendel kőműves, a harkányi építkezésről. — Nálunk, a harkányi építkezésen még nem volt senki, hogy munkaversenyről beszélgessen' velünk. Az az érzésem, hogy a munka verseny a gyakorlatban megszűnt, mivel az egész építkezés munkásgárdája egy „brigádban” van. Régebben. azért más volt. Több kis brigád versengett egymással, volt valami vonzóereje, hogy mi többet termelünk, mint a másik. Úgy volt jó... — A normások munkája nem stimmel, — kezdte Fehér János kubikos. Eljönnek egy flottul menő napon és mérnek: 168 százalék. Aztán méltatlankodnak, hogyan lehet 168 százalék?! Ugyanakkor, ha megnézzük a hó végi summát, csak 110-re jön ki. Nem egyformák a napok, a feltételek is változnak. Azt is mondták, hogy nem fizetik ki, ha többet teljesítünk, mint 105—110 százalék. Ez szerintem nem lenne igazságos,. és homlokegyenest ellenkezne a verseny szellemével is. A régi ismerős ácsbrigád vezetője, Szabó Géza kollektívájának történetéről beszél, s hangsúlyozza, hogy ők, tíztizenöt éve együtt végzik a munkájukat és alaposan ismerik a vállalatot, nekik köny- nyebben megy a magasabb teljesítés is. — A munkavégzést nagyon megkönnyítené, ha az építésvezetőség meghatározná a kollektívának, hogy mit kell elvégezni egy adott idő alatt, s ha elvégezzük, mennyit keresünk. Mi akkor megnéznénk a munkát és akár válaszoLhat- n^jlk is, hogy rendben; ennyi idő alatt, vagy még előbb is készen leszünk. Ha mi megnyomjuk a melót, biztosan előbb meglesz. Csak ne legyenek merevek a vezetők és ne jegyezzék meg: Géza, nem lehet ám 190 százalék! A BRIGÄDVEZETÖK beszélgetése ezután bizonyos fordulatot vett, legalábbis nem a bérezést szapulták, mert a munkaügyi osztály vezetője világos szavakkal elmondta, hogy ilyen problémája egyetlen embernek se legyen, teljesítsék a normákat bármilyen százalékban is, az utolsó fillérig mindem ki kell fizetni. De csak azért fizetnek, amit el is végeztek! Nincs 105 vagy 110 százalékos felső határ. Újból Adorján József beszél/ — Átadtunk a szerelőknek 5t teljes szintet Tisztán, felseperve. A szivem is fájt, hogy ■nilyen csatateret képesek csiráim munkájuk közben. Napokig takaríthattunk utánuk. Ez így nem jó, adjunk egymásnak és egymás munkájának nagyobb tiszteletet! Kiss Balázs János szerelő: — A legutóbbi termelési tanácskozáson szóvá tettem a szerszám és a raktározás nroblémáját. Azóta jártam ott, le semmi változást nem tapasztaltam. Vésőt kértünk, — lines. Bevittük a rossz létrát, — nincs jó létra. Bevittük a possz csavarhúzót, — nincs jó xavarhúzó. Csak ezekre a izerszámokra volt szükségünk íz esetben. Egyébként én is ízt mondom, . hogy jó volna lőre tudni, mit kapunk egy- sgy munka elvégzéséért. Jerán Márk kőműves újabb lordulatot ad a beszélgetésnek. — Rendben van a sok aipró »nasz, de inkább a brigádok evekenységéröl beszélgessünk, íogy legyen valami értelme az ígésznek. A MEGJEGYZÉS UTÁN ?etri Károly, a Panelüzem lőregyártó brigádjának a ver »tője beszámolt kis koltektivájuk most induló versenyéről. — Á panelosoknál hét brigád nevezett a szocialista címért. A vállalásokat mind átvizsgáltuk és a legutóbbi párthatározatnak megfelelően tűztük. ki céljainkat. Főleg a minőséget szeretnénk javítani. Nálunk naponta értélteljük a brigádok teljesítményét. Egy Ótezee bacotnfc a Utiyb* Hobo! és Szigetvár között téglagyár kéménye magasodik, mellette hatalmas gödrök, innen vették az agyagot ahhoz a sok millió téglához, amelyet évtizedek alatt kiégettek a körkemencében. A gyár másik oldalán cölöpökön álló tetők, itt szárították a vályogot. Régi, korhadt épületek. De ha jobban körülnéz a járókelő, azt látja, hogy egy új, hófehérre meszelt, elég hosszú „ház” is meghúzódik a sok idejétmúlt pajta között. Közelebb érve látható fehér ajtaja is, amelyen a kilincset úgy kifényesítették, mintha lakodalomra készülnének. Az épületben dolgozó asszonyoknak talán nem is kisebb az örömük, mint a lakodalmas családnak. Mert Varga Lászlóné és munkatársai olyan hófehér baromfiakat nevelnek itt, mintha valamennyi menyasszonyi ruhát viselne. Az öröm meg abból adódik, hogy a gondjaikra bízott jószágok szépen fejlőd nek. Amikor az ajtón beléptem, csipogással tarkított zsongás fogadott, olyasféle, mintha méhkasba dugná a fejét az ember. Csakhogy itt veszélytelen a szemlélődés, legfeljebb az ember orrát szúrja az erős ammónia szag. — Igen, rövidesen szellőztetünk — mondja Vargáné. Mindjárt be is kap csolja a ventillátort. Percek alatt megenyhül a csípős szag, a csipogás még erősebb lesz. Úgy látszik, a baromfiak is felvidultak. Aztán két asszony bemegy a kis ajtókon; baromfitápot szór az önetetőkbe. A csipogó jószágok körülveszik őket, mint az anyjukat. S az asszonyok olyan szeretettel is gondozzák őket, mint akisgyerekeket Csak. i; nem tetszik nekem a taréjuk! Olyan halványpiros, mint a betegeskedő ember szája széle. Pedig ezek a nyüzsgő jószágok nem látszanak betegnek! — Ugyan, hogyan gondol ilyent? — csodálkozik az egyik asszony, amikor elmondom az aggodalmam. — Azért halványabbak kissé, mert itt bent kevesebb napfényt kapnak, mint az udvarokban szaladgálok. Az infralámpa nem pótolja teljesen a napfényt, meg a szabad levegőt. — Egyébként gondoljon arret, hogy az irodában dolgozó ember bőre is világosabb, mint a parasztemberé. Meg az üvegházi paprika, paradicsom. Az is zsengébb, mint a szabadföldi. De azért azt hiszem nem vetné meg most. Hát így vagyunk ezekkel a kis jószágokkal is. Kis jószágok» Az én becslésem szerint meghaladják darabonként az egy kilót Paraszti udvarban négy hónap szűk séges ahhoz, még ezt a súlyt elérik. És itt? — Nálunk nyolc hét. Egy évben öt „generációt” nevelünk fel, és értékesítünk — dicsekedik a másik gondozó. Ez bizony expressz baromfinevelés. Va - iódi nagyüzemi módszerekkel, nagy tisztaságban. Mert az ólak mellett húzódó folyosót naponként meszelik fertőtlenítő szerrel. A betegségnek innen menekül nie kell. — Nem is látoga lőtt meg bennünket eddig — sóhajt Vargáné, — A pontos rr unkának, a jó tápnak, meg a nagy; tisztaságnak tulajdo- • nítjuk azt, hogy si-1 került távol tarta-; nunk. Mert gondol-; ja el, mi lenne, ha ebbe az ötezres állományba bevenné magát. Még gondol- ni is* rossz erre..: ; De hamar eltűnik j a felhő az arcáról, ; hiszen ilyen gondos- < kodás, orvosi ellen-! őrzés lehetetlenné te- j szí a betegség ural- j kodását. A csipogás megint < erősebb lesz. Úgy < látszik, elfogyott a táp. Megint kinyílik a dróthálós ajtó, az állatok körülveszik ! az etetőket. — Van munkánk í — töriilgeti a kezét, í mikor kijön tőlük. í Reggel korán kezd-) jük, zimankós idő! vagy ünnep nálunk < nem számit. —• De még több < lesz nemsokára — í mondja a brigádve- > zető. — Egy másik 5 épületet is átalakí- < tunk baromfiólnak. í Aratásra már ott is > baromfiakat neve- 5 lünk. Hogy meg- < éri-e? — Az elmúlt < évben tíz forinttal ? niette meg a mun- > ^egységünket a ba- > romfitenyésztés. Pe- < dig csak májusban ? kezdtük. téséért a brigád tíz porno: kap. Az a brigád a jobbik, amelyiknek több pontja lesz Ez egyébként anyagilag sem közömbös, mert akinek a fai- eleme kifogástalan, az valóban tíz százalékkal magasabb bér: kap érte, vagyis akinek több pontja jön össze, az többet is keresett. A MEO mindennap nézi, ezért lehet akár naponta értékelni is. Az igazgató, Nemeskér: László is elmondja véleményét. Nem minden a vállalat vezetőségen múlik. Az alkatrészellátás például egyenesen meghökkentő: agregá torok, dózerek és markológépek állnak, mert a javító cég alkatrészhiányra hivatkozva nem -s vállalja a rendbehozásí, vág; ha mégis elvállalják, akkor hosszú hónapok telnek bele, mire készen van. A beruházók is segíthetnének — derű ki a beszélgetés során — ha valamivel jobb előkészítéssé’, kapnák meg a területet az építők, 6 ne úgy, mintha szétbombázták volna a terepet. Szóba kerül újfent a bér, a prémium problémája. Való igaz, hogy többet is lehetne keresni, de hogyan? Mindenkinek tudása, szorgalma leg javát adva. S milyen a gyakorlat? Vannak emberei:, brigádok, akik szorgalmasak és elérnek teljesítményük alapján 10 forintos órabért is. Igen, de vannak lazsál ók, nemtörődöm emberek és brigádok, ott előfordul a 3—4 forintos órabér is. Mit tesznek ezek az emberek? A kalapot odavágják a művezető elé: — Ennyiért kérem nem lehet dolgoaM. Ennyiből neon lehet a családot eltartani! A művezető vagy az építésvezető látja ezt, s elismeri: valóban három forintos órabérből nem lehet megélni. Ekkor szórják a „homokot”, bejegyeznek valótlan munkákat és emelkedik az órabérük: kihúzzák a pénzt a többi jói dolgozó ember zsebéből. A TAKARÉKOSSÁGRÓL i szó esett végül. Érdekes adatokat hallottunk. A panelgyár’ sablonok készítésénél évente 10 mázsa szöget használnak el Miért? Elszórják. A vállalat évente 250 millió forint értékű anyagot használ fél. amelynél, egy százaléka 2.5 millió forint. Ennyit megerőltetés nédkül megspórolhatnak, mert enny i anyag csak úgy „élszóródik”. A brigádvezetók »Okáig beszélgettek és sok mindenről. Aprónak tűnő dolgokról és egészen „nagy dolgokról”. Frázisnak tűnik, de hadd írjam le: valahogy így kell „apró pénzre váltani” a párt határozatát, Gazdagh István i
