Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-14 / 62. szám

1964. MÁRCIUS 14. ivaplO Gondok a vendéglátásban Köszönjük Várhatunk-e kulturált ven­déglátást ott, ahol a helyisé­gek alkalmatlanok, szűkek, sötétek, düledezők, a víz, a csatornázás, az energiaellátás hiányos? Sajnos nem kerül pénz még a legminimálisabb épít­kezési beruházásokra sem, pedig csak a siklós—harkányi fürdőkörzet forint forgalma lassan eléri a Dunakanyarét. A megyei és városi tanács nem képes elég anyagi esz­közt adni a fejlesztéshez. A minisztériumnak is fel kell figyelnie beruházási elmara­dottságunkra. Olyan beruhá­zások igényléséről van szó, amelyek a dolgozók ellátását szolgálják. A vendéglátói be­ruházás gyorsan megtérül, tehát nagyon gazdaságos. Hiba lenne hallgatni arról, hogy városi és községi taná­csaink jobban segíthetnék a vendéglátóipart, ha egyes he­lyi szervek szűklátókörűségét nem engednék érvényesülni, így például ha megszüntet­nék az idegenkedést a pavilo­nokkal szemben — legalább is addig, amíg végleges léte­sítményt nem tudnak bizto­sítani. Éppen emiatt a Bara­nya megyei Vendéglátó Vál­lalat nem tudta hasznosítani a szörp- és virsli-automatáit Ez a fogyasztót sújtotta, mert egy forintos hideg szörp he­lyett 1,60-as áron, vagy két forintos sört kaphatott csak. A fejlesztés tovább nem halasztható . A fejlesztés fontos és nem halasztható, mert a vendég­látás hármas funkcióján — étkezés, pihenés, szórakozás — kívül egyre inkább egy ne­gyedik funkció is kezd kifej­lődni: a „családi vendéglá­tás”. Az új, modem lakások kis alapterületűek, az otthoni sütés-főzés problematikus, a baráti vendéglátás színhelye is ma már gyakran az eszp­resszó és az étterem. Ugyan­akkor egyes városrészek nin­csenek megfelelően ellátva étteremmel, eszpresszóval. Az esti zárórák megállapítása egyes helyeken, — így Pé­csett is — a maszek-pincék malmára hajtja a vizet, a fo­rintot. A helyi séghíány okozta zsúfoltság bőven nyújt alkal­mat a visszaélésekre és a kivételezésekre. Az okok alig­ha érdeklik a fogyasztókat, így a legjobb szándékú egy­ségvezetők is tönkremennek idegileg, gyakran erkölcsileg is ebben a szituációban. Emiatt nagy a fluktuáció! Ismert összehasonlító adat: 1938-ban Harkányfürdőn 50— 60 000 látogató volt, 1963-ban pedig 600 000-en fordultak meg csak a fürdőkben. A vendéglátói, szállodai férőhe­lyek száma nem igen fejlő­dött, csak modernizálás tör­tént. Innen a nyári túlzsú­foltság okozta — jogos — panasz, s ezen csak beruhá­zásokkal lehet segíteni, de időben és megfelelő méretek­ben. Kevés és gyenge az után­pótlás is! Itt két lehetőség van: Pécsett működik a Köz­gazdaság! Technikum keres­kedelmi tagozata. Egyik pár­huzamos osztályát vendéglátó tagozattá kellene átalakítani. Hiszen az Olympiában tan­műhely is van. Óriási szük­ség van érettségizett, nyelve­ket beszélő portásokra, szál­lodai titkárokra, üzletveze­tőkre, szakágazatú könyve­lőkre, szervezőkre nemcsak Baranyában, hanem az egész országban. A másik kisegítő mód — ami könnyítené a helyzetet — az étel-ital auto­maták tömegméretű felhasz­nálása. Fontos lenne ez a be- tonutak mentén elhelyezendő benzinkutakkal együtt felállí­tandó autóspihenőknél. Ez külföldön most kezd általá­nossá válni. Létesítményekre van szükség Végezetül nem engedhet­jük magunkat azzal meg­nyugtatni, hogy vannak he­lyek bőven, ahol még rosz- szabb a helyzet. Ma már nem kielégítő a „kritikai” támoga­tás, mert a vendéglátásnak létesítményekre van szüksége. A problémák elemzése és egyéb pragmatikus okoskodás ■pedig nem tudja megoldani dolgozóink, külső-belső ide­genforgalmunk étkezésének, pihenésének, szórakozásának, üdülésének egyre növekvő vendéglátói gondjait Gell ér B. Miklós, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója Csak a köszönet hangján tudunk megemlékezni mind­azokról a szervekről, ame­lyek az erdőben hóvirágot gyűjteni ment 14 komlói is- kolásgyermek felkutatásában részt vettek. A gyerekek már a hét elejétől szedték a hó­virágot, nem gondoltak arra, hogy március 6-án délután milyen hóviharba kerülnek — ők örömet akartak szerezni. Nagy gondot okozott nekünk gyermekeink távolléte, de na­gyon megnyugtató- volt tudni azt, hogy megkeresésük érde­kében nagy apparátus moz­dult meg. A gyermekek fel­kutatásában részt vett vala­mennyi szerv és külön-külön minden egyes ember, az er­dész is, aki szállást adott nekik és vigyázott rájuk, Csak a legnagyobb dicséretet érdemli, érezzék a szülők há­láját, tiszteletét tettükért. A szülők nevében: Baráth József és Behán János Cseh ifjúsáp küldöttséget varnak Pécsre A Cseh Ifjúsági Szövetség küldöttsége érkezik szomba­ton a déli órákban Pécsre. A háromtagú küldöttség öt napot tölt Baranyában. Szom­baton délben a KISZ Bara­nya megyei bizottságán fo- godják a vendégeket. Több alápszervezetet keresnek fel, hogy a gyakorlatban tanul­mányozzák a KISZ belső éle­tét, munkáját, a fiatalok te­vékenységét. Próféták vagy szakemberek? Orvosi ügyelet Pécs mj város biztosított dolgo­zói részére ügyeletes orvosi szol­gálatot tartanak március 14-én, szombaton du. 14 órától március 16-án, hétfőn reggel ? óráig a kö­vetkező helyeken: l. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Tele­fon: 51.81. Járó betegek részére rendelés de 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton du. is.). IL kér. részére: A Városi Ren­delőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Telefon: 30-00 Járó bete­gek részére rendelés de 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. is). m. kér. részére: A Petőfi utcai körzeti orvosi rendelőben. (Tele­fon: 25-83. Járó betegek részire rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. is). No, erről a prófétázásról már leszokhatnánk! Azt mondja az öreg Szá­vai András: „Nem adom én a fiamat mezőgazdasági is­kolára, akármennyit is fizet neki a tsz. Megmondták azt már: senki sem lehet pró­féta a saját hazájában!” Ez­zel aztán lezártnak tekinti az ügyet, ifjabb Szávai And­rás akármilyen jófejű gye­rek, akárhogyan dicsérte az iskolaigazgató és akárho­gyan erösködött a tsz-elnök, nem megy a tsz társadal­mi ösztöndíjával mezőgazda- sági szakiskolába — inkább valami „jóféle” ipari állást vállal, ha már egyszer olyan jófejű gyerek. De ez csak egyetlen példa arra, hogy milyen nehéz „saját erőből”, falusi gyere­kekből kiállítani a mezőgaz­daság egyik legnagyobb és legkorszerűbb igényét: az egyre több szakembert. Mert nem „prófétának” kellené­nek az ifjabb Szávai. And­rások, hanem egyszerű szak­embernek, esetleg nem is olyan kiemelkedő beosztás­ba, csak egy részfeladat szakszerű ellátására van szükség. Szakember tekintetében megyénk rosszabbul áll az országos átlagnál — s nyil­ván ezen sokat tudna segí­teni a társadalmi ösztöndíj- rendszer, de csak akkor, ha okosan gazdálkodnak vele egyfelől, másfelől pedig az érdekeltek élnek b vele. Nemrégiben javasolta a megyei tanács és a párt-vb, hogy a tsz-ek szociális és kulturális alapjuknak 20—25 százalékát fordítsák szak­emberképzésre. Adjanak be­lőle tanulmányi ösztöndíjat, létesítsenek a termelőszövet­kezetben gyakornoki bérala­pot. Ezt az összeget, amely egy-két jobb és nagyobb fez­ben könnyen elérheti az öt­venezer forintot is, nem is for­díthatnák jobb célra. A lehetőség tehát megvan, csak élni kell vele. Megyénkben jelenleg felső­fokú technikumban és egye­temen harminckilencen ta­nulnak állami ösztöndíjjal, tsz-ösztöndíjas 89 tanuló, 23 egyetemre jár, 49 felsőfokú technikumba, 13 középfokú technikumba, 2 gimnázium­ba. Ezek a fiatalok iskoláik elvégzése után visszatérnek a falujukba, jól képzett szak­emberként segítik termelő­szövetkezetük munkáját. Szá­muk azonban így meglehető­sen kevés — sokkal több­nek kellene tsz-ösztöndíjjal tanulni. Hogy miért csak ilyen kevesen vannak? Nehéz len­ne pontosan eldönteni. Ál­talában a földdel dolgozó ember a gyermekét már nem akarja mezőgazdasági szakmára adni — sokkal in­kább iparba vagy íróasztal mögé, még akkor Is, ha a gyereknek kedve lenne a mezőgazdasághoz. Néhány helyen a jelenlegi vezető­ség — és ez igen nagy hiba — nem szeretné, ha a saját falujukból X vagy Y fia na­gyobb szaktudásra tenne szert, mert veszélyeztetve érzi pozícióját. Ilyen elvek­kel azonban nem lehet mesz- szire jutni, ez bizonyos. Valószínű azonban, min­den fainban rájönnek a szakemberutánpótlás jelentő­ségére és azon lesznek, hogy egyre több tehetséges fia­talt segítsenek az egyetem padjaiig. Ez a segítség bő­ségesen kamatozni fog. LE Tanácstagok fogadóórái Jle-nde-lés ulá*i — És akkor meg­tartottam az elő­adást! — magyaráz­za Horváth András doktor, a rendelő fa­lához támaszkodva. — Utána két kisfil- met vetítettünk, mely alaposan ráijesztett az iszákosokra. Mind a százhúsz ember na­gyon figyelt, különö­sen az az öt-hat al­koholista, akit a kör­zetből meghívtunk. — És volt valami kézzelfogható ered­ménye az előadás­nak? — kérdem az orvostóL — Ez esetben igen! — válaszolja. — Né­hány nap' múlva ugyanis bejött hoz­zám a rendelőbe egy borvirágos arcú em­ber és így szólt: Dok­tor úr, én is végig­hallgattam az előadá sát. Kérem, küldje­nek elvonó kúrára«; A beszélgetésre » ipar a „legproblematikusabl szakmák egyike. Városunk < megyénk közellátása, idegei forgalma, kulturális és ki reskedelmi élete, a városié 1 észt és és nem kismértékbe az életszínvonal emelkedése vendéglátással szoros összi függésben van. Ezért alapi sabban és figyelmesebbe kell. megvizsgálni az éréi mindkét oldalát. Az érem egyik oldalán hí talmas számszerű fejlődé körítve kisebb mértékű mim ségi javulással, a másik o dalán az állandóan és ind< kottán szellőztetett hiányossi gok; a fogyasztók megrövid tépe, árdrágítás, udvariatlar ság. ) Korszerűbb vendéglátási Vendéglátásunk csakna mindenütt helyhiánnyal küz és így a korszerű igények» már nem képes kielégíten Ez, valamint az egyre súlyt sabbá váló szakmunkás prol lémák, a megoldatlan gebinei kérdés, a nehézkes adminisz ráció, 230 féle haszonkulc de gyakran a megalapozatla tervezés is gátolja a fejlődés A magyaros vendéglátás nei a szívélyes, tolakodásmenti udvariasságban, a korszerűé magyaros étel- és ital-specii litások felszolgálásában esi csosodik ki, hanem a bőm való irányította elvtelen alí zatosságban, megkülönbözti lésekben, gyakran az ehete lenségig agyonfűszerezett, zsiz tél csepegő ételek érthetett« nül pazarló tálalásában. Ügy gondolom, hogy jogi *an sürgethetjük a vendé; látóipari problémák megold! sát Gyakran szervezési, ac mlnisztratív problémákról va szó, ami a helyi vagy a fé aőbb szervek belátásától fügi Az idegenforgalom „demokre tizálódása” folytán, a vend! gek túlnyomó része nem luxus létesítményeket hh nyolja, hanem a nagy befi gadóképességű éttermeké csendes és kényelmes pihi nést nyújtó olcsó hoteleke "Ezért oly népszerűek a can pingek is. T5bb támogatást a minisztériumtól! Pécsett és a megyében ner találunk elég, megfelelő ka padtású, korszerű étterme vendéglátó egységet Az í építkezéseknél elspórott ver déglátó létesítmények aggass tó helyzetet teremtettek pé] dául Komlón, de Pécsett ii El kell ítélni azt a szemtt letet, amely a vendéglátás — mived a belkereskedelem hez tartozik — csupán ke reskedelmi tevékenységne fogja feL A vendéglátás tei meló és szolgáltató ipar. i vendéglátók konyhai, cukra szati és egyéb termelőhélj kapacitása messze marad korszerűség, a gazdaságossá; a munkásvédelem, a higiéni követelményei mögött. Eg példát a fejlődésről. A Bara nya megyed Vendéglátó Vál lalat 1960-ban 12 millió fo rint értékű sájátkészítésű étel forgalmazott, 1963-ban má 25.2 milliót, az emelkedé 118.2 százalék. Ebben a vál lalat már túllépte az 5 éve terv kereteit Ugyanakkor a italforgalom az 1960. évi 4 millióval szemben mindössz 52,3 millió forintra emelke tíett. a növekedés csak 27 szá zalék. A termelőhelyek vi szont alig fejlődtek. A válla lat tíz év alatt semmi mi nisztériumi építkezési tőberu házast nem kapott csak i megyei tanács nyújtott igen szerény hiteleket A Nádor Ponnonia komplexum sen gen fejlődött Pedig 1938 ban a 60 000 lakosú Pécsnél — közismerten — több ven déglátói férőhelye volt, min a jelenlegi 120 ezres város nak. Egyszerűbb megoldások Kedvezőtlen a vendéglőt! üzemek területi elhelyezke dése is. Gyakori, hogy ofc nincs vendéglátó, ahol keile ne vagy más célra haszno­sítják. Az utóbbi években i: folytatódott az a káros gya­korlat hogy a vendéglátó egységeket — pótlás nélkül — naás célra veszik igénybe Tüzér utcai rendelő­ben kerül sor, abból az alkalomból, hogy Horváth András dok­tort megyei küldött­nek választották a Magyar Vöröskereszt IL kongresszusára. Városszerte ismert ugyanis, hogy 6 a vö­röskeresztes mozga­lom egyik legáldozat készebb harcosa a megyében. Még tizen egy évvel ez­előtt, 1953-ban ala­kított vöröskeresztes szervezetet a Pécsi Közlekedési Vállalat­nál, az első üzemi vöröskeresztes szer­vezetek egyikét a vá­rosban. Dr. Horváth azóta megszakítás nélkül dolgozik en­nél a tömegszerve­zetnél, amit az is jelez, hogy ma a Vöröskereszt városi elnökségének tagja. Több mint két és félszáz üzemi és la­kóterületi egészség- ügyi állomás tarto­zik a felügyelete alá. Hogy mire valók és mit csinálnak ezek az egészség- ügyi állomások, arra a tisztségek ismerte­tésével válaszol. — Mint mondja, min­den ilyen állomás­nak parancsnoka, Vér adó felelőse, egész­ségügyi felelőse és propagandistája van. De talán egyszerűbb lesz, ha az állomás munkáját abban a körzetben vizsgáljuk meg, aho! Horváth doktor dolgozik; Ez a körzet a Fa­lud i Ferenc úttól a Megyeri útig terjed, 3200 ember él ben­ne, annyi, amennyi egy nagyközségben található. Az egész­ségügyi állomás tisz­tasági mozgalmat szervez, antialkoho­lista előadást ren­dez, tüdőszűrésre mozgósítja az embe­reket stb., stb„ tehát a Vöröskereszt égi­sze alatt minden olyan munkát elvé­gez, amely az egész­ségügy fogalmába tartozik. Figyelem­mel kíséri az elha­gyott és egyedül élő öregek sorsát is. Az állomás egyik tagja például felfedezte, hogy a körzet egyik csendes utcácskájá­ban van egy nyolc­van éves öregember, aki hihetetlenül el­hanyagolt körülmé­nyek között él. Mint kiderült, az öreg még meglehetősen bírta magát, s mégis már évekig nem ta­karított a lakásában, sőt annyira mogor­vává, zárkózottá és bizalmatlanná vált, hogy elkergette a ta­karításra siető édes­lányát is. Az egész­ségügyi állomás tag­jainak sem árulta el, hol található a lá­nya, valóságos rend­őri nyomozás kellett ahhoz, hogy felku­tassák s hogy azöre- „ get — ha már más­képp nem megy — némi erőszakkal jobb belátásra bírják. A vége az lett, hogy I. KERÜLET: Március 16-án, S órakor: Bischof Jánosné Borbála-telepi kultúrház. Március 17-én, 6 órakor: Abra- hám Károly Szabolcsfalu, kultúr­ház, Kollár Lászlóné és Nagy Sán- domé Felsóvámház utcai iskola. Március 18-án, 4 órakor: Aszalós Arpádné Ságvári Endre u. 3. 5 órakor: Gáspár József és Sasi Já­nos pécsbányatelepi tanácskiren_ deltség Vertike István és Lóga Antal meszest MSZMP-helyiség. 6 órakor: Győző Jenő meszesi MSZ­MP-helyiség, Március 19-én, 5 órakor: Bakó János Vasas n. telepi kultúrott­hon. 6 órakor: Bátal Sándor Va­sas n. Petőfi Kultúrház. Fél 7 órakor Lovas Lászlóné Budai H. pártszervezet. Március 20-án, 5 órakor: Zöld Gézáné öregmeszesl szakszervezeti hdyiség 6 órakor: Gyenis József és Kabar Ferenc Vasas H. telepi iskola, Bérces Jánosné Baranya- vár u. 1/1., Mislyenáe Ferenc új- meszesi pártház. Pintér István Rigó u. 21. n. KERÜLET; _ Március 16-án, 6 órakor: Zejda Károlyné Kesztyűgyár, Bory Fe­renc Nagyárpád, tanácski rendelt­ség. Március 18-án, 6 órakor; Dékány Ilona kertvárosi iskola. Március 19-én, 6 órakor: Szlricenr János Rákóczi út 58. Március 20-án, tél I órakor: Deák László Sallai u. 35. 6 órakor: eltartót kerestek, ! az öreg ma jól ápol­tál», tisztán él a la­kásában. Egyszer a rendelőbe is elment, köszönetét mondani Horváth doktornak. Egy agyvérzéses asszony félig bénán, tehát csaknem ma- gatehetetlenül feküdi az ágyában, amikor az egészségügyi állo­más tagjai bekopog­tak hozzá. Egy hétig ápolták, aztán be­utalták a szociális otthonba. Ez a be­utalás persze nem ment könnyen —hi­szen a szociális ott­honok is tettek már — sok utánajárás, szaladgálás, mérgelő- dés kellett ahhoz, hogy sikerüljön. Az intézkedő és sokat mérgelődő ember tér mészetesen Horváth doktor volt. Mindez csak a cseppje annak, amit a negyvennégy éves, őszülő hajú orvos délután öt óra, a rendelési idő után elvégez. — Csak a cseppje, hiszen se­regnyi tisztsége van még, igy sokszor azt sem tudja, hova men jen hirtelen. Néha már-már belefárad a sok társadalmi mun­kába, s nem bánná, ha nem lenne szinte mindennap egy-két bejegyezés a naptá­rában, de aztán. (s Amikor bejön hozzá egy borvi rágós arcú ember, s azt mond­ja, hogy elvonó kú­rára kéri magát, úgy érzi: mégiscsak ér­demes. Nem dolgo­zik hiába. Pigecz Györgyné és Tábofszlcy Istvánná Ágoston téri iskola, Ik - der Ferenc Jókai M. u. 30. r ÖV in. KERÜLET: Március 16-án, I órakor: öt. Tóth István Mikes K. u. 17. ülés Gyuláné Málna u. 8„ Sttider Györgyné Lotz K. u. 5«., Beke József Türr I. u. 1/a., Jávori Ist- hegyl Pál UJ-Mecsekalja 63-as ván Ybl M. u. 7., Horváth Fe- rencné UJ-Mecsekaija 69. ép.. Vár­épület, dr. Szabó Lajosné Páf­rány u. 5/1., Almási János Uj- mecsekalja, általános isk„ To. mecskó Gyula Körösi Cs. S. u. 5/a„ Marosi Károlyné Alpári Gy. u. 4, Hódi Szilveszterné Uj-Me­csek;,! ja 52-es ép. Március 17-én, 5 órakor: dr. Varga János és Csizmeg Józsefe* Damjanich u. 30., Szélig Rezsőré Ifjúság u. 5., Mecseki Józsefné Szigeti út 138. Balogh György Közép-Daindol 3., Vertike József Fülemüle u. I. Március 18-án, 5 órakor: Had­nagy Árpád és Kónya János TJj- Mecsekalja ált. lsk., Czett László 39-es dandár út 5/a., Pássá Pál Ságvári Kultúrház, Kurucsai Jó­zsef Tanárképző Főiskola. Március lS-én, 9 órakor: Sopo- nyai József Körösi Cs. S. u. l/c. Március 20-án, 5 órakort Kémén- di György Báücs u. 54., Szabó István Bánki D. u. 11., dr. Bojfor János Uj-Meesekalja, AU. lsk. 6 órakor: Sós György UJ-Mecsek- alja, ált. isk., Herendi Ferenc és Balogh József pata esi kultúrház. Március 2I-én, 5 órakor: Bar- kóczi Sándomé Monostor u. 6. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. március 14-1, szombati műsora á 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Hírek Baranyából. A népi kincsek gyűjtője. Pavlov Dusán előadása. Népdalok. A labdarúgás történetéből. Vidám szombat estét 1 Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: „Minden gondolatom.. Sonja és Hans Weil zenés ös»- szeallítása. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 19.05: Levelekre válaszolunk. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Tavaszi szél... — Népdalok, magyarnóták. 19.50: Hétvégi gondolatok. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Osztrigáé Mid (este T órakor). Tímár-bérlet. Tájszfnház: Susan» «ette fél • órakor), Barcs. Park: Láng az utcákén <4, « 6» 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Codine (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felü­lieknek! Kossuth: 3+2 (4. ( és 8 órakor, szélesvásznú) Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Bumeráng, Egyedül Dal­lam és ritmus n„ Szeretet, Rossz játék. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A hosszú­távfutó magányossága (5 és 7 óra­kor). Fekete Gyémánt (Gyérváros): Tücsök (6 órakor, szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszaboics): Itt lakik a szerelem (5 és 7 óra­kor). Rákóczi (Mecsekálja): Minden az embereké marad (7 órakor). Május 1. (Vasas jj.it Germinal (7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Vörös Csillag (Bóly): Az utolsó szerelem (7 órakor). Kossuth (Mohács): A nagy riport (8 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Epekedö sze­relmes (fél 6 és 8 órakor). Táncsics (Siklós): Elektra (fél 8 órakor, szélesvásznú). i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom