Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-01 / 51. szám

Regény? Film? valóság, Vagy feliévé«? Valóság! Szám­mal kifejezve 32 000. Ennyi a mólt évi adatok alapján a csa­ládi környezetből kiszakadt gyerekek száma, országos ada­tokat véve alapul. Ebből ve­gyük el a teljes és félárvákat és maradjunk 25 000-nél. Eny- nyi élő gyerek, élő szülők nél­kül, éló árvák családi otthon ■nélkül. Pólyások, óvodások, ál­talános Iskolás korúak, ipari tanulok, javító-nevelő intézet­ve szorulók, csökkent szellemi fejlettségiek, 25 000 gyerek, éló szülők esetében az ország különböző otthonaiban. Gyer- rcekezrek tragédiái felbomlott családi otthonok miatt Gyer­mekezrek élete állami védelem és gondoskodás mellett. Megdöbbentő sorsok a fejlő­dőkor gerincszakaszában. Elké pesztöen nagy szám társadal­munkban, egészségtelen, nem kívánatos állapot kis orszá­gunkban. Elvétve megjelenő cikkek és riportok már adalé­kot adtak különböző okokról. ' Szülészeti klinikán hagyott csecsemők, szülőktől elvett gyerekek, rendőrségi ügyesek, saját hibájukon kívül elzüllötl fiatalkorúak, árván maradtak. Nem lennék teljes, ha nem szólnék a gondatlanságból el­hunytakról, sőt * tudatosan meggyilkoltakról A kép elné­mító, a gyerekek esetében saj­nálatosan tragikus. Gyermek- otthonaink barkósnak « rájuk nehezedő feladattal. Igyeksze­nek pótolni az otthont, nevel­ni a nevelésben nem részesült, vagy hiányos nevelést kapott gyermekéveket. Mindez mellé óriási anyagi támogatást biz­tosit államunk az otthon fenn­tartásában. További részietek nélkül, jól ismerve az egyéni tragé­diákat föl kell tenni és vála­szolni kell ax alábbi kérdé­sekre 1. Jól van-e es így? 8. így keU-e ennek tovább­ra is maradnia? 3. I ndokolt-e az állami gon­dozottak ilyen nagy szá­ma? Az első kérdésre csak hatá­rozott nemmel lehet felelni A második kérdésre optimizmus­sal élve a válasz remény lehet, reméljük, hogy egyszer vál­tozás következik be. A harma­dik kérdésben a válasz, a gye­rekek érdekében igen, a. szü­lők felelősségérzetében lelki­ismeretességében — nem! Vizsgálódjunk tények alap­ján. Mi válthatja ki az állami gondozás havétd szükségessé­gét? XVI. századi talicskák Szigetváron A tavalyi év végén ke­rültek napvilágra a szigetvári ásatások alkalmával az érdekes leletnek számító talicskák. A vár egyik nagy obbsza hasú építkezésekor temették be ezeket, minden bizonnyal 1500 és 1566 között. Eddig hat darabot emeltek ki, de a hamarosan folytatandó ásatások valószínűleg felszínre hoznak még néhányat Elteme­tésük úgy történhetett hogy a vár építésekor mély árkot ás­tak, amelybe néhány sérült vagy elromlott talicskát belök­tek (valamennyi fejjel lefelé fordulva került elő!) és erre töltötték azután a földet. A fa ebben a mocsaras, nedves föld ben viszonylag teljes épség­ben megmaradt. Olyannyira, hogy az egykori kék díszítő festés is felismerhető egyik- másikon. A kiemelés rendkívül gon­dos munkát, körültekintő óva­tosságot igényelt Mindenek­előtt az iszapos földet kellett letisztítani róluk. Ekkor már tisztán álltak a leletek, csak alul tapadtak a földhöz Ez­után meleg, vizes selyempapír- zal borították be őket, s ami­kor a selyempapír rátapadt a fára, gipszpólyába ágyazták. Ez biztosította a levegőtől va­ló megóvásukat Ezután tartó­fákkal biztosították a hatal­mas darabokat és így emelték ki, majd szállították Buda­pestre. Jelenleg a múzeumi központi technológiai csoport­nál varuiak az értékes leletek, ahol még mindig folyik szak­szerű konzerválásuk. Ez is prob lémát jelentett, mert a kon­zerválás előtt szét kellett szed­ni darabokra a nedves faal­kotmányokat, természetesen a gipszburkolat eltávolítása után. Erre azért volt szükség, mert a konzerválás különleges fo­lyadékokban való áztatás útján történik, s az ehhez szükséges hatalmas kádak nem állnak a budapesti restaurátorok ren­delkezésére. a talicskák korát egye- JM lőre csak annyira si­került megállapítani, hogy a tizenhatodik században használták őket, mivel a törők réteg alatt bukkantak rájuk, tehát még a vár magyar ké­zen volt, amikor az árokban lélték temetőjüket így is na­gyon értékes leletnek számí­tanak, mivel eddig ilyen kor­ból nem találtak ép targoncát vagy hasonló szállítóeszközt Ipartörténeti leg «Bért Igen nagy értéke van a szigetcári talicskáknak, amelyek kiegé­szítik az eddigi írásos emléke­ket A szigetvári ásatások hama­rosan folytatódnak. A cél az, hogy meg tudják határozni a belső várat, illetve a vár mag­ját, a kirohanás helyét, néhány épületet. Kovács Valéria mu­zeológus szerint ennél többet nem tó lehet várni a munká­tól, mert a szigetvári vár igen nehéz terep ásatások tekinte­tében. Rengeteg érték ment tönkre azért, mert a területen ötszáz év óta laktak, összetúr­ták á földet, másrészt az ok- za a nehézséget, hogy a n csaras területet többször is erősen feltöltöttek, vagyis igen mélyre kell ásni, hogy a kere­set* jeleket megtalálják. így inkább arra törekszenek, hogy a vár különféle épületeit, a vizesárkokat és — mint emlí­tettük — a vár egykori mag­ját megtalálják és térben el­helyezhessék. 4 talicskák és egy igen értékes gyűrű úgy „mellékesein” kerültek elő, természetesen igen nagy örömet keltve múzeumi Körök­ben. KOS LAJOS: MEfWfEíO ASSŐOWT í 1 Megdöbbentő, amikor egy­két gyerek látná sem akarja a betoppanó szülőt Éhből a lényből kiindulva pedig sza­mukra már nein ok a mégis- csak anyád, vagy apád be- i nevelése. Ahol ennék még a . csírái sem mutathatók ki, ott- ma már nem hangoztatunk c mégis csak szólamokat. Szülő- t nek nem nevezhető olyam- anya, aki apával, majd ké- a sőbb annak fiával áll össze ■ és egyik gyereket a másik után dobálja el magától. c Végezetül szólnom kell i. a velük szemben állókról, a- szülői leUkiismeret, és odaadás- példamutatóiról. Azokról, akik- gondterhes nevelésükkel a jö­vőbe néznek, akik az ott­£ hon tartalmát, a gyerekneve­lést tűzték élethivatásukká. Édesanyák és édesapák, szülők . a szó igaz, nemes értelmé- . ben, akik életet adnak, mimt- _ sem gyilkoljanak. Szülők, akik z azoknak nevezhetők! Az ő se- . gftségük elsősorban a döntő, . s örülnénk ha ehhez további 1 törvényes intézkedések szület- _ nének. Kevés az óvoda és is- y kólái napközi otthon — sok a .. kiskocsma. Több az állami ,t gondozott, mint kellene, még £ több a veszélyes családi kör- _ nyezet mint arra felkészül- , tünk volna. Tegyünk még . többet- Doroslts József nevelőotthon igazgató Új könyvek Puskin: KÖLTEMÉNYEK. JEVGENYIJ ANYEGIN. Az Európa Könyvkiadó Orosz remekírók sorozatában ezúttal Puski-n költeményeit és az Anyegin cünű verses re­gényt adta ki. A kötet ver­seit a legkiválóbb magyar for­dítók ültették át magyarra, az Anyegint Áprily Lajos tol­mácsolásában olvashatjuk. — Puskin műveihez E. Fehér Fái írt utószót Fekete István: tüskevár A népszerű író talán leg­kedveltebb műve a Tüskevár. Most az ötödik kiadása látott napvilágot. A szépkiállítású júsági könyvhöz Szecskó Ta­más készített illusztrációkat Srinnyel Júlia: ERDÉSZHAZ A Móra Ferenc Könyvkiadó pöttyös sorozata, amely rend­kívül népszerű a fiatal lá­nyok körében, ismét egy kö­tettel szaporodott. A regény kislányok és kisfiúk életérő!- ars a csajaid veoairaye» »rar s nyezetté vált. Otthon ebből i i pénzből nevelni, élelmezni , ruházni képtelenség lenne. - t Meglepően hangzik, de sói esetben így szabadabb keze kapnak a további romláshos ; Kívánatos lenne tehát újr : vizsgálva, magasabb hozzája > rulást szabni. 3 Tapasztalatunk, hogy az ál " lami gondozás egyes szülő • esetében divattá vált. Ha 5 mostohának nem kell — visz- szűk az otthonba. Ha nem bi » rank vele, majd ott megne- vélik. S Ha iskolát kerül, nevel jé i meg a pedagógusok, momdvár r hogy én dolgosom, nem áll hatok mindig mellette. Ok ai \ ra, hogy ő is menjen az ott honba. Ha bekerül, egyes szű lök azt gondolják, hogy a esküvőjét is mi fogjuk tar tani. Ha megszűnik gondo t zottsága, egyesek bőröndbe s vinnék a stafirungot, és fö' i háborodva szitkozódnak, hog r csak a gyereket kapják visa sza, meztelenül. A neveiéi persze elfelejtik — szerimtü ’ ez az állam kötelessége! Var nek köztük jó tanácsadók, ot 5 hon nevelni képtelenek vo! tak, de itt már adják a te- n ácsokat. reszmegoraasoK ereamenyesse gében. Túlzottan építettünk a öntudatra, ott ahol ezt teljesei figyelmen kívül kellett voln; hagyni. Sürgős beavatkozás igénylő esetekben visszariad tunk a szülők tiltakozásától elfogadva amit hangoztattál — családjukban ők döntik el hogy mi történik. Ha mégi beavatkoztunk, későnek bizo nyúlt a megelőzés érdekéber A családszuverénitás fatáli kifejezője nemrég Vörös Jó zsef volt, aki szülőhöz nen méltó módon viselkedett, bru talitását kendőzve, a bíróság tárgyaláson így válaszolt: „Sei kinek semmi köze hozzá, hog mit csinálok a pénzemmel" Ezt egyesek már régóta íg vélik, s az eredmény az ál lami gondozottak magas szá ma. Megelőzési munkánk tehá eredményességétől eltekintv nem képes csodákra, mert h ezzel is számolhatnánk, akko már lenne felnőttjavító-inté zetünk. Közhelynek hangzil de bármilyen merész és magva lóslthatatlan gondolat, elkeln belőle jó néhány. Eredményesebb lenne gyér mekvédelmünk munkája, h az alább felsorolt esetekbe! lennének eszközeink. Mert - Tudjuk-e a gyermekét klini kán felejtő anyát, a meggyé zés mellett kötelezni arra hogy gyermekét fel is nevelje Nem! Több mint száz ilyea csecsemő él Mecsekjén ősi bar Megelőzhetjük-e a nem kívá natos házasságon kívüli kap csőlátókat? Nem, mert a együttéléshez nem nehéz enge délyt szerezni. A kötelezhet elvonókúra mellett, a még id ei nem jutottakat mive bírhatjuk mértékietesebb ivá ra? Az ittas embert nem szol gálunk ki felirat valami, d nem elegendő. Vörös és tár sai is annyit isznak ameny nyit , akarnak, mert pénzül van, van miiből, , * bár van nak már jó példák is, mégi vannak akik ezt háttal állv nem látják. Ök úgy gondol ják míg csöndben van, igyor ha botrányt csinál majd ki dobják. Mi a folytatás? A duha családapák egy szavára me nekül az egész család, mer kellő „gyógyításban" nem tud juk őket részesíteni Az orvosilag minapi tott terhelt fetotótteik liázas ságkötéséban alig van va.iír megelőzi lehetőség, mert ner engedélyezés esetén is számo gyermeket adnak a gyógype dagógiának. Ha már otthonba került gyerek, egyes szülők azt hi szik, hogy most már lehe mindent csinálni. A gyereke neveli az állam, ök pedig mi sem változtatva úgy élne továbbra is ahogy akarna! Kifizetik a kellőnek ner mondható hozzájárulásit, s végén több marad arra ami yában a legkevesebben ma- idtak árván. Felbomlott, zül- itt családi otthonok esetében legnagyobb számban és irányban. Utóbbi esetekben, iváltó okok: Iszákosság, fes­st* erkölcsök, válások a gyep­iekre nézve kedvezőtlen kö- ítkezményekkei, gonosz mos- shák. Sokgyermekes családok aló« nehézségek esetében. [ogyan oszlik meg a ta­arvállalás? Mit vállal az ál­ma? Otthonukat véve alapul, jy gyerek után havi 1400 Ft­1 Évi keretben egy gyerek tán 16 800 Ft-ot Hatvan ál­mai gondozott esetében évi jymillión felül. Az ország iszea otthonait számítva kö- ú az egy milliárd forinthoz. lennyit fizetnek a szülök ? — Italában egy gyerek után ha- í 200 Ft-ot Egy évben egy gye­ik után 2400 Ft-ot, saját ott­aninak esetében összesen évi I 000 Ft-ot Állami kiadás te­át hatvan gyerek után több dnt egymilliós, szülői térítés Lszont csak 14 000 Ft A mil- óhoe képest csepp a tenger­en. Gondolom, ezek után élt­etőbb azon reményünk, hogy Utaztatásra lenne szükség. Társadalmi életünk nagy- tanyai fejlődésében döntő fel- lat hárul a családra. Döntő illyel vetődik fel a családok yermeknevelése. — Nevelés lyam értelemben, mely a jö- 5be néz és példának a szülőt ttítja. Milliók jó példája mél­át azonban sok a rossz. A assz példa könnyen ragad, y váltak családok ezred ve- aélyessé, a rossz példa így itte ezeket a családokat ve- élyes családi környezetté. A yerekek megmentése és neve­sse létrehozta a gyermekott- onokat, mai állapotukban lagas számban, zsúfolt lét- sámmaL Az állami gondozós- » vétellel a gyermek kiszakadt veszélyes környezetből, de tthonaink nem számolhattak további Veszélyesség emelke- ésével és így ma sok olyan verek él nem megfelelő csa- idi környezetben, melyből rohely hiányában nincs hová lenteni. A tények tehát igény k az új otthonok további lét- »hozását Végletekig menni ionban nem leszünk képesek, alahol meg kell állni. Kérdés jra, hogy hogyan? Tekintsük át mit tettünk, agy mit tudtunk tenni eddig? legkülönbözőbb társadalmi íervezetek bevonásával dol- oztunk a megelőzésen, éltünk felvilágosítás eszközével, al- almaztuk törvényeinket, — itndezek tükrében sok ered- iénnyel. Végeredményben pe- ig ahová nem Jutottunk el ellő időben ott már csak a yermekelvéte! segített. Menet őzben elkövettünk nagy hi- ákat is. Olyan esetekben ahol íár radikálisabb intézkedések s lett volna szükség, bíztunk I Hamlet kapcsán a korszerű színpadművészetről pad koncentrált tér. ahol minden esemény csak lényegére sűrít­ve fér el. FENTI ELVEK és arányok tiszteletben tartásával készült el az Amerikai Elektra díszlete is ’Nógrádi Ilóbert vezetése mel­lett, aki a darab ér­telmezését adta, meg világítva lényegét. — Minden Íróhoz meg kell találni a meg­felelő stílust. O’Neill a mindennapi ameri­kai életből kiragadot eseményeket ábrázol ja — megtoldva asz- szociativ és szubjek­tív gondolatokkal — amiknek azonban tel jesen reális alapjuk van. Ezek az esemé­nyek éppen azért tű hajtottabbak és bo­nyolultabbak mint a valóság, még sem né külözhetik a cselek­mény gerincéhez tar tezó környezet reális elemeit. Ezek arány viszonyaival, együtt hatásaival színpad konstrukcióba állító. «Aval hoztuk létre az a tudat alatti psziho lógiai hatóerőt, am1 elengedhetetlen fel­tétele a korszerű szín padmüvészetnek. Lux Adorján. jelenetek alatt elka­landozó tekintetet visszavezesse a cse­lekmény magjára, közben nem engedve kiesni a dráma han­gulatából. Ez festés, plasztika és főként a világítás kérdése. A Hamlet falainak fes­tése és kiképzése az egésszel együttható hangulati effektust képvisel. — Színpadi egyszerűsítés alaptör vénye. A világ, mint az ott végbemenő események végtelen tere, úgy aránylik a színpadi térhez, mint a világ komplex ese­ményei az ebből egy­szerűsített drámához. Ebből látható, hogy amennyire egy drá ­mai mű a világ ese­ményeiből van kivá­lasztva, lényegtelen elemeitől megfosztva, leegyszerűsítve, any­ujára kell a térnek is, a díszletnek is a valóságból leegysze­rűsítettnek lenni. O,Neill másképp egy­szerűsít mint Shakes­peare. De egyszerű­sít, mert a színpad 8x10 méter és a szín padi történés károm óra. A valóságban mindez sokszáz mé­teren, vagy kilométe­ren ét évek alatt van ahol a nézi yaga is érzi a szo­rongást. Az Ophelia elenetekben az elő- :zínpadig leszűkített eret határoló hatol- na-s falak fokozzák Dphélia elesettségét. Más a tér karakter c Hamlet elleni csel- zövés pillanatában, mikor a király Ham- ’et volt pajtásait rá­teszi az árulásra. A térelhatároló falak ’erde vonala ellenér­zést vált ki, felkettvt x figyelmet e normá­lis rendjéből kifor­dult. világ visszás va­dságára. A monoló- jolcat nem szakítjuk :l a cselekmény vo tálából. A sejtelme­ién visszahúzott fé- lyek megnyitják c tér végtelenségét, « •zubjektumába befelt fordult ember gonda diaira összpontosít­va a figyelmet. A funkciószerűséghez tartozik az is, hogi i díszlet ne legyet több, mint a játék i oz legszükségesebl tér és hangulat, ezei belül utalás a korra helyre. Ha több, el­vonja a figyelmet i •selekmény lényegé­ről, a gondolatról. Annyi és olyan le íven. hogy a hosszt HAMLET úgy él a művészek tudatában, mint a legszebb fel­adatok egyike, mű­vészi felkészültségük fokmérője. Olyan egy séges stílusú mű, ami ben a gondolái egy­szerűsége, összefogott sága nem túr semmi­féle naturalista rész­letet. Az emberi lélek belső logikája, a gon dolatok tömör kife­jezése szóban és ak­cióban, meghatározza a tervezd művész feladatát. Dohai Vil­mos kitűnő, egységes rendezése maradék­talan lehetőséget nyújtott korszerű, színpadmüvészeti él­tjeink megvalósítá­sához. Drámai funkció. Minden drámai ese­ménynek. meg tvm a maga tere, hangula­ta és ideje. A tér mint a cselekmény szinte­re karakterében pszi- hológiai hangulat, meghatározó felada­tot tölt be. Az adott tér formája befolyá­solja a legfontosabb mozgásokat, tudat alatti hatásokat vált ki a nézőből. Van olyan tér, ami nyílt szabad érzést sugároz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom