Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-12 / 60. szám
Folytatódtak a magyar -bolgár tárgyalások 1964. MÁRCIUS 12. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP BARANYA MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÄWACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ARA 50 FILLÉR 60. SZÁM A párfszervezefek és a termelés A * utóbbi években új sza kaszába lépett a párt- szervezetek tevékenysége. A gyakorlatias és a hozzáértő munkát várja a párt minden alapszervezetétől, minden kommunistától. Míg korábban a pártmunkát főleg az agitáció, a propaganda, a mozgalmi-szervező munka és az iránymutatás jellemezte, addig ma egyre jobban előtérbe kerül a termelés gyakorlati segítése, a termelékenység növelése. Tehát szakmai-gyakorlati tevékenység az, amit ma a párt elvár az alapszintetektől. Napjainkban már nem a szocializmus, a nép számára jobb életet biztosító társadalmi forma megismerése és magyarázása a fő cél, hanem a szocializmus teljes felépítése. Ebben az új' helyzetben új követelmények állanak a pártszervezetek és az egyes kommunisták előtt: úgy dolgozni, olyan példát mutatni cserzőműhelyben és elővájásban, tervező aszúdnál és a vasúton, hogy mielőbb valóra váljon az emberek többségének tetsző társadalomi ! • Mit jelent a „gyakorlatiasság” napjainkban? Nem túlzás-e azt várni az alapszervezetektől, hogy beleszóljanak a termelésbe? Mit tegyenek a pártszervezetek vezetői. hogy megfeleljenek a mai követelményeknek? — Mind olyan kérdés, amit jogosan tehetünk fel a szocialista társadalom fejlődésének vizsgálataikor, A „gyakorlatiasság" mostanában azt jelenti, hogy a kommunisták, a pártmunkások elsők között ismerkednek meg a termelési tervekkel. Tudják, hogy személy szerint és az egyes munkacsapatoknak is mit kell elvégezniük annak érdekében, hogy az üzem, a gyár teljesítse a tervét. Ezt magyarázzák munkatársaiknak és meggyőzik őket arról, hogy mennyire fontos az egyes munkások pontos, jő minőségben elvégzett munkája a közösség fejlődése szempontjából. Pártüggyé lépett elő a termelés. Pártügy, hogy a porcelángyárban hogyan tesznek eleget a külföldi megrendeléseknek, hogy a fémipari vállalatnál nem halmozzák feleslegesen az anyagot, hogy a bőrgyárban üzemszerűen hajtják végre a műszaki fejlesztést. Pártügy az is, hogy az építkezéseken nem pocsékolják az anyagot és az időt. Mindehhez elsősorban a párt- szervezet, a kommunisták nyújtsanak segítséget és mutassanak példát. P lusz munka ez? Termé- * szetesen, de éppen a kommunisták azok, akik kezdettől fogva vállalták, hogy a nagy közösség — a nép — jobb élete érdekében, a szocialista társadalom felépítéséért minden áldozatot vállalnak. A párttagok felelőssége több egyéni felelősségnél. ök azért is felelősséget Vállalnak, hogy a pártonkí- vüiiek nagy és szimpatizáló tömege megértse az új társadalom építésének jellegét és munkahelyén mindent megtegyen ennek megvalósulásáért Nem túlzás azt mondani, hogy a pártszervezeteknek kötelessége beleszólni a termelésbe és segíteni a gazdasági vezetőket a tervekből reájuk háruló feladatok megoldásában. A pártszervezetek tevékenysége ebben a munkában ösztönző szerep, míg a gazdasági vezetők a megoldást vállalják. A kommunisták megértetik a munkásokkal a feladat fontosságát, a gazdásági vezetés pedig megkeresi hozzá a legjobb megoldást. Végül pedig közösen végrehajtják a feladatot. Jellegében két különböző te- vékenységről van szó. És mégis a két különböző munka egy pontban találkozik és szorosan összefügg egymással, kiegészíti egymást. Pártszervezeteink képesek ennek a fontos feladatnak a megvalósítására. Az utóbbi években igen megerősödtek, a vezetőségekben ott ülnek a legképzettebb műszaki szakemberek is, de ott vannak a régi, tapasztalt, szakmailag és politikailag is sokat edzett munkások is. És ez a tény biztosíték arra, hogy beleszólhatnak a gazdaságitermelő munkába. Ezenkívül kommunistáink többsége szorgalmasan tanul. Nemcsak politikailag képzik magukat, hanem technikumokba, egyetemekre, szakmai és gazdasági tanfolyamokra járnak. Nagyon fontos ez most. Enélkül nem tudnának felelősségteljesen odaállni az igazgató, a főmérnök mellé egy-egy tervfeladat megvalósításánál; P éldát Is tudunk hozni ' napjaink életéből arra, hogy miként szólhatnak a pártszervezetek a termelés fokozása, a gazdasági munka javítása érdekében. Milyen hasznos volt, hogv a Fémipari Vállalat pártszervezete annak idején felhívta a vállalat vezetőségének figyelmét a túl nagy elfekvő készletre, a feleslegesen tárolt anyagok nagy mennyiségére. Másutt — mint például a MEGYEVILL-nél — a gazdasági vezetők a párt- szervezettel közösen, időről időre figyelemmel kísérik a termelés alakulását, kéthetenként megbeszélik a tervek teljesítését és elosztják egymás között a gyakorlatigazdasági feladatokat. Sablont ebben a munkában sem lehet felállítani. Ahány üzem, ahány munkahely, annyi forma és módszer alakul ki, de egy a fontos: a fegyelmezett, céltudatos, nyugodt munkastílus. A gyakorlatias, a termelést figyelő, szervező munka — természetesen — nem jelenti azt, hogy egyes pártszervezetek felváltják a műszaki vezetőket a termelés irányításában, a műszaki fejlesztés megvalósításában. A párt- szervezet csakis a gazdasági vezetőkkel szoros összhangban, a dolgozók alkotókészségére támaszkodva, velük a feladatokat és a gondokat mindig megosztva — érhetnek el eredményeket Kádár János viszontlátogatása a bolgár párt- és kormányküldöttségnél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szerda délelőtt viszontlátogatást tett a Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormányküldöttségnél. A látogatásnál jelen volt dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Péter János külügyminiszter, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. Átnyújtották a Lenin-rendot Otto Groteicohlnak Berlin: Anasztasz Mikorjam, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, szovjet első miniszterelnök-helyettes, szerdán Berlinben átnyújtotta a Lenin- rendet Otto Grotewohlnak, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, az NDK Minisztertanácsa elnökének. Tömegtüntetés Pnom Penhben Az AP hírügynökség jelentése szerint szerdán hajnalban nagyméretű tömegtüntetés zajlott le a kambodzsai fővárosban az amerikai és az angol nagykövetség előtt. Mint a hírügynökség beszámol róla, a felvonulók a követségek elé érkezve amerika- és angolellenes jelszavakat kiáltoztak. A tömeg hamarosan áttörte az épületek köré vont rendőrkordont, letépte, majd elégette az amerikai zászlót, és a zászlo- rudakra felvonta a kambodzsai lobogót. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy az utóbbi időben rendkívül feszült volt a viszony az Egyesült Államok és Kambodzsa között. Az MSZMP KB székhazában kedden, 10-én délután folytatódtak a magyar és a bob-űr párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. A magyar küldöttséget Kádár János az MSZMP KB első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a bolgár küldöttségei Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezeti. Exportra termelnek a baranyai állami gazdaságok Hízott marhát, sertést, pulykát, halat, bort és gyümölcsöt szállítanak külföldre A Baranya megyei állami gazdaságok igen nagy volumenű exportot bonyolítottak le tavaly. 370 vágom hízott marhát állítottak elő, s ennek 63 százaléka exportminőségű volt Az NSZK-ba, Görögországba és Olaszországba szállítottak. A jfdrösgali állami gazdaság bronzpulykáiból 320 mázsát küldtek Angliába. Az idén valamivel többet, 350 mázsát terveznek exportra. A bikali, a zengőaljai és a gö- rösgali állami gazdaság haltermeléséből is jutott külföldre. Tavaly az évi halhozamuk 210 százalékkal meghaladta az országos átlagtermést, holdanként 12 mázsa 70 kiló halat állítottak elő és az évi 47 vagonos áruból 20 vagonnal küldtek olasz és csehszlovák megrendelésre. Az évi bortermés 82 százalékait l adták el Csehszlovákiának, Franciaországnak és a Szovjetuniónak. A 6400 hektó kitűnő minőségű borból 5000 hektót a Villány-Siklósi Állami Gazdaság adott. Gyümölcsből ugyancsak jelentős tételeket küldtek külföldre, 290 vagon őszibarackot, almát, kajszit és szilvát szállítottak az NDK-ba, Csehszlovákiába és Franciaországba. Az idén többre számítanak,; mivel 310 hold szilva, kajszi és őszibarack fordult újonnan termőre. Az 1964-es évi áruforgalmi terv 400 millió forint, valamennyivel több a tavalyinál. 200 mázsával több gyapjút, 64 ezerrel több tojást hoznak forgalomba, azonkívül 11 vagon baromfit és 33 vagon pecsenyebárányt is adnak el. A bárányokat Görögország, Izrael és Franciaország vásárolja. A kora tavaszra 17 vagon húsvéti bárányt kértek. Ebben az évben 5500 mázsával több disznóhúst kívánnak termelni, mint tavaly, pedig a múlt évi 463 vagon hízott sertés is 8 százalékkal meghaladta a tervezettet. Ebből a mennyiségből nyolc-tízezret Olaszországba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba szállítottak a második félévben. Az idén hasonló mennyiséget exportálnak. Az állami gazdaságok legfontosabb feladatuknak tartják az idén a hústermék előállítási költségeik csökkentését. Ezt azonban külső nehézségek lassítják. Nem elég korszerűek az állatok nevelőhelyiségei, néhol pedig férc helyhiány van. A bikali és alsómocsoládi telepeket 16 millió forint befektetéssel fejlesztik, tízezer állat befogadására teszik alkalmassá. A Pécsi Állami Gazdaság szent - kútpusztai sertéstelepét 6000 re növelik 5 millió forin: költséggel. Az idén 300-zal szaporítják a gazdaságok szarvasmarha-állományát is, s ehhez feltétlenül szükség van a férőhelyek növelésére, ösz- szesen tízmillió forintot fordítanak erre a célra. Az állami gazdaságok terv- teljesítését nagyban befolyásolja a beruházások elkészülése határidőre. Az építkezések. azonban elég nehezen mennek, különösen a villany, a vízvezeték és a csatornák beszerelése. B. E. /itpkúniőu wmmtamr Üj irodaházat építenek a Köztársaság téren az Erdőgazda-! Ságnak. A közel hárommillió forintos beruházással épülő léte-í sítményt előreláthatólag június végén adják át az Erdő-. pMfafcignat. Hatalmas óraszekrénynek nézné az ember első pillanatban az Euphoniont, amely az alma illatú falusi tiszta szobát uralja. Hiába a szép kombinált szekrény, csipkék és nippek, a tekintet újra meg újra visszatér a szekrény homlokzatán lévő faragott pártás leányfejre. Legtalálóbban automata verklinek nevezhetnénk ezt a ma is működő szerkezetet, amely több mint tíz éve került a bükkösdi parasztházba. Schleining Antalék gimnazista lánya látta meg a falu idős asztalos mesterénél. Tejet tároltak benne... A mester még fiatal korában kapta Pécsről valakitől, munkájáért cserébe. Amikor Elvira a zeneszekrény zongorához hasonlító kellemesen lágy muzsikáját meghallotta, addig kö- nyörgött szüleinek, míg teljesítették kérését. A régiségekért rajongó kislányból azóta magyar—történelem szakos tanár lett, s az Euphonion csak ritka, ünnepélyes alkalmakkor szólal meg, ha a fiatalok haza látogatnak a kisunokával. A 29 darab, 63 centis átmérőjű fémlemezek meghajlottak, elgörbültek kicsit, olajozni kéne a szerkezetet is, de azért a sok-sok dallam ma is jól kivehető, élvezhető. A látogatók, kíváncsiskodók méltán csodálják meg, hiszen ugyanilyen az országos kiállításon sem található. Hasonlót őriznek a siklósi várban, de annak a hangiét mér ei- koptattm m MA. A házigazdával közösen vizsgálgattuk a szekrény belsejét. amelyhez ez idáig tiszteletből nem nyúltak. Az erős pácolt szekrény oldalán elmosódó felírás: „Érkezeit 1899- ben”. Kitől, honnan és kinek, azt már nehezebb lenne eldönteni. Valamikor, az 1900- as évek elején pénz bedobására működött, s talán egy kávéház szórakozni vá-. gyó vendégei dobták be a korabeli egy- és kétfillérese- ket, amelyek a pénzgyűjtő fiáiéból előkerültek. Azt is a szakemberek deríthetnék ki, hogy az Euphoniont a díszes címkét beragasztó „Császári és királyi udvari hangszergyár. Sternberg Ármin és testvére Budapest” készítette, vagy javította csupán. Sternberg Ármin a múlt század utolsó év-, tizedeiben egyeduralkodó volt a hangszergyártásban és feltehető, hogy a Bükkösdön őrzött régi zeneszekrény a magyar gyáripar első termékei közül való. A lemezek a millennium idejében népszerű magyarnótákat, nép- és mü- dalokat szólaltatják meg. \ német és angol nyelvű feliratokból a Rákóczi indulói. Árva rózsa. Csike csike. Süt a mama stb. című dalokat, operettrészleteket betűzhetünk ki. Mennyire értékes, ki és mikor készítette, hogyan kerüli Pécsre, majd erre a vidékre, a hozzáértők döntik el. Megérdemelné, hgoy közkinccsé váljon, méltó helyére, a mű- nemnbn kerüljön. 1
