Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYE SUL JETEK! AZ MSZMP BARANYA Mi GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME GYEI TANACS LAPJA m XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 59. SZÁM Nagygyűlé$ a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban A 'fodor Zsivkov Temetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormánykfildött ség kedden meglátogatta a magyar híradás­technikai ipar egyik korszerű nagyüzemét, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat. A bolgár vendégekkel együtt részt vett a lá­togatáson Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, az Országos Tervhiva­tal elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának külügyi osztályvezetője, Erdélyi Károly külügymiuiszterhelyettes, Prátb Károly, a Magyar Népköztársaság szó­fiai nagykövete, Kanczler Gyula, a XI. ke­rületi pártbizottság titkára, Galambos Dezső, a kerületi tanács vb-elnöke. A bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása a gyárban A kedves vendégeket a gyár főkapujánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, valamint a gyár veze­tői: Sellő Dénes vezérigaz­gató, Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára és Sütő Lajos, a KISZ-bizottság tit­kára fogadta. Az igazgatóság fogadószobá­jában Kasa Oszkár műszaki igazgató ismertette a gyár helyzetét, fejlődését, nemzet­közi kapcsolatait. A gyár tevékenységének egyik jellemzője az új gyárt­mányok nagyarányú fejlesz­tése. 1957-ben még csak a termékek 13 százaléka volt új gyártmány. 1963-bam az új gyártmányok részaránya 80 százalékra emelkedett és az új gyártmányok egyike sem régebbi három évesnél. Kovács Kálmán, a pártbi­zottság titkára a gyár párt- és tömegszervezeteinek tevé­kenységét ismertette. Beszá­molt a munkaverseny-mozga- lom eredményeirőL Az idei tervfeladatok megvalósítására már az első negyedévben 430 brigád — a dolgozók mint­egy 50 százaléka — tett fel­ajánlást. Egyre jobban erősö­dig a szocialista brigádmoz­galom, a gyár egyik műhelye már a Szocialista Műhely cím birtokosa, de a legutóbbi év­ben több műhely teljesítette a cím elnyerésének feltételeit A tájékoztató után bolgár vendégeink számos kérdést tettek fel az új technológiai eljárások bevezetéséről, a mű­szaki fejlesztési tervekről, új gyártmányféleségek kialakítá­sáról. A kérdésekre a gyár szakemberei részletes választ adtak, s többek között utaltak arra: mielőbb szeretnének szo­ros kapcsolatot kiépíteni a hasonló profilú bolgár gyá­rakkal, üzemekkel. A közvetlen, szívélyes han­gulatú beszélgetés végén Tó­dor Zsivkov meleg szavakkal mondott köszönetét a részle­tes, alapos tájékoztatásért. I Ezt követően a vendégek gyárlátogatásra indultak. A gyárlátogatás után a bol­gár párt- és kormányküldött­ség tagjai a magyar párt- és kormányvezetőkkel együtt részt vettek a gyár éttermé­ben a magyar—bolgár hivata­los barátsági gyűlésen. A terembe lépő vendégeket a dolgozók lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták, KISZ-ta- gok virágcsokrokat nyújtottak át. A magyar és a bolgár himnusz elhangzása után Ko­vács Kálmán, a gyári pártbi­zottság titkára nyitotta meg a gyűlést. Ezután Kádár János mondott beszédet. Kádár János beszéde Végtelenül jó érzés, hogy e mai találkozónkon körünk­ben vannak a testvéri bolgár nép képviselői, magas vendé­geink, tisztelt és szeretett elvtársaink, barátaink, a ha­zánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai — kezdte beszédét Ká­dár elvtárs. — Engedjék meg, hogy ezen a gyűlésen, ame­lyet a bolgár—magyar barát­ságnak szentelünk. Központi Bizottságunk, kormányunk ne­vében én is köszöntsem, for­ró, elvtársi szeretettel üdvö­zöljem Todor Zsivkov elvtár­sunkat, minden egyes bolgár vendégünket, népünk igaz és közeli barátait. Kedves elvtársak, elvtárs­nők! A magyar nép örömmel hall azokról a sikerekről, me­lyeket bolgár testvémépünk a szocializmus építésében elért. Alig 20 évvel ezelőtt Bulgá­ria gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt elma­radott ország volt. Elsősorban mezőgazdaságáról ismerték, iparral alig rendelkezett, népe nehezen élt. 1944. szeptember 9-én, ami­kor a hős bolgár partizánok a hadsereg antifasiszta egysé­Zsivkov elvtárs és kísérete Kádár elvtárssal a Beloiannisz Gyárban. geivel együttműködve meg­döntötték a fasiszta rend­szert, a hazafias arcvonal első kormánya elmaradott és ki­fosztott ország vezetését vette át. A maga urává lett bol­gár nép azonban vállalta a nehézségeket. Teremtő kedvét és tehetségét az új társada­lom építésére fordította és ma, amikor Bulgária már csaknem 20 éve halad a szo­cializmus útján, joggal álla­píthatjuk meg: alapvetően megváltozott a nép élete, az egész ország képe. A Bolgár Kommunista Párt helyes po­litikája és a nép fáradhatat­lan munkája fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező ipari or­szággá változtatta Bulgáriát. Megvalósult Georgi Dimitrov- nak, a bolgár nép nagy fiá­nak, a nemzetközi kommu­nista mozgalom nagy harco­sának törekvése: a szocialista útra lépett bolgár nép 15—20 év alatt elérte azt, amihez niás népeknek, más körülmé­nyek között egész évszázadra volt szükségük. Ma Bulgária ipara tizen­hét és félszer annyit ter­mel, mint a háború előtt. Az ország, amely azelőtt nem gyártott gépeket, ma 103 or­szágba exportálja gépeit. A szövetkezeti alapokra helye­zett mezőgazdaság termelése jóval túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az öntözéses gazdálkodás már több mint másfél millió holdra terjed ki. A gazdasági fejlődés nagy ütemű, a kulturális forrada­lom pedig a nép műveltségé­nek emelésében, a művészet, a tudomány és a kultúra fel­virágoztatásában tárja fel nagyszerű eredményeit. Ezek az eredmények kiin­duló pontul szolgálnak a jövő fejlődéséhez, amelynek irá­nyát a Bolgár Kommunista Párt 1962-ben tartott VIII. kongresszusán elfogadott 20 éves terv szabja meg. Ez a nagyszerű program azt a fő feladatot tűzi a bolgár nép elé, hogy 1980-ig fejezze be a szocialista társadalom felépí­tését és kezdje meg a kom­munizmusba való fokozatos átmenetet. Mi magyarok büszkén te­kintünk testvérnépünk 20 év alatt megtett útjára, amely mindennél igazabb bizonyíté­ka annak, hogy a Bolgár Kommunista Párt helyes, marxista—leninista politikát folytat és következetesen ve­zeti a bolgár népet a szocia­lizmus és a kommunizmus magaslatai félé. Kedves elvtársak! Elvtárs- nők! Dolgos népünk hétköznap­jai nagy, bonyolult és sok­szor nehéz feladatok megvaló­sításával, kemény munkában telnek. Sokszor úgy vagyunk, hogy szinte elfelejtjük, mi­lyen nagy utat tett meg, mi­csoda nehézségeket küzdött le, milyen hatalmas eredmé­nyeket ért el népünk a szo­cialista társadalom, a nép­gazdaság, a kultúra, az élet- színvonal fejlesztésében. Ami­kor egy másik szocializmust építő nép képviselőivel talál­kozunk, mint most bolgár testvéreinkkel és a köznapok gondjaiból fejünket felemel­ve, a megtett utat áttekintve tájékoztatjuk őket helyze­tünkről — megmondom — jó érzés fogja el az embert. Mi a döntő? A döntő az, hogy pártunk és népünk nyu­godtan tekinthet a testvér­pártok, a testvéri országok és népek szemébe. Ök felbecsül­hetetlen értékű, internaciona­lista segítséget nyújtottak ne­künk mindenkor, amikor tá­madó ellenségemkkél, a fel­tornyosult nehézségekkel áll­tunk szemtől szemben. A ma­gyar munkásosztály, a ma­gyar nép jól élt az interna­cionalista segítséggel, és a párt vezetésével csapást mért a reakció erőire, győzelemre vitte nagy ügyét. Magyaror­szágon ma szilárd népi hata­lom van, leküzdöttük a sze­mélyi kultusz átkos kinövéseit, az ellenforradalmi felkelés erőit, fejlődött iparunk, kul­túránk, emelkedik az élet- színvonal Befejezve az ala­pok lerakását, népünk ma már a szocialista társadalom teljes felépítésének művén dolgozik. A Magyar Népköztársaság dolgozó népe ma és mindig egy sorban halad a bolgár, a szovjet néppel, a szocializ­must építő többi néppel, az élen halad abban a sereg­ben, amely az egész emberi­ség érdekében védelmezi a békét — jelentette ki Kádár elvtárs. Majd így folytatta: Népgazdaságunk egészségesen fejlődik A bolgár párt- és kormánykfl Idötteég megkossorúit* a Hősök emlékművét e Hősök terén Szeretnék szólni - azokról az eredményekről, amelyeket a magyar munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség ál­dozatkész munkájával, a párt vezetésével az osztályharc ma döntő területén, a szocialista gazdaság fejlesztésében elért'. Népgazdaságunk a nehézsé­gek ellenére is egészségesen, az 5 éves terv előirányzatai alapján fejlődik. A nemzeti jövedelem tavaly mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. A szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben, az új, szocia­lista mezőgazdaság termelése 4—5 százalékkal növekedett. Akármerre járunk az ország­ban, mindenütt új alkotások hirdetik a Tavaly működésbe lépett a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavüzeme, a Dunai Ce­ment- és Mészmű, a Lenin Kohászati Művek nagykovács- műve. Az 5 éves terv első három évében több lakást építettünk, mint amennyivel az 5 éves terv erre az idő­szakra számolt. Minden tervünk, munkánk egy célt követ: hogy szebbé, jobbá tegyük népünk életét. Az idén 7 százalékkal kíván­juk növelni ipari termelésün­ket és nagy gondot fordítunk a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére. Különös fontossága van tehát annak, hogy ma mindenki lelkiismeretesen, leg Jobb ké­pességei szerint, felelőssege tudatában álljon helyt a mun­ka frontján. Pártunk Központi Bizottsá­ga éppen a napokban tár­gyalta a mezőgazdaság és az építőipar helyzetét és felada­tait. Egyöntetűen megállapít tottuk, hogy jobban kell dol­goznunk. A munka jobb meg­szervezésével, a műszaki fej­lesztéssel, a munkafegyelem erősítésevei emelnünk kell a munka termelékenységét min­den területen. Gyorsabban, olcsóbban és jobban kell építkeznünk. A parasztság az elmúlt ősz­szel nagyon jó munkát vég-, zett, idejében és megfelelő te­rületen elvetette az őszi nö­vényeket, elvégezte a szán­tást. A vetések jól teleltek. Minden reményünk megvan arra, hogy az idén ellátjuk magunkat kenyérgabonával. Ehhez az kell, hogy egyetlen órát se mulasszunk; rövide­sen reánk köszönt a tavasz, neki kell látnunk a tavaszi munkáknak a szántóvető em­ber örök bizalmával. A népfront szerepe Elvtársak! Hamarosan összeül a Haza­fias Népfront III. kongresz- szusa. A népfront-mozgalom már eddig is jelentős sike­rekkel büszkélkedhet népünk alkotó erőinek összefogásában, a szocialista közgondolkodás formálásában. A Hazafias Népfront feladatai a szocia­lizmus teljes felépítésének időszakában tovább növeked­nek. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ez a kongresszus megszabja azokat a mai és holnapi tennivalókat, amelye­ket a népfront vállal a nép­gazdaság és a kultúra fejlesz­tésében, a tömegek eszmei és politikai nevelésében, a szo­cialista nemzeti egység erősí­tésében. A magyar nép néhány hét múlva ünnepli felszabadulá­sának XIX. évfordulóját. Éle­tünk szaporodó örömei iga­zolják, hogy a munkásosztály politikája eredményes, az egész nép, a nemzet javát szolgálja. A nép az elmúlt 19 év alatt hatalmasat alko­tott. A szegénység, a létbi* zonytalanság, a munkanélkü­liség, az egyén kiszolgáltatott­sága, a kizsákmányolás már régen csalt úgy él, mint a múlt emléke. Kedves elvtársak! A közös ügy szolgálatában fog össze immár 20 eszten­deje a szocializmust építő magyar és bolgár nép. Kap­csolataink évszázadokra ve­zethetők vissza, a történelem folyamán barátságunkat soha­sem árnyékolta be ellenséges kedés, gyűlölet fekete felhője. Nagy becsben tartjuk a törö­kök elleni harc idejéből szár­mazó közös hagyományain­kat, kegyelettel őrizzük a ta­nácshatalmunk védelmében hősi halált halt bolgárok em­lékét. Soha nem felejtjük el, hogy a második világháború ban a már felszabadult Búi (folytatás a S-as oldalait)

Next

/
Oldalképek
Tartalom