Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-04 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! All 1964. MÁRCIUS 4. wy.»v«w>».%%yAv.v AI MSIMD BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 53. SZÁM Megindult a Duna jege Mohácsnál Személy ha jó-ö*mekőttetéa a szigettel — A Dráva jégmente* Mohácsról • ▼ízügyi felügyelőségtől telefonon kaptuk tegnap délután a tájékoztatást: — Kedden délben még dugó állta útját a Duna jegének a magyar—-jugoszláv határon. Fél tizenkettőkor azonban a dugó felszakadt és megindult a jég. Paksnál dolgoznak a jégtörők, ezért onnan kisebb jégtáblákat kaptunk, a Paks alatti szakaszról viszont már nagyobb táblák indultak meg. Jellemző, hogy fél tizenkettőkor a Duna fél szélességben egyszerre indult zaj- lásnak. — Milyen a vízállás Mohácsnál? — Ma négyszáznegyven centiméteren állunk és így nincs veszély, elbírunk akár kétméteres áradást is. — Milyen tájékoztatást adott Molnár bácsi Jugoszláviából? — Ma délelőtt tíz órakor — mint az utóbbi időben mindennap — szintén kaptunk telefonon tájékoztatást Molnár bácsitól. Akkor még állt a Duna alsó szakaszán a jég. Most már náluk is zajlik ... — Mikor indul a komp? — Hétfőn megpróbálták üzembeállítani a kompot, azon ban a jég miatt le is állították. A személyszállító kis hajó azonban ma már félóránként közlekedik Mohács-sziget és a város között. A kásás, alig asztal nagyságú jég már nem veszélyezteti a személyhajó közlekedését a két part között. — Mi újság a Dráván és * Karasicán? — A Dráva teljesen jégmen tes, már lezajlott a jég, a Ka- rasica is tiszta és apad a víz szintje. így elmondhatjuk, hogy a baranyai háromszögben árvízveszéllyel és belvíz- veszéllyel nem kell számolnunk, mivel a télen kevés volt a csapadék és fokozatos az olvadás. A ciprusi kintit i Biztonsági Tanácsban Mint már jelentettük, hétfőn este a Biztonsági Tanács öt nem-állandó tagja: Brazília, Bolívia, Elefántcsontpart, Marokkó és Norvégia nevében Brazília küldötte határozati javaslatot terjesztett elő a ciprusi kérdés megoldására. A Biztonsági Tanács ülését ezután meglepetésszerűen elnapolták. Az ülés elnapolásával kapcsolatban a nyugati kommentárok véleménye az, hogy ezzel az intézkedéssel időt akarnak biztosítani a küldötteknek a határozati' javaslat tanulmányozására. A TASZSZ kommentárja ugyanakkor rámutat, hogy a határozati javaslat szövegét már szombaton szétosztották, az érdekelt feleknek tehát már éppen elég idejük volt annak alapos megismerésé*«. Diálrifinfeffs Athénben A görög fővárosban hétfőn újabb diáktüntetés zajlott le, három napon belül a második. Több mint kétezren vonultak végig Athén utcáin, s tüntettek az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannla magatartása ellen A tömeg az angol natrvkövetségen emlékiratot nyújtott át, majd az amerikai nagykövetségen ugyanez megismétlődött. Nagyobb rendbontásról nem érkezett jelentés. Az amerikai nagykövet az esti órákban felkereste a görög külügyminisztert, hogy megkísérelje megmagyarázni az Egei-tengeren folytatott amerikai—török flottagyakorlatokat. A nagykövet azzal érvelt. hogy a hadgyakorlatok „kizárólag Törökország védelmét szolgálták” és már tavaly december 10-én elhatározták őket. „Földalatti KRESZ“ a mecseki bányákban Bevált a bányászati ellenőrző rendszer új formája Tavaly aoég a szén trösztök egyesítése előtt bevezették Komlón a bányákban az ellenőrző könyvek használatát. Újszerű kísérlet volt ez, azt a célt szolgálta, hogy a munka- fegyelmet megszilárdítsa a föld alatti munkahelyeken, A lényege az, hogy mindenki, aki föld alatti munkahelyeken dolgozik vagy azokkal kapcsolatban van, kap egy kis könyvecskét, amelyben három betétlap van. Ezek számozva vannak. A betétlapok alján kis perforált szelvény van, - mindegyiken kettő. Ezeket is megszámozták, IfL, 1/2. Az 1-es számú betétlap alján lévő szelvényeket figyelmeztetőül szakítja le az ellenőrzésre jogosult személy, ha valamilyen szabálytalanságon kapja rajta a föld alatt dolgozó bányászt. Ha először figyelmezteti, akkor letépi az lA-es számozású szelvényt. Ha másodszor figyelmezteti, akkor az 1/2-est tépi le. Ha súlyosabb fegyelmezetlenséget kővet el a bányász, elveszi tőle az egész betétlapot. Ugyanez történik, ha a 2-es számú betétlapra kerül sor. Előbb csak a 2/1-es, majd a 2/2-es szelvényt tépik le, súlyosabb esetben elveszik a 2- es betétlapot is. Még súlyosabb szabálytalanság vagy fegyelmezetlenség esetén a 3-as betétlapot is kitépik. A figyelmeztető szelvények kitéphetők a fizikai vagy a műszaki dolgozók könyvecskéjéből mindig, amikor azok megszegik a bányatörvényI boa, aa általános biztonsági szabályzatban, az üzemi ácsolási, gépkezelési, karbantartási és szolgálati utasításokban előírtakat és ezzel baleseti veszélyt okoznak vagy anyagi kárt tesznek elkövethetővé. Tehát nemcsak akkor, ha maga kárt okoz, hanem akkor is, ha csak lehetővé teszi, hogy ilyen kár bekövetkezhessék. Kitépik azok könyvecskéjéből Is a betétlapot, akik az utasításokat megtagadják vagy alá rendeltjeikkel nem hajtatják végre. A betétlapok kJ tépésének büntető következményei Is vannak. A figyelmeztető szelvények kitépése még nem jár pénzbírsággal, csapán nevelő eszközül szolgál a kisebb szabálytalanAz erdősmecskei vándorkosár Először hadd mutassam be Oszterek Jánost. Főfoglalkozása szerint nyolcadikos tanuló az erdősmecskei általános iskolában. Van ezen k'- vül két „másodállása” és két jóbarátja. A másodállását illetően egyrészt kultúrmun- kás, másrészt számtalan ker- tekalji futballmeccs csatára. A két barát: Pelcz János és Studer János, fő- és mellék- foglalkozás dolgában megegyeznek Oszterek Jánossal. A három Jancsi éppen a pettyes piros labdát passzolta egymásnak az egyik, erdősmecskei „stadionban”. Átléptem a „stadion” drótkerítését és két passz között megkérdeztem: — Fiúk, melyik házban van a vándorló könyveskosár? Erre hozzámfut a háromtagú csapat, s máris interjúképes népművelési munkatársak módjára vesznek körűi. Oszterek Jancsihoz fordulok, mivel a héten éppen 6 a kosárfelelős: — Mi is az a vándorló könyveskosár? — Sándor József tanító bácsi könyvbizományos a faluban. Karácsony előtt egy nagy kosárba 40—45 könyvet tett és két nyolcadikos gyerek beadta a faluszéli házba. Ott aztán nyugodtan nézegették, « két gyerek csak másnap reggel ment érte. Hm m MM- afcnak 'megtetszett UfP Masa akkor kifizették a gyerekeknek, Ok meg tovább vitték a kosarat a szomszédba, vagyis minden reggel másik házba. A hét végén elszámoltak a könyvvel meg a pénzzel Sándor tanító bácsinak. — Veszik a könyveket? — Karácsonyra sokat vettek, de most lassabban fogy, — feleli Oszterek Jancsi. — Nem veszett még el a kosárból egy-egy könyv? — Ah, még sose, pedig már másodszor járja végig a falut! Bizonyságul elvezet Kungl Jánosnéhoz, ahol a kosár ma tanyázik. Kunglné előhozza a másik szobából. Odatette, mert majd csak estére nézegetik. De amikor először volt náluk a kosár, vettek egy ifjúsági könyvet. Belenézek a kosárba, kiveszek néhány kötetet: És mégis mozog a föld hat példányban, a Sikor sorozatból Napoleon, töb mezőgazdasági és ifjúsági könyv. Negyven kötet, mert hármit már megvettek hétfőn. Elbúcsúzom Oszterek Jancsitól. Nem marad más — mivel személyesen nem találkoztunk — minthogy ezúton kívánjak sok szerencsét Sándor József tanító bácsinak és a pécsváradl könyvesboltnak is, ahonnét ez a vándorló köny- veskosara* kezdeményezés *tságok elkövetőivel Az 1-es, a 2-es, a 3-as betétlapok elvétele már minden esetben társadalmi bírósági eljárást vagy fegyelmit von maga után. A fegyelmi büntetésnek arány ban kell lennie természetesen az elkövetett mulasztással, de ez már kihatással van a nyereségrészesedésre is. A komlói bányaüzemekben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek az ellenőrző könyvnek a bevezetése javította a munkafegyelmet Ezért most miután egyesült a komlói tröszt a pécsivel, egységes alapokra helyezik ennek az ellenőrzési módszernek az alkalmazását és bevezetik a pécsi bányaüzemekben is* KÖZELEDIK A TAVASZ Korszerűt, gyorson, jó minőségben A tm&mr Ipar fejlődd aének kulcsproblémája a gyártmányok korszerűségének növelése. E feladat időszerűségét és jelentőségét két tényező is kellőkép kiemeli. Az egyik: « technika példátlanul gyorsütemű, fejlődése. Ellnek hatására az Ipar termelési szerkezete állandóan változik, mert az új és korszerűbb gyártmányok kiszorítják a régebbieket A gózmczdany például a külföldi piacokon már nem áruckikk, mert kiszorította a Diesel- és a villamos mozdony, sőt azok nyomában már ott van a gázturbinás mozdony. A másik ofc, amely a világszerte tapasztalható műszaki-technikai fejlődés mellett bennünket is ipartermékeink állandó és gyorsabb t^temű korszerűsítésére sarkall: a magyar ipar gyártmányainak kb. egyharmadát külföldön — « szocialista és a kapitalista országokban — értékesíti. S minthogy az exportcikkek árát döntő mértékben befolyásolja a korszerűségük, nyilvánvaló, hogy a gyártmányfejlesztés és korszerűsítés eredményessége népgazdasági szinten nemcsak az exportból származó bevétel nagyságát, hanem a nemzeti jövedelmet is tevőlegesen alakítja. A korszerűség és a gazdasági eredmény szoros összefüggését jól példázzák az új gyógyszerek világpiaci árai: a clo- ramhonikol 1—1 kg-ja öt évvel ezelőtt 280 dollár volt, ma már csak 18 dollár. Törvényszerű jelenség, hogy az iparcikkek újdonság jellege, korszerűsége az árban is kifejezésre jut, aki „korán kel” s idejében gyártja a korszerű terméket, többet kap érte. mint a fejlesztésben két- három évet késett gyárak és országok. Az utóbbi években olyan gazdasági mechanizmusokat igyekeztünk kialakítani — pl. műszaki fejlesztési alap, eredményszabályózó árkiegészítés — amelyek „zöld utat” nyitottak a gyártmányok korszerűsítéséhez és gyors bevezetéséhez. Kétségtelen, hogy a magyar iparnak vannak igen korszerű termékei, azonban a gyártmánystuktú- ra egészét tekintve a korszerűsítés üteme és mérete nem tartott lépést a követelményekkel. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy a magyar ipar túlságosan sokféle terméket gyárt, s valamennyinek a korszerűsítését nem győzzük sem szellemi, sem anyagi erővel. Ezért nagyon, elevenbe vágó probléma a szocialista országok közötti termelési szakosítás fejlesztése. A korszerűsítés minden ” nehézsége, lassúsága azonban nem írható kizárólag a széles gyártmányskála rovására. A korszerűsítés végeredményét, az új termék műszaki színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a fejlesztés és a bevezetés időtartama, gyorsasága, vagy lassúsága. A gyártmánykor- szerűsítés e két fázisa a magyar gépiparban átlag 3—i esztendőt vesz igénybe, a bonyolultabb termékeknél— pL nákrohullámú berendezések — hat—hét eeémdflt Euqi m «M jelentős része legfeljebb a* előállító vállalat «sámánét tesz „új- gyártmány. Mire például 1963-ra megszületett nálunk egy huszonnyolc csatornás mikrohullámú berendezés, addigra a korszerűség mércéje a csatomaszámbar, 100-ra emelkedett A gyártmánykorszerűsítes lassú ütemét tükrözi a gépiparban az egy, illetve kél éve termelt cikkek részaránya. 1959-ben például a késztermékek csaknem 30 száza lékát az eev-két éves gyártmányok alkották, 1962-ber viszont csupán 23,3 százalékát; a gyártmányszerkeze, tehát flartalodás helyett öregedett. S m követtoesvnény; 1963-banj a gépipar termelésének növekedése — rendeléshiány miatt — ab* haladta meg az égés Ipar fejlődést ütemét, kivitele pedig mindössze 0,5 százalékkal múlta fejül az 1982. évit. Az ipartermékek korszerűsége ma már nemcsak a külkereskedelmi és az ország deviza-bevételére hat ki, hanem az egyes iparágak és vállalatok termelési lehetőségeit I« meghatározza. S ebből le keH vonni a tanulságot. A gyártmánykorszerűsítés méretének és ütemének nem kielégítő volta ugyanis szorosan összefügg azzal, hogy az iparvállalatokat a múltban gazdasági tényezők — például a szükséglet — alig késztették komoly erőfeszítésekre. A szórványosan jelentkező rendeléshiányt kooperáció-vállalással és az irányító szervek segítségével „eltüntették”, s a korszerűtlenség gazdasági következményeit a vállalatok a népgazdaságra hárították. többé nem megy. A népgazdaság egyetlen rosszul dolgozó iparágat, iparvállalatot sem húz ki a bajból; a termelés fejlesztésének lehetőségét kizárólag korszerű — itthon és külföldön egyaránt keresett — gyártmányokkal lehet megalapozni. A korszerűsítés alapvető feladata változatlanul: miinél több új — az elavultakat kiszorító — korszerű gyártmány bevezetése és a meglévő termékek folyamatos, az igényeknek megfelelő fejlesztése. A súly- csökkentés, a teljesítménynövelés, a konstrukció kisebb módosítása, a megrendelők speciális kívánságainak — például festés, kikészítés stb. — kielégítése is javíthatja a különféle ipartermékek értékesítési lehetőségeit. Az előbbiekhez hasonlóan a jó minőség is fontos összetevője a korszerűségnek. Mert iparcikkeink jelentős része a rajzasztalon és prototípusként még korszerű, műszaki paraméterei kielégítőéit, ám a gyártás apró hibái fokról fokra csökkentik a végtermék korszerűségét. Az ipar átszervezése sok területen növelte az új iparvállalatok jogkörét és fe’e- lősségét. Különösképp nagy a felelősségük és a feladatuk a gyártmányok korszerűsítéséért. A szervezet minőségi változást mindenekelőtt a korszerűsítés terén kell — ugyancsak minőségi váltó zásnak követnie GaramvőUnd t«tvdj» i é t mms&m» ' - »*<:***««« JU*iMT I g-1--T ltot »árkán. KaokaM *dN.
