Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-26 / 72. szám
J9M, MÁRCIUS 28 NAPIO 5 Húsvéti divataütaták A KISZÖV Baranya megyei Szövetsége, a Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz-szel közösen húsvétkor négy helyen divatbemutatót rendez. Először Sellyén, március 29- én délelőtt 10 órakor vonulnak íel a fővárosi maneke- nek, majd délután 5 órától Pécsett, az Olimpia Étteremben sorsolják ki a rejtvények helyes megfejtői között a három főnyereményt. Hétfőn, március 30-án délelőtt 10 órától a Pannónia Szállóban vonulnak fel a mane- kenek, majd délután 4 órakor a pécsszabolcsi kultúr- házban. Mindegyik bemutatón Hajdú Júlia kíséri Vámosi Jánost és Záray Mártát. Százhatvan női és férfi ruha kerül bemutatásra, melyet az ország kisipari szövetkezetei készítettek. Köztük lesz egy pécsi női szabó modellje is, aki a nemrég megrendezett országos szabász-versenyen arany-díjat kapott. Társadalmi igazgatás félszázezer vásárlóval Másfél millió forintos visszatérítés — Beruházások 19 millióért Összegyűjtik Bach Márton íaragványait A mohácsi Bácskai-Bos- nyák Sándor a Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelv- tudományi Intézete legutóbbi néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatán első díjat nyert, részben a pécskör- nyéki bányászok mese- és hiedelemanyagának, részben Gáspár Simon Antal nagyvej- kei lakos 100 meséjének gyűjtésével. Gáspár Simon Antal azóta, részint a pályamunka . révén is, elnyerte a Népművészet Mestere elmet. Bosnyák Sándor most a pécskömyéki bányászok közt végzett gyűjtés folytatása mellett Bach Márton, bólyi mester faragásait gyűjti ösz- sze. A német nemzetiségű, idős mester eredetileg asztalos volt, de igen régóta foglalkozik faragással. Munkáinak népi gyökér« világosan kimutathatók. Az általa készített ostornyelek, pásztorbotok, fakanalak, gyertyatartók, borotvatartók és elsősorban feszületek — ezekből készített legtöbbet — jelentős néprajzi értéket képviselnek Bach Márton munkásságáról a Janus Pannonius Múzeum kővetkező évkönyvébe készít tanulmányt Bosnyák Sándor. A gyűjtőmunka teljessége érdekében jó volna, ha mindenki, akinek birtokában van Bach Márton valamilyen faragása, jelentené azt a múzeumnak, hogy lefényképezhessék és tanulmányozhassák az érdekes néprajzi anyagot A cím tulajdonképpen nem pontos, mert igaz ugyan, hogy 57 ezer emberről van szó, és az is fedi a valóságot, hogy ők tényleg részt vesznek az igazgatásban. A „vásárló” kifejezés azonban pontatlan. Biz az 57 ezer ember ugyanis nem csak vásárló, hanem tulajdonos is. Ha közülük csak egy bemegy a boltba, akkor a kereskedő egyszerre áll szemben a „tu- laj”-jal és a „kedves vevő”- vel. Amellett ez a félszázezer falusi ember betölt még egy posztot mert egyúttal ő a harmadik ügyfél a termelő is. Erre n „áíláshalmozásra“ a földművesszövetkezeíek jellege adja a magyarázatot A több mint másfél évtizede alakult falusi tömegszervezet ugyanis kétoldalú árukapcsolatot bonyolít le. Egyrészt eljuttatja a faluból a városba a mezőgazdasági termékek jelentős részét vagyis felvásárolja a tagjaitól a tojást baromfit a zöldséget gyümölcsöt babot burgonyát Tehát a tagjai termelők. Aztán elviszi az ipar termékeit falura, az ottani élelmiszer és egyéb boltokba vagy vendéglőkbe, vagyis a vásárlóknak Ezek megint csak földművesszövetkezeti tagok De az egész bolthálózat a földművesszövetkezeti tagság tulajdonában van. Mivel a 69.103 baranyai falusi családból 57 ezer családfő vagy feleség tagja a földművesszövetkezeteknek nyugodtan állíthatjuk hogy a falvak lakosságának túlnyomó többsége földművesszövetkezeti tag. Tehát termelő is, vásárló is és tulajdonos is egyszerre. Ez az 57 ezer ember évente összeül, hogy tulajdonosi jogai folytán számonkérje a földművesszövetkezetek munkáját és javaslataival, határozataival irányítsa a szövetkezetét. A néhány napja befejeződött idei taggyűlések és küldöttgyűlések arról tanúskodnak, hogy a félszázezer tag jó gazdája a 283 millió forintos vagyonnak. A baranyai földművesszövetkezetek tulajdonában is ekkora értékű épület, árukészlet és egyéb vagyon van. Először 1380 boltos és italboltos , állt a tagság ílélöszélie elölt. A rendről és tisztaságról csakúgy vizsgáztak «tűnt az árubeszerzés ügyességéről, a pontos és gyors kiszolgálásról és az udvariasság ról. Ha kellett, akkor itt olvasták az italbolt vezetők fejére, hogy teszem azt, a söröspohárban túl vastag a hab. Ezek a „vizsgák” minden félévben megismétlődnek és aki rászolgál, arról bizony „leszedik a keresztvizet”. Az idén az 1380 boltosból és italboltosból mintegy 50 járt így. De nemcsak a „kereskedelem közkatonáit” vagyis a boltosokat ítélik meg a földművesszövetkezeti taggyűléseken, hanem szóba kerül a „vezérkar” vagyis a nagykereskedelem, sőt az ipar is. És méltán, hiszen az áruellátás az ő dolguk. Az elmúlt hetekben ők is találkoztak a vásárlók véleményével. A görcsönyi küldöttgyűlésen pL azt tették szóvá, hogy lassan itt a tavasz és olyan alapvető cikk hiányzik a boltból, mint az ásó. A legtöbb bírálatot azonban a sütőipar kapta, mert a kenyérszállítás bizony még mindig sokat akadozik, késnek a gépkocsik, gyenge minőségű a kenyér. De nemcsak emberekről, hanem épületekről is szó esett. A legtöbb taggyűlésen szóvá tették, ha korszerűtlen az illető faluban a bolt, vagy kicsi a raktár. Ezek után azt hihetnénk, hogy ez az „ötvenhétezerfejű bíróság” mindig csak ítélkezik. Ez azonban- merő tévedés, mert az fmsz-i tagság elsősorban irányítja a saját szövetkezetét. Ezért a fő cél minden taggyűlésen az okos beszéd, a tervek, a határozatok alapos megvitatása. Februárban erről is szép tanúságot tett a gyűlésező tagság. A legtöbb hozzászólás a növényvédelemmel foglalkozott, ez volt a legizgalmasabb kérdés. Feltűnően nagy érdeklődéssel beszéltek mindenütt a gyümölcsfák védelméről, sőt, nemcsak követelték a szervezett növényvédelmet, hanem nagy hozzáértéssel bírálták az elmúlt évi permetezések hiányosságait is. Sok helyen már a taggyűlésen megalakították a házikertvédelmi társulást, így például Kékesden, Gyöngyösmelléken és Szellőn. Az összesen 19 millió forintos idei beruházásokhoz pedig mintegy 10—15 százalékos társadalmi munkát ajánlottak fel. Végül az sem közömbös, hogy a tagság az idén már nem távozik üres zsebbel a földművesszövetkezeti irodából, ha a részjegy utáni és a vásárlás utáni visszatérítéseket osztják ki. Tavaly és az idén már komoly összeget kapnak a tagok. Az 1963. évben a vásárlási kiskönyvbe bejegyzett árucikkek után közel másfélmillió forint értékű visszatérítést kapnak. (Földessy) dtwer\ SZÍNHÁZ [Áfái MOZLi A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK L964. märe. 26-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műior: Uj tavasz, új feladatok. áztevá- novics Mllutin Írása. Baranya múltjából: Zrínyi Felsó szentmártonban. A tudomány és technika' világából. Jugoton-hanglemezekről. 18.00: Német nyelvű műsor: Látogatás egy politechnika: órán. — Riport. A Kreuzberger—Ländler. Könyvekről. Kfvánsághangverseny. 18.30: Hírek. 18.33: Utijegyzetek. 18.40: Zenéről zenére. Közben: Könyvespolc. — Könyvek a „t: kos háborúról”. 2. A beiskoll zásról. 19.25: Dél-dunántúli híradó. 19.40: Könnyűzene. 19.50: Elsőrendű követelmény a minőség. — Riport. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Hamlet (dl után fél 3 órakor). Petöfi-bérl< Balett-est (este fél 8 órakor). Ba MOZIt Park: A kandúr és a Mk fi, 6 és 8 órakor). Petőfi: A görbe tükör birodalma (4, 6 és 8 órakor). Kossuth: Külön asztalok (4, 8 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Pierre Paulus, 64/5. világ- híradó. Az Izom titka. A Balti tengertől a Fekete tengerig. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúroithona: Gyilkosság Szicíliában (5 és 7 órakor). Csak 13 éven felülieknek! Fekete Gyémánt (Gyárvárosi: Három testűr, Milady bosszúja (# órakor szélesvásznú, világirodalmi sorozat) Jószcreacsét (Pécsszabolcs): A gyilkos és a lány (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Szigorúan titkos (7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas II.): Nevessünk (7 órakor). Kossuth (Mohács): Egy ember, aki nincs (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Hattyúdal (8 órakor). Táncsics (Siklós): Megmérgez a családom (fél 8 órakor). Istenkút: Az utolsó Ítélet (7 órakor). 1900 kilométerre a Holdtól Tizennégy ezren a távcső előtt — Pécsiek ismerkednek az ember jövendő tudományos munkahelyével As elmúlt két évben tizennégyezer látogatója volt a pécsi Széchenyi téren felállított csillagászati távcsőnek. Eny nyi ember gyönyörködött a Hold felszínének, a Szaturnusz gyűrűjének, vagy a Jupiter holdjainak látványában. Az űrhajózás korszakában* megnövekedett az érdeklődés a csillagászat iránt. E tudatban a TIT szeretné elérni, hogy ne legyen egyetlen felnőtt, sem fiatal, aki a csillagos ég néhány objektumát ne látta volna a távcső nagyításában. Ezért a tavasz bekoszöntével a derült holdvilágos estéken folytatni fogja a szabadtéri távcsöves bemutatókat, és — felkérésre — csoportoknak csillagdájában is tart távcsöves bemutatókat. Távcsövőn át a legérdekesebb látványt a Hold nyújtja. Aki először nézi meg felszínét, még ha fényképfelvételekről ismeri is már, megdöbbentő élményről tud beszámolni. A kétszázszoros nagyítású távcső úgy mutatja, mintha 1900 kilométerről vizsgálnánk szabadszemmeL Látó mezejébe már nem fér bele az egész holdfelszín, csak egy része. Ha másik vidékét akarjuk megvizsgálni, át kell irányítani a műszert. A szélsőségek birodalma A Hold a Földünkhöz legközelebbi égitest, vele egyidős, azonos körülmények között, azonos anyagból született ikerbolygó. Nem csoda, Széfnél hall az ablakomról Több olvasón* írja levelében, hogy az utcán fejükre hűlt a szőnyegekből, porrongyokból kirázott por, hulladék, csikk stb. Arra kérik szerkesztőségünket, hogy ismertessük az idevonatkozó rendelkezéseket, A kérésnek az alábbiakban teszünk eleget. Agy- és ruhaneműt, szőnyeget, stb. PORTALAN 1TANI vagy szellőztetni NAPONTA 7—10 ÓRA KÖZÖTT LEHET. Munkahelyükön elfoglalt dolgozók a portalanítást MUNKANAPOKON 18—2« ÓRA KÖZÖTT IS ELVÉGEZHETIK. A szemetet és konyhai hulladékot a bérlő fedéllel szorosan zárható tartóban a bérleményben köteles összegyűjteni és tárolni, s kizárólag a szemétszedésre rendelt KUKA-edényben elhelyezni, ahol ilyen nincs, ott az összegyűjtött szemetet a szemétszedésre megállapított időpontban jogosult csak a bérlemény bejárata elé kitenni. Virágot vagy dísznövényeket ax utcára vágy udvarra nyűé ablakok párkányzatán és erkélyén falba erősített virágtartó keret nél kül elhelyezni, ezeket a növényeket 7—23 óra között locsolni tilos. Az ismertetett rendelkezések megszegői szabálysértést követnek el és pénzbírsággal sújhatók. A Polgári Törvénykönyv Idevonatkozó része: „Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával. kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg A helyiség használója felelős”. Ha a tárgynak a kidobása, kiejtése vagy kiöntése az épület közös használatára szolgáló helyiségből történt akkor a károsulttal szemben a tulajdonos felelős. Ha a tulajdonos a károkozót meg «evői, akkor' kéíeslsént felel. ogi tanácsúdé Mennyi nyugdíj jár? 11 rendszer a nyugdíjai folyósításánál ha felszínén a földiekhez hasonló alakzatokat találunk. Hasonlókat, de mégsem pontosan ugyanolyanokat. Nem tölti ki tenger a bemélyedéseket, nem kanyarognak folyók, patakok a völgyekben, a dombokra nem kapaszkodnak erdők, a síkságokon nyoma sincs az üde növényzetnek, nem fedi jégtakaró a nyolcezer méter magas hegyormokat, hiányoznak a felhők a magasból. A nappal fényessége és az éjszaka sötétje szürkület, átmenet nélkül borul a tájra. A kép plasztikus, minden részletében tisztán kirajzolódik. Szinte érzékelni lehet a mélységet és magasságot, a néma csendet, az élet hiányát. Élesek az árnyékok: ahová közvetlenül nem jut napfény — egy kis szikla árnyékában is — vaksötétség uralkodik. Nagyok a hőmérsékleti különbségek. Délben +130 C°-ra melegszik fel, éjjel —150 C°- ra hül le a talaj. A holdhegyek tagoltak, csipkézettek, faluk meredek, mivel nem koptatja őket az időjárás sok elemi ereje, legfeljebb csak a hangtalanul lejátszódó meteorbecsapódások, a holdrengések és a felmelegedési-le- hűlési hatások. Olyannak maradt meg változatlanul minden hegygerinc, amilyennek az a kéreg képlékeny állapotában kialakult Különös alakzatok A távcső látómezejében jól látható felszíni alakzatok közt öt fő típust különböztetünk meg: hegyláncokat, szakadékokat, sugaras szerkezetű vonalakat, tengereket és gyűrű alakú krátereket. A hegyláncok éles vonalú hegycsúcsok, meredek tömbhegyek hosszú vonulatai néhol több ezer kilométer hosz- szúságban. Magasságuk vetekszik a Föld legmagasabb hegyeivel. Nevüket is földi testvéreiktől kapták. A felénk néző oldalon van például a Kárpátok, Appeninek, Kaukázus, Alpok. Kisebb alakzatok a nyílegyenesen futó, hosszú szakadékok, melyek szélessége körülbelül egy kilométer, hosz- szúságuk többszáz kilométer. Bizonyára holdrengések termékei ezek, csak ellentétben földi rokonaiktól, nem töltődtek fel törmelékkel. Azt is figyelembe kel venni a hegyek és szakadékok keletkezésének vizsgálatakor, hogy a kisebb vonzóerő miatt azonos nagyságú erő nagyobb felszínalakító munkát tud elvégezni, mint a Föld kérgén. A legrejtélyesebb alakzatok a szélrózsa szerkezetű fénylő sugárrendszerek, telehold idején látszanak. Néhány kráter közepéből indulnak ki. Legszebbek a Tycho, a Kopernikusz és a Kepler rendszerei. Egy-egy sugár hosszúsága több ezer kilométert elérhet, xzélessége is tekintélyes, masamban csak pár méter lehet, mégis nyílegyenest hatol át a hegyeken, völgyeken, síkságokon és krátereken. Keletkezésük okát csak sejtjük. A vulkáni működés idején a felszín anyagától eltérő, a fényt erősebben visz- szaverő anyag porfelhője egy- egy alkalommal egyik irányba elhajolva egyenes vonal mentén hullott le. Ott nincs szél, mely — akár a finom hamut is — szétszórja. Áhol a szovjet rckéta becsapódott A szabadszemmel is látható, nagy, sötét foltokat nevezzük tengereknek, óceánoknak. Ezek kissé besüllyedt, egyenletes, sík területek, xne- dencék. Rendszerint jól ^különülnek a hegy vonulataiétól, krátervidékektől, bár előfordul, hogy a tenger belsejében találunk egy-két magános krátert. Víz sohasem töltötte meg medencéjüket, elnevezésük csak történelmi. Hangulatos neveket kaptak. Van például Viharok Óceánja, Termékenység tengere, Válság tenger, Halál tava, Rothadás mocsara. Utóbbinak körzetében zuhant a talajra a második szovjet holdrakéta. Kétségtelenül, a kráterek a legérdekesebb felszíni képződmények. Ezek általában szabályos, gyűrű alakú sáncok. Középső, sík vidékükből rendszerint kúp alakú hegycsúcs emelkedik ki. Elsősorban méreteikben térnek el földi testvéreiktől, némelyikük átmérője a kétszáz kilométert is meghaladja. Különösen a déli félteke gazdag bennük. Nemcsak hogy egymást érik itt* hanem kapcsolódnak, egvmás- baolvadnak. Hogy a kráterek vulkánikus eredetűek, vagy meteoritek becsapódása révén keletkeznek, csak a további, valószínűéig hamarosan bekövetkező vizsgálatok döntik el. Kozirev szovjet csillagász megfigyelése, az Alfonz kráter 1958. évi gázkiömlése, az elsőnek említett feltevést látszik igazolni. A krátereket híres tudósokról nevezték el. Persze csak a nagyobbak kaptak nevet, a legkisebbeknek még sorszámot sem adtak, annyi van belőlük. Pontos térképek Az 1959. október 4-én fel- bocsátott harmadik holdrakéta az eddig nem látható túloldalt is lefényképezte. Lényegében az is az ismert oldaléhoz hasonló tagoltságot, felszíni képződményeket mutat. A felénk néző oldalát óriási távcsövek segftségével a tudósok már pontosan feltérképezték. E térképekkel kezükben fognak majd kiszállni űrhajóikból az első holdutasok. Ez az esemény néhány éven belül be fog következni, mellyel a Hold az ember tudományos munkahelyévé válik. I>r. Tóth László télen dolgozó felgyógyulását követően azonnal olyan munkakörbe kerüljön, amit el tud látni egészsége veszélyeztetése nélkül. Ezzel véglegesen megoldódik a táppénz kimerítését követő ellátatlanság időszaka, az a gyakorlatban megszűnik és a dolgozó megkapja a nyugdiját vagy egészségi állapotának megfelelő köny- nyebb munkakörbe kerül. A keresőképtelenséget okoző megbetegedés miatt táppénzben részesülő dolgozó az egy évi — gümőkóros megbetegedés esetén a két évi — táppénzszolgáltatás kimerítését megelőző negyedik hónapban az I. fokú MUCSÖ elé kell utalni a dolgozó munkaképesség-csökkenése mértékének, Illetőleg rokkantsága fokának előzetes megállapítása végett. Nem kell bizottság elé utalni azt a dolgozót, aki a táppénz kimerítéséig előreláthatólag meggyógyul és keresőképes lesz. Az orvosi bizottság elé utalásról a :áppénzfolyósító szerv gondoskodik, mégpedig oly módon, hogy a táppénzszolgáltatás 250 — gümőkóros megbetegedés esetén 61# — napján értesíti a táppénzes állományban tartó rendelőintézet vezetőjét, hogy az gondoskodjék a MUCSÖ elé utalásról. Az orvosi bizottság szakvéleményben nyilatkozik a rokkantság mértékéről. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaképesség-csökkenése a Wl százalékot nem éri el, de a táppénz kimerítése után is csökkent munkaképességű lesz. s szakvéleményben Javaslatot tesz arra, hogy milyen munkakörben lehet majd foglalkoztatni. (2/1964. (EŰ. Ft 1.) Eü. M. sz. utasítás). Ezzel az Intézkedéssel lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozók folyamatos ellátása a legmesszebbmenőkig biztosítva legyen és mun UAépeseégOknek megfeleld munkakört»» dolgoitiassanak a táppénzessé# útin. K. I. pécsi olvasón^ szerkesztőségünkhöz írt levelében az Iránt érdeklődik, hogy a „Szocialista Munka Hőse" kitüntető cím tulajdonosa nyugdíjazása esetén milyen ellátásban részesül. Az 1963. évi 35. és 36. sz. törvényerejű rendelet kimondja, hogy a „Szocialista munka hőse” kitűntető cím tulajdonosának társadalombiztosítási nyugdiját 20 százalékkal magasabb összegben kell megállapítani, mint amennyi részére egyébként a Jogszabályok szerint járna. Az Így felemelt nyugdíj összege havi 4000 forintnál kevesebb nem lehet. A Magyar Népköztársaság kiváló művészének nyugdiját havi 4000 forintban, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészének nyugdíját pedig havi 3000 forintban kell megállapítani abban az esetben, ha részükre a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló jogszabályok szerint ennél kevesebb Járna. K rendelkezések 1964. évi január 1. napjával lépték életbe. II táppénz kimerítése tán Többször előforduló panasz, hogy a táppénz kimerítését követően a dolgozó hosszabb ideig elátatlan volt, vagu azért, mert a nyugdíj megállapítása elhúzódott, vagy mert nem volt ugyan rokkant, dg az eredeti munkakörét nem foglalhatta el egészségi állapota miatt és hosszabb Időt Igényelt, amíg kellően meg lehetett oldani a kérdést. A most Ismertetendő rendelkezések hivatottak arra, bogy ezen problémákat megoldják. Lehetőiét; van arra, hogy a táppénz»»Ct. —.■■iái AméLi ^ flzieinam mzaa AZ ujsagoK az eizn.au neteKöer hírt adtak arról, hogy az Országos Nyugdíjintézet a nyugdijai folyósításánál és kézbesítésénél ú rendszert vezet be. Módosul többek között a nyugdíjasoknál t betegségi biztosítás szolgáltatásain való jogosultság igazolása. A jelenlegi többféle igazolvány helyett az Országos Nyugdíjintézet kétféle új Igazolványt vezel be, melynek alapján a nyugdíjasok csekkszelvény nélkül a szolgáltatások Igénybevételére jogosullak. A Jogosultság igazolására szolgál a szelvénynélküll nyugellátási postautalvány: a) „Betegségi biztosítási Igazolvány”. b) „Igényjogosultsági igazolvány”. Betegségi biztosítási Igazolvány- nyal látják el mindazokat a nyug díjasokat és árvaellátásban részesülőket, akik a betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak nyugdijuk, illetve árvaellátásuk alapján. Ugyanilyen igazolványt kapnak a kivételes nyugellátásban részesülők, a különleges ellátottak és a nemzeti gondozol- tak is. Igényjogosuttságl Igazolványt kapnak a baleseti Járadékosok, akik csak az üzemi balesettel (foglalkozási betegséggel) kapcsolatos szolgáltatások igénybevételére Jogosultak. Mivel az új eljárás bevezetése folyamatosan történik, 1964. február 29-tól 1964. december Sl-ig a régi és új mintájú betegségi biztosítási szolgáltatások Igénybevételére Jogosító Igazolványt a Jogosultság igazolására egyaránt utalványszelvény nélkül kell elfogadni. 1965. január 1-től pedig kizárólag az új Igazolványok alap ján kell a szolgáltatási Igényeket elbírálni
