Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-24 / 70. szám
mAkctds WAP1Ó 3 Korszerű üzemszervezést! Meg kell szüntetni a munkaerőcsábítást — Létesítsenek a tsz-ek is üzemi konyhákat — Képezzenek ki női traktorosokat A hosszúra nyúlt tél már a tavaszi munkák kezdetén nehéz feladat elé állítja mezőgazdaságunkat. összetorlódtak a munkák — a korai vetéseknek már földben kellene lenniük, meg kellett volna kezdeni a középkorai vetéseket, hogy legyen idő a késeiek elvégzésére. Elmaradtunk a hungaztaozással is, érthető módon, pedig a későn kiszórt hungazin hatása, eredményessége sokkal gyengébb. Most szinte párhuzamosan, néhány hétre lerövidült idő alatt kell elvégeaii a mezőgazdaság soronlévő tavaszi munkáit. Vajon meg lehet-e oldani? Kétségtelenül. Ez a nem éppen kedvező helyzet jó alkalmat jelölteti a múlt hét végén a megyei pártbizottságon tartott mező- gazdasági aktívaértekezletnek, hogy résztvevői még jobban kiemeljék a mezőgazdaság ésszerű üzemszervezésének fontosságát. Az értekezleten megyénk mezőgazdasági vezetői vettek részt, Baranya legfontosabb mezőgazdasági feladatairól tárgyaltak. I IcfsirgetfiMi elvégez» való a tavaszi munka. Da csak egyféleképpen: jó üzemszervezéssel. És az ésszerű üzem- szervezés megteremtésének szükségessége nemcsak erre a tavaszra vonatkozik, hanem minden időszakra, különösen a csúcsmim ka-időszakokra, amikor minden emberrel, minden fogattal, minden géppel számolni kell. Az Állami Gazdaságok Igazgatóságának képviselője beszélt az állami gazdaságokban folyó munka- szervezésről. Elmondta, hogy minden időszakra, szántóivá az élőmunkaerő és a gépi kapacitással, valamint az összes elvégzendő feladattal már jó- előre tervet készítenek, méghozzá nem is egyet, hanem a terv különböző variációit készítik el, különböző időjárásokra s így nem érheti őket meglepetés, nem kell kapkod- niok — csak terv szerint dolgozni! Egyes tsz-ekben sajnos ennek a szervezésnek még nyomai sem találhatók. Már csak azért is nagyon fontos az ésszerű üzemszervezés, mert munkaerővel nem állunk a legjobban. Idénymunkásokat — például kukoricaszárvágáshoz, szedéshez . — nagyon nehéz találni s ennek megfelelően rendkívül nehéz a rendelkezésre álló állandó munkaerő beosztása is. Jellemző adat, hogy a termelőszövetkezeti tagság átlagéletkora Baranyában három és fél év alatt nyolc és fél évvel lett magasabb. Ebből az Is látszik, hogy a rendelkezésre álló munkaerő sem teljesértékű sokhelyütt. Érdekes és megszívlelendő javaslatok születtek ezzel kapcsolatban az értekezleten. Először is megállapították, hogy a gyakorlatban a sajnos meglévő munkaerőcsábítást, elvtelen bérezést meg kell szüntetni. Ezzel a módszerrel esetleg az egyes gazdaság szempontjából lehet időleges eredményeket elérni, de lehet, hogy népgazdasági szempontból fontosabb munka tó' onják'el a dolgozókat. fi munkaerőtilányon széleskörű kooperációval sokat lehet segíteni. A mező- gazdaságnak különböző ágazatai sokat segíthetnek egymásnak. Bizonyos munkaérő- folesleg — vagy legalábbis ülözhető munkaerő — jeló /hét egyik-másik ágazatnál, akkor amikor a másik munkaerőhiánnyal küzd, sok sürgősen elvégezni való feladata van. Ilyenkor észszerű átcsoportosításokkal nagyon sokat segíthetnek, egy- - különböző gazda- i,..„ ami gazdaságok és tsz-ek aözött már láttunk Ilyen kooperációt. Ezt szervezetté és» szélesebbkörűvé kefl. tarrni I a problémák nagy része megoldódik. Teljes megoldást természetesen ez sem jelenthet De vannak még ezen kívül is kihasználatlan erők falun. Elsősorban a női munkaerő! Nem arról van szó, mintha a női tsz-tagok nem vennék ki részüket a közös munkából. Néhány helyen éppen ellenkezőleg nagyon szépen dolgoznak — akkor, amikor van idejük a közös munkában résztvenni. Mert a sokgyerekes anyáiknak nyilván gyerekeikkel kell törődni, egész napjuk elmegy a főzésre, háztartásra. Pedig ezen könnyen lehetne segíteni. Egyszerűen csak időszakos napköziotthonokat és üzemi konyhákat kellene falun létesíteni a legnagyobb munkaidőben, hogy minden munkaképes nő részt vehessen a közös munkában. Erre is vannak már példák, méghozzá jó példák a megyében, megvalósításuk nem ördöngösség, csak szervezőkészség és az ügy szeretete kell hozzá. A munkaerőhiány egyik legkellemetlenebb jelensége a traktoroshiány! Mezőgazdaságunk már régóta traktoros- hiánnyal küzd, már tavaly ősz szel is sok, üzemiből „kölcsönkért” traktoros dolgozott a földeken. Azóta a géppark emelkedett, a speciális munkagépek szaporodása is újabb meg újabb géphez értő embereket követel — tehát több traktorosra, gépkezelőre van szükség. Bár a trakorosképzés nagy lendülettel kezdődött meg az igényeket még így sem tudja kielégíteni. Pedig nemcsak arra van szükség, hogy legalább minden géphez legyen egy traktoros, illetve gépkezelő, hiszen a gépek észszerű kihasználása, a sürgető munkák megkövetelik, hogy a gépek jórésze két műszakban dolgozzék. Ezt pedig csak több traktorossal lehet megoldaná. Ebben a kérdésben is döntőnek látszik a női munkaerő kihasználása. Napjainkban úgy létszák „átestünk a ló másik oldalára”, hiszen alág-alig találunk a megyében női traktorost vagy gépkezelőt, holott az ötvenes években még a G—35-ösökre is ráültettük őket. Sem így, sem úgy nem volt helyes. Az iparban foglalkoztatott nők tetemes százaléka géppel dolgozik, géppel dolgozni nem „nőieáen” és gyakran sokkal könnyebb is, mint a hagyományos módon kapálná, markot szedni stb. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a nőket nekik megfelelő gépre kell ültetni és a kisebb munkagépek kezelését kell rájuk bízni. így tetemes férfi munkaerő szabadul fel a nagyobb gépek számára. Egyes megyékben a női traktorosok, gépkezelők képzése már napjainkban folyik — például Fejér megyében já résemként 100-^100 nő választotta magának a traktoros», gépkezelői foglalkozást. Sok egyéb között tárgyait az értekezlet mezőgazdaságunk másik égető problémájáról is: az állattenyésztésről, közelebb ről az állatilétszám emeléséről. Különösen fontosnak tartatták a takarmánygazdálkodást. A pillangósok kezelése, szárításának módozata jelentősen csökkentheti vagy növelheti a takarmány tápértékét. Ügyel ni fcefE arra, hogy a pillangósok és különböző szénák szárítása a legmodernebb technológiával történjék, vagy ha erre nincs mód, a hagyományos állványos szárítást alkalmazzák, mert így jelentős mértékben nagyobb tápértékű takarmányt adhatnak az állatoknak. Az értekezlet a közös állatállomány állandó növelése mellett fontos feladatként jelölte meg a háztáji állatállomány csökkenésének megakadályozását. Végezetül a járási vezető- szervek figyelmét hívta fel az értekezlet a rászoruló tsz-ek- kel való nagyobb törődésre. A járási mezőgazdasági osztályok fokozott figyelemmel kísérjék a gyengébb termelőszövetkezetek munkáját, hogy mindig időben tudjanak rajtuk segíteni. Nem elég, ha egy elmulasztott mun ka miatt felelősségre vonják őket — akkor kell közbelépni, amikor még a munkákat el lehet végezni felhívni a tsz-ve- zetők figyelmét, hogy munkájában mire fordítson nagyobb gondot. Mezőgazdaságunk fejlődését csak így tudjuk siettetni — minden mezőgazdasági szakembernek és dolgozónak legjobb tudása sze tint keil dolgoznia! LE Társadalmi ügy a mezőgazdaság további fejlesztése Megkezdte kétnapos tanácskozását a Baranya megyei tanács javító állomásként működik, traktorok az ócsárdi gépállomás pedig talajjavítással foglalkozik. Három ütemben valósítjuk meg az egységes megyei gépjavító hálózat kiépítését. Először a jövő év végéig a nagyobb mezőgazdasági üzemeknek ren- delkeznóök kell az erőgépeket, és nagy munkagépeket karbantartó, a kisebb munkagépeket téljesen javító műhelyekkel. Második ütemben létrehozzuk a mezőgazdasági gép javító-hálózatot, a harmadik ütemben pedig a gépjavító hálózaton belül cseremotoros rendszert vezetünk be. Baranyában nyolc önálló gépjavító állomást kívánunk kialakítaná: Pécs-Cserkút, Villány, Pécsvárad, Palotabozsok, Má- gocs, Szigetvár, Homorúd és Vajszló. A továbbiakban a műtrágya-felhasználásról, a szakember-ellátásról, a termelő- szövetkezet tagságának jövedelméről beszélit Földvári elv- társ. Elmondotta, hogy egy munkaegység értéke tavaly 34,36 forint volt a két év előtti 32,80 forinttal szemben és az elmúlt évben egy tag átlagos évi jövedelme 9502 forintot tett ki, szemben az 1962. évi 8817 forinttal. Nagyobb figyelmei a gazdaságosságra! A vitában elsőnek Varga Sándor tanácstag szólalt fel és hangsúlyozta a szakszerű gazdálkodás fontosságát, ami sok százezer forint jövedelmet hoe a termelőszövetke- zestnek. Nagy Sándor tanácstag többek között a földművesszövetkezetek növényvédelmi munkájáról beszélt Tavaly hat megyére, az idén további négy megyére, így Baranyára is kiterjesztették a kötelező növényvédelem megszervezését a gyümölcsösökben. Hogy mennyire fontos ez, azt egy számadattal illusztrálta: tavaly a növényvédelem elmulasztása miatt országosan nyolc milliárd forint kár keletkezett a gyümölcsösökben. A zöldségtermeléssel kapcsolatban hangsúlyozta a központi palánitanevelő telep megépítését, ami már második éve húzódik. Felszólalt a vitában Novics János tanácstag, a megyei pártbizottság tátikára is. Hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunkban lényegesen megváltozott a termelés feltétele. A szama c>aiAneni megkétszereződött. Öntözéses gazdálkodást vezetünk be .több mint 12 ezer holdon. A vegyszeres gyomirtás a kukorica- táblákon 51 százalékos termel őszövetkezeteinkben. — Ugyanakkor a termelés feltételeinek rohamos növekedésével nem emelkedett párhuzamosan a termelés. Mert nem használtuk ki elég gazdaságosán lehetőségeinket. Az a fontos, hogy a mezőgazdasági munkákat megfelelő időben és minőségben végezzük el. Nagy tartalékunk a mezőgazdaságban a munkafegyelem, a tagok jobb részvétele a közös munkában, az anyagi érdekeltség érvényesítése. Fontos a szakmunkásképzés is, hogy hozzáértő emberek irányítsák a termelést. Sajnos ma még lassúbb a szakemberképzés, mint a mező- gazdaság technikai fejlődése. Az állattenyésztéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a termelőszövetkezetek kísérjék figyelemmel a háztáji gazdaságokban lévő kiváló törzskönyvezett egyedéket és utódaikat vásárolják fel a közös gazdaság számára. Társadalmi ügy Dr. Szabó Pál Zoltán országgyűlési képviselő a téli foglalkoztatottságról, Lukács Antal tanácstag a traktoros- képzésről beszélt. Lőrincz János tanácstag a fegyelemről, az ellenőrzés fontosságáról. Szabó Mátyás tanácstag pedig az állattenyésztésről, a tápkockás zöldségtermelés hasznáról, dr. Huszti Sándor tanácstag a gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséről, fejlesztésük társadalmi üggyé tételéről. Kerekes elvtárs pedig a mezőgazdasági baleset- védelemről beszélt. Mint a hozzászólásokból is kitűnt, és Huszti élvtárg meg is fogalmazta: Legyen társadalmi ügy a mezőgazdaság további fejlesztése, a termelés fellendítése, a költségek csökkentése. Délután a megyei tanácsülés a múlt évi beruházási terv teljesítéséről és az idei felad a- tokról előterjesztett beszámolói vitatta meg. Ma délelőtt tovább folytatja munkáját a me gyei tanács ülése és elsőinek a kőzségfejlesztési költségvetés 1963. évi zárszámadásának értékelését vitatja meg Vértes Tibor, a végrehajtó bizottság titkárának előterjesztésében. ISMERŐS ARCOKPALKÓ LAJOS két, Pécsre kértem magam. Nekem itt volt a családom, a házaink, a barátaim, és így »maradtam végleg itt. A szakmámban kezdtem el dolgozni a So- piana 2-es telepén. * Másodszor nyújtom át a gyufát az íróasztal tetején, ezt az újfajta Totó cigarettát szívjuk, amely nem valami jó, fojtós egy kicsit. Nehéz volt a kezdet? — Az. Elszoktam a szerszú- •moktól nyolc év alatt. Újra kellett gyakorolni a fogásokat, a rajzismeretet böngészgetni, sokszor vittem haza rajzot „feketén”, hogy gyorsabban eligazodjak. Lényegében ott voltam, mint első éves segéd koromban — a legalacsonyabb órabérrel ... A többit már ismerjük. 1959- ben brigádvezető, és a 2-es telep Gagarin brigádja jó hírnevet szerzett rövid időn beiül. Fújjuk a füstöt, és nézzük egy mást. Nem tudjuk, hogy mire gondol a másik. Talán a gyorsan elfutott tizenöt esztendőre? Lajos töri meg a csendet: — Itt vagyunk, itt vagyunk Talán rendben is vagyunk. Végül eléggé nehéz kérek pengetek, nem is az újságíró, inkább a barát hangja. Azt kérdeztem tőle, hogy szereti-e a titkárságot, mármint hogy párttitkár a jelenlegi beosztása és funkciója. Nem válaszolt azonnal, egy mély szi'pptm • után mondta— Legjobban szeretem az olaíos munkaruhámatC.azdagh István é I Ságban, amikor Gagarin hazánkba látogatott. Kollektívája négyszer nyerte el a szocialista brigád címet, mindenki jól keresett. Lajos átlaga igencsak meghaladta a háromezer forintot. Most a gyár párttitkára, s nem látok benne annyi lelkesedést, kedvet, mint valamikor, a 2-es telepen, amikor olajos ruhában jött felém, és a könyökét nyújtotta kézfogáskor. Nem is faggatom a máról, csak annyit kérdezek: — Hogyan lettél titkár? — Aki előttem volt, azt leváltották. Pártfegyelmit kapott. Sokat beszélgettünk akkoriban; ki legyen? Ki legyen? Én tagja voltam a vezetőségnek, engem is kérdeztek. Mást ajánlottam. Végül én lettem a titkár ... Mondja a problémáit, 1a kis mindennapi gondokat, az ösz- szevonás következményeit, az öntödei üzem sorsát. Nézem hosszan régi barátomat, és eszembe jut Csepel. Pontosan tizenöt évvel ezelőtt vonultunk be katonának. A csepeli kultúrotthon ban vártuk, hogy kopaszra nyírjanak, és indítsák a szerelvényt Zalaegerszeg félé. Lajos akkor a Motor 3-ban dolgozott, és üzemvezető helyettesnek nevezték ki, készült Évekkel ezelőtt sokat írtunk a Sopiana Gépgyár híres szocialista brigádjáról, a Gegarin brigádról. Palkó Lajos neve nem egyszer szerepelt a dísz- elnökségek tagjai között, ott volt Pesten is a fogadóbizottdélelőtt üzentek a műhelybe, hogy Palkó Lajos menjen a: irodába. — Nincs talán valami baj? — futott át a gondolat rajtam. Az igaz, hogy akkor még nem voltam magyar állampolgár, mert Kassán születtem, és onnan kerültem Csepelre, de a papírjaim rendben voltak. Az irodában három honvédtiszt ült. — Lajos, el kell menned katonának — mondta a személyzetis. Soha semmi vágyam nem volt a katonaság, még gyerekkoromban sem vágytam katonatisztnek. Nem is szóltam hirtelenjében. — Igen, eivtárs, — folytatta az egyik tiszt. — Hallottuk, bogy te rendes, jó munkás vagy, jó párttag vagy. El kell jönnöd. — Szó se lehet róla —mondtam, már indultam Is az ajtó felé. A tisztek is meglepődtek, mert éppen be akartam csukni utánam az ajtót, amikor szóltak: — Jöjjön csak vissza! Két-három órán át beszélgettünk. A jelentkezési ív is ott volt az asztalon. Nyomogattuk egymás elé ök elém tolták, hogy írjam alá, én meg nyomtam vissza. Minden bajom előjött azon a délelőttöm. Közben aláírtam, de tovább folyt a beszélgetés. Mire becsuktam magam mögött az ajtót, el is felejtettem, hogy ott a nevem a papíron. Pesten albérletben laktam, meg volt mindenem. Az üzemvezetői tanfolyam is elkezdődött, úgy emlékszem, a második foglalkozásról tértem haza, amikor látom, hogy a főbérlőm igen el van szomorodva. — Hát itt hagysz? —kérdezte. Meglepődtem, hisz eszem ágában sem volt a lakásom felmondani, mindennel nagyon elégedett voltam. — Dehogy! Erre fel előhúzta behívómat. Akkor jutott eszembe, hogy aláírtam azon a délelőtti beszélgetésen a jelentkezési ívet. Másnap siettem az irodába, és mutatom a párttitkámak. — Nézzétek! A titkár maga elé tette a papírt, és olvasta, majd barátságos, mosolygós arccal felállt. — Gratulálunk, Palkó elvtárs, 1 néphadsereg tisztje leszel, — nyújtotta kezét Az is lettem, őszinte vagyok, megszerettem a katonaságot, lói is éreztem magam. A karhatalomban is helytálltam, s »mikor ötven hét májusában dterítették a papírt az aszta - ncn s nézegettük a lehetóséeeHétfőn reggel Harkányban ült össze a Baranya megyei Tanács és kétnapos tanácskozáson több, a megyét érintő fontos kérdésről tárgyai. Az ülésen megjelenítek megyénk országgyűlési képviselői is. A tanácsülést Pallió Sándor élv- társ, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd javaslatára Takács Gyula tanácstagot választották meg a tanácsülés elnökének. Első ' napirendi pontként Földvári János, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese terjesztette elő a megye termelőszövetkezetednek gazdasági helyzetéről és a mezőgazdaság idei feladatairól szóló beszámolót. Ismertette a növénytermelésben az elmúlt évben eléírt feladatokat és igen részletesen foglalkozott az idei feladatokkal. Korszerű technika Fontos az őszi gabona megfelelő ápolása, a vegyszeres gyomáirtás kiitérjeszitése, a kukorica tőszámainak növelése, a szálastakarmányok hozamának fokozása. Itt megemlítette, hogy az dlmúlt évi 22 hideglevegős szónaszárító mellett az idén újabb 70 berendezést állítanak üzembe a termelőszövetkezetek. Javasolta, hogy ott, altod hideglevegős saénaszárító még nem működik, az állványos szénaszárítást keld szorgalmazni. Agyü- mölcsteüepítés jó ütemben halad, a tavaszon 249 hold gyümölcsöst és 271 hold szőlőt telepítenek Baranyában. A mezőgazdaság gépesítésének köszönhető, hogy a kalászosok 95 százalékát már géppel takarítják be. A megye állattenyésztésében a vezető szerepet termelőszövetkezeteink vették át az elmúlt évben. A felvásárolt sertés 93 százaléka, a vágómarha 67,4 százaléka, a baromfi 87,3 százaléka és a tej 51,3 százaléka a közös gazdaságokból származik. Nyolc gépjavító állomás A mezőgazdaság gépesítésének célkitűzése: a termelőszövetkezetek számára biztosítani az erő- és munkagépeket és a jövő év végéig gépjavító állomásokká szervezni a jelenlegi gépállomásokat. Baranyában a 12 gépállomás közül ebben az évben 3 mór Bén-1
