Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-22 / 69. szám
r 1964. MÁRCIUS 22. iUAPLÓ 3 Ezerkétszáz családi ház évente Ötvenmillió forint hitelt nyújt az OTP — Jobban kell kihasználni a helyi tehetőségeket az építőanyag-ellátásban! Olga Lepesinszkaja Pécsett A lakáskórdés manapság egyik legjelentősebb probléma a világon, így hazánkban is. Mi e problémát 15—20 év alatt véglegiesen megoldjuk. Eat a célt szolgálja nagyszabású építkezési programunk. Csupán az elmúlt három év alatt 175 ezer új lakást építettünk fel, 600—700 ezer ember taiálit új otthonra. Az állami erőből történő építkezések mellett a lakásépítési prog ram számol a magánépífkezé- sekkel is, azt pontosan meghatározza terveiben. De lássuk a statisztikát! A magánerőből épülő laká- i sok száma Baranya megyében O TP-kölcsönnel Kölc sön nélkül összesen 1960 326 386 714 1961 421 6 08 1029 1962 409 338 747 1963 471 344 815 Összesen.: 1627 16 76 3303 lakás Ugyanezen időszak alatt ál- | Pécs városában így alakult land erőből a megyében 970 | a magánerőből történő lakás- lakást építettek. I építkezés: 1961 1962 1963 Kölcsönnel 296 370 323 Kölc sön nélkül 97 64 30 összesen 393 434 353 összesen: Pécs városában állami építkezés keletében 1963-ban körülbelül 1200 lakás épült feL A megyében tehát évente körülbelül 800 lakást építettek, Pécsett pedig négyszázat Az építkezés azonban a következő éveikben sem csökken. Pécsett a harmadik ötéves terv időszakában összesen 12100 lakást építenek. Ebből állami erőből készül 9500, magánerőből 2600. Tehát az össz- lakásépítés majdnem egynegyede itt a városban is magánerőből valósul meg. A megye területén sokkal nagyobb az arány a magánépítkezések javára, sőt lehet mondani, hogy a falvakban és a kisebb városokban kizárólag magánerőből építenek lakásokat. — Ez idáig rendben is volna. A kérdés inkább az, van-e elegendő építőanyag? Van-e telek, hitel stb? Házhely van elég Az építkezések „elindítása”, vagyis a házhelyvétel általában nem ütközik különösebb akadályokba. Legtöbb községben van elegendő telek, fel van parcellázva és az Országos Takarékpénztár árusítja. Néhol azonban elkéstek a házhelyek kialakításával. — Komlón például mindössze 6 házhely áll rendelkezésre, és az északi bányavidék községeiben (Szászvár, Máza, Nagy- mányok) sem jobb a helyzet, ott most parcelláznak. Pécsett a jelenlegi városhatárokat már nemigen érdemes tovább tolni. Van még néhány beépítetlen telek a városban, a Mecsek város felé néző oldala és az úgynevezett Ma- kár-oldaíL A következő ötéves tervben e területeken épülne fel a 2600 magánlakás. De ha 989 191 1180 lakás különálló családi házakból kívánják őket megépíteni, nem elég ez a terület. Egy megoldás látszik a leghaszncsabb- mak és a legcélszerűbbnek is, a többszintes társasházak, ikerházak és sorházak felépítése. A harmadaik ötéves tervben elképzelt 2600 lakást már ilyen módon építenék fel. A Makar-oädalom 440 lakást, a Boszorkány úton 600-at, az Aradi vértanúk útján folytatásképpen a szigeti városrész félé újabb 600-at, a Gergő utcában 60, az Üdülő-soron 50, a Magaslati úttól északra 840 lakást kívánnak felépíteni. Az ilyen formáiban történő magánépítkezéshez az OTP sókkal nagyobb kedvezményeket nyújt, mint a családi házak építése esetében. Társasháznál is marad a 75 százalékos kölcsönösszeg, de 120 ezer forint a maximum, sőt indokolt esetben 135 ezer, s itt 25 év az adómentesség és 30 év a visszafizetési határidő. Kimeritellen hitellehetőségek Eddig három kategóriát állítottak fel az építési kölcsönökkel kapcsolatosan. Első kategóriában Pécs városa volt, a másodikban a megye városai és leieméit községei, míg a harmadikban az egyéb községek és települések. A kölcsön összege kategóriánként változott: 80, 70, illetve 50 000 forintot érhetett eL Jelenleg (1964. január 1-tőd) az első két kategória között nincs különbség, egységesen 70 ezer forint kölcsön adható. Az elmúlt három évben a következőképpen alakúit a hitel forgalma: A kérelmek száma Oj ép. toldalék tatar. levél. ossz. köles, nagys. ezer Ft-ban 1961 710 62 65 11 848 38 060 1962 835 73 91 5 1004 53 355 1963 7 90 96 162 9 1057 58 336 Az építési kölcsönök száma Megvan tehát a telek, szállíthatja el az építtető az anyagot vagy pedig lépcsőzetesen. — Ezek szerint sokszor el kell még jönni, amíg a ház felépül? — Sajnos. Bár nem oly sokszor, mint évekkel ezelőtt. Régen aki bírta marta-alapon történt az építési anyagok beszerzése, most ez a megállapodási rendszer kissé rendet tart. — Tehát ha van megállapodásom, akkor mindent biztosítanak, mindent megkapok, ami az építkezéshez kell? — Sajnos nem, illetve csak akkor, ha rendes, jó ellátást kapunik. A tavalyi tapasztalatok és várható igény alapján azonban jóval több árura volna szükségünk. Országosan — a tervek szerint — évente mintegy 28—30 ezer lakásnak kellene felépülni. Ennyire terveznek építőanyagot, hitelt és kapacitást. Ezzel szemben évente körülbelül 32—40 000 lakást építenek magánerőből. Tehát ötezer építtető futkos anyagért. — Sajnos, az idén is lesz hiány, de reméljük, hogy nem annyi, mint a múlt évek során, ugyanis 9 százalékkal több árut kapunk. Mint fentebb láttuk, az építkezések száma állandóan növekszik, az OTP által nyújtott hitel nagysága is emelkedik. Mit mutatnak a TÜ- ZÉP forgalmi adatai? Lakossági kiskereskedelmi forgalom millió forintban 1961 1962 1963 TÜZÉP Szöv. telepek 76 (nincs adat) 71 kb. 30 76 33 összesen 76 101 109 összesen: 223 fi2 286 mill, forint. és a hitelezett összeg tehát minden esztendőben emelkedett, hiszen tavaly kereken 20 millió forinttal nagyobb ösz- szeget folyósítottak, mint két esztendővel előtte. Kávés javulás az építőanyag-ellátásban Az Országos Takarékpénztár által nyújtott nagymeny- nyiségű hitel nem merítette ki a lehetőségeket, az OTP ennél többet is adott volna. A társasházak építésénél nem is szabnak felső határokat az évi kontingensben. Ebben az esztendőben hasonló lesz a helyzet, bár az évi keret pontosan 50 millió forint, de a társasházakat építő magáno- f.->k részére ugyancsak nincs határ, bármennyi kérelmező is jelentkezik, minden igényt kielégítenek. Az úgynevezett falusi takarékszövetkezetek ugyancsak hitelt nyújtanák, illetve nyújthatnak 15 ezer forintos felső határig De tavaly ilyen igé- ■ nem jelentkeztek, sőt erre az c ztendőre sem jelentettek ilyen irányú kérelmet e falusi takarékszövetkezetek felügyeleti szervükhöz. pénz, kész a terv, s eztán megkezdődik a sajnos, véget nem érő futkosás az anyagért. A TÜZÉP központjában megkérdezem az áruforgalmi osztály vezetőjét: — Ha én most elmegyek egy TÜZÉP-telepre és a telep vezetőjének felmutatom ezt a listát (egy családi ház felépítéséhez szükséges összes anyagszükséglet volt rajta), fizethetek és vihetem az anyagot? — Nem. Először anyagbiztosítási megállapodást kötnek, hogy a szállítást ütemezhessük. Sajnos, mindenki ilyenkor jön az anyagért, kora tavasszal. Egyszerre jelentkeznek az igények. Nekünk azonban ennyi anyagunk nincs raktáron, ezért kell ütemezni. — Ez hogyan történik? — A telepek megnézik, mikor milyen - árut kapnak és mennyit. Bizonyos tartalékot képeznek a nagyon sürgős esetekre, a többit aztán az anyag- biztosítási megállapodás szerinti ütemben eladják. Ez annyit jelent, hogy például májusban, esetleg júniusban Akárhogyan is nézzük ezt a kimutatást, itt bizony stagnálás van. A szövetkezeti telepek ellátása talán javul majd ebben az esztendőben, mert amint arról tájékoztattak, pótkeretet is kaptak cementre és cserépre s más építési anyagokra, de a TÜZÉP- telepek gondja sokat nem változik ezután sem. Mái hiányzik? A cement 1962 óta hiánycikk minden telepen, a mész ugyancsak az. Az úgynevezett belső építési anya gok közül nagyon rossz az ellátás kályhából, csempéből, hajópallóből. Nézzük csak a cserépkályha problémáját! Itt nem csupán az állami és magánépítkezéseket keli figyelembe venni, hanem még egy nagyon jelentős igénnyel is számolni kéül: a házak tulajdonosai szeretnék kicserélni tüzelőberendezéseiket; a kemence és a vaskályha helyett a higiénikusabb, szebb, szinte bútordarabnak is beillő cserépkályhát kívánnak beállítani. Sajnos, ezeket az igényeket nem képes az ipar kielégíteni. De van »ennél sokkal érthetetlenebb hiány is. Baranya megyében, amelynek két folyó „mossa partjait” és amely a szó szoros értelmében kőre épült, nincs folyamkavics és elegendő zúzott kő. Jelenleg például még egy talicskára valót sem tudnának adni Pécsett. Tavaly a mohácsi KTSZ nél mondták el, hogy Barcsról és Győr megyéből szállítanak kavicsot építkezéseikhez, ők, akik száz méterre laknak a Dunától, a mohácsi kavicski termelőktől. Meg kell oldani a szállítást! Aki már épített, tudja, mennyi pénzbe s mennyi után járásiba kerül a szállítás. Falusi embereknek ma már nincsenek igásállataik, sőt a termelőszövetkezetekben is egyre kevesebb a ló. Ha kora tavasszal nem lehet beszerezni az építőanyagot és lerakni a telepekre, akkor azt később kell valamiképpen odaszállítani. A szövetkezetben — éppen a nyári munkák dandárjában — nincs szállítási kapacitás, következésképpen nem is adnak fuvart a tagok részére. Marad az AKÖV. Az AKÖV-nek a lehetőségei ép-, penhogy biztosítják az állami szállításokat, s csak ha ezen felül van szabad lehetőség, akkor jöhet szóba a magánéprt- kező fuvarigénye. A TÜZÉP- nek csak a tüzelőanyagok elszállítására van szerződése, "a fuvarozó vállalatokkal, amelyet felsőbb rendelkezés ír elő. De az építési anyagokra, azok elszállítására nincs utasítás, következésképpen nincs semmi jogalap annak kikényszerítésére. Vagyis a helyzetvigye, ahogyan akarja, ahogyan tudja. Meg kellene vizsgálni, nem lehetne-e ott is valamilyen megoldást találni. Talán itt lehetne hasznosítani az AKÖV igazgatójának, Bakán elvtársnak régóta hangoztatott javaslatát, hogy a vállalatok tehergépkocsijainak szabad kapacitását intézményesen használják fel. Például X vállalat teherkocsija az adott napon 10 órától 15 óráig szabad, azt jelentsék az AKÖV fuvarvállaló irodának, — s mivel igény mindig van — hasznosítani is tudnák az egyébként kárba veszett időt. Lezárva az egész problémakört: nagyobb gondot kellene fordítani a magánépítkezések egész területére. Kezdve a telek biztosításától egészen a fuvarozási lehetőségekig. Az anyagellátásban remélhetőleg bizonyos javulást hoz majd az anyagbiztosítási megállapodás, de ha kevés az anyag, ez nem oldja meg a problémákat. Továbbra is érvényesül majd az „aki bírja, marja” elv, s melegágya lesz a protekciózásnak, esetleg a spekulációnak. Pontosan fel kell mérni az igé nyékét, — s számolni kell az ötezer „plusszal is”, hisz ismert tények ezek! — és úgy tervezni. Gazdagh István Olga Lepesinszkaja, a világhírű szovjet balett-táncosnő Pécsre látogatott. Péntek este megtekintette a Balett 964 bemutatóját. Az előadás előtt a nézőtéren Eck Imre. a színház balettigazgatója szegfű-csokorral köszöntötte és üdvözölte ’ Olga Lepesinszkáj át. Elutaztak a katonai díszszemle résztvevői i Hetek óta készültek Pécsett a Petőfi laktanyában és Uj-Mecsekalján a műúton annak a díszegységnek a tagjai, akik résztvesznek április 4-én hazánk felszabadulása évfordulója alkalmából rendezett hagyományos katonai díszszemlén Budapesten. Tegnap reggel Pécsett a fő- pályaudvaron búcsúztatták a díszegység tagjait, akik el-‘ utaztak Budapestre. Április 4-ig Budapesten a díszszemle többi résztvevőivel együtt folytatják a felkészülést. A búcsúztatón dr. Rúgást Endre elvtárs, az MSZMP Pécs városi bizottságának tagja kívánt sok sikert a felkészüléshez, majd Csiga István. a KISZ Pécs városi bizottságának osztályvezetője búcsúztatta a katonafiatalokat. A Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói indulás előtt kedves műsorral szórakoztatják a díszegység tagjait. A katonák nevében Négyesi József őrnagy tett ígéretet, hogy a pécsi egység úgy szerepel majd a díszszemlén, mely méltó lesz a város lakóinak, a hozzátartozók várakozásának. Április 4-én a televízió közvetítést ad néphadseregünk ünnepi díszszemléjéről és akkor a képernyőn viszontláthatjuk az ismerős arcokat. Hazaérkeztek a kongresszusi küldöttek A vonat nyolc percet késett. Ezt azért említem, mert ugyan nem volt hivatalos fogadtatás a pécsi főpályaudvaron, azért többen vártuk a Hazafias Népfront III. kongresszusának pécsi, baranyai küldötteit a szombat délelőtti gyorsnál. Hozzátartozók és munkatársak vették el a bőröndöket és érdeklődtek, hogy „milyen volt!” A küldöttek még most is tele izgalommal és feszültséggel siettek a szemerkélő eső elől, a fedett peronra. „Jó volt, nagyon kellemes volt, de fárasztó is. Annyi mindenről szó esett c. kongresszuson, hogy három napra is tellett volna belőle!” — így esett aztán, hogy hárman is jelentkeztek a baranyai küldöttek közül hozzászólásra, de csak Keresztes János ké- kesdi küldött jutott szóhoz az idő rövidsége, na és a sok felszólaló, házai és külföldi vendég — között. — Jól esett elmondani a termelőszövetkezetünk eredményeit — idézi vissza friss emlékeit Keresztes János tsz brigádvezető — a negyvennégy forintot nagyon hangsúlyoztam, az szép eredmény volt nálunk Kékesden ... A tanácskozási jogg; résztvevők kőiül Kádár kémet Bélánét, komlói városi népfront titkárt sikerült néhány percre félre hívni: — Sokat jegyzeteltem, abból majd sok mindent elmondok a komlóiaknak. Mást most hirtelen nem is tudnék említeni, annyi volt az élményünk a két nap alatt. Na, de mégis. Amikor közre adták a Hazafias Népfront Országos Tanácsába javasolt személyek névsorát, észrevételt teltek a küldöttek, hogy nagyon kevés a nó. A javaslat alapján kibővítették az Örs.:*.* s Tanács tagjainak számát, és így került a tagjai közé Kasza Lajosné, a drávapiski termelőszövetkezet . bedolgozó tagja is. Az Országos Tanácsnak még négy baranyai-pécsi tagja, van: Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei . > nács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Achátz Imre elvtárs, a Pécsi Közgazdasági Technikum igazgatója, dr. Ti- gyi József egyetemi docens és Arnold Károly villányi ; - melőszövetkezeti elnök. A küldöttek már búei-- kodtak -— ki a vonatr a vái ... ki a buszra sietett, hogy mielőbb hazakerüljön — amikor a kézfogásoknál az egyik küldött megjegyezte: — A 32 baranyai, péci dőltnek sokáig lesz m szélnie, nekem ez a t nyem, annyi sok érdekesei hoztunk magunkkal a kongresszusról ... t
