Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-03 / 52. szám

A JÖVŐ SZAKEMBEREI Uj gépeket kapott a Zip ernovszky Károly Gépipari Technikum tanműhelye. Két darab E—120 típusú eszterga­gép és egy szovjet gyártmányú szerszámcsiszolót kapott az iskola. Az egyik esztergagép en már dolgoznak, a másik kettő szerelésre vár. Képünkön Cseke Zoltán negyedikes tanuló az új esztergagépen dolgozik. 8 z o k o 1 a 1 (elv. — Viszonylag nyugalom van Cipruson AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 52. SZÁM Gépesítik a téglagyárakat Idei terv: 178 millió nyerstégla — Ma kezdik a termelést Nicosia: Vasárnapról hét főre virradóra lényegében semmi sem zavarta meg a so­kat szenvedett szigetország. Ciprus nyugalmát. A viszonylagos nyugalom hátterében azonban tovább folynak azok a diplomáciai akciók, amelyeknek következ­tében , szembe fordult egymással a sziget görög és török lakos­sága és amelyek súlyosan fenyegetik Ciprus függet­lenségét. A NATO-országok és elsősor­ban Törökország közvetlenül kívánnak beavatkozni Ciprus belügyeibe. Vasárnap egy emlékünnep­ségen beszédet mondott. Poli- karposz Georgadzsisz ' ciprusi belügyminiszter. Hangsúlyoz­ta, hogy a ciprusi nép har­colni fog, ha a törökök bete­szik lábukat a szigetre. Kréta szigetén nagyarányú tüntetés zajlott le, amelyen több mint tizenötezren vettek részt, s tiltakoztak az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia magatartása ellen. Az egyik nagy krétai város pol­gármestere táviratot küldött a Földközi-tengeren állomá­sozó 6. amerikai flotta pa­rancsnokához. A távirat meg­állapítja, hogy a flotta jelenléte, valamint az amerikai kormány görög- ellenes és törökbarát maga­tartása nem járul hozzá a béke és biztonság megte­remtéséhez. Athén: Papandreu gö­rög miniszterelnök rádióbe­szédben ítélte el a zürichi és a londoni • egyezményeket, hangsúlyozta, hogy a görög kormány támogatja a cipru­sa aik harcát. New York: A Biztonsá­gi Tanács hétfőn este magyar idő szerint 21.00 órakor ismét összeült. A vita résztvevői elé terjesztették azt a határozati javaslatot, amely csaknem kéthetes zárt ajtók mögötti tanácskozásokon született meg. Jólértesült körök szerint a határozati javaslat felha­talmazná U Thant ENSZ- főtitkárt egy nemzetközi rendőri erő felállítására s egy közvetítő kinevezésére. Diplomáciai körökben óvato­san ítélik meg a határozati javaslat sorsát. Ha a tanács elfogadja az indítványt, to­vábbi nehézségeket fog jelen­teni a nemzetközi rendőri erő összeállítása, mert igen sok tagállam vonakodik attól, hogy katonákat adjon hozzá. Tavanxi szünet az iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­rium hétfőn hivatalosan kö­zölték, hogy az általános is­kolákban és a középiskolák­ban — a korábbi tájékoztatás­tól eltérően — a tavaszi szü­net március 31-től április 7-ig tart. A szünet előtti utolsó ta­nítási nap március 28, a szü­net utáni első tanítási nap április 8. [ A múl év áprilisi átszer­vezés után új nevet kapott a hajdani Téglagyári Egyesü­lés: Baranya és Tolna megye- Téglaipari Vállalat. Már az átszervezés esztendejében is, de különösen az 1984-es év­ben nemcsak a tervfeladat növekedett, hanem a vállalat kapacitása is, a beruházások, gépesítéséle és egy magasabb fokú műszaki felkészültség eredményeként. fit féle gyártmány A vállalat huszonegy üzeme öt féle (biok- kismére­tű-, lyukas... stb.) téglát gyárt. A tavalyi terv nyers­téglából 150 millió darab, eb­ben az esztendőben a tervelő­irányzat már 178 millió. A tröszt által megállapított első negyedévi tízmillió helyett a válalat 16 millió tégát kíván legyártani. Az arányok ter­mészetesen minden negyedév­ben másként alakulnak, hi -zen nyerstégla-termelés január- február hónapokban nem is volt, illetve csak most, már­cius első napjaiban kezdik el, mert ez nagymértékben függ az időjárástól. Mégis: hog-, an tudja a vállalat teljesíteni ezt a megemelt tervet? Az építőipar igénye is megnövekedett. A múlt év azonos időszaká­ban — tehát az X. negyedév­ben egyetlen nyerstéglát sem gyártottak, a hosszan elhúzó­dó tél miatt, s a termelőt csak április 15-én tudták meg­kezdeni. Az időjárás-viszonyok mos feltétlenül jobbak. Mí­nusz, nüE-fokon már a hideg nem rejt veszélyt a nedves téglára (mínusz 2 fokon már szétfagy, használhatatlanná válik), így például a mai nap­pal 5 baranyai és négy tolna megyei téglagyár elkezdi a termelést A vállalat tavaly még 3 millió 700 ezer forint beruhá zási keret fölött rendelkezett, erre az évre 5 millió forintot kaptak s ennek fedezetével folyamatosan termelésre állít­ják a vásárolt új gépeket, be­rendezéseket A hidasi tégla­gyárban például kicserélték a már nem éppen korszerű Handle típusú présgépet, (a villánykövesdi téglagyár kapta meg) egy NDK-ból importált vákumos Kema-gépre. A kö­zel 400 ezer forint értékű gép üzemeltetése sok előnnyel jár: bármilyen — úgynevezett — „lyukas-árut” legyárthatnak vele, a gépből kikerült ny rs- tégla kevesebb nedvességet Pekingbe érkezett a Román Munkáspárt küldöttsége Peking: A Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége Gheorghe Maurernek, a Román Munkás­párt Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével hétfőn kü- lönrepülőgépen Pekingbe ér­kezett. A román küldöttséget a pe­kingi repülőtéren liu Sao-csi, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnök- helyettese és a Kínai Népköz- társaság több más közéleti sze­mélyisége üdvözölte. Mint az Agerpres román hírügynökség jelenti, Gheor­ghe Maurer a Szovjetunió te­rülete fölött elrepülve a kö­vetkező táviratot intézte Hrus- csovhoz, az SZKP Központi Bizottságának első titkárához: Kérem, fogadja a baráti lá­togatásra a Kínai Népköztár­saságba utazó Román Mun­káspárt Központi Bizottsága küldöttségének forró elvtársi üdvözletét, a szovjet nép iránt érzett mély barátság kifej ezé-' séb tartalmaz, következésképpen gyorsabban szárad, hamarabb szállítható égetésre. Lyukas- téglára pedig igazán nagy szüksége van az építőiparnak, mert gyorsabban lehet véle falazni, súlya könnyebb a ha­gyományos téglánál, szilárdsá­ga viszont nagyobb. A Budapesti Gépkarbantar­tó Vállalat gyártmánya az a három földkotrógép is, ame­lyet a vállalat 1 millió forint­ért vásárolt. Mondani sem kell, hogy a földkotrók üze­meltetése mennyi haszonnal jár. Egy gép körülbelül nyolc- tíz ember fizikai munkáját helyettesíti s ez már csak az­ért is fontos, mert a vállalat munkaerőhiányban szenved, azaz, a gép által felszabadult munkaerőt vállalaton belül felhasználhatják, „Kuli“ mozdonyok Alkalmazzák a vállalat szek- szárdpalánki és szekszárdesa- tári üzemeiben a kis Diesel- kulikat is. Egyelőre négy ilyen csillevontaitót szereztek be — egy-egy motor ára 70 ezer fo­rint — s még hat „kuli”-moz- donyt vásárolnak az év folya­mán. A kuli mozdonyokat a szállításnál alkalmazzák és ez­zel ismét felszabadítottak egy munkafolyamatot az emberi erő alól. A vállalat vezetősége ugyanis nagy figyelmet fordít ebben az esztendőben arra is, hogy minél nagyobb arányú gépesítést érhessenek el az üzemekben. A téglagyártáshoz szükséges agyag kitermelé­sét például két üzem (Pécs XI. Téglagyár, Tamási Téglagyár) kivételével 19 üzemben már gépekkel végzik. Az anyag éU száüftását pedig húsé: üzem­ben szintén gépesítették, csu­pán a Tamási Téglagyárban nem, de ennek az üzemnek egyébként olyan feladatai van­nak, amelyeket egyelőre nem lehet végrehajtani gépesítés­sel. Megoldandó feladat Komoly problémát okoz azonban az égetés utáni szál­lítás. Az eddigi gyakorlat, pon­tosabban a jelenlegi gyakorlat is az, hogy a kibontott kemen­cékből — amelyek negyven­ötven fokos hőséget áraszta­nak — kézi erővel kell kita- licskázni a téglát. Hűvösebb időjárás esetén meglehetősen káros a szervezetre az a gyors és mindig ismétlődő hőmér­séklet-változás, amelynek a talicskázó munkás ki van té­ve. (Kemencéből hordja ki a téglát a szabadba, mondjuk a vagonokhoz.) Hidason a tég­lagyárban most kísérleteznek egy csuklós szalagrendszerrél: a kemencénél a téglát a sza­lagra rakják és továbbítják a rakodóhelyhez. Ebinek viszont az a hátránya, hogy a kemen­ce-munkások még annyi friss levegőt sem szívhatnak, mint a hagyományos eljárásinál, mert elvileg hét órán keresz­tül kell a kemencénél, ötven fokos hőségben dolgozniuk, bár fizikailag könnyebb a munkájuk. Ezt a hátrányt sze­retnék kiküszöbölni — talán sűrűbb munkás-cserével, vagy elszívó berendezéssel. Ameny- nyiben sikerül, akkor folya­matosan bevezetik a szalagot a többi üzem kemencéihez is, bár... egy ilyen berendezés ára egymillió forint, Tótszentgyörgyön a negyedik Sötétsárgára festett zsalu- gáteres házban laknak Cálék Tótszentgyörgyön. A bejárat­nál kis szőlölugas kopár vesz- szöi kapaszkodnak egymásba, az ablaknál pedig egy nagy Ja tetején televízió antenna ma­gasodik. Gál Józsefné nyit ajtót ét a földpadlós előszobán ke- keresztül csinos kis konyhába tessékel. Gyenge félhomály­ban kékesen világi a tv kép­ernyője. Szemben vele két ti­zennégy év körüli kislány és egy idős asszony ül, a sarok­ba helyezett ágyban pedig Gál Margitka fekszik tüszős mandulagyulladással. Ketten vannak itthon a családból. Az asszony férje Szigetvárra ment valami fontos ügyben, akad mindig valami elintézni­valója egy brigádvezetőnek, édesapja, Gál István pedig az erdőn dolgozik. Gálék nagyon örülnek a te­levíziónak, karácsonyra vették hét és félezer forintért. Szép, nagyképernyős Budapest Tót­szentgyörgyön ez a negyedig, vannak is esténként látogatók bőven. Szombatonként, amikor a Tenkes kapitányát játsszák, különösen sokan összejövünk, a múltkor voltunk vagy hú­szán. Jó ez a televízió. Nem is baj, hogy nem bútort vet­tünk az árán, pedig az is kel­lene ám. De hát minden egy­szerre nem megy. Legelőször egy mosógépet vettünk — mutat a sarokban álló szögle­tes fehér gépre a fiatalasz- szony —. Úgy hozzászoktam, hogy most már nem is tud­nék kézzel mosni. Tegnap is nagymosást tartottam. Utána, már két éve lesz — két szobát lerakattunk színes téglával, még az első szobát is, meg a kis konyhát kellene, de egyelőre nincs rá pénzünk. Egy szoba csaknem 2000 fo­rintba kerül. A televízió job­ban csábított... — Mennyit keres a család? — Az apósommal együtt kettőnknek volt a múlt évben 260 munkaegységünk, a fér­jemnek meg 600. Huszonkilenc forintot fizettek egységenként, a zárszámadáson körülbelül tízezer forintot kaptunk kéz­hez. A többit évközben ter­ményben kaptuk meg. Kellett is, mert a háztájiban neve­lünk egy-két állatot. Itt a fa­luban mindenkinek van ház­táji állata. A küldöttgyűlés újra megszavazta a természet­beni részeszedést is. — Van-e már munkaegysé­ge az idén? — Nem sok, télen nem akad munka. Egy-két nap morzsol­tunk, az első hónapban csak öt munkaegységet szereztem. Februárban már több lesz va­lamivel. Műtrágyát szórtunk, s hamarosan, ha megjön a ta­vasz, mindennap mehetek dol­gozni, gyorsabban szaporodik a munkaegység. Kell is, mert a televízión és a mosógépen kívül még sok mindenre szük­ség van ... Bozsér Erzsébet A körzeti stílűnek A falusi népművelési mnt ” ka irányítása és segítése egyre több gondot okoz a já­rási és a megyei népműve­lési szerveknek. A mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se szükségessé teszi a falusi kulturális élet színvonalának emelését. Gyarapítani kell a termelőszövetkezeti tagság szakmai és általános ismere­teit, és ki kell elégíteni a falusi ifjúság kulturális igé­nyeit. A legcélravezetőbb út & falusi népművelési munka megjavítására a művelődési körzetek kialakítása. Me­gyénkben 1957-ben már fog­lalkoztak ezzel a gondolattal. 1960-ban részletes terv k sz' lt a megvalósításra, és 1962-ben pontosan meghatározták a körzetek feladatait. Jelenleg Baranya megyében 70 mű­velődési körzet működik. Az elmúlt évben lehetővé vált, hogy a körzetek köz­pontjában függetlenített nép­művelési vezetőket állítsa­nak munkába. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítot­ták, hogy a leghelyesebb a körzeti központban működő művelődési otthonok igazga­tóinak függetlenítése. Me­gyénkben 21 körzeti műve­lődési otthon élére került függetlenített igazgató. Eb­ből öt egyben járási műve­lődési ház igazgató is. egyet a MEDOSZ és kettőt a ter­melőszövetkezet függetlení­tett. További nyolc helyen az idén nyílik lehetőség az igazgató függetlenítésére. A körzeti művelődési ott­honok függetlenített igazga - tóinak munkája nem köny- nyű. Elég kevés a lehetősé­gük, szűkösek tárgyi és anya­gi feltételeik. Példának em­líthetem meg Mezei József­nek, az ibafai művelődési otthon Igazgatójának heivze- tét. Körzetéhez tartozik Hor- váthertelend, Csebény, Kor­pád és Gyűrűfű. Csak Cse- bényben van művelődési te­rem, s egy helyen sincs rendszeres filmvetítés. A fal vakat megközelíteni Is rend kívül nehéz. Az eltelt egy év tapaszta- ” latal alapján kialakuló­ban vannak az elképzelések a körzeti művelődési ottho­nok munkájára. Elsődleges feladatuk, hogy a körzet köz­pontjában olyan népműve­lési mnnkát folytassanak, amely a körzethez tartozó valamennyi község számára példamutató. Ez természete­sen csak fokozatosan valósít­ható meg. Sikere attól is függ, hogy a körzet köz­pontjában lévő üzemek, ter­melőszövetkezetek anyagi tá­mogatása ne maradjon eL A feladat második része a körzetben folyó népművelési munka segítése. Óvakodni kell attól, hogy ez a segítség elvi útmutatásokban merül­jön ki. Konkrét népművelési feladatok elvégzésére van szükség. Elsősorban a helyi népművelési tervek gondos és alapos elkészítését keil se­gíteni. Törődni kell a kör­zetben a szakköri mnnka, az öntevékeny művészeti cso­portok tevékenységének fel­lendítésével. A körzeti mű­velődési otthon felszereléseit Igénybe véve tartsanak kai turáils rendezvényeket a köz* ségekben. Küldjenek előadó­kat, szervezzenek kiállításo­kat. A körzet központjáén vagy az egyes községekben működő öntevékeny művé­szeti csoportok körszerenlé- sét szervezzék meg. A kör­zeti művelődési otthon érde­kesebb rendezvényeire, pél­dául a színházi bemutatók­ra, ankétokra tegyék lehető­vé a környező községekből is az érdeklődők beutazását. A körzeti művelődési ott- ” honok és azok igazgatói a falusi kulturális élet fel­lendítésének fontos segítői le­hetnek és kell is, hogy le­gyenek. Munkájukban tá­maszkodjanak a pedaeó'Mi- sokra. a községekben műkö­dő tömegszervezetekre, Egre­dül képtelenek feladataik megoldására. A körzeti kul­turális élet fellendítése csak­is az új szervezési forma be­vezetésével párhuzamos tár­sadalmi összefogás eredmé­nye lehet. Mlt-rki Ervfa 4 í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom