Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-20 / 67. szám

t 1984. MÁRCIUS íft. 1 . ■■■■ - ...Il.l. -■■■■- ■■ M ■ ■' ■■ i " ' ■'■■■ — ■ Ö sszeült a Hazafias Népfrontul.kongresszusa Terveink megvalósítására mozgósítsuk a dolgozók millióit (Folytatás az 1. oldalról.) imperiaiizm us & a még meg­levő belső ellenséges erők és tendiencdák elten. — Negyedszer: a Hazafias Népfront — a hasznos köz­életi tevékenység kiemelkedő serken tő je. Fórumot ad min­denkinek a ix>litikai életben, aki tehetségét, jószándékát a nép, a közösség javára akar­ja fordítana. — ötödször: szervezeti for­máját tékán tve, a Hazafias Népfront — mozgalom. A kö­tetlen, a legszélesebb töme­geket átfogó mozgalmi kere­tek bázwnyulitak a legalikalma­sabbaknak arra, hogy mind több és több embert bevon­junk az aktív politikai tevé­kenységbe. A tapasztalat azt tanácsolja: ne változtassunk ezen a formán, helyes, ha a Hazafias Népfront továbbra is egyre szélesebb tömegleket, az egész népet átfogó politi­kai mozgalomként működik. Kállai eivtárs a továbbiak­ban politikai életünkkel fog­lalkozva hangsúlyozta: — Belpolitikai életünket az jettemzi, hogy erőnket nem osztja meg a különböző poli­tikai irányok harca, hanem egy akarattal küzdhetünk kö­zös céljaink eléréséért. Ma belső életünk és munkánk legfontosabb teendője: népgaz dasági terveink teljesítése, a szocialista, építés megfelelő ütemének biztosítása és ezzel együtt népünk szocialista tu­datának fejlesztése és erősí­tése. —• Legfőbb feladatunk most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsuk í a dolgozó milliókat. Olyan közszeliemet kell kialakítani, amelyben mindenki megérti, hogy nagy nemzeti céljainkat csak lelki ismeretes, okos, szor­galmas munkával érhetjük el. — Iparunk egésze teljesítet­te az ötéves tervben eddig előírt feladatokat, de néhány iparág, így a gépipar bizonyos területei, valamint az építő­ipar elmaradtak. Az idei terv- évnek nagy jelentősége van a lemaradások bepóüásában. Erire, s ötéves tervünk pontos teljesítésére minden lehetősé­günk megvan. — Az idén a mezőgazdasá­gi termelést a tavalyihoz ké­pest legalább 4—5 százalék­kal kell növelni. Az ország kenyérgabona-szükségletét tel­jes egészében hazai termés­ből akarjuk fedezni. Ennek eléréséért a múlt év őszén sokat tettek mezőgazdasági dolgozóink, közreműködtek ebben a népfront aktivistái is. A jó őszi munkát kövesse most a vetések gondos ápo­lása, majd pedig a veszteség­mentes betakarítás. A bizton­ságos takarmányalapok meg­teremtése szükségessé teszi, hogy nagy figyelmet fordít­sunk legfontosabb takarmány­növényünk, a kukorica hoza­mának növelését«. — Mire összpontosítsák fi­gyelmüket a népfront aktívái a falusi munkában? — A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével agrár- politikánkban a gazdasági kérdések, a nagyüzemi terme­lés fejlesztésének probléma; kerültek előtérbe — mon­dotta. — Jó néhány termelőszö­vetkezetben még sok gondot okoznak a korábbi osztály- rétegeződéssel és vagyoni kü­lönbségekkel, illetve azok maradványaival összefügő né­zeteltérések, belső ellentmon­dások. Ezek megszüntetésének fő útja a közös gazdaság erő­teljes fejlesztésé. A gazdálko­dás színvonala és a politikai helyzet közötti szoros össze­függést szemléltetően mutat­ja, hogy azokban a jól gaz­dálkodó szövetkezetekben, ahol a vezetés megszilárdult és a tagok jövedelme kielé­gítő, nincsenek jelentősebb nézeteltérések a tagok között. Ebből következik, hogy min­denekelőtt a közös gazdaság fejlesztésével kell törődnünk, de ezzel egyidőben széleskö­rű politikád és kulturális ne­velőmunkát is kell végez­nünk a termelőszövetkezeti parasztság egységének megte­remtéséért. A szövetkezeti demokrácia alapvető követelménye, hogy a tagok olyan vezetőket vá­lasszanak, akikben meghíz­nak, akikre ennél fogva hall­gatnak. Sajnos, a szövetkeze­tek egy részében ma még gyakran találkozhatunk azzal, hogy a választott vezetők nem is nagyon kérik, lebecsülik a szövetkezeti tagok vélemé­nyét. Fejlődésünk kulcskérdése: a mezőgazdaság fejlesztése fiatalok továbbtanulását, ál­talános és szakmai műveltsé­gük gyarapításával. Kállai eivtárs a továbbiak­ban a tudomány szerepéről beszélt, hangsúlyozta, hogy a tudomány fejlesztése, ered­ményednek alkalmazása ma már nem képzelhető el a ku­tatások fő irányainak megter­vezése és állami irányítása nélkül. Majd ezután az elért eredményekről beszélt, felhív­ta a figyelmet, hogy a bizta­tó és értékes előrehaladás el­lenére is azt kell megállapí­tanunk, hogy tudományos ku­tatási lehetőségeinket még mindig nem koncentráljuk a legfontosabb feladatokra. — Népünk életében növek­vő szerepet tölt be a színház, a mozi, az irodaiam és a mű­vészetek többi ága. Ahogyan előrehaladunk a szocializmus teljes felépítésében, úgy nö­vekedik a szabadidő, amelyet önmagunk és a kultúra műve­lésére, fejlesztésére fordítha­tunk. A közönség érdeklődé­se az irodalom és a művésze­tek iránt rendkívüli mérték­ben megnőtt, de növekedtek az igényei is: egyre színvona­lasabb, művészibb, szilárd eszmeiséget .sugárzó mai éle­tünk sokszor bonyolult kérdé­seire eligazító választ vár az irodalmi és művészi alkotá­sokból. Ezért a művésznek korunkban igen nagy a tár­sadalmi felelőssége, hiszen al­kotásai milliókhoz jutnak el. művészek figyelmét hívnunk annak rendkívüli fontosságá­ra, hogy műveik népünk igé­nyeit csak akkor elégíthetik ki, ha napjaink problémáihoz helyes szemlélettel közeled­nék. A mai téma nemcsak az egész társadalomnak, vagy az alapvető társadalmi osztályok­nak az újért, a szocializmu­sért vívott heroikus küzdel­mét jelenti, hanem az egyes ember mindennapi életét, mun Icáját, gondját, baját, örömét és bánatát is, az újért foly­tatott küzdelem sodrában. Az egyes ember sorsában felvil­lantani az egész társadalom gondját — mindig is ez volt a művészet, az irodalom egyik fontos feladata, mozgósító fegyvere. — Az irodalomban és a művé­szetben azért is fellépünk, hogy az alkotások a nép leg­szélesebb tömegei számára közértbetóek legyenek. Aki a nép számára alkot — márpe­dig ez a művész hivatása — az nem ringathatja magát hiú ábrándokba arról, hogy a .közönség még nem elég érett” műveinek felfogására. A mi közönségünk zöme fej­lett művészi érzékkel rendel­kezik, s amikor azt kívánja, hogy a forma legyen számá­ra érthető, egyáltalán nem múlt századbeli ízlést, vagy, éppenséggel giccset követel, hanem attól igyekszik óvni az alkotókat, hogy az üres for­malizmus és a polgári deka­dencia zsákutcájába tévedje­nek. Fel keP azonban az írók és Iskola, tudomány, művészet — Tisztek Kongresszus! — Fejlődésünk jelen szaka­szában a mezőgazdasági ter­melés fellendítése kulcsfontos­ságú feladatunk. — Másrészt az is elég gya­kori, hogy a tagok egy rész« hely telemül értelmezi a szövet­kezeti demokráciát: kétségbe vonja a választott vezetők in­tézkedési jogát, sokan a jó, szorgalmas munka helyett a munkáról való fecsegést azo­nosítják a szövetkezeti demok rácdáVBl. Ennek pedig termé­szetesen, semmi köze sincs a szövetkezeti demokráciához. A szövetkezeti demokráciának nem a munka gátjámak, ha­nem — éppen ellenkezőleg — : agfóbb cúőmcxadítójának kell lennie. — Az etaúft évek fejlődé­sének eredményeként paraszt­ságunk már nem a zonos a ko­rábbi, rétegekre bomlott, zö­mében Idsárutarmelő paraszt­sággal. - Közülük egyre többen válnak új, szocialista módon gondolkodó és élő emberek­ké — mondotta, majd ki­emel te: — Szövetkezeteink fokozódó erősítése, parasztságunk nö­vekedő öntudata adja a biz­tosítékát annak, hogy rövid időn belül valóban virágzó, szocialista nagyüzemi gazda­ságokat teremtsünk és sikere­sen valósítjuk meg a mező­gazdasági termelés fellendíté­sének, a szocialista falu meg­teremtésének valóban hatal­mas feladatát. — Kulturális életünk köz­ponti kérdésének a közokta­tást, ezen belül széles látókö­rű, haladó világszemüéletű, a néppel azonosuló, a népért dolgozni kész szakemberek képzését tekintjük. Iskola­rendszerünk továbbfejlesztésé­nek alapelvei helyesen tük­rözik az élet követelményeit, amikor kimondják, hogy az iaStaűa adjon a felnövekvő uernzedélcnek korszerű, általá­nos és szakmai műveltséget, kommunista világnézetet és a termelésben, a munkában való jártasságot. — Az iskolai felvételeknél a vözép- és főiskolákon egy­aránt eltöröltük a származás- ló' e-edő minden megkülön­böztetést. Ezt a lépést az élet minden vonatkozásban igazol­ta. Segítse a népfront a mun- tefe- és panaszt származású — Ebből a helyzetből adód­nak a népfrontmozgalom fel­adatai is a kulturális alkotó értelmiség körében: segítse elő a népfront az elvtársi, ba­ráti, eleven vitaszetem kiala­kítását, segítse élő, hogy e viták során mindinkább erő­södjék kultúránk szocialista tartalma, biztosítsa és támo­gassa az életünk reális ábrá­zolására törekvő erőket. Az iskolák, a tudomány, az irodalom és művészetek fej­lesztésében mozgalmunk úgy vehet részt, hogy támogatja és segíti a kői frirái is él el bér tevékenykedő párt-, áHami és társadalmi szerveket Van azonban a kulturális tevékeny ségnek egy olyan ága, amely­nek fejlesztéséért a népfront közvetlenül is felelős — ez a tudományos ismeretterjesztés. Az ismeretterjesztő munkában oroszlánrészt vállaló értelmi­ség kérésének tettünk eleget amikor elhatároztuk, hogy a jövőben tudományos ismeret- terjesztő társulat — megtartva kialakult szervezeti kereteit, történelmi hagyományait és i: oaszitalatait — a Hazafias P f íont-moztíp lomban, a nép. front égisze alatt folytatja te­vékenységét. Ez lehetővé teszi, hogy az ismeretterjesztés még jobban közeledjék a termelés, a népgazdaság, a kulturális élet igényeihez, s az ismeret­terjesztést végző értelmiségiek még szorosabb kapcsolatba kerüljenek a munkásokkal és parasztokkal, egész dolgozó népünkkeL A Hazafias Népfrontnak £om tos feladata, hogy méginkább növelje a tömegek részvételét az államhatalom munkájában, fokozza az érdeklődést a köz­ügyek iránt, fejlessze és erő­sítse közéletünk szocialista de­mokratizmusát. Közéletünk fontos vonása — Állami életünk, egész közéletünk demokratizmusá­nak fontos vonása a helyi szervek önállóságának és ha­táskörének növekedése, amely az utóbbi években végbement; A tanácsok, a népfrontbizott­ságok — általában a helyi ál­lamhatalmi és társadalmi szer vek — nagyfokú önállósággal intézik a reájuk bízott terüle­tek ügyeit. Ezt helyeseljük. A helyi kezdeményezések fon­tossága mellett azonban fel kell hívnunk a figyelmet: az ország egészének arányos fej­lődése azt kívánja meg, hogy a helyi kezdeményezés és ön­állóság összhangban legyen az egész népgazdaság, az égési ország általános fejlődésével, az arra kidolgozott irányel­vekkel. A demokrácia széles­körű kibontakoztatása nem jelenthet anarchiát és a helyi érdekek érvényesülését, eset­leg az egész ország közösségé­nek rovására. A helyi kezde­ményezés és önállóság álékor Jelenti a közéleti demokratiz­mus erősítését, ha a központi elvek alapján bontakozik ki. A közélet demokratizmusa, a helyi önállóság nem ellentéte, hanem szerves része a demok­ratikus centralizmusnak, amely állami életünknek, tár­sadalmi szerveink tevékeny-* ségének alapja. A demokrati­kus centralizmus megvalósítá­sának lényegbevágó eleme az állami fegyelem pontos, kö­vetkezetes érvényesítése. A rend. az egészséges fegyelem elképzelhetetlen a határozatok és utasítások pontos végrehaj­tása nélkül. A jó vezetésnek és az egészséges állami- és közéletnek nélkülözhetetlen része a végrehajtás rendszeres és szigorú ellenőrzése. — A jövőben mésknkálbb előtérbe kell állítani a lakos­ság ama igényének kielégíté­sét. hogy a Hazafias Népfront bizottságai olyan vitafórumok és munkára készítő közpon­tok legyenek, ahol köriiltácin- tő, az egész társadalom előre­haladását segítő javaslatok születnek. Ezek megvalósításá­ról gondoskodni kell. Fel kell kanolni, meg kell becsüni azo­kat a javaslatokat is, amelyek megvalósítására ma még nin­csenek meg a lehetőségek. Baranyaiak kitüntetése a Parlamentben A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront üt, kongresszusa alkalmából \ népfront mozgalomban kifejtett eredményes tevékenysége lismeréséü! kitüntetéseket adomá­nyozott. A kitüntetéseké' Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. Jelen volt Kálin' Gyula az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfrotv Országé-- Tanácsé'ak elnöke és Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Az átadási ünnepségen reszt vettek a kongresszusra érkezett külföldi küldöttek is. A kitüntetések átadása után fogadás volt. Dezsáncsics János, a Hazafias Népfront mohácsi járási bízott- ságinak titkára átveszi a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. Dalmadi György, a Hazafias Népfront Pécs városi Bízol*s-gá- nak elnökségi tagja átveszi a Munka Érdemrend ezüst foko­zata kitüntetést. Keresztes János tsz-tag, a Hazafias Népfront Kékesd községi bizottságának elnöke átveszi a Munka >demrend bronz foko­zata kitüntetést. Az élet túltett elgondolásain kot: Segítsék a népfront bizott­ságok a tanács tömegszeive- zeti munkáját, legfontosabb kérdéseiket kölcsönösen meg­vitatva működjenek együtt a lakosság mozgósításában, a váro6- és község-fejlesztés fel­adatainak megoldásában. — Közéletünk demokratiz­muséit növelte annak a nép­front-politikán alapuló elvnek érvényre juttatása is, hogy ha­zánkban a pártfunkciók kivé­telével minden felelős tiszt­séget pártánk!vüliek is betölt- hetnek. A közfunkciók betöl­tésének feltétele nem a párt­tagság, hanem a szocializmus­hoz való hűség és a szakérte­lem, a rátermettség. Ez meg­növelte a pártonkívüliek fele­lősségét és igyekezetét. Foko­zott öntudattal kérik részüket a tennivalókból és az ország minden gondját magukénak érezve arra törekednek, hogy tehetségük legjavát nyújtsák. A párttagok és pártonidvüliek összefogása ezúton is erősö­dött. A népfront tekintse fel­adatának • tisztségviselők fe­lelősségtudatának növelését, segítse őket feladataik lehető legjobb cfiéfaáoábar — A választások demokra­tizmusának erősödését szolgál­ja, ha a képviselők és a ta­nácstagok időről időre egész­séges módon cserélődnek. El­mondhatom, korábban foglal­koztatott bennünket az a gon­dolat, nem lenne-e jó valami­lyen arányt megállapítani a választott testületekben a ta­gok cseréjére. Gondoltunk ar­ra, hogy helyes lenne kimon­dani: egy-egy választásnál el kell érni, hogy a választott testületek egyharmada új ta­gokból álljon. Ezt a gondalotat azonban elvetettük. S mi történt? Az élet túltett a mi elgondolá­sainkon. A legutóbbi válasz­tások alkalmával a cserélődés aránya az egyharmadnál is nagyobb volt. S ami ebben különösen örvendetes: a leg­több helyen és esetben nem azért cserélődtek a tanácsta­gok, vagy az országgyűlési képviselők, mert a régiek rosz- szul dolgoztak, vagy a to­vábbiakban nem tudnák ellát­ni feladataikat, hanem azért, mert a választók vagy még náluk is jobbat találtak, vagy úgy ítélték meg: eleget volt ott, most menjenek oda mások, járják végig ők is a tanácstagság iskoláját. Heí .. ez a törekvés; így a nép na­gyobb tömegei vesznek aktí­van részt az államhatalom gyakorlásában. Kállai elvtárs azután a Ha­zafias Népfront feladatairól beszélt. Megállapította, hogy né­pünk egészének világszernl éle­te és erkölcsei alapjában vé­vé helyes irányban fejlődnek. A népfront akcióbizottságai­ban, a társadalmi munkában elősegítjük annak az új típu­sú embernek a kialakítását, akinek már életszükséglete a köz érdekében végzett műnk; A kommunista ember fon lódik a szocialista brigádok­ban, amelyeknek a tagji.i szocialista módon akarnak dolgozni, élni, tanulni, gondol­kodni. S ők is mind többen vannak! 1962-höz képest 5 ezerrel nőtt és több mint 47 ezerre emelkedett a -szocia' ta címért versenyző-brigád >' száma, s e brigádoknak már •saknem félmillió tagja van (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom