Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-19 / 66. szám
MÁRCIUS n. RADIO MŰSOR-SZÍNHÍZ-MOZI A MAGTAB RADIO pécsi stúdiójának í :tIMA mire. 13-1, csfltfirtSkl műsora a 123,8 m kSxéphuUámon: Ví-M: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. • Népi hangszerszólók. Érdekelni fogja hallgatóinkat. Dalok a folyókról. 18.00: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben: Bony- hád. J. Strauss: Tavaszi hangok. Keringő. Nem érdektelen. — Jegyzet Klvánsághangverseny. 13.30: Magyar nyelvű műsor: Amit Joggal bírálnak. — A mezőgazdasági építkezésekről. Beszélgetés Czégény József elv- társsal a megyei pártbizottság osztályvezetőjével. 18.40: Pécsi kórusok hangversenye. 18.55: Dél-dunántúli híradó. tS.10: Könnyű hangszerszólók. 18.25: Napirenden a munkafegyelem. n. rész. 19.10: Pécsi fúvószenekarok műsorából. 19.15: A Történelmi Társulat dél- dur.ántüll csoportjának előadás- sorozata. Dél-Dunántúl az őskora ban. Dr. Bándl Gábor előadása. 19.3*: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. STINHA*: Nemzeti Színház: Hamlet (este 7 órakor). Rátkal-bérlet. Tájszlnház: Susmus (este fél > órakor). Beremend. ZENI: Városi Művelődési Házi Fiatal pécsi művészek Hl. modern kamarazene-hangversenye (fél 8 órakor). MOZI: Park: A nap vége (*, * és ( órakor, szélesvásznú). Petőfi: Uj Gilgames (4, * és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Uj Gilgames (fél 1. fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Szerelők, Bolgár hegyek között. Csillagunk a nap. Tengerészek, Film a filmről. (Előadások 11 órát« 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultdrotthona: As utolsó szerelem (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Mit tegyünk egészségűnk érdekében (gyomorbetegségek. Italozás! és dohányzási ártalmak) címmel tart előadást dr. Hal Tamás orvos. Utána klsfilm-vetítés (6 órakor). • Jószerencsét (Péesszaboles): Szerelmesek találkozása (5 és T órakor). Rákóczi (Mecsekül)®): Hattyúdal (7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas n.): Az utolsó Ítélet (7 órakor szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Hogyan lettem vezérigazgató (8 és 8 órakor, szélesvásznú). ■ ■ V' ’' Zrínyi (Szigetvár): Pacsirta (8 órakor). Táncsics (Siklós): Üresjárat (fél * órakor, szélesvásznú). Konzultációs központ segíti az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Pécsett lakó levelező hallgatóit a tanulásban Adminisztrátort felveszünk. (Gépírásban Jártas előnyben!) Cipőnagyker. Vállalat, PÉCS, MEGYERI ÜT TB. SZÁM. Az elmúlt év októberében azt a megbízást kaptam, hogy vizsgáljam meg egyetemünknek, áz Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemnek, levelező oktatását abból a szempontból, hogy melyik nagyobb vidéki városunkban lehetne levelező hallgatóink alaptárgyi tanulmányainak megkönnyítésére konzultációs központot szervezni. fl levelező oktatás kezdete óta, tehát 12 éve oktatom egyetemünk első éves levelező hallgatóit. Megszoktam és megszerettem ezt az oktatási formát. „Hozzám nőtt’’ szépségeivel és nehézségeivel, néha meglepően értelmes, gyakran elképesztően ügyetlen, de mondhatni szinte kivétel nélkül jószándékú, törekvő „felnőtt diákjaival” együtt. Nem csoda, hogy kedvvel, szeretettel és egy kis meghatódott- sággal kezdtem el e szervezési munkámat; ugyanúgy, mint 12 év óta mindent, amivel egyetemünk „mostoha gyermekein” ■ segíteni lehet. Úgy érzem, van is mire hivatkoznom a 12 év alatt, hisz 6000 órát ültem térláttatós ábrázoló mértan könyvem mellett, amelyet az ő munkájuk megkönnyítésére készítettem eL Egy kis Izgalommal fogtam hozzá az adatgyűjtéshez; melyik városban hány I„ II. és III. éves hallgatónk lakik? Hisz a létszám dönti el, hogy hol lehet egyáltalán konzultációs központ. Meghagyták ugyanis, hogy a konzultációs központ költségei nem léphetik túl azt az összeget, amelyet egyetemünk a kérdéses városban lakó hallgatók létszáma után instruktorokra kifizethet. Hát nézzük meg először, ml is az az instruktori rendszer? Milyen segítséget kaptak eddig levelező hallgatóink a tanuláshoz? Annál jobban látjuk majd a különbséget: hogyan lesz ezután? A levelező oktatást szabályozó MM-rendel etek természetesen eddig is gondoskodtak arról, hogy a levelező hallgatók vidéki tanulását megkönnyítsék: Ezek szerint az alsóbb éves hallgatók két- hármas csoportokba összeáll- va, a város tanárai vagy mérnökei közül instruktort kérhettek fel. Az instruktor heti négy óra keretében segítette e csoport tanulását az alaptárgyakból és ezért egyetemünk megfelelő oktatói óradíjban részesítette. Eltekintve attól, hogy kis hallgatói létszám mellett ez volt az egyetlen megoldás, sok helyen az Instruktor és a hallgatók lelkes és áldozatos együttműködéséből igen szép eredmény született. Erre majdnem minden évben megfigyelhettünk egy-egy szép példát. Sőt volt év, amikor négy-öt szombathelyi hallgatónk, másik évben a győriek, összeállva két lelkes instruktorral, már egy kis konzultációs központot szerveztek. Az egyik instruktortól az egyik tárgyból, a másiktól a másik tárgyból kaptak négy-négy óra segítséget és így feltűnően jó tanulmányi eredményt értek el. A hallgatói létszámok megvizsgálása után kiderült, hogy az MM Idevonatkozó rendeleté szerint többek között Pécsett is lehetséges és érdemes konzultációs központot felállítani. Természetesen ö n- álló konzultációs központ felállításához nem elég a létszám, mert ahhoz „legalább 12 azonos tematika szerint tanuló hallgatóra”, lenne szükség, de „más felsőoktatási intézmény támogatásával” szervezhető konzultációs központ kisebb létszámhoz is. Ezután kezdődött a szervezés komolyabb része. Itt köszönettel kell megemlékeznem a Polláck, Mihály Építőipari Technikum igazgatójáról, aki nemcsak a konzultációs központ támogatását vállalta készséggel, hanem a szervezési munkában is a legmesz- szebbmenően támogatott. Az apróbb részletek tisztázásában különösen hathatósan segített Sz. Szabó László mérnök-tanár igazgatóhelyettes, a konzultációs központ vezetője. A nehezebb rész talán az volt, hogy a hallgatói létszám által megszabott anyagi keretből adódó óraszámot hogyan osszuk el az évfolyamok és az egyes tantárgyak között. Nézzük most meg, hogy az így megszervezett konzultációs központ milyen segítséget nyújt a folyó tanév második felé tői levelező hallgatóinknak? A konzultációs központ, az instruktori rendszerhez hasonlóan, az alaptárgyak: matematika, ábrázoló mértan, mechanika (statika, szilárdság tan) és fizika tanulásához ad segítséget a hallgatóknak. — Minden tárgyat azonban külön szaktanár tanít és az egy tantárgyra eső óraszám lényegesen több, mint amennyit az instruktortól kaphat a hallgató. A hét két délutánján rendszeresen kapnak tanrendben összeállított órákat a hallgatók. Pl. az elsőévesek: matematikából '3, ábrázoló mértanból 3, mechanikából 3 és fizikából 1 órát. Ahol a különböző karok tematikáin Pályázatok úttörőknek eltérő és a létszámviszonyok megengedik, a hallgatók karónkét külön-külön csoportokban vesznek részt. Láthatjuk tehát, hogy a levelező hallgatóink a konzultációs központban lényegesen nagyobb segítségét kapnak tanulmányaik eredményes elvégzéséhez, mint eddig. — Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a központ nyújtotta segítség mértéke a hallgatók létszámától függ. Azok a pécsi dolgozók tehát, akik egyetemünk levelező tagozatára készülnek jönni, de még „haboznak”, bátran döntsenek. Ha a képesség, a becsületes tanulási szándék és a kitartás megvan bennük és csak a segítségnélküli vidéki tanulástól tartottak, fejlesszék ki magukban a levelező tanuláshoz még szükséges utolsó belső tényezőt, az erős elhatározást. Fogjanak össze és levelező tagozatainkra való jelentkezésükkel erősítsék tovább az eredményes tanuláshoz nagy segítséget nyújtó konzultációs központot, a távoli, igen nehéz, de annál szebb végcél: a mérnöki hivatás érdekében. Pál Imre egyetemi adjunktus A Megyei Úttörő Elnökség, a Baranya megyei Nőtanács és a „Szabó István” Uttöró- ház az Úttörő Kulturális Szem le és az „Úttörő Expedíció a jövőbe” mozgalom keretében kiállításokat rendez, pályázatokat hirdet A kiállításokon, pályázatokon részt vehet minden úttörő pajtás, őrs, raj, szakköri tag, művelődési házak szakköreinek tagjai. Megrendezik a megyei expedícióé őrsök őrsi naplóinak kiállítását. A kiállításán résztvevő őrsök naplói közül a három legérdekesebb, legtökéletesebb, legtartalmasabb őrsi napló pályadijat kap. Első díj 10 napos táborozás az őrs minden tagja részére, második díj 300, a harmadik díj 200 forintos vásárlási utalvány. „így képzelem el a jövőt" címmel rajzpályázatot hirdetnek az „Expedíció a jövőbe” mozgalom keretében. A pályázaton részt vehet minden úttörő, aki elképzelését a jövőről meg tudja rajzolni vagy festeni. Pályázni személyenként több képpel is lehet. A képek tetszés szerinti technikával készülhetnek, azokat méretüktől függően, fehér kartonra felragasztva kell bekül deni. A karton hátlapjára fel kell írni a beküldő nevét, lakcímét, iskolát, osztályt és a kép cimét. Az elbírálás két csoportban történik ötödik és hatodik osztályosok, valamint hetedik és nyolcadik osztályosok. A beküldött képekből az úttörőház fennállásának 10 évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek. Mindkét korcsoportban az első díj egy 150 forintos, a második díj 100 forintos vásárlási utalvány, a harmadik díj egy akvarell festékkészlet A toorcsoportakffll függetlenül kiemelt díjként « legjobb pályaműért ..Giottotől napjainkig” című 250 darab színes reprodukciót tartalmazó albumot tűzték ld, „Gyermekszemmel az expedíció” címmel fotópályázatot hirdetnek egyénileg pajtások és szakkörök részére. A pályázatra 18x24, illetve 13x18 cm-es képeket lehet beküldeni. A képek hátlapjára fél keH. írni a nevet, lakcímet, iskolát, osztályt és a kép címét. A legjobb képekből az úttörőház 10 éves fennállása alkalmából kiállítást rendeznek. A legjobb pályamunkákat beküldő szakkört 300 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazzák. Az egyéni pályaművek között az első díj egy Pajtás fényképezőgép. második dij 150 forintos, harmadik 100 forintos vásárlási utalvány. Kiállítást rendeznek úttörő- szakkörök, művelődési . házak és kultúrotthonok gyermekszakkörei. expediciós őrsi kollektívák szakköri munkáiból, termékeiből. A kiállításon nagyszerű lehetőséget biztosítanak az egész éves szakköri munka bemutatására. A kiállításon csak saját vagy a szakköri kollektíva által készített munkadarabokkal lehet részt venni. A kiállításon a legjobb öt munkadarabot jutalmazzák. Első díj 250, a második 200 és a harmadik 150 forint értékű technikai felszerelés, negyedik és ötödik 100—100 forintos vásárlási utalvány. A kiállítások anyagát és a pályaműveket 1964. május 1-ig kell a Pécsi Szabó István Ut- törőház címére elküldeni. (Pécs, István tér 17.). Küzdelem a gümőkőr ellen Ötven százalékkal csökkent a gíimokóros szarvasmarhák száma A szarvasmarha-gümőkór elleni küzdelem egyre eredményesebbé válik. Baranya megyében és Pécsett az évekkel ezelőtt beindított mentesítés kézzelfogható eredményre vezetett. Országosan Baranya megye és Pécs az élen jár. Tervszerű, rendszeres mentesítési munkával'a szarvasmar- ha-gümőkórt több mint 50 szá zálókkal sikerült visszaszorítani. Egy évtizedes munka Pécs város területén a reménypusztai termelőszövetkezetben 1952-ben kezdődött a gümőtkór elleni küzdelem az akkor még hagy mértékben fertőzött szarvasmarha-állománynál. Évek során át sokszor mostoha körülmények között végzett céltudatos munka nem volt hiábavaló. Pár évvel ezelőtt már sikerült egy gümő- kórmentes állományt kialakítani, szaporítani és mindezsági technikum ipari tagozatán tanulnak, egy pedig a gépipari technikumba jár. Sokan szakmai tanfolyamok hallgatói. Huszonhat résztvevője van a gyári művezető- képző céltanfolyamnak, huszonöt a szövőtechnikai minimi'• tanfolyamon vesznek rész’ .tövidesen megindul a sző: akmunkásképzö tanfolyam is. amelyre eddig ötve- nen jelentkeztek. | Seregi János párttitkár: — A pártoktatásnak két formáját szerveztük meg a gyárban. A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatának huszonnyolc, az időszerű kérdések tanfolyamának huszonhat állandó látogatója van. Az utóbbira a napokban tizennyolc új hallgató jelentkezett, a szocialista brigádokból, akik most kötöttek szerződést és a tanulásnak ezt a formáját választották. Mohácson működik Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetem is, a gyárból ketten iratkoztak be, az esti középfokú iskolára pedig négyen. Németh Varga Erzsébet KISZ-titkár: — Szerveztünk egy ifjúsági pártszemináriumot negyven hallgatóval, a KlSZ-oktatás- ban huszonnégyen tanulnak. — A szakszervezeti politikai iskolának a gyárban tizenöt hallgatója van — tájékoztat ideig fenntartani a kétségkívül nagy mértékben fertőzött, de nagy téteményképességű törzs- állomány mellett. A mentesítési munka nem állt meg itt. Ez év tavaszán elkészítik a felújítás alatt álló magtárpad- lásos istállót, melybe a Földművelésügyi Minisztérium mentesítési akciója keretében kihelyezett, garantáltan mentes. előrehaladott vemhes üsző két állítanak be a meglévő 6aját gümökórmentes állatokkal együtt. Ezzel a közös akcióval Reménypuszta eddig is nagy téteményképességű tehénállománya csak tbc-re negatív tehenekből fog állni. A saját erőből történt gü- mőkórmentesítés első vonalába a nagyárpádi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet tartozók, ahol a gümőkórmen tesí- tést legkorábban céltudatos munkával hajtották végre. Nem marad el nevezett szövetkezet mellett most már Vasas és Málom sem, ahol a mentesítés ugyancsak évek óta tart A gümökórmentes termelőszövetkezeteknél az ál- laitegészséügyi szakszervek évente két alkalommal ellenőrzik a mentes állományt és az esetleg reagált állatokat az állományból eltávolítják és állásukat szigorúan fertőtlenítik. Minden tizedik tehén A gümőkórmen tesltéshez tar tozik az állatgondozók évenkénti tüdőszűrő vizsgálata. Csak az lehet szarvasmarha» gondozó, akinél a szűrővizsgálat tfcc-re negatívnak bizonyult A városi termelőszövetkezetek tehénállományának gümőkórmentesítése és fenntartása azt jelenti, hogy mintegy évi 4000 hektoliter tej garantált tbc-mentesen kerül a város közellátásába. Pécsett a magánkézben lévő szarvasmarhák gümőkór-vizs- gálata 1958-ban kezdődött Nem volt könnyű munka. Meg kellett értetni a gazdákkal a saját és nemzetgazdasági szem pontiból egyaránt fontos munka közegészségügyi és állategészségügyi Jelentőségét A* 1958. évi felmérés során a város szarvasmarha-állományának 35 százaléka bizonyult gümőkórfertőzöttnek. Rendszeres, odaadó munkával 1962-re 11 százalékra sikerült lecsökkenteni, míg 1963. elején már csak 9 százalék volt a fertőzött ma. 1964. évi vizsgálat március végén, április elején történik, mikoris további csökkenésre lehet számítani. A 11/1962. sz. FM rendíiet értelmében a fertőzött álatokat tartósan meg kell jelölni (fülcsipkézéssel), viszont a gü- mőkórban beteg állatokat állami kártalanítás mellett hatóságilag le kell vágatni. Az állatok megbecsült értékét az állam a tulajdonosnak kifizeti. Hogy milyen közegészség- ügyi jelentősége van a mentesítésnek, elég csak arra hivatkoznom, hogy a tbc-s emberek 10 százaléka bovin típusú tbc-vel van fertőzve. Amilyen arányban csökken a fertőzött szarvasmarhák száma, azzal egyenlő arányban csökken a bovin típusú tíbe-fertőzések száma is. Ha ezen a téren elérhető lesz a 2—3 százalékra való csökkenés, a munka megérlelte gyümölcsét. Legyen szabad egy rövid adatközléssel a szarvasmarha- és sertés - gümőkőr népélelmezési kihatására is rámutatni: a pécsi vágóhídon 1963-ban levágott szarvasmarhák közül 455-nél, sertések közül 138-nál állapítottak meg a húsvizsgálat során gümőkórt. Ebből általános tbc miatt 120 szarvasmarhát és 48 sertést kellett elkobozni. A többi fertőzött állat húsát (tehát 335 szarvasmarha és 90 sertés), mint csekélyebb élvezeti értékű húst csak felfőzés után lehetett a hatósági hússzék útján közfogyasztásra bocsátani. Mentesítés során ez a veszteség évről évre csökken. Megértő támogatás A városban a jövőben történő mentesítési munkák során ismét számítunk a gazdák megértő támogatására, hogy a maguk részéről is hozzájárulnak a nemzetgazdasági szempontból olyan veszedelmes fertőző betegség kiirtásához és az emberek bovin típusú tbc fertőzésének csökkentéséhez. A gümőkór-vizs- gálatok során a hatósági állatorvosok szoros kapcsolatot tartanak a közegészségügyi szervekkel, mikor kölcsönösen tájékoztatják egymást a fertő- zöttség mérvéről és a teendőkről. Ez az összhang is biztosítja a jó munka sikerét Dr. Nyaka Géza városi vezető főáHatorve*. w i a'szakszervezeti titkár. — Indítottunk egy munkásakadémiát is. Háromhetenként egy előadás hangzik el, elsősorban a nőket érdeklő orvosi és egészségügyi kérdésekről. Erre bárminőién jelentkeztek. A beszélgetések során kiderült, hogy vannak olyan dolgozók, akik kétféle módon is tanulnak, az állami vagy szakmai oktatás mellett valamilyen politikai képzésben is résztvesznek. A tanulási kedv gondot Is jelent ' — A gyár tizenötévet káderfejlesztési terve megköveteli, hogy gyárunk dolgozói képezzék magukat — mondta Bense János:': igazgató —. El kell érnünk, hogy mindenki megszerezze a nyolc általánost, a műszaki gárda pedig i technikumi végzettséget. Kit jyár vagyunk, sokszor nehéz összeegyeztetni a rengeteg tanulmányi szabadságot! — Többen is elvégeznék a műszakiak közül a szövőipari technikumot, ha nem kellene Pestre járni — vélekedik Bánhegyi János —. Jó lenne i gyárban egy kihelyezett osztály. Ezek a gondok még megoldásra várnak. * Szórakozás. Munka után a pihenés Isg■ kedveltebb formája. Mit biz■ tosít a gyár? i — Sajnos, a gyárban nincs ■ megjelelő kultúrterem — i panaszkodik a szakszervezeti . titkár —. Egy terem áll ren- . delkezésünkre,. itt tartjuk a ■ családi esteket, itt működik ■ az üzemi könyvtár is hatszáz i könyvvel és hetven állandó ' olvasóval. Filmvetítéseket már ■ nem rendezünk, mert sok gyá- i ri dolgozónak van telev ziós készüléke s ezért nem látogat- i ják'. Klubélet kialakítására egyáltalában nincsen lehetősé■ günk. Mégis munka után benépe- 1 sül a terem azokkal, akik sze- I rétik a kultúrát, az öntevé- i kény művészeti munkát A lá- • nyok közös tánccsoportot ala- 1 kitoltak a határőrség fiatalj ai- ' vaL A színjátszás kedvelői a | járási művelődési ház csoportjának munkájában vesz- > nek részt Több alkalommal | keresték fel a himesházi ter- ! melőszovetkezetet műsoruk- ; kaL Külön tábora van a gyárban a zenekedvelőknek. Thür ■ Miklós főkönyvelő harmonikád» k, Kozma Jenő raktári munkás dobol, Farkas László üzemtechnikus szakszofonon játszik. Ok alkotják együtt a tattan szereplője a gyári rendezvényeknek. Király József főművezető a komoly zene rajongója. Tizenötéves kora óta tagja zenekarnak. Most a mohácsi szimfoniküs zenekar klarinétosa. Megismerkedtem a festészet kedvelőivel is. Agócs Bélát üzemi dekorációiról, karikatúráiról ismerik. Szabad idejében festeget. Legkedveltebb témája: a táj. Újabban famozaik készítésével kísérletezik. Nogy Kálmánná könyvjelzőket, kendőket, párnákat fest Most többszáz ízlésesen díszített, színes húsvéti tojást pingáL A gyár negyven dolgozója a sport rajongója. Az üzemi Vörös Lobogó sportkörnek a megyei és a járási bajnokságban versenyez női kézilabdacsapata, a férfiak pedig a városi kispályás labdarúgó-bajnokságban küzdenek a pántokért, de jó híre van a gyár sakkozóinak is. * Család, tanulás, műrészed munka, sport... így oszlik meg a gyár dolgozóinak soksok órája munka után, amikor a vörös lámpák fényére átadják munkahelyüket váltótársaiknak. Mlfczid Ervin
