Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-18 / 65. szám

VII.AG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 1964. MÁRCIUS is. SZERDA AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM Ara m fillér 65. SZÁM A negyedév vége élőit ipari üzemeinkben Védőhálós fejtésrendszer Kossuth-bányán — Hogyan vesztünk el egy exportlehetőséget? - 6800 kalóriás brikettet ad már az idén az új hidasi brikettgyár Alig egy-két munkanap és máris fordíthatunk a naptár lapjain. Jön április. Ipari üze­meinkben ez a változás egy negyedév végét jelzi, mégpe­dig a legnehezebb negyedév végét. Január, február, már­cius — ezektől a hónapoktól „fáznak” leginkább az igaz­gatók, de maguk a munkások is. Az egész év tervteljesítési csatája, ha nem is dől el az első „menetben”, de a továb­bi küzdelmekre rányomja bé­Egész évben csúcsforgalom Ha |a egy esztendőben esak egyszer, ősszel van csúcsforgalom a közlekedés­ben — pontosabban az áru­szállításban — ahhoz is szük­ség van a vasutasok, a gép­kocsivezetők, a hajósok, a ra­kodó munkások összefogásá­ra. Hát még, amikor a csúcs- •+ forgalom egész évben tart 1964 ilyen esztendő! Miért? Elsősorban azért, mert sok, még tavaly felkínált áru is szállításra vár. Másodsorban: az ipari és mezőgazdasági termelés ezévt várható növe­kedésével együtt nőnek a szál­lítási feladatok Is. 1964-ben a közlekedési vállalatoknak 193,8 millió tonna árut kell elszállítani ok, a tavalyinál 7,2 százalékkal többet A közúti teherfuvarozás feladatai nö­vekednek a legnagyobb arány­ban: a tavalyinál 13,7 száza­lékkal több áru vár továbbí­tásra. Gyáraink zavartalan anyag- és energiaellátása, la­kás- és gyárépítkezések üte­mes munkája, a lakosság szükségleteit Jelentő több­millió tonna élelmiszer és Iparcikk kellő időben történő továbbítása, mind a szállítás szervezettségétől, pontosságá­ból és gyorsaságától függ. Jelentős segítség lesz e min­den eddigit meghaladó feladat megoldásához az a 12 villa- mosmozdomy, 55 Diesel-moz­dony, 2800 tehervagon, 1100 tehergépkocsi, két 1300 tonnás folyam-tengerjáró, két vonta­tóhajó és több új nagy teljesít­ményű folyami uszály —, amelyeket a többi között ab­ból a 6,7 milliárd forintból vásárolunk, amelyet népgaz­daságunk 1964-ben a közle­kedés fejlesztésére fordít Egyedül beruházásokra a ta­valyinál 22,6 százalékkal na­gyobb ősszeg áll rendelkezés­it«. Mindez azonban kevés a megnövekedett feladatok meg­oldásához. Kutatnunk kell tehát azokat a lehetőségeket, amelyeknek segítségével, a legsürgősebb feladatok meg­oldhatók. A szállítás gordlusi csomója & rakodás. Sajnos, nálunk az a Jellemző, hogy a tehervago­nok az Idő legnagyobb részét a különböző pályaudvarokon, sem pedig úton töltik. Na­gyon sok vállalat raktárnak használ olyan vagonokat Is, amelyekért a külföldi vasutak­rak svájci aranyfrankban fi­zetünk. Gyakori, hogy a fu­varoztató — béralap hiányára Hivatkozva — a késó délutáni és éjszakai órákban. Illetve a munkaszüneti napokon meg­tagadta zz áruátvételt ' C zen a helyzeten kíván E segíteni a Gazdasági Bi­zottság határozata, amely le­hetővé teszi az áruszállítások­kal kapcsolatos rakodási mun­kák gyorsítására az állomá­nyon kívüli béralap felhasz­nálását. ’ Sajnos, az a tapasz­talat, hogy sokhelyütt még mindig nem ismerik ezt a rendelkezést, nem élnek a le­hetőségekkel. Vagy itt van például a szállítások megter­vezése. A MÁV illetékesei és a különféle szállító vállalatok többször kérték már a szállí­tást igénylő üzemeket, intéz­ményeket, hogy szállítási szükségletüket időben tervez­zék meg. Vegyék ezt végre komolyan a vállalatok, hiszen elsősorban saját maguk gond­jait könnyítik azzal, ha a szállítás zavartalanabbá válik. Ha valahol igen, akkor a szál­lításnál valóban elképzelhetet­len a normális munka ma­gasfokú szervezettség és terv- ozerú előrelátás nélkül Szállítási gondjaink zömét persze egycsapásra úgy tud­nánk megoldani, ha a rako­dást mindenütt gépesíthet­nénk, a munkaerőket állandó készenlétben tarthatnánk. A rakodás gépesítésének ütemét népgazdaságunk anyagi lehe­tőségei szabják meg, tehát még jóidéig a lehető legna­gyobb gondot a szervező munkára, az ésszerű lehető­ségnek kihasználására kell fordítani, amellett, hogy év­ről évre egyre több modern, korszerű rakodógép is mun­kába álL Nálunk la megvalósítható például az a gyakorlat, amely az NDK-ban jól bevált Ott több vállalat alakít közös ra­kodó brigádokat, amelyek függetlenül attól, hogy a nap bármelyik órájában kinek a részére érkezett áru, állan dó készenlétben lévén, azon­nal kirakják a különféle kül­deményeket Előre várható, hogy különö­sen sok gondot okoz majd szállítás, ez évben is a mező- gazdasági megyékben. A köz­lekedési, szállítási szervek több támogatást és megértést várnak a mezőgazdaságtóL A mezőgazdaság ugyanis sokkal nagyobb fuvarkapacitással rendelkezik, mint ahogy azt sokan gondolnák. Csak az el­múlt esztendőben több mint ezer gépkocsit kaptak a kü lönféle mezőgazdasági üze­mek. Ha e gépkocsik egy ré­sze bekapcsolódhatna a szer­vezett fuvarozásba, sokat megoldana a problémákból Egyik mód lehetne például, hogy több, egy körzethez tar­tozó mezőgazdasági üzem, kö­zösen végezzen szállításokat. Feltétlenül szükség lenne arra is, hogy a gyárak, telep­helyek meghosszabbítsák az ügyeleti szolgálat beveze­tésével — az áruátadási, át­vételi időt. Sok gyárban pél­dául a raktárak csak délután 2 óráig fogadnak árut Így nem lehet eléggé kihasználni a gépkocsi-fuvarkapacitást. Vidéken főleg építkezési anyaggyártó üzemeknél és téglagyáraknál van ilyen gond. S zakemberek nagyon so­kat várnak az úgyneve­zett rakodólapos szállítási rendszertől. Jelentősen lerövi­díti a kocsiállásidőt meggyor­sítja, könnyebbé teszi a rako­dást Igaz, előfeltétele, hogy belső anyagmozgató gépek állj óinak rendelkezésre. Ha­marosan héisznothajtó feladat, minden üzemben megvizsgál­ni, vajon mit tudnának Ilyen szállítási rendszerbe bekap­csolni Az elmúlt évben a szállí­tás lebonyolításában sokat se­gített a gyakoribb vasárnapi rakodás. Volt néhány vasár­nap, amikor 13 000 vagont raktak meg, az átlag több mint 9000 vagon volt Döntő, hogy az idén még gyakrab ban használják ki rakodásra a vasárnapokat. De megemlít­hetjük azt is, hogy a zöldség­es gyümölcs-szállítások csúcs- időszakában sokat segíthetnek — mint tették tavaly is — az ifjúsági szervezetek. Az el­múlt esztendei gyümölcsbera- kodásnái a középiskölás diá­kok értékes munkát végeztek. Mint írtuk, 1964 a közleke­désben a csúcsforgalom éve. Ha jól gazdálkodunk a ren­delkezésre álló erőkkel és eszközökkel a közlekedés és a szállítás dolgozói képesek lebonyolítani ezt a szuper­csúcsforgalmat is. Horvttfc áTS M V M > H •• *• ~m Csütörtökön összeül a Hazafias I\ ép front Hl. kongresszusa Csütörtökön reggel az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában összeül a Hazafias Népfront HL kongresszusa. A tanácskozáson, amelyen ösz- szegezik az elmúlt négy esz­tendő munkájának tapasztala­tait, eredményeit és' sokoldalú véleménycsere alapján meg­határozzák a soronkövetkező tennivalókat, 817 küldött kép­viseli a városok és falvak la­kóit. Ott lesznek a küldöttek között a társadalom legkülön­bözőbb rétegeinek képviselői, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, neves tudósok, a művészeti élet kiválóságai, egyházi vezetők, pedagógusok, Mérik a radioaktív szennyezettséget A KOJALL sugárlaboratórlumának dolgozói az egész Dunán­túl területén vizsgálják az ipari és egészségügyi laboratóriumo­kat, ahol radioaktív izotópokkal dolgoznak, PGR-műszer segít­ségével a felületek radioaktív szennyezettségét tudják mérni. A képen: PGR-műszer segítségével felületszennyezettséget mérnek. lyegét. A tél, ha nem is volt olyan kegyetlen, mint tavaly, mégis tartós, s állja a tavasz ostromát. Huzamosan hideg idő volt, s ez nehezíti a mun­kát üzemeinkben. Látogatásaink során mégis arról győződtünk meg, ez az első negyedév jobb a tava­lyinál, szervezettebb s felké­szültebb, kevésbé függvénye az időjárás viszontagságainak. Alábbiakban három üzemünk­ről számolunk be, hogyan kezdték az évet, milyen örö­meik és gondjaik vannak. A KOMLÓI KOSSUTH-BÄNYA Január elsején a komlói III-as akna és az ugyancsak komlói Kossuth-bánya egye­sült s ezzel a Mecseki Szén- bányászati Tröszt legnagyobb termelő üzemévé lépett elő. A bányaüzem dolgozói 3681 tonna szenet küldenek napon­ta a külszínre, ami rendkívül jelentős mennyiség. Három­százhatvannyolc vagon szenet naponta kiadni annyit jelent, mintha egy vagonsort a pé­csi Üdülőszállótól a Széchenyi térig állítanának fel. A bá­nyaüzem nagyszerűen kezd­te az évet — s ebben a múlt évi jó előkészítés játszott ko­moly szerepet — mert ja­nuárban 102,8, februárban 102,3, s márciusiján is 100 szá­zalék fölött lesz a termelése. Újdonság náluk, hogy ezen a héten indul be a második széngyalu s a tavalyival együtt naponta 1400—1500 tonna szenet fognak rágya­lulni a szállító szalagokra. Az üzemben egyébként is nagy­erejű koncentráltságot értek el, a régi III-as aknán pél­dául márciusban már 3 fej­tésből adták ki azt a szenet, aminek kitermeléséhez ko­rábban több fejtés kellett. — Kossuth-bányán pedig lesz egy olyan fejtés, ahol napon­ta 180 tonna szén hagyja el ősrégi helyét. A legérdekesebb mégis a védőh’álós fejtésrendszer ki­alakítása, amelyet a komlói szakemberek kísérleteztek ki és francia, valamint jugoszlá­viai tapasztalatok alapján ve­zetnek majd be. A védőhálós fejtésrendszer óriási előnye a famegtakarítás, de amellett biztonságosabb is, mint a ha­gyományos módszer. Ehhez természetesen minimálisan 6 méter vastag telepek kelle­nek, most a komlóiak egy 12 méter vastag telepre bukkan­va használják ki a védőhálós fejtési rendszer előnyét. Az első negyedévvel a komlóiak elégedettek, nem is mondhatunk mást: csak így tovább! A PÉCSI KENDERFONÓ A gyárat az első negyedév első felében 2,8 napra kiütöt­ték a „nyeregből” azzal, hogy megszűnt az áramszolgáltatás. c4 szeren es etlen 13 jöttek — most majd a 13-as szerencsét hoz, na meg az a + 1 — ami legalább negyed­milliót jelent. És megkétszere­ződtek a szelvények az aszta­loknál. mogyból 33—35 ezer totó- szelvényt küldtek be, most 67 ezer szelvény 134 ezer kasáb- , . , . , . , , .ját, 2144 000 tippjét kellett Uj arcok jelentek meg va- dog volt és magabiztos. Van ellenőrizni és kiválogatni a sámap a Színház téri 100-as egy 12-ese, tíz darab 11-ese, nyerteseket Pécsett éjjé1 he­Totózóban. Uj reményekkel a. tízeseket meg sem számolta. iyett a kx)ra hajnali órákban — Mii gondol, mennyit fi- végeztek, így is csak a plvsz­zet? munkaerők segítségével. Az — Fogalmam sincs! országos összesítés emiatt el­— Legalább húszezret, leg- húzódott. Este hét órakor még alább... izgalomban voltak a totózók. Es ekkor toppant be a hír- Csak fél nyolckor tudták meg — Biztos tipvem van —- rím rei egy jóiértesült fogadó. A pé- a szomorú valóságot: dalirozott egy kalapos, közép- körzeti irodánál tömegével „A 13 találatos szelvények korú férfi a sűrű embertö- találják a 13-as és a 12-es szel- száma 215, nyeremény egyen- megben. — Biztos 13-as, játsz- vényeket. Mi lehet akkor or- ként 3190 forint, 12 találatos szűk meg felesben. szágosan?! A barátom elcsüg- 3896 (108 forint), 11 találatos — Es a nyeremény? gedt, bár estig még remény- 3.8 411 (17 forint), 10 találatos — Egyharmad — kéthar- kedett. ~ 30 303 (6.70). mad, ez csak reális, nem? Én Közben egy pillanatig sem Vagyis nehezebbé tettük a adom a tippet, maga nyer. így pihent a telefon a totózókban, totózást és könnyebben érjük is lesz legalább százezer fo- a körzeti irodában, az OTP- el ° találatokat. Szerencsétlen rintja, ha nem több. Benne nél, a rádiónál, az MTI-nél és ez a »33”, nem is beszélve a van? a szerkesztőségben. Soha ilyen „plusz 1-ről”, ami ezen a hé­— Menjen a fenébe a tipp- visszafojtott reményekkel nem 3en kimaradt. De sebaj, mond­jeivel! várták a telex-adást a jóvá- íák^ totózó berkekben, ez köny­De a bogár már a fülében rosból. De az értékelés sokáig tiyű két volt, hiszen csupán volt az illetőnek, ha nem is tartott. két „x”-et kellett eltalálni, társult a randalírozóval, azért — Ez jó jel — bizakodtak Csupa papírforma jött be. csak vett hatvan sima szel- a nyertesek — sok a szelvény, Majd jövő vasárnap, akkor vényt és záróráig körmölt. nagyok a nyeremények. Ha 374 409 forinttal megemelik a Akkor kijelentette, hogy leg- sok is a 13-as, azért bőven jut ^-os számmal összeházasodott alább tizenkettese lesz. Már- egy-egy szelvényre. »-h3”-et. pedig az új rendszer ezerint a Valóban eok volt a szelvény. Ezért megint érdemes lesz 12-es is nagyon jól fizet. A pécsi körzetben melcétszere- izgulni vasárnap délután ée Hétfőn kora délelőtt talál- ződött a számuk. Korábban hétfőn délelőtt... vele • 100-asban, Bd- Baranyából, Zalából is So- CMMoajf Mint a dolgozók mpndják: | mesemondó délelőttöket tar­tottak, sötétség honolt a gé­pek között, a csarnokokban, I műhelyekben. Három nap nem sok, vélhetné bárki, s mégis gondolkodjunk el rajta: nem kevesebb, mint 45 ezer kilo­méter fonáltermelés esett ki az áramszünet miatt, s ez tudvalévő, jól körülérné az Egyenlítőt. Már ebből a szám­ból is gyaníthatjuk viszont, milyen hatalmas mennyiségű fonalat állítanak elő a hirüi gyárban. A gyár dolgozói azonban nem csüggedtek el, a lemara­dás behozására munkaver­senyt indítottak, s március vé­gére minden valószínűség sze­rint 20—22 ezer kilométer hosszúságot „lefaragnak” az adósságból. Elismerésre méltó, hogy az átszervezés ellenére a brigá­dok munkavállalásokat tet­tek, hogy ezzel is segítsék a lemaradás behozását. Jelentős technológiai fejlesz tés történt Hirden a vegyi feltárású fonalak gyártásában, s ezt ki is aknázhatnák, ha az építők elkészítenék az új — s már korábban beterve­zett — 830 négyzetméter alap- területű üzemcsarnokot. A csarnokba való gépek augusz­tusban megérkeznek, s nem lesz őket hol hasznosítani. Az épület kivitelezése annál is inkább hasznos lenne, mert a norvégek leállították híres lenszövőgyárukat s azt a ponyvát, amit eddig ők dob­tak piacra, azt most a hirdi- ek tudnák exportálni. A kül­földi megrendelők először 500 négyzetmétert kértek, aztán „megkóstolva” a magyar len minőségét, több százezer ponyvát igényeltek, csak ép­pen az nincs, aki ezt elké­szítse. Jó minőségű kender­fonalból is a gyárban évente 30 tonnát készítenek, holott legalább 240 tonna az igény. Jó lenne, ha az illetékes mi­nisztérium kellő segítséget nyújtana a gyárnak, mert népgazdaságunk ezzel sokat nyerne. HIDASI BRIKETTGYAR E távoli üzemből is jó hírt kaptunk. A hidasi bánya­üzem, mint a magasnyomású brikettgyár teljesíti negyed­éves tervét. A brikettgyártás 106 százalék, a szén, vagyis az alapanyagtermelés, pedig 105 százalék körül jár. A tél ellenére egyenletes és jó volt a szénellátás, és az üzemben is kevesebb volt a meghibá­sodott gép, berendezés, mint tavaly. Ebben az évben a hidasiak 100 ezer tonna jó minőségű brikettet készítenek, annak el­lenére, hogy májusban egy hónapra nagyjavításra leáll­nak. A dolgozók 2000 tonna többletet vállaltak, s minden számítás szerint sikerül is teljesíteniük felajánlásaikat. 1964 szeptemberében elkez­di üzemelését az új kötőanya­gos brikettgyár, ahol külföl­di szénből 6600—6800 kalóriás brikettet készítenek. Igaz, hogy a szeptemberi indulás csak próbaüzemelés lesz, de remélhetőleg a nagyüzemi gyártás is rövidesen megkez­dődheti Gromiko Stockholmban Moszkva: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden dél­előtt Moszkvából Stockholm ba repült. Tíznapos skandiná­viai útját felerészben meg­osztja Svédország és Finnor­szág között: március 21-én már Helsinkiben várják. Jólle­het Gromiko látogatása hiva­talos viszontlátógatás, kétségte­lenül a szovjet külügyminiszter skandináviai látogatásának ak­tuális jelentősége vau három hónappal Hruscsov kormányfő skandináviai útja előtt. Egyöntetű az a vélemény, hogy Gromiko, majd Hrus­csov skandináviai útja fontos tényező lesz az észak-európai béke megszilárdításába». kisiparosok, a ktsz-ek dolgo­zói. A Hazafias Népfront III. kongresszusának küldöttei kö­zött van Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, at MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a kormánj elnöke, valamint a ország töbl más nagytekintélyű vezetője A kongresszuson Kállai Gye la, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke ter­jeszti elő a mozgalom négy­éves munkájáról szóló beszá­molót, majd Szatmári Nagy Imre, az Országos Tanács tit­kára tesz javaslatot a műkő dcsi szabályzat módosítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom