Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-12 / 60. szám

1964. MÁRCIUS I*. KIAPlO 3 Koszorúzás március 15. alkalmából A KISZ és a Hazafias Nép­front március 14-én rendezi nvcg a boszorúzási és emlék- iinnepséget ezernyolcszáz- negyvennyolc március IS. em­lékére. Szombaton délelőtt 10 órakor a Kossuth-szobor- uál, ma jd pedig a 48-as téren helyezik el a megemlékezés koszorúit városunk fiataljai. Este 5 órakor a Pécs városi Művelődési Házban a KISZ c- a Hazafias Népfront em- lé’uinnepséget rendez, ame­lyen Kupka Sándor elvtárs, a KISZ Baranya megyei Bi- t ágának első titkára mond i’nnepl beszédet. A műsorban í- llép a Széchenyi Gimná- si tm zenekara, a Művészeti Gimnázium énekkara, a Me­csek Együttes tánckara és a T -n árképző Főiskola ének- I ara. Ülést tart a képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja hét­főn. március 16-án, délelőtt lp órakor tartja soron következő ülését a Hazafias Népfront Széchenyi téri titkárságán. Az országgyűlési képviselőik meg­hallgatják és megvitatják dr. Kishont! Tibor megyei főorvos tájékoztatóját Baranya megye egészségügyi helyzetéről és a fetedatókról. Nagy erőket bevetni egy helyen! Interjú Nagy Bélával, a Mecseki Szénlroszt beruházási osztályának vezetőjével Megyénkben a Mecseki Szén bányászati Tröszt a legna­gyobb építtető. Mind a kom­lói, mind a Baranya megyei építőipari vállalatoknak ál­landó munikát ad. A kivitele­zéseik értéke több száz millió forint. Az építőipar tevékenységé­vel kapcsolatban — a párt határozata után — nagy vi­ták folynak. Most a beruhá­zó, az építtető szemszögéből vizsgáljuk meg az építőipar tevékenységét Nagy Béla elv­társsal, a legnagyobb bara­nyai építtető képviselőjével beszélgettünk. KÉRDÉS: ön, mint egyike a beruházóknak, hogyan Tát­ja a KB határozatát és mit vár tőle7 VÁLASZ: A határozat a közfigyelmet az építőipar men kajára fordította. Az építő­ipart sok bíráltat éri az épí­tés lassúsága és tervszerűtlen- sége miatt A határozat vég­rehajtásával lehetővé válik sok hiba kiküszöbölése. KÉRDÉS: Mennyiben tud a beruházó segíteni • kivite­lezésnek? Elmélyült a kölcsönös bizalom Közgyűlést tartott a TIT pécsváradi járási szervezete A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat IV. országos küldött gyűlésére készül Ennek jegyében a héten tartják meg a járási szervezeték közgyűlé­seit. A sásdi és a pécsi járás után kedden a pécsváradi já­rás közgyűlését tartották meg, amelyen részt vett a járási TIT-tagság hetvenöt százaléka. Ott voltak a pedagógusok, or­vosok, mérnökök, jogászok és agrárszakemberek, akik meg­hallgatták dr. Czuczor László járási titkár előadásában a já­rási elnökség beszámolóját A beszámoló fő féladatként jelölte meg a gazdasági építő- munka segítését A két köz­gyűlés közötti időszakban a mezőgazdaság fejlesztése, a me zö gazdasági dolgozók művelt­ségének általános emelése, szocialista gondolkodásra való nevelése volt az egyik legfon­tosabb társulati feüadait. A tár­sadalom, a termelés és a tu­dományok fejlődése új és új eredményeket ér él, ami szük­ségessé teszi a termelésben a dolgozók Ismereteinek állandó bővítését. Fontos, hogy egyre jobban értsenek a bonyolult gépek kezeléséhez, a vegyT- anyagok hatékony alkalmazá­sához és mindezálfal maga­sabb termelési eredményeket érjenek el. A vita során Pap János elv- társ. az MSZMP járási bizott­ságának titkára elmondotta, hogy három évvel ezelőtt két dolgot kért a járás értelmisé­gétől : segítsenek a mezőgaz­daság szocializálásában és épít sék munkájukat a kölcsönös bizalomra. Azóta három esz­tendő telt él, és most megál­lapítjuk, hogy a járás értel­misége az említett kérdések­nek eleget tett. A járásban ja­vultak az életkörülmények. Ennek a fejlődésnek részesei mindazok is, akik kivették ré­szüket a TIT munkájából, akik napi munkájuk után vál­lalták, hogy saját és a szom­széd községekben előadásokat tartsanak, átadják tudásukat az egyre jobban érdeklődő emberekrek. „Azt kérem a já­rás értelmiségétől — folytatta Pap elvtérs —■, hogy erejük­höz mérten segítsék további munkánkat, célkitűzéseinket olyan nagy megértéssel és oda adással, mint eddig Tartsa­nak olyan előadásokat, ame­lyek erősítik a közösségi szel­lemet, a szakmai fejlődést, formálják a világnézetet’’ A hozzászólók arról beszél­tek. hogyan tehet • TIT fe?­lődő, szépülő Séfünknek még inkább a segítője. A tapasz­talatok, javaslatok mind a törekvő jószándékot és mun­kavállalást tükrözték. Megál­lapították, a lépéstartás fej­lődő életünkkel azt igényli, hogy az ismeretterjesztő mun­ka az élethez közel álljon, ténylegesen élő termelési, vi­lágnézeti és erkölcsi problé­mák megoldásában segítséget adjon. A mm r -*■ *■ - - «•» *- ■ f - * - ­AZ CTiíaKCB vswi jcZalaSa után került sor a TIT pécsvá­radi járási elnökségének meg­választására. Elnöknek: Borsos János művelődésügyi osztály­vezetőt, alelnöfcnek: ár. Má­tyás Ferenc körállatorvost és Recht János erdőmémököt, titkárnak: dr. Cznceor Lászlót választották meg. (Takács) VÁLASZ: Nekünk is érde­künk, hogy megfelelő időben, alkalmas tervdokumentációt, költségvetéseket adjunk az építőknek, hogy időben fel­készülhessenek a munkára. Megfigyelhető, hogy annál az építkezésnél, ahol késnek a tervszolgáltatással vagy rossz terveket kapnak az építők, ott a kivitelezés is nehezen megy. Mi á széntröszt részéről igyek szünk kellő időben, megfelelő minőségű tervekkel segíteni az építőipart. KÉRDÉS: Melyek a szén­tröszt pillanatnyilag legfon­tosabb beruházásai? VÁLASZ: Legfontosabb a Zobák-aikna termelését előse­gítő külszíni épületek, vala­mint az újhegyi durva szén­mosó rekonstrukciója. Nem kevésbé az István-aknai kül­színi épületek munkái, vala­mint a komlói Béta-akna ka­zánházának építése, a szász­vári beruházások és mint nem termelő létesítmény, a mesze­st munkásszállás. Természete­sen. ezek mind nagy volume­nű, több millió forintos mun­kák, ezek mellett még sók ki­sebb akad. Azért is fontos számunkra is az építőipari tevékenység javulása, a határidők betar­tása, az épületek időben való elkészülése, mert beruházá­saink jórésze közvetlenül a termelést növeli. Beruházása­ink javarésze, mintegy 50 százaléka, építési jellegű. Az építők késése annyit jelent, hegy nem tudják időben el­kezdeni az objektum gépszie- létési munkáit. A gépek ki­használatlanul állnak, jólle­het sok millió forint fekszik bennük. Általánosságban az a jó beruházás népgazxiaságilag, amelyik 5 év alatt megtérül. Ehhez viszont az kell, hogy a beruházás már az első évben 20 százalékot visszatérítsen értékéből. Ha nem így törté­nik, akkor népgazdaságunk rá­fizet a kivitelezésre. KÉRDÉS: Az építőipar ko­moly emberhiánnyal küzd. Mint beruházó tudna-e aján lant valamit ennek enyhí­tésére. Lát-e tartalékokat az építőiparban? VÁLASZ: Mi a szénbányá­szat területéin óriási erőfeszí­téssel alakítottuk ki a kon­centrált termelést. Vasason például egyetlen fejtésből jön tó naponta 100 vagon szén. Azelőtt elaprózva, sok-sok ap­ró fejtéssel dolgoztunk. Per­sze az építőipar más, mint a j bányászat, de úgy velem, a j koncentráció itt is sokat se- j gíthet. Nem kevés építkező- j sünkön alig-álig lézengett j egy-két ember. Nyilván nem várhattunk gyors befejezést. Ha az építőipar megvalósítja a koncentrálást, nagy érőkéi vet be egy helyen, akkor job­ban ki lehet használni az anya gi eszközöket, a szellemi erő­ket, az irányítást, szervezést jobban meg lehet oldani. A beruházót nem az érdekli például, hogy az építőipar mikor kezdi él a munkát. Mi nem kívánjuk, hogy korán kezdjenek. De ha már elkezd­ték, akkor gyorsam fejezzék be. Sok beruházásunk —Szász vár—István-akna —, de még Zobák is olyan, hogy a szén­termelés folyik az építők mun kája mellett is. Nos, az épít­kezés mindig bizonyos ren­detlenséggel jár együtt. Aka­dályozzuk egymás munkáját. Én tehát annak örülök, ha gyorsan elvonulnak az épít­kezésről. Mi beruházók, az el­lenőrzést is jobban, ésszerűb­ben tudjuk megoldani, ha nagy ütemben folyik egy mun ka, mintha hónapokig csak piszmognak rajta. KÉRDÉS: Helyesnek tartja az építőipar anyagi ösztön­zőit? VÁLASZ: Nem! Szerintem a régebben jól bevált mód­szerre kellene áttérni és be­vezetni a tervezett határidők lerövidítésének premizálását. Azt kellene jutalmazni, ha egy épületet korábbam átad­nak. — Szüts — Három küldőit Most — egy hét után is — lámpalázról panaszkodtak. Pedig a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletének valamennyi felszólalója beszélt már falugyűlésen, Nép­front-bizottsági ülésen. A küldöttértekezlet hangulata még­is új volt számukra. Most, hogy három felszólalóval újra, kettesben beszélgetünk a mozgalomról — már sokkal töb­bet tudnak elmondani. Fellazultak a gátlások, és több min­den eszükbe jut a négyéves munka apró részleteiből is. Dránovits Pál Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat SZOBAFESTŐ és MÁZOLÓ SZAKMUNKÁSOKAT felvesz. Jelentkezés: PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 5« (munkaügyi osztály) A küldöttértekezleten is e*t tette szóvá. — Ez is Népfront-munka, csakis együttesen oldhatjuk meg a tanács, a pártszerve­zet és a mozgalom aktivistái­nak segítségével. Én, ha csak tehetem, mindig arról beszé­lek a járás községeiben, hogy mennyire fontos a lakosság igényeinek a kielégítése, az iparosok felkutatása, megfe­lelő munkakörülmények biz­tosítása. Mondjak talán pél­dát is? Versenden vásárt el­lenőriztünk a kereskedelmi előadóval. Látjuk, hogy vi­zes hajjal szaladnak a lányok az utcán. Azt mondták, hogy fodrászhoz mennek. Fodrász­hoz? Hiszen nincs is női fod­rász a faluban. A kontárt megtaláltuk és természetesen meg is büntettük, de én java­soltam neki, hogy adja be iparengedély kérelmét, mivel a falunak szüksége van ilyen IrícinorACPa A 7Áta már 1 ao>L Nem hiszem, hogy Homlódi Ferenc mán­iái nyugdíjas igazga­tó-tanító elsősorban a kereseti lehetősé­geket tartotta szem előtt, amikor állást vállalt a Mecsek Völgye Termelőszö­vetkezetben. Nem hi­szem azért, mert mint kiderült, szép nyugdíjat kap az ál­lamtól, gyermekeire nincs gondja. A na­gyobbik fia körzeti orvos Mágocson, a kisebbik fiú társa­dalmi ösztöndíjas Pé­csett, a Tanárképző Főiskolán. A lányuk pedig együtt él ve­lük. — Amikor tavaly nyugdíjaztalc, Pécsett egy kedves ünnep­ség keretében bú­csúztatták ei az idős pedagógusokat. A me­gyei tanács elnöke i-rra kért bennünket, hogy továbbra is se­gítsük községeinkben i kulturális vagy gaz lasági munkát. Én a termelőszövetkezetei választottam. Feri bácsi és «szö­vetkezet között már régi a kapcsolat. — Amikor megalakult a községben a tsz, be Lépett pártoló tag­nak. Nyaranta a cséplésavS segédke- asfifc. "'öassáoaofcaí adott a könyvetek­nek munkájuk elvég zéséhez. Segítette ki­számolni a tagok jö­vedelmét, a beadott állatok árát. A ter­melőszövetkezet ve­zetői most szívesen fogadták kérését. Le­hetővé tették, hogy félállásban, havonta 500 forint fizetésért dolgozzon a szövet­kezetben. — Sokat segít ne­künk Feri bácsi — ez a véleménye Gön­dör Sándor főköny­velőnek. — Ö végzi a bérszámfejtést, ke­zeli a pénztárt, elin­tézi a szövetkezet postáját. Mindenkit ismer a községben, őt i* becsülik, biza­lommal fordulnak hozzá. Feri bácsi vissza- forgatja egy itatásit az idő kerekét, ami­kor azt kérdeztem tőle, hogyan ismer­kedett meg pedagó­gus létére a szá­mokkal, a pénz- és ügykezeléssé].' — Amikor fiatal voltam, nem voll oly am, egyszerű el­helyezkedni egy kez­dő psacoógmnaA As én apám is tanító volt. Amikor meg­halt, igen kevés nyugdíjat kaptunk utána, özvegy édes­anyámat kellett el­tartanom: A pécsi és a csurgói képzőben tanultam; 1922-ben kaptam kézhez az oklevelet. Nem tud­tam elhelyezkedni. Ekkor kerültem el a sásdi adóhivatalba, ahol mint harmad- osztályú állami pénz­tári tisztet alkalmaz­tak. Két évig dolgoz­tam ott, megismer­kedtem a könyvelés­sel, a pénzkezeléssel Hát innen ered az én különös képesíté­sem. i 1924-ben tépett elő ­szőr katedrára a Tói­ra megyei Regöly- ben. Négy évvel ké­sőbb került Mániá­ra. így telt el negy­ven év a tanítói pá­lyán. Néhány évvel ez­előtt népfőiskolát, ezüstkalászos tanfo­lyamét szervezett s községben- Büszkén mutatja a Szocialista Kultúráért Mtünteté- eéS­Hamar megszokta új munkáját is. — Igaz, hogy csak napi négy órát kel­lene dolgoznom a szövefícezetben, de bi­zony, egész nap itt vagyok. Tudja, soka munka, de van bő­ven szabadidőm is. Szívesen töltöm Utaz időmet! Az emberek gyakran felkeresnek. Érdeklődnek a telje­sítmények felől, jö­vőre a pénzfizetésre térünk át, havonta adunk előleget. Ez­zel biztosan több lesz a munka. Egy kisfiú jön be a* irodáiba: — Feri bácsi, én felvehetem a pénzt? — Gyere, fíacz- • kám, odaadom. — Kevés volt. a takarmányunk. vásá­roltunk Icukoricaszá- rat — magyarán». Már állítja is a iDémztáíri bizonylatot. — A fene egye meg ezeket az állatokat, megeszik minden pén zünket — zsörtölődik félhangosan. Göndör Sándor fő­könyvelő rám tekint. Szinte azt kérdezi lémén tőlem: észre- vettem-e, milyen gonddal keaeM Feri bácsi a tsz vagyonát? Popovics Lázár esperes Popovics Lázár görögkeleti esperes előtt penz- tárkönyv, bevétett és kiadási tömbök. A tsz-tro- dában „fogad", ahol pénztáros, az adminisztráció vezetője már második éve. Emberségből került Lippórai mivelhogy Magyarbólyban, ahol papos- kodott, 1938-ban az árvíz több családot kiöntött hajlékából. Három családnak felajánlotta a papi kúriát, maga pedig a megüresedett lippói hitköz­séghez költözött. Hát most itt fl a magyar, szerb és német ajkú község­ben tele életkedvvel és funk­cióval. — A Népfrontnak vagyok a titkára a faluban, beválasz­tottak a megyei bizottságba is, 'sót, küldött leszek a kong­resszuson. Na és el ne feled­jem, hogy tanácstag is va­gyok ebben a több nemzeti­ségű faluban. Azért ne higy- gye, hogy sok a súrlódás. Akadna, de úgy akarunk élni, hogy a nemzetiségi probléma soha ne éleződjön ki. Ebben sokat segít a tsz, olyan ez, mint a nagy család, itt min­denki egyforma vallásra és nemzetiségre való tekintet néL küL Jól emlékszem még felszó­lalására a megyei küldöttér­tekezleten. Felnézett az el­nökség feje fölé, ahol egy jel­mondat hirdette: Szocialista módon dolgozni, élni és gon­dolkodni! Erre célzott moe- , tani beszélgetésünk alkalmá- [vnl is és így összegezte gon­dolatait: Mi lelkiismeretes, jó munkát akarunk végezni a szocialista szektorban, a fez­ben is. Halkan mondta, minden pá­tosz nélkül és a családja min­dennapos életével hizőnyítja. hogy így is van. Három fia és egy lánya közül az egyik a tsz-ben villanyszerelő, a másik KISZ-funkcionárius, a harmadik gimnazista — peda­gógusnak készül — a negye­dik, a legkisebb a pécsi dél­szláv kollégiumban tanul. örömei között pedig a jól sikerült tanácsüléseket említi, ahol az emberek őszintén el­mondják véleményüket, ha szerb, magyar, német is az anyanyelvűk. GSMoirrí Béla ASZTALOS IP ABI SZABAD KAPACITÁST KBBB80KK lelek, székek keretei­nek, oldalainak, lap­jainak gyártására, (Anyagot «sí adunk.) Fémbútor- és Drőt- szövetgyár, Budapest, XIV, Fogarasi út 5, TELEFON: 297-ilA (Bánkút!.) üsan működik a női fodrász Versenden. — És amiről a küldöttérte­kezleten beszélt? — A Bősz bácsi esete? Az sgy jellemző példa, abban jó enne segíteni, lehetőleg or­szágosan. Bősz bácsi bejött lozzám és visszaadta az ipar- engedélyét. Nem szívesen fontam be, mivel lakatos u izakmája és Szajkón vele igyütt megszűnik ez a rr.es- erség. Vagy — kezdődik a oontárkodás. Bősz bácsi el- janaszolta, hogy a felesége sz-tag, elérte a nyugdíj kor­latért, de a nyugdíját csak ikkor kapja meg a közösből. ia ő leadja iparát Ez a hely­set egy egész falut sújt. A eleség ragaszkodik a megdől- fozott nyugdíjhoz, a férj — íehéz szívvel — beadja ipar- gazolványát Segíteni kellene szén — átmeneti, időlege- undelkezéssel, hogy hasonló »etek miatt ne maradjanak tanacstitkar Dránovits Pál, a pécsváradi községi tanács vég­rehajtó bizottságának titkára. Írógép mellől kel fel, a tanácsi munkáról ir egy tanulmánynak is beillő beszámolót. Hamarosan negyedszázados közigazgatási tevékenységét ünnepelheti — negy­venegyben került a „szakmába” és több mint tíz éve a Névfront mozaalomban is otthonos. Kértük, hogy alaposan nézze­nek körül, kit javasolnak az új Népfront-bizottságokba. Ta­valy tavasszal sok aktivistán­kat megválasztották tanács­tagnak. Ügy gondoltuk, hogy nem szükséges halmozni a funkciókat, az a cél, hogy minél többen vegyenek részi a mozgalomban. Ezért helyet­tük sok új tagot, a 876 kö­zül 427 dolgozót választottak újonnan a bizottságokba Csökkent a tanácstagok ará­nya is. Négy éve még 321 tanácstagot választottak Nép­front-funkcióba is. Most csat 155 került a bizottságokba, dí valamennyi bizottsági ta: most az ő munkájukat is tá­— Olyan szerencsés hely­zetben vagyok — kezdi a be­szélgetést — hogy sok min­denről beszámolhatok, hiszen tavaly nyáron, az Országos Tanács felkérésére megvizs­gáltuk a pécsváradi járás köz­ségeiben a Népfront-munkát. Tizennégy aktivista 32 falu­ban érdeklődött az eredmé­nyek és a tapasztalatok iránt. A vizsgálat eredményéről vaskos beszámoló készült, ami egymagában is téma lehet. Talán mégis a legnagyobb eredménye az volt az alapos és hosszantartó vizsgálódás­nak, hogy egyben felhasznál­ták a III. kongresszus előké­szítésére. — Már akkor elbeszélget­tünk falusi aktivistáinkkal. Szabó József né főelőadó A megyei küldöttértekezlet egyetlen női hozzá­szólója Szabó Józsefné, a mohácsi járási tanács ipari főelőadója. Megválasztották « járási Nép­front-bizottság tagjának és beválasztották a me­gyei bizottságba is. hobbyja” c falusi lakosság ellátása, a szolgáltatások megszervezése. Állan­dóan ebben az ügyben utazik, buszon, kocsival és gyalogosan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom