Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-06 / 30. szám
ramvAt «. Hr/»«** A Kádár Jinis elvtárs fogadta M. JL Leszecskát r Kádár Jártai, a Minisztertanács elnöke szerdán délelőtt a parlamentben fogadta fogadta M. A. Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a külföldi gazdasági ügyekkel foglalkozó állami bizottság elnökét. A szívélyes, baráti hangú beszélgetésen részt vett Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, valamint G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió magyar országi nagykövete. Megnyílt a mezőgazdasági kőnyvhónap Rövidesen megjelenik dr. Teremi Gábor pécsi szakíró új könyve a galambokról „Indiában olyan nagy kultusza volt a galambtenyésztésnek, hogy galambmennyegző- ket tartottak és Visnunak, a kékszemű, aranyhajú istennőnek szentelték a galambokat. Az andhi maharadzsa tízezer pár galambot tartott kertjében. Evenként Trimurti megtestesülése napján pazar fénnyel és pompával tartották meg a tízezer pár galamb házassági ünnepélyét A papok Beszélünk róla (Hozzászólás) Az újságcikk foglalkozik egy két esettel, amelyeket nevezhetnénk bűnténynek Is. falán feltehető az a kérdés is: kj a felelős? A felnőttek körében igen sok vitára ad okot és hajlamosak arra, hogy általánosítsanak: „Ja, ez a mai fiatalság!" Igaz a cikk megállapítása, hogy a felelőtlenül élő fiatalok tettei árnyékot vetnek a mai fiatalságra. Sajnos, e fiatalok szülei későn döbbennek gyermekeik tetteire. Ahogy a növény számára nem közömbös mennyi és milyen levegőt, fényt kap a környezetétől, a gyermek számára sem közömbös, milyen «.úr nyezetet biztosit neki a család. A gyermek elsősorbar környezetétől, példákon keresztül tanul. Jót és rosszai egyaránt. Helytelen ezt a kérdést egyoldalúan úgy beállítani, hogy a jót „örökli?’, i rosszat pedig valahol „felszedi”. A gyermek mindennapi életén keresztül érzelmekkel kísért értelmi tapasztalatokat szerez elsősorban szülein illetve családján kérészül. Természetesen a közeli családtagok hatnak rá a legközvetlenebbül, de hat az egész ő' körülvevő személyi és tárgy: környezet is. Ha a gyermei jó, természetesnek vesszük Ha rossz, leggyakrabban másban keressük a hibát. Lop t fiatal? Rongálja a közösséf Vagyonát? Tiszteletlen az idősebbekkel szemben? Nem ve le született készség. Tőlünk, < felnőttektől tanulta. Hányszor olvassuk és hall juk a sikkasztások, lopásol (tsz ben, gyárakban) rongálá sok, trágár beszédek sokasé gát, a gyermek, fiatal élőt hevetve, tetszelegve dicseked ni, hogy ezt vagy azt hoztan el a tsz bői, üzemből. Ha ne kik „szabad”, „dicsőség”, éi miért ne nyúljak a máséhos hogy azzal legtöbbször a szó rákozásomat biztosítsam. A állam vagyonát vagy a közös ségét miért ne rongáljam nem az enyém, az államé, i körösé. A „házibulikon" mi ért ne csináljuk azt, amit mo ziban láttunk, esetleg egy me, nem engedett könyvben ol vastuk, hisz szüléink azét hagytak magunkra. Felteszen á kérdést, hogy a „házibuli züllés útja lehet e akkor, h én is ott vagyok, és a „házi buli” nem a szó szoros értei mében lesz az, hanem egy ne mes szórakozás. Hiba, ha a szülő a gyerme minden óhaiát teljesíti (má nyolc éves korban dauer, dl vatos frizura, ruha, tűsarkú cipő stb.). Tizenöt éves korában kijelenti, hogy ebben a korban már nem szokták a szülők elkísérni a gyermekeiket egy-egy táncrendezvényre vagy más szórakozásra, sőt határtalan bizalmukban, hiszékenységükben zsebpénzzel is ellátják. Csak későn döbbennek rá elhibázott lépésükre. Városba kívánkozik gyermekünk? Családi konfliktus, a nagyvárosok lüktető élete, vonzó, sokfélesége, esetleg már a városban dolgozó barát hív, csábit és okozza a városba költözést. A szülőt nagy felelősség terheli, ha gyermeküket kellő előkészítés nélkül (rokonság, lakás, munkahely) engedik a városba, a teljes bizonytalanságba. Jó közösség, otthon, megválogatott ba ráti kapcsolatok kellenek fa luról felszármazó fiataloknak mert a közösségi erkölcsnél megfelelő boldogulásuk csal így biztosítható. összefoglalva csak annyit jó erkölcsű,' gondoskodó, dől gos szülők kellenek. Jó élet példa az otthonban, sok-sol törődés és jó szó, támasz a: Ingadozóknak a társadalon részéről is, türelem, ezek a erkölcsi egészség helyreállító sának házi és közösségi gyóg; szerei egyaránt. Használjul ezeket, mert minden egyes el kallódó fiatal komoly veszte séget jelent a szocialista tár sadalom számára. Varga Lajosné, a megyei nntanács kul turá’ls bizottságának tagja éneke, Imája és áldozata után megszólalt a tam-tam, s szétnyílt a galamb palota függönye. Nagy szárnycsattogással kirepült a tízezer pár galamb ezüst csengetyűkkel, s nyílegyenesen az ég felé emelkedtek. A fehérszínűek ezüstösen ragyogtak, a feketék ércfényében meg-megcsdUamtak, amiint körözve alásuhantak. A hímek már a magasba kiválasztották párjukat és azzal ereszkedtek le a palota kupoláira, bal- lusztrádjaira” — kezdte előadását dr. Teremi Gábor, a Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitó ünnepségén Siklóson. Dr. Teremi Gábor pécsi főorvos „Galamb” című könyvét négy éve adta ki a Mező- gazdasági Könyvkiadó 3200 példányban, s három hónap leforgása alatt elfogyott, csupán a pécsi 101-es könyvesboltban 600-an adták be igénylésüket, de külföldön is keresik, csaknem másfélezer példányra tartottak Igényt s ezeket már nem lehet kielégíteni. — Könyvemben háromezer fajta galambot mutatok be — mondja a szerző —. Külsejüket, tulajdonságaikat részletesen elemzem, saját készítménye egyszínű és színes akva- rellekkel, tollrajzzal illusztrálom. Tíz évig gyűjtöttem hozzá az anyagot. Sok olyan fajtáról írtam, amelyről eddig nem szólt a szakirodalom. Megpróbáltam tisztázni a galambászok körében elterjedt helytelen feltevéseket Is, a vitát, amely a tenyésztők között dívott a szakértelem, a helyes tenyésztési metódusok és a fajismeret hiányában. — Jelenleg tenyészt galambokat? — Postagalambjaim vannak. Tavaly az egyik shampion lett, lerepülte a kívánt 2500— 3000 kilométeres távolságot. Ez megfelel az olimpiai szintnek. Általában minden évben sikerül egyet kitenyészteni. Egyébként hat éves korom óta foglalkozom galambokkal, ez a legkedvesebb szórakozásom. Ha hazamegyek a munkából, a legtöbb szabadidőmet velük töltöm. Tudományosan mintegy huszonöt éve foglalkozom a galambászattal. Rövidesen megjelenik dr. Teremi Gábornak a „Galambok világa” című ötszáz oldalas műve. Az érdeklődés máris igen nagy. A szerző bejárta az országot, felvételeket, pontos leírásokat készített Bihar megyében Monostorpályiban a „két tubus”-ról, a török időkben épült galambdúcokról, de járt Szabolcsban, Bal- kány községben Is, hogy megnézze a hasonló korú galambépítkezéseket s felhasználja a magyarországi galambtenyésztés történetéhez. A magyar galambtenyésztés történetét a XII. századbeli kereszteshadjáratoknál kezdi. Régi hatalmak, India, Egyiptom, Törökország virágzó galambtenyésztéséről ír, majd ismerteti, hogy külföldön manapság Is milyen előszeretettel foglalkoznak a galambokkal. Különösen Belgiumban, ahol a lóversenyekhez hasonlóan nagy összegeket tesznek meg egy- egy galambra. Jelenleg két könyvön dolgozik a neves szakember, egyik a „Postaga- lambsport", amelyet a Medicina ad ki, a másik pedig „A galamb betegségei”. — A galambtenyésztésnek a sporton, a szórakozáson kívül komoly gazdasági jelentőséget is tulajdoníthatunk. Külföldi példák mutatják ezt. Amerikában és Frpnc<,,orszó',ban 20 —40 eares galambfarmckat tartanak és naponta ezerszámra szállítják a piacokra a hízott galambot. Nálunk a haszonga- lambtenyésztés jóformán ismeretlen, könyveimmel elsősorban ezt szeretném fellendíteni. Tenyésztése gazdaságos. Az összes szárnyas közül legkorábban eléri a vágóképességet, 30 napos korban már használható a konyhán. Kifizetődő még a külterjes, eléggé igénytelen nevelés is, egy pártól évente 8—10 kilogramm húst kapunk. A belterjes tenyésztés racionálisabb. Erre a célra az amerikai King-ga- lamb a legalkalmasabb, vágó- súlya eléri az egy kiló tíz dekát. Évente huszonnégy kiló húst lehet számítani páronként. A nagyüzemi belterjes galambtenyésztés természetesen megfelelő elhelyezést, felszerelést és hozzáértő szakembert Is megkíván. A mezőgazdasági könyvhónapban majdnem minden községben tartanak szakelőadást ős rendeznek könyvkiállításokat. Bozsér Erzsébet EZER FORINT MIATT A Pécsi Köztisztasági és Űtkarbantartó Vállalat alkalmaz építő TOf'n«Tff|jgpj( KÖVEZÖT, APZFA» T-SEGÉD- MUNKÄST, KTT™*KQST, ftjAnT és SZEMÉTTERÍTÖ DOLGOZÓKAT. Fizetés: megegyezés szerint. jelentkezés: Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. sz. alatt, a munkaügyi vezetőnél, e.jAz öttagú banda kedélyes kis asztal társaságiból krrü’t össze. A három férfi és a két nő rendszeresen együtt szórakozott. Az „aischer” mindig a Bencs Laci volt, akit mégiscsak szerelésvezetőként alkalmaztak a Pécsi Fémipari Vállalat telepén. Legutóbb is tiz darab pirosat mutatott a többieknek és ennek örömére nagy murit rendeztek. Bencs László néhány hónapja dolgozott csak a vállalatnál. Rendezetlen családi körülményeire, fegyelmezetlenségére többször figyelmeztették. Megesett, hogy egy-egy nagyobb mulatozás után két napig sem jelent meg a munkahelyén. Igazolást nem hozott, ha kérték tőle, csak ígérgetett. Felelőtlen volt és nagyképü. A vállalat gumicsizmák vásárlásával bízta meg és ezer forintot vett fel a pénztártól — készpénzben —, hogy beszerezze a csizmákat. Bencs a pénzt elköltötte, a vállalatnál pedig szorgalmazták, hogy számoljon el a pénztárban. Az állomási étteremben iszogattak ezekben a napokban és Bencs megkockáztatta a javaslatot: Pénzt kellene szerezni 1 ö arra gondolt, hogy vi"zafiz©tt a vállalati tartozást, a többiek sörre és konyakra gondoltak. így teljes volt közöttük az egyetértés. Taxit hívtak és a Mohácsi útra vitették magukat Bencs lakásán tartotta a telep raktárának kulcsát. A Géza utcánál kiszálltak a taxiból és megvárták a fiúk, amíg beugrott a kulcsért. Innen már gyalog mentek a telep kerítéséhez. — Hárman őrt álltak a kerítés mellett és a sarkon, addig én meg a Bagi Jóska beugrottunk a telepünkre — így vallott Bencs a rendőrségen. — Azután? — A nálam levő kulccsal felnyitottam a raktárt és kihoztunk négy öltöny vattaruhát. Az ablakpárkányon volt egy villany kézifúró — azt is elvittük. Mielőtt eljöttünk, én a raktárajtót újra bezártam. — És azután? — A Bagi szólt, hogy valamit kellene csinálni a gyanú miatt és a bal könyökével benyomta a raktár ablakát. Azt a látszatot akartuk kelteni, mintha valaki az ablakon keresztül lopta volna el a négy vattaruhát és a kézifúrót... A ruhákat, a fúrót Bagi vitte magával, hogy értékesíti. Másnapra a találkát a Nádor Sörözőben beszélték meg. Négyen már Időben együtt voltak — Bagi csak dél felé érkezett. Zavart volt és nagyon nyugtalan. Azt mondta, hogy még mindig nem tudta eladni a ruhákat. Bencsnek azért adott egy tízest, hogy rendezze a cechét, a többi pénzt másnapra ígérte. És ekkor Bencs megelégelte a dolgot. Rájött, hogy az egész betörésből nincs és nem is lehet hasznuk. Az ezer forintot se tudja visz- szaflzetni, mert neki csak ötszáz jutott volna az osz- toszkod ásnál. — Elég volt a cirkuszból. Holnap reggelre vidd visz- sza a ruhákat is, a fúrógépet is a telepre, megértetted?,.. — és otthagyta a csodálkozó társaságot. Másnap korán reggel kiment a telepre — körülnézni. Maga jelentette a lopást, maga vezette nyomra a vállalati bizottságot, de mindig csak ismeretlen személyeket emlegetett, akik megkárosították a vállalatot. Később bevallotta, hogy ő és a társai vitték el a ruhákat és a gépet. Azt is elmondta, hogy mindent megtalálnak a Baginál. Délután már letartóztatták. Azt vallotta, hogy az ellumpolt ezer forintot akarta visszamenni — különben nem lopott volna. A banda többi tagja még ilyen érvet sem tudott felhozni. A járásbíróság Bencs Lászlót egy év és négyhónapi, Kollár Jánost tíz hónapi, Bagi Józsefet — visszaeső bűnösként — két évi, Vlnd- nágel Ferencnét tíz hónapi és Katona Etelkát hat hónap) — felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. Bencs László és Vindnágel Fe- rencné enyhítésért fellebbezett. A többiek rnegnjiignd tak az ítéletben. Téli olimpia A hét eleji beszerzési terv összeállításakor egyetlen csemeténk szülőanyja elgondolkozva rágta a ceruza végét, mondván, hogy valamit elfelejtett. Tűnődé:ét megúnva, a heti TV-műsort böngész cm. Amikor szerdához értem, már tudtam, hogy mit felejtett el. Imigyen szóltam: — Édesem! Ezen héten sok türelemre lesz szükségünk, írd fel! — Mit szórakozol — szólt vissza a nej — beszélj komolyan! — A legkomolyab ban nyilatkoztam, ugyanis szerdán kezdődik a téli olimpia. Neked is eszedbe juthatott volna, hogy ilyenkor milyen nagy idegen forgalmat szoktunk lebonyolítani. — Te jó ég, - kapcsolt az asz- szonytérs — akkor nem elég a tíz deka kávé. fél kilót Írok fel! Ezenkívül szerdán gyere időben haza, hogy átrendezhessük a szobát! — Tekintetted a várható csúcsforgalomra, szóljunk a gyereknek, hogy ezúttal mellőzze öntevékeny baráti meghívásait. — Ezt a srác tudomásul vette, de látszó t rajta, hogy a figyelmeztetéssel kissé elkéstünk. Elérkezett a nagy nap. Munkából hazatérve, hozzáláttunk a színhely átrendezéséhez. A szőnyeget felszedtük, a kredencet a hálóba toltuk, an- n~k helyére a gyerek rekamiéját von szóltuk, ugyanis azon öten is elférhetnek. behordtuk a lakásban található összes székeket, a konyhából a két hokedlit és erre a vasalódeszkát fektettük négyen itt is elférnek, összesen volt tizenöt ülő helyünk, talán jut ebből nekünk is — gondoltam. Mikor készen voltam, átszaladtam a szomszédba kölcsönkérni egy kávéfőzőt, mivel a hatszemélyes Unlpressen, akárhogyan is siet az ember, fél óráig is eltart 15 kávé főzése. Fél hétre minden rendben volt, jö,w- *ek a téli snort környékbeli kedvelői. És jöttek is. Elsőnek Miüka néni és Albert bácsi állítottak be. T^*í»iV I P0>TT) számítottunk, de azt mr>nd‘ák. hogy ők már 80 évesek, s a ’ecikörelebbi olimpiát úgysem érik meg. Remélik nem ■'•avarnak. A második csengetésre a srác három osztálytársa állított be, akik éppen szer dán este nem tudták kiszámítani hogy mennyi kétszer kettő. Hamar rájöttek és tovább maradtak. Úgy ültek a rekalmiéra, hogy lábuk ne érjen a parkettára, mert min1 az egyik mondta, ők tudják hogy milyen nehéz azt felvik-zelni Arról nem szóllak semmit, ho^v menv nyibe kerülhet egy rekamié áthuzatása. Éppen. azon gondolkodtam, még hányszor kell aitót nyitnunk, amikor diszkréten ütö”et- ték meg egy kemény tárggyal az ablakredőnvt. „Ez Emil bácsi lesz” — mondta a gyerek. Nem is tévedett, de nem egvedü! jött, magával hozta szabadságon lévő katonaunokáiát és annak pajtását. Mire kabátjaikat el- helveztem az előszobában ők is elhelyezkedtek a szobában. Aztán megérkezett a „pipás Jani bácsi” a csak futballra kiváncsi háalbérlőjével együtt. Számolom magamban, ez még csak tiz vendég, velünk együtt tizenhárom, tehát még két helyünk szabad. Nem sokáig maradt szabadon, mert ami kor a bemondó bejelentette: „Kapcsoljuk Innsbruckot”, az alsó szomszéd felesége tői, a felső szomszéd egye dűl állított be. Több ülőhely nem lévén, megfelelő bútordarabot kerestem magamnak, amelynek nekidőlve élvezhetem végig a közvetítést — Meleg percek Jönnek — mondotta az alsó szomszéd. Milka néni ez* úgy értette, hogy meleg helyre akar ülni és tizennégyen nem tudtuk megakadályozni, hogy az amúgy is vérmes szomszédnak ne kelljen a pirulásig rakott kályha mellé csücsülnie. Na. gondoltam kárörvendve, te már biztos megemlegeted ezt az estét. A jólnevelt katonák menkér- dezdték, rágyújthat nak-e. „Csak tessék!" — hangzott a feleségem válasza. Az albérlők nem kérdeztek semmit szó nélkül rá™vúj- tottak. Jani bácsi pipázott, öt perc múlva c*nk akkor lehetett látni a képet, ha valaki felhajtotta a füstöt Ez a valaki én voltam. A híradó idegét használtuk fel arra, hogy megfőzzük a kávét. Milka néni kijelentete. hogy ők nem kémek. nem akarnak költs ’"et okozni. Na, gondoltam, ezt a többiek is mondhatnák. Szóltak is, Jani bá- c«i macihoz i™*"te a gyereket és elküld’" p "zo- • ba borért. Mi-el pénztárcáját odahaza hagyta csütörtökön i.ek'm kel’ett kifizetnem a bort. Szó ami szó esv- szer minden a végéhez ér. Befeie’ő- dött a közvetítés, de csak a vendégek számára. Az öltözködésnél némi viták merültek fel a télikabátok tuioj- doniogait illetően, Milka néni mu'ftát sehol sem talál *uk és ezért igen furcsán nézett fele-á- gemre. Pontosan 23 óra egy percet mu- tptn’t a VPUw, amikor az utokő után betettük a kaput. Feleségem a komy hában jajveszékelt, hogy hogyan hozza rendbe a szobát — kérdezte. Mondtam neki, nem sürgős, lesz még egy nár közvetí'é«:. majd a végén kihívjuk a takarító vál)pl"+oL Én pedig télik-bi- tot húztam. cu"ot csináltam, kihamúz tam a kálvhát, újra tüzel raktam és megpróbáltam lakásunkat ha«7?'ál- ható állapotba h^z- ni. Ezt egv óra 27 percre sikerült is. Kicsi “ázva kiültem az ágyba:; de szép álom kärrtöMt az elszenvedett gyötrelmekért. Azt álmodtam, hogy csütörtökön vendégek nélkül néztük a közvetítést. Álmomban éppen mondani akartam az asszonynak, hogy valamiért megsértődhettek kedves nézőink, amikor ék télén csenge’éme ébredtem. Albert bácsi jött vi-sza, mint mondóba, nem vette volna lel ki Ismeretére ha Milka néni el’űnt muffja miatt ál™'at lnnúl töltjük az éjszakát. Ugyani" otthon megtalálták a muffot, nem is hozták el. Hálásan megköszöntem a bá esi kedvesré-ét, mell vei megmentette ét'z~kai nvn"al- munkat. Az ó-á-a néztem, fél hármat mutatott Ekkor elhatároztam, kerül mibe kerül, csütörtökön reg gel a tv-t beküldö-n a szervizbe és csak a téli olimpia befejezése után hozom haza. Khart Ferenc Hogyan kell ejtőernyővel felszállni a fö'drői? Érdekes lefsér'at az HHS pécsi szervezetében Egervári József, az MHS pécsi ejtőernyőseinek egyik oktatója érdekes vállalkozásban vett részt 1963 tavaszán. A kecskédi repülőtéren ejtőernyő segítségével szállt fel a levegőbe Az elmúlt évben ugyanis országszerte kísérleteztek ezzel a módszerrel az MHS-szervezetekben. Lényege az, hogy a földön ejtőernyővel álló embert egy gépkocsival megfelelő szögben oldalirányba elhúznak, Ettől az ejtőernyő s rajta a vállalkozó szellemű ember felfelé emelkedik. Egervári József kísérlete sikerült, s ennek alapján 1963 szeptemberében Pécsett Is megpróbálták ezt a módszert. Az első pécsi „felfelé szálló ejtőernyős” Nagy Tibor lett, aki ugyancsak az MHS oktatója. Mintegy 25 méter magasba emelkedett, majd leereszkedett onnét. Ha az idő jobbra fordul, tovább folytatják a kísérletet,
