Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

Vissza * faluba A tévedések elkerülése végett: ez a „vissza a falu­ba” cím nem felhívás, csak egyszerűen egy ténymegál­lapító mondat. Egy nem egészen újkeletű, de nap­jainkban tömegessé váló társadalmi mozgásról van szó, arról, hogy egyre több parasztszármazású fiatal — sőt idősebbek is — vissza­tér a falujába s a termelő- szövetkezetben kezd dol­gozni. A tény nem szorul külö­nösebb magyarázgatásra. El­sősorban a megerősödött tsz-ekbe térnek vissza a fiatalok, egyszerűen azért, mert otthon jobban megta­lálják anyagi számításaikat, mint albérletben vagy mun­kásszálláson lakva akármi­lyen városi munkahelyen. Nem egy baranyai tsz kö­zel 30—40, városból vissza­tért fiatalt vett föl tagjai közé az elmúlt gazdasági évben. Igaz olykor ellenté­tek is adódnak, mert a régi tagok szemrehányással ille­tik azokat, akik a kezdet kezdetén, a nehéz napokban otthagyták a falut s csak most jönnek vissza „bele­ülni a készbe” — de ezek a viták ritkák, nem is min­dig indokoltak — s a fia­tal munkaerőnek azért nap­jainkban még minden tsz- ben örülnek. Ez aztán el is simít minden ellentétet, kü­lönösen akkor, ha a munka is jól megy. S ha az előbb azt mond­tuk: elsősorban a megerő­södött tsz-ekbe térnek visz- sza a fiatalok, azért mert többet tudnak keresni és olcsóbban tudnak élni ott­hon, akkor még nem mond­tunk el mindent. Nagy sze­repe van ebben a vissza­térésben a gépesítésnek is. Egyre több szakképzett, gép­hez értő emberre van szük­ség a termelőszövetkezetek­ben s ezek a fiatalok na­gyobb részükben valami­lyen szakmát is tanultak a városban. Mostmár saját szakmájukban is el tudnak helyezkedni a nagyobb ter­melőszövetkezetekben. Hoz­zájárul az is, hogy a mai falu körülményei még a tíz évvel ezelőttihez képest is lényegesen változtak. Kul- túrházak, presszók, mozik énültek — s ami legalább ilyen lényeges: nagymér­tedben javultak az útvi­szonyok, ami elérhetőbbé teszi a várost. A tsz-ek és a faluk fej­lődése egyébként szervesen összefügg. Ahol jó a tsz, ott többet tudnak kulturális célokra, kommunális célok­ra költeni. Persze ha már erről a témáról beszélünk, el kell mondani azt is, hogy ez a visszatérés korántsem vo­natkozik még minden fa­lura, minden tsz-re. Egye­sek szerint sok helyütt még magába visszatérő kör ez az ügy, mert a tsz addig nem erősödik meg, amíg a fia­talok nem dolgoznak benne, s a fiatalok addig nem jön­nek vissza, amíg a tsz meg nem erősödik. Ez nagy igazság lenne akkor, ha közben állandóan nem fej­lődne a termelőszövetkezeti mozgalom, amely különböző átszervezések, helyi intézke­dések révén állandóan fel- ] jebb lép egy fokkal, s mi- | r.él több az erős tsz, annál I több a még mindig gyengék ! reménye, hogy fölzárkózhas- | sanak. Ez a fölzárkózás j napjainkban is tart, Bara- i nyában évről évre kevesebb a gyenge, gazdaságilag meg nem szilárdult termelőszö­vetkezet. S ha ezzel a fej­lődéssel a falvak szociális és kulturális viszonyainak okos fejlesztése párosul, ak­kor nem lehet kétséges, egyre többen térnek vissza a falukba, s egyre többen találják meg a megfeleld életkörülményeket a tne- mrlószövctkcacntcfcba«. VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESIILJEL EK! 1964. > február is. SZOMBAT V FEBRUÁR! TAVASZ AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXL ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 38. SZÁM Hruscsov elvtárs beszélte az SZKP Központi Bizottságának piáimnál Moszkvai Hruscsov a plénum pénteki ülésén hangoztatta, hogy a teljes ülés ismét megmutatta a nép és a párt egységét, azt, hogy egyöntetű támogatásra találnak a Központi Bizott­ság erőfeszítései, amelyeknek célja a párt programjának megvalósítása. A plénum ha­tározatai a XXII. kongresz- szuson elfogadott program valóraváltását, a népgazdaság fejlődését, a nép fokozódó élelmiszer-szükségleteinek ki­elégítését szolgálják majd. A decemberi plénumon el­fogadott példátlanul nagy je­lentőségű vegyipar-fejlesztési program nagy visszhangot keltett a nép körében, s az ott felvázolt tervet minden szovjet ember magáévá tette. Ha pedig az egész nép vállal­ja a nagy vegyipar megterem­tését, bizonyosak lehetünk ab­ban, hogy a párt vezetésével meg is valósítja ezt a nehéz, de halaszthatatlan és fontos feladatot — mondotta Hrus­csov, majd hangsúlyozta: — A vegyipar gyors fej­lesztését célzó intézkedések mélyreható befolyást gya­korolnak majd az egész kommunista építflmunkára. Különösen a mezőgazdaság szempontjából fontos a vegyipar fejlődése. Míg az Egyesült Államok­ban és a többi fejlett tőkés országban több évtized kellett mezőgazdaság kemizálásá- hoz, a Szovjetunióban ezt a feladatot hét esztendő alatt fogják megvalósítani. E hét év alatt évente csaknem ki­lencmillió tonnával több mű­trágyát kell előállítani. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt ugyanannyi műtrágyatermelő kapacitást kell üzembe he­lyezni, amennyi a szovjet ha­talom első negyven esztende­je alatt létesült együttvéve. Hruscsov utalt egyes nyu­gati politikusok állításaira, hogy „a vegyipari program meghaladja a szovjet gazda­ság lehetőségeit”. A nyugati kritikusok azért mondják ezt, mert egyetlen fejlett tőkés or­szág sem volt képes ilyen rö­vid idő alatt nagy vegyipart kiépíteni. Hruscsov erről ki­jelentette: „a Szovjetunió azon ban hatalmas szocialista or­szág, a nagy Lenin országa. A mi népünk, hősi munkás- osztályunk, tudósaink, mérnö­keink és technikusaink szá­mára reális feladat a nagy vegyipar megteremtése. Ez a program — milliók munkájá­val — máris valósággá válik és kétségkívül teljesen meg- valósül majd. A vegyipar fejlődésével lét­rejönnek a feltételek ahhoz, hogy biztosítsuk az ország szükségleteinek teljes kielé­gítését a legértékesebb élel­miszerek tekintetében Is”. Hruscsov adatokat ismerte­tett a szovjet mezőgazdaság műszaki ellátottságának meg­változásáról, majd a mezőgaz­daságot szolgáló állami beru­házások mérhetetlen növeke­déséről beszélt, s ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy a kolhozisták 1953-ban mun­kájukért 1,6 milliárd rubel pénzbeli juttatást kaptak, 1963-ban ez az összeg már 7,2 milliárd rubelt tett ki. Ha erre az alapra építünk — mondotta Hruscsov —, ak­kor közeli feladatként tűzhet­jük magunk elé a mezőgaz­dasági termelés intenzitásá­nak gyors növelését. Az állattenyésztés fejleszté­se elképzelhetetlen magas ter­méshozamú takarmánynövé­nyek, elsősorban a kukorica és a cukorrépa nélkül. A kol­hozisták döntsék el önállóan, (Folytatás a 4. oldalon) — Szokolal felv. — Tizenkét méter széles lesz a Tolbnhin út Rendbehozzák a Jókai teret és a Rákóczi úti járdákat Aszfaltút Szigetvár és Drávafok között — Ötletes munkaszervezés a Közúti Üzemi Vállalatnál Talán néhány esztendeje, hogy a városi tanács vb-a nagyon helyénvaló intézke­déssé! megszüntette a rapszó- dikus jellegű útjavításokat a város területén. Az intézkedés után összpontosított beruhá­zással egy-egy utcát teljesen újjáépítettek és ebből végre ki is alakult egy helyes rend­szeresség. így építették meg a 6-os útnak a várost átszelő szakaszát, azonkívül számos belvárosi utcát. Az Aszfalltútépitő Vállalat­nak jelentős feladatai vannak erre az esztendőre is. 'Déleit cl pécsi turistáit ázakh a n Bár a tél nem kimondottan a hegymászás, erdei séta és üdülés évszaka, a természet kedvelői azonban ilyenkor is meg­találják a maguk szórakozását, pihenését. A Pécs környéki turistaházak erről tanúskodnak. FEHÉRKÜT — Hétköznapokon alig van forgalom, de szombaton dél­után és vasárnap nyolcvan— száz ember ie megfordul ná­lunk — mondja Kormos Sán­dor, a fehérkuti menedékház üzletvezetője. — A múlt va­sárnap több mint száz ember kereste fel a vendéglőt. A hét többi napjain inkább ide­genek, más környékre valók topánnak be hozzánk. A vendéglőt körülvevő tíz házacska most üres. Az IBUSZ központ azonban már április­ra beutalta az első vendég- csoportot. Tizenkét napot töl­tenek ezen a környéken a fő­városból és az ország más tájáról érkezők. — Most sokkal nyugodtab- han várjuk őket, mert azt reméljük, hogy kevesebb lezz a panasz, mint tavaly. Úgy gondoljuk, hogy a villany sok problémát megold, ha el la vett a romantikából valamit. Munkánkban nagy segítséget jelent majd, ha megérkeznek a konyhai időgépek éa a M­elsö csoport meg nem érkezik, a Mecseket kedvelő turistákat fogadjuk. A néha enyhébb idő arra készteti őket, hogy kirán- duljanali, megkezdjék a sza­badban való tartózkodást. Re­méljük, egyre többen szánják rá magukat egy kis kirucca­násra. MISINA-TETÖ Mistna-tetőn Béza Anikó ar­ról panaszkodott, hogy rossz a buszközlekedés, s gyalog nem szívesen mennek fel hoz­zájuk sem a pécsiek, sem a vidékiek. Még Dömörkaputól is aránylag messze esik a tu­ristaház. — Minket inkább a SZOT- üdüló beutaltjai látogatnak meg. Volt olyan nap, amikor csak tizen, de volt olyan it, amikor hetvenen melegítették fel magukat nálunk — mond­ja. — Iddogálás közben hógo­lyóznak, majd folytatják út­jukat Itt csak akkor van for­gatom, ha valamilyen ese­ményt rendeznek a közeliink- 1 álversenyen a nézők elleptek bennünket Ma tóttá ránk az ajtót majd ebédelni jönnek. DÖMÖRKAPU Tolón Dömörkapun a 30 helyből jelenleg 15 foglalt: nászuta­sok, farsangi utazók töltik meg a szobákat Ceglédről, Budapestről, Székesfehérvár­ról érkeztek. — Ennek nagyon örülünk, mert tavaly ilyenkor szálló vendég nem is volt. Talán ke­vesebben kötöttek házasságot — állapítja meg Szűcs Géza üzletvezető. — Igaz, az idő kitűnő, bár a hó már egy kissé kemény. így síelni nem épven kényelmes, de annál inkább jó ródlizni és sétálni. — Tavaszra a turistaház környéke megváltozik. Megja­vítják az utat, fákat, virágokat ültetnek — tájékoztat Szűcs Géza. — Mondta is már né­hány vendég, hogy nyárra visszajönnek. — Mi is eljövünk Pécsre, s természetesen ide, a turista- házba it — mondja Jámbor József, aki a fővárosi Darai- ■via Szerszámgépgyárban dol­gozik. — Rendkívül jó az el­látás. Kellemes emlékekkel távozunk a téli Pécsről. Az itt töltött napokat soha meat fe- !e*fSk mL Megkezdik a csatornázás után a Tolbuhin út átépíté­sét az eddigi nyolc méter hellyett 12 méter szélesség­re. A Tolbuhin útnak mintegy négy kilométeres szakaszát kívánják szélesíteni és aszfal­tozni. Ezek a munkák áthú­zódnak a jövő esztendőre, ugyanis az útpadka alatt — meglehetősen csekély mély­ségben — több ezer voltos káoel húzódik s ez egyelőre akadály. A kábelvezetők üze- menkívül helyezéséről most folynak tárgyalások. A RákószJ út járdáit Is rendbehozzák, mintegy két kilométernyi hosszúságban. A járdaépítést március elején kezdik meg, a teljes befeje­zéshez két hónap szükséges. Feladata a vállalatnak a Jó­kai tér megépítése is. A vá­rosi tanács erre az esztendőre tízmillió forintot szán több ut­ca úttestének aszfaltozására. A szerződést rövidesen meg­kötik a vállalattal és akkor lehetőség nyílik több terület, mint például a Lenin tér, a Basamaiam utca végleges meg építésére, több Kovács-telepi utca és a régi panelházak kör nyékének aszfaltozására. A Közúti Üzemi Vállalat a megye területén végzi, korsze­rűsíti az utakat. A vállalat éves forint terve 104 millió forint, ebből 51 millió jut Bá­rány megyére, a többi a Tolna megyei utakra. Szigetvár és Drávafok között körülbelül húsz kilométer­nyi hosszúságban hat mé­terre szélesítik az úttestet, amelyet aztán aszfaltoznak. Ez a munka 12 millió 600 ezer forintba kerül. A Szigetvár—Nagybajom kö­zött ha* kilométeres aszfalt- utat építenek négymillió fo­rintos beruházással Korszerű­sítik Szigetvár—Kaposvár kö­zötti országúinak azt a' hé* kilométeres szakaszát, «mely a megyehatártól Baranyába folytatódik. Előreláthatta« három érd* *«•* l várad közötti országúi asz­faltozása, amit ebben áz évben elkezdenek. Itt a terv szerint ebben az évben hat kilométer hosszú­ságban korszerűsítik az út­testet közel tízmillió forint ráfordítással. Befejezik _ sik­lós—villányi országutat, to­vábbá a Hosszúhetényt a 6-os műúttal közvetlenül össze­kötő útszakasz aszfaltozását is. Itatásos hengereléssei sok termelőszövetkezet kap kor­szerűsített bekötőutat, mint például a szigetvári Üj Élei és a Zrínyi Termelőszövetke­zet, illetve Szentlászló, Ki­rályegyháza, Berkesd, 3ara- nyahídvég termelőszövetkeze­tei. A vállalat igazgatója és a munkaügyi vezető egy ötle­tes módszert dolgozott ki, amelynek bevezetésével meg­gyorsíthatják az útépítést. Egy-egy útszakasz korszerű­sítésének határidejét ponto­san rögzítették hónapra, napra és erre kiszámítot­ták a ráfordítandó munka­bért. Ez eddig is így volt, azon­ban ezt a felbontott tervet minden brigád megkapja. A brigádok ezután szakmai ta­nácskozáson — a műszakiak jelenlétében — megbeszélik a rájuk háruló feladatokat. Ezen a tanácskozáson a vál­lalatnak is nyilatkoznia kell, hogy a pontosan megállapí­tott Időre, szinte ütemszerűen biztosítsa a gépeket, anyagot és a szállítóeszközöket. Ennek alapján a brigád felajánlást tesz, hogy a határidő előtt — reális időszűkítéssel persze — elvégzi a kitűzött útszakasz megépítését A korábban be­tervezett munkabért termé­szetesen teljes egészében megkapják, így a rövidebb idő alatt elvégzett munka fe­jében megnövekszik a bérűid A következő tervfeladatot ugyancsak azonos módszerrel készítik elő. Ez a nagyon elő­nyösen kidolgozott idő- és ki­lométer-norma feltétlenül meg gyorsítja majd as ntak kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom