Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

4 tmi. FEBRUl* ti. 1 Feltört rétek (Folytatás az 1. oldalról) kezdték. Az ideivel együtt mintegy 4000 hold lesz a fel­tört terület nagysága. Már korábbi, — de nem általánosítható — tapasztala­tok is vannak e téren. A sás- di járás néhány tsz-ében már 1962 őszén feltörtek néhány völgyben lévő rétet, legelőt. Következő évben ezeken a területeken 250—270 mázsa silókukorica átlagtermést ér­tek el. Ez az eredmény azért nem általánosítható, mert ezek a völgyek az erózió foly tán humusszal töltődtek fel, de a szembeállítás így is meg állja a helyét: a feltört ré­szek a rét hozamának a sok­szorosát adták. Fontos, hogy a feltörendő területeken a talajmunkákat nyár végéig elvégezzék, hogy a talaj biológiai érettsége jövő tavaszra megfelelő le­gyen. Másrészt figyelmeztetés Is ez a folyamat. Egyrészt arra, hogy a meglévő rétek és le­gelők minőségével ál'andóan törődni kell, mert elhanya­golásuk zökkenőket okoz a takarmány ellátásban. Más­részt pedig arra figyelmezteti a tsz-eket, hogy fokozottabb mértekben kell alkalmazniok a modern talajművelést és az új mezőgazdasági eljárá­sokat, hogy a szükséges ga­bonamennyiséget kisebb te­rületen is meg tudják ter­melni, hiszen a takarmány­ellátástól függ az állatte­nyésztés — és bizonyára egyetlen termelőszövetkezet­nek sem közömbös, hogy mi­lyen állatállományt tud ki­alakítani. L K. Föderatív állam lesz Ciprus? Párizsban megelégedéssel fogadták 'a francia—tajvani kapcsolatok megszakítását Az angol fővárosból Nicosiá­ba indult Kipriamu ciprusa külügyminiszter, hogy beszá­moljon Makariosz elnöknek eddigi tárgyalásairól. A kül­ügyminiszter a londoni repülő­téren adott nyilatkozatában ki jelentette, hogy „az angol és az amerikai kormány bizonyos mértékben módosított javasla­tot terjesztett elő”. Ezt az in­dítványt kívánja a külügymi­niszter Makariosz elnöknek to­vábbítani. Kiprianu hozzátet­te, hogy a Ciprusról folyó lon­doni értekezlet technikailag még tart, a további megbeszé­léseket azonban Nicosiában folytatják. Ankara: AthénbőJl Ankarába érkezett Ball amerikai külügyminisz­ter-helyettes és találkozott tnönü török miniszterelnökkel, valamint Erkin külügyminisz­terrel. Kiszivárgott hírek sze­rint Inönü Ciprus kettéosztá­sa mellett foglalt állást és felvetette egy úgynevezett ciprusi föderáció megalakítá­sának lehetőségét. TVlr-fiu ranzm; A Le Monde Ball athéni és ankarai tárgyalásaival foglal­kozva rámutat: Anglia a cip­rusi kérdésben teljesen áten­gedte a kezdeményezést az Egyesült Államoknak. Az ame riikai külügyminiszter-helyet­tes továbbra is olyan fegy­veres erűt akar küldeni Cip­rusra, amely nem tartozik az ENSZ felügyelete alá. Ehhez á tervéhez igyekszik megnyerni Athén és Ankara hozzájáru­lását, hogy azután Nicosiában Makarioszt is tervének elfo­gadására kényszerítthesse. Tűzszünet a kurdok és az iraki hadsereg között Párizsban megelégedéssel > elfogadása azt jelentette vol- fogadták Csang Kaj-sek dön- \ na- hogy maga Csang Kaj-sek ,, ,, . ___„ , | sem tekinti vmagát többé Kí­t ését, hogy megszakítja diplo | na képviselőjének. A tajvani Ä Hlrdnníácla ' «ikk tehát L Egyesült Álla- szaggal. A francia diplomácia mok akarata ellenére is kény­arra törekedett hog> az elke-;telen volt megSzüntetni dip­rulhetetlen szakítást T^ajvan |j } ^ kezdeményezze. Ez a politika ; . , eredménnyel járt, annak eile- ; nére, hogy Washington igye­kezett Csang Kaj-seket visz- szatartani a szakítástól. Pá­dén Ciprusra utazik. A bagdadi rádióban hétfőn este felolvasták az iraki kor­mány hivatalos közleményét, amely szerint Aref iraki elnök és Barzani, a kurdok vezetője tűzszüneti egyezményt írt alá. A közlemény hangoztatja, hogy a döntésre a nemzeti egység megőrzése érdekében került sor. Az iraki kormány — jelen­tette a bagdadi rádió — a Ball szer- I következő intézkedéseket ha­I tározta el: a kurdok nemzeti Home és Butler ottawai tárgyalásai Hétfőn megkezdődtek Otta­wában az amigoi és kanadai kormányférfiak tárgyalásai a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről. A hírügynökségi jelentések szerint Home angol és Pear­son kanadai miniszterelnök, illetve Butler angol és Paul Erhard kancellár Párizsba utazik Bonnban kedden közölték, hogy Erhard kancellár csü­törtökön este utazik a fran­cia fővárosba, ahol pénteken és szombaton de Gaulle el­nökkel tárgyal. Ütjára elkíséri Schröder külügyminiszter is, aki e célból megszakítja sváj­ci szabadságát. Erhard párizsi útja előtt Bonnban azt hangoztatják, Az CM Építőipari Szál­lítási Vállalat Pécsi Szállítási üzemegysége pécsi munkahelyre felvesz vagon■ és gépkocsi rakodókat Szállást, étkezést bizto­sítunk. — Tanácsi iga­zolás szükséges. — Úti­költséget nem térítünk. Jelentkezés: PÉCS, Megyeri út 50. hogy Erhard ismét megpen­díti majd az úgynevezett po­litikai únió létrehozására teendő kezdeményezés ügyét. Mert mindenképpen szüksé­gesnek tartja, hogy legalábbis 1966-ig létrehozzanak valami­lyen közös politikai szervet a Közös Piac tagállamai között. Szőnyegre kerülnek a pá­rizsi tanácskozásokon az At­lanti Szövetségen belüli ellen­tétek problémái is. Bonni meg­ítélés szerint Erhard ezen a téren különösen nehéz feladat előtt áll, mert Párizs és Washington között — a Kí­nai Népköztársaság francia elismerése óta — ha lehet, még jobban megromlott a viszony. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat az alábbi szakmákban vesz fel ipari tanulókat. —■. Felvételre jelentkezhetnek 8 általános iskolai végzett­séggel rendelkezők, 17 éves életkorig, .— Szakmák: VILLANYSZERELŐ, KÄLYHÄS, VASBETONSZERELŐ, PARKETTÁS, FESTŐ, TETŐFEDŐ. Jelentkezési határidő: 1964. MÁRCIUS 3L Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Zsolnay Vilmos utca 4—6. Martin kanadai külügyminisz­ter megbeszélésein elsősorban Ciprus problémáiról volt szó. Mint ismeretes, Anglia Ka­nadát is felkérte, hogy járul­jon hozzá a Ciprus NATO megszállásában résztvevő fegy veres erőkhöz. Az angolok az­zal próbálják Rokonszenve­sebbé” tenni a megszállás tervét, hogy úgy állítják be: Kanada nem a NATO, hanem a brit nemzetközösség kere­tében venne részt ezekben az egységekben. A megbeszélések után nyi­latkozott Butler és Paul Mar­tin is. Butler kijelentette, hogy Anglia mintegy 4C00 fővel szándékozik részt venni a rendfenntartó erőkben, s közölte, hogy Dánia is hajlan­dó hozzájárulást nyújtani. Butler kijelentette, Angliának az a célja, hogy a nemzetközi erő a NATO és a nemzetkö­zösség s ha lehet, egyes sem­leges országok részvételével alakuljon meg. Az angol kül­ügyminiszter közölte azt is, hogy országa szeretné, hogy ha Kanada mántegy ezer fő­vel járulna hozzá Ciprus meg­szállásához. A kanadai külügyminiszter nyilatkozatából kitűnt, hogy még nem született megegye­zés, mivel Kanada ragaszko­dik ahhoz, hogy a rendfenn­tartó erők valamilyen módon az ENSZ égisze alatt álljanak. jogainak elismerése a nemzeti egység keretében, az összetű­zések során elfogott személyek szabadonbocsátása, az északi területek újjáépítése, a keres­kedelmi korlátozások meg­szüntetése, az elbocsátott al­kalmazottak visszavétele. A bagdadi rádióban hétfőn este felolvasták Barzaninak, a kurdok vezetőjének felhívá­sát. Válaszolva az elnöknek ar­ra a felszólítására, hogy biz­tosítsuk Irak egységét és szün­tessük be a hadműveleteket — hangoztatja Barzani —, el­határoztuk a harcok megszün­tetését. Úgy döntöttünk, hogy hazatérünk rendes foglalko­zásunkhoz, lehetőséget adunk a hatóságoknak a békés élet biztosítására, felhasználjuk az alkalmat a kurdok nemzeti jogainak Irak keretén belül történő érvényesítésére. rizs ugyanis Csang Kaj-sek tudomására hozta, hogy mi­helyt a Kínai Népköztársaság képviselői megérkeznek a fran cia fővárosba, eddigi nagykö­vetsége csak Tajvan külkép­viseleteként működhet to­vább. Ennek a helyzetnek az Párizsi politikai megfigye- ! lök úgy vélik, Franciaország j „kínai politikájának” messze- ható következményei lesznek. A Combat rámutat, egy .sor ország választásra kényszerül és nem kétséges, hogy a , .las­sú megfulladásra ítélt tajvani rendszer helyett a Kínai Nép- köztársaság mellett dönt," Az amerikai képviselőház megszavazta a polgárjogi törvényjavaslatot Washington: Mint a Reuter közli, hétfőn este az amerikai képviselőház névszerinti szavazással 290:130 arányban elfogadta a polgár­jogi törvényjavaslatot, ame­lyet még a néhai Kennedy elnök terjesztett elő. A törvényjavaslat most a szenátus elé kerül és csak annak jóváhagyásával emel- kedhetik törvényerőre. A törvényjavaslat előirá­nyozza olyan bizottság meg­alakítását, amely hivatott gondoskodni arról, hogy a négereknek a fehérekkel egyenlő alkalmaztatás: lehe­tőségük legyen, hogy ott ét­kezzenek és szánjanak meg, ahol akarnak és gondoskodik a négerek szavazójogának biztosításáról Is. A tenger fenekén az ausztrál flotta büszkesége Súlyos hajószerencsétlenség a Tasman-tengeren A háború óta a legsúlyo­sabb veszteség érte hétfőn éj­jel az ausztrál haditengeré­szeti flottát. A Tasman-ten- geren hadgyakorlat közben összeütközött a 19 ezer ton­nás Melbourne repülőgépanya- hajó, a flotta zászlóshajója és a kétezemyolcszáz tonnás Voyager, az ausztrál hadi­tengerészet legmodernebb tor­pedórombolója. A repülőgép- anyahajó a parancsnoki híd tájékán derékba kapta a tor­pedórombolót, amely ettől kettévált, s egyik fele azon­nal, a másik része pedig há­rom óra múlva elsüllyedt. A szerencsétlenséget köve­tő pillanatokban a legénység nagy része a tengerbe vetette magát. Az eddigi jelentések szerint a 319 főnyi legénység­ből 234-et sikerült megmen-' teni. Nyolcvanöt sorsa isme­retlen. Minden valószínűség sze­rint életét vesztette V. H. Stevens, a hajó kapitánya, aki az összeütközéskor a pa­rancsnoki hídon tartózkodott. Nagy veszteség érte a Voya­ger tiszti állományát is, mert a Melbourne kettészelte a torpedóromboló tiszti kabin­jait. A mentésben több repülő­gép, 15 helikopter és számos hajó vett részt. A Voyager legénységének egyik életben maradt tagja megmentése után elmondotta, hogy hajó­ján csak az árbóclámpák ég­tek. Az összeütközéskor a ha­talmas rázkódástól eszméletét vesztette, majd amikor rövid­del később magához tért, lát­ta, hogy a hajó oldalára bil­lent. Minden úszott az olaj­tól. A matrózok kétség becse; ten kapaszkodtak a mentő­övekbe és különböző faalkár­részekbe. Végül is a Mel­bourne egyik mentőcsónakián őt és többi társát elszállítot­ták a hajóról. Néhány perc múlva a torpedóromboló fel­borult és elsüllyedt. A súlyos hajószerencsetles- ségről az első hivatalos nyi­latkozatot Menzies ausztrál miniszterelnök adta. Menzies csupán „súlyos emberveszte- ségekről” beszélt, s kijelentet­te, hogy békeidőben Ausztrá­liában még soha sem történt ilyen nagyarányú hajókataszt­rófa. Bejelentette, hogy hala­déktalanul alapos vizsgálatot indítanak. SPORTKÖRÖK , FIGYELEM! Mindennemű sportcipő szak szerű javítását vállaljuk. PÉCS, Hal tér 1. sz. javító részlegünkben. Baranya megyei Cipész KTSZ Bm. Építőipari Vállalót fel­vesz KŐMŰVEST, SEGÉDMUN­KÁST, KUBIKOSOKAT, pécsi munkahelyre Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Rá­kóczi út 56. szám alatt A nagy kaland véget ért Vásároljon a leértékelt áruk boltjában készruhát, kötöttárut, méterárut! Pénzt takarít meg! 20-60°/. ENGEDMÉNY Pécsi Ruházati Bolt, Saliai u. 6. III ns&m mm ni» Vékony szálú nylon harisnya 52—56,— Ft helyett 36,40, 39,20 Ft. Erős szálú nylon harisnya 42,— Ft helyett 29,40 Ft. Különböző anyagokból kész ült, divatos női télikabátok 30 százalékos árengedménnyel. Uj ár: 560,— Ft-tól 1,030,— Ft-i*. SOKFÉLE ÁRU LESZÁLLÍTOTT Ar OIW TEH fíBMflJ 1D 22 IS A múlt év márciusában jelent meg az Elnöki Tanács törvény­erejű rendelete, amelynek értel­mében közkegyelem alá esnek azok is, akik tiltott határátlépés­sel hagyták el az országot. A lippói tsz baromfitele­pének íehérfalú kis szobá­jában beszélgetek Matejcsik Sándor 32 éves fiatalem­berrel. A telep másik há­rom dolgozója — két fiatal lány és egy kékmunka ruhás férfi — is helyet kér az / asztalnál, érdekli őket ez a < beszélgetés: í — Na, Sándor kezdd el, í hogyan is volt Franciaor­> szágban? — biztatja a kék­> munkaruhás társa. > — És a francia férfiak? ^ — kérdezi a két lány ne­< vetve és mindjárt meg is ? magyarázzák a kérdés okát: l — Mert errefelé bizony ke­> vés a fiatalember... > Sándort nem kell biztatni, Í Ujjával megsimítja baju­szát, aztán elkezdi kalandos történetét az elejéről, on­nan, amikor 1957. január­jában vándorbotot fogott a kezébe. — Talán nem is mentem volna, ha nem jön a bará­tom azzal, hogy gyere Sán­dor velem, menjünk át a határon. Nem készültem én disszidálásra, nem volt ná­lam se ennivaló, se pénz. Jugoszláviában táborba került Nem érezte itt jól magát, igyekezett mielőbb tovább állni. Indult egy tur­nus Franciaországba, közé­jük iratkozott ő is. Néhány nap múlva már Metz város egyik laktanyá­jában állt sorba az ebédért. Nem sokáig volt itt. Szinte megszállták a kaszárnyát az emberkereskedők. Szakmun­kásokat kerestek. Zetorow volt itthon, a honvédség­nél kitanulta az autó- és motorszerelést is. — A végén aztán még­sem a szakmámba kerültem, hanem egy húskonzervgyár­ba. Dolgozott ott olasz, len­gyel, német, magyar... A csontozókhoz vettek fel. Munka volt rogyásig. Fel­dolgoztunk naponta körül­belül 250 szarvasmarhát, 300 sertést. — Lakás? Kereset? — Az első év nehezen telt eL Százhuszad magam mai egy legényszállóban laktam. Egy hónapban meg­kerestem körülbelül 39 000 régi frankot. A szállásén, ebédért és vacsoráért 18 000 frankot kellett fizetni, Reg­gel 6-kor keltünk, délután 5-ig dolgoztunk. — Munkaruhát adtak? ' — Igen. Egy fehér kö­penyt és kötényt. De gumi­csizma is kellett, azt már a saját pénzünkön vettük. A esonto-' v ‘'~ :' '

Next

/
Oldalképek
Tartalom