Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
Számunk tartalmából Arató Károly, Gsányi László, Galambosi László és Pál József versei Rolf Hoch hu tb elbeszélése- O Emlékek Móra Fereneről- O Kulturális hírek, tudósítások HAH VET Sikeres bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Magy arországou Kin gyár nyelven 170 éve játszó], Hamlet, dán királyfi történetét. A felfedezés és az első fordítás öröme Kazinczy Ferencé volt, a magas szintű betetőzés Arany Jánosé, aki páratlan nyelvművész lévén olyan fordítással ajándékozta meg a magyar népet, mellyel színvonalban talán csak Gide francia nyelvre történt átültetése vetekedhet. A Pécsi Nemzeti Színház is Arany János fordításában tűzte műsorra a darabot „A Hamletet eljátszani, vagy legalább is megpróbálkozni vele — ez beteggé teszi’ — mondta Jean-Louis Barrault, akinek a második világháború után az egész társulata Hamlet jegyében született ... Barraultnak igaza van, Hamletiét eljátszani, pokoljárás. mert ez a Shakespeare- darab egyszerre próbaköve a klasszikus és a modern színA nyelvtanulás fontosságáról FELNŐTTEK és gyermekek oktatásának .egyik fontos területe világszerte az iskolán- kívüli nyelvoktatás. Nemzetközi viszonylatokban nálunk alig elképzelhető jelentőségűvé nőit a ..második nyelv” megtanulásának kérdése. A Szovjetunióban, ahol pedig minden ki beszél mér eleve egy fontos világnyelvet, az oroszt, a Miniszteretanács határozatot hozott 1961-ben az idegen nyel vek oktatásának a megjavításáról. Az ENSZ művelődés- ügyi szervének, az Unesconak a konferenciáin központi kérdésként szerepel. A TIT nyelv iskolái igyekeznek az iigényeket kielégíteni. A tömeges idegennyelvi . tanulásnak van azonban egy olyan oldala, amely még nincs megoldva. A burzsoá-feudális rendszer idején az akkori uralkodó osztályok igen nagy gondot fordítottak gyermekeik idegen nyelvi taníttatására. Már kis gyermekkorukban egy-egy früulein, bonne vagy nurse nevelgette idegen nyelven csemetéiket, iskolás korukban pedig tízezres tömegekből jártak nyaranta külföldre idegen nyelveket tanulni. A felszabadulás után ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Meg győződésem az, hogy szocializmust építő hazánkban hovatovább szinte jóvátehetetlen kárt okoz az, hogy mér két évtizede csak etenyésző számban utaznak külföldre nyelv- tanulási célzattal. Hivatkozom itt elsősorban a Népszabadság egyik vezércikkére (Mérnöki látókör), amely azt írja: „Az élenjáró külföldi műszaki tudományos tapasztalatok terjedésének nagy fékje még jelenleg a megfelelő idegen nyelvismeret hiánya. ‘ Ezérí is kell erről beszélni, mert főleg azok a fiatal mérnökök állnak hadilábon az idegen nyelvekkel, akik a felszabadulás utáni években szereztek diplomát. s családi környezetükben a magyar szón kívül mást nem hallottak. Egy szűk terület szakmai részletkérdéseit megismerni valamelyik iparilag fejlett nyugati ország nyel vének ismerete nélkül. S a baj az, hogy a fiatal szakembereket nem ösztönzik megfelelően az idegen nyelvek elsajátítására”. S, hogy ez nemcsak a mérnöki területen van így, hanem ifjú szakember gárdáink minden területén, arra vonatkozóan hadd említsek meg egy másik cikkeit Dr. Báder Imjos 'egyetemi tanár, aa. ELTE állami nyelvvizsga bizottságának tagja a Felső- oktatási Szemlében többek kő //jtt a következő igen megszívlelendő dolgokat írj®: — Megkönnyítette a bizottság kezdeti munkáját, hogy az első időszakban vizsgázók nagyobb része ez idegen nyelvet jól beszélte. Többségükben a mégfelelő nyelvterületen sajátították el az idegen nyelvet, vagy pedig gyermekkoruk óta. több évtizeden keresztül rendszeresen tanulták. Élesebben akkor jelentkeztek a prob lémák, amikor a nyelvigényes imiiBcaterületekere nagyobb számba kerültek a munkásosztály és a parasztság fiai, akiknek a mostoha sors nem engedte meg, hogy születésüktől kezdve früuleinektől, vagy bonétól tanuljanak idegen nyelvet. Ezeknek a fiatal kádereknek többnyire a népi hivatali munka és a szakmai továbbképzést biztosító tanfolyamok vagy egyetemi előadások látogatása mellett kellett még hetenként két-három órában idegen nyelvet is tanul ni. Természetes, hogy ez az új vezetésre hivatott dolgozó réteg nem tudja azt az eredményt produkálni a nyelvvizsgán, mint a régi vezető, társadalmi osztályokból származók, ami azután természetesen a vizsgák eredményére is kihatott ... Míg 1955-ben a vizsgázók 60,6 százaléka ért el fel ső fokot, 1959-ben már 37 százalékra esett vissza ezek száma, ugyanakkor pedig a vizsgán meg nem feleltek száma 4 százalékról 13 százalélcra, vagyis több mint háromszorosára emelkedett. Hadd fűz- zsem ehhez hozzá, hogy az Országos Népművelési Tanács idegennyelvi bizottsága által a nyelviskolák hallgatói számára kiadott kérdőíveken arra a kérdésre, hogy szerintük mi a legnagyobb akadálya az Idegennyelv elsajátításának, haldgatóink túlnyomó többsége ezt a feleletet adta, hogy az élőnyelvi környezetben való gyakorlás hiánya jelenti számunkra a legnagyobb akadályt. Ezek a megnyilatkozások azit bizonyítják, hogy a fiatalságunk körében országos hivaitást töltenének be megutaztaitási szerveink, ha az eddigi üdülési és világlátó célzatú külföldi túróik mellett rendszeresen és tömegesen állítanának be programjukba ki fejezetten nyelvtanulási célzat! külföldi tartózkodásokat is, olyanok számára, akik bizonyos nyelvi ismereteket idehaza mér megszereztek. Mint a TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemek titkára nyelviskoláink hallgatóiból már ötödik éve szervezek tanulmányi csoportokat az NDK-ba. Ezek a tanulmányutak eddigi formájukban is hozzájárultak hallgatóink nyelvi ismereteinek fejlesztéséhez, azonban mégis hiánya ezeknek az utazásoknak, hogy célkitűzései 1 között főképp a világlátás, j esetleg üdülés szerepel, s csak) kevés lehetőséget adtak a 1 résztvevők szervezett mégis- ' merkedésére a német néppel, s a nyelvi ismeretek szerzésére. ELGONDOLÁSOM az, hogy az ilyen csoportokat, abból a célból, hogy résztvevőik a nyelvi környezetbe minél inkább bekapcsolódhassanak, legalább két hétre egy helyen keltene megtelepífcená. s legfeljebb innen rendeznének néhány csili agtúnát a környező országrész jobb megismerése érdekében. Ezeknél a nyelv- tanulási jellegű csoportoknál kívánatos lenne, hogy a külföldi partners zervezef vezetőül pedagógust adjon a csoport ; mellé, és a különböző Iáivá- i nyosságofk megtekintése mellett napi egy-két órás társalgási gyakorlatot biztosítson a csoport számára külső, anyanyelvi oktatóval. Hiszen számunkra a szovjet és német föld nemcsak látnivalói miatt értékes, hanem a nyelve miatt is, amelyet igazán csak helyszínen lehet tökéletesen elsajátítani. Ugyancsak a partner szervezet tudna ennek érdekében biztosítani ismerkedési esték és más társas együttlétek formájában színvonalas ismeretségi kört is, akiknek a baráti társaságában megszakítás nélkül eltöltött két hét, megfelelő itthon szerzett alap birtokában óriási nyelvi készség gyarapodást jelentene anélkül, hogy elképzelésem szerint: egy ilyen tanulmányút költségesebb lenne mint a jelenlegi vándortúrák. KÉTSÉGTELEN, hogy ma, amikor az egyéni külföldi utazások még költségesek, a tömegutaztató szerveknek kell gondoskodniuk arról. hogy megoldják az ország életében olyannyira nélkülözhetetlen .funkciót, hogy a jövő számára alapos nyelvi gyakorlattal rendelkező idegien nyelven tárgyaló és előadó-képes köz- gazdasági. technikai és tudományos káderek a szükség igé nyél te nyelvi szintet valóban el is érhessék a megfelelő nyelvterületen váló hosszabb- rövidebb ideig tartó nyelvtanulási célzatú tartózkodásokkal. Amely területen bizonyos szükséges funkció individuális megoldásnak a lehetősége meg szűnik, ezeket a funkciókat azonnal át kell vennie a megfelelő kollektív megoldásnak, hogy a nemzeti élet kárát ne lássa. Szocialista társadalmunknak nyelvi területen is lépést keß tartania az általános fejlődéssel. Bizonyos, hogy a tömegutaztató szerveink ilyen irányú kezdeményezése hatalmas országos visszhangot keltene, és szocialista építésünknek nélkülözhetetlen jó szolgálatot terme. Péterfia Zoltán egyetemi nyelvtanár Dávid Kiss Peren« játszásnak, s bizonyos értelemben kritériuma a színház színház voltának. Ebben a darabjában Shakespeare az e robe r t legérzékenyebb pontján ábrázolja, a bizonytalanság szorongás és félelem határmezsgyéjén, az emberség határmezsgyéjén, a finom át- tűnések diletációs vonalán. Harnlet eljátszásának külön története, könyvtárnyi irodalma van már. A rendezők a kor Ízlésének megfatelőem hol a szellemes wittenbergi diákot, hol a naturalista tragédiát hangsúlyozták, s talap csak a legkorszerűbb rendezés helyezte a hangsúlyt a shakespearei lényegkeresésre, a Jét mélységeinek feltárására. A Hamlet veszélyes , darab. Igazán nagyot, csak nagy darabbal lehet bukni. Silány' darabok ésZrevételenül elmerülnek a világ színházi dömping- jében, s általában a bukás is jeltelen. Ha valaki azonban alapvető, és nagy darabbal bukik az zajos, és mód felett dicstelen. S ha a rendező nem érti egészen Hamletot, ha egy kicsit is botfülű, s néhány jelenetet félrerendez, felborítja az egész Shakespeare! koncepciót Erre a pokoljárásra vállalkozott a Pécsi Nemzeti Színház, amikor műsorra tűzte a világirodalom együk legnagyobb remekművét. A siker igazolta a színházat, s bizonyította, hogy az utóbbi két év munkája lényegében eredményes volt. Dohai Vilmos tórendező koncepcióját három pontban lehetne megjelölni: Minden avantgárd, feltűnni vágyó, világmegváltó elképzelést igyekezett elkerülni, pergővé, tempóssá tette az előadást. A dán királyfi körül homály- bavesző figurákat kiemelte, a játék öntörvényének megfelelően hangsúlyozta, s ez áltál élénken vibráló, szinte huszadik századi reális életközelségbe állította a darabot. Ezek együtt, és a szereplőgárda kimagasló művészi teljesítménye értékes, emlékezetes előadást eredményeztek. A rendezés igazi érdeme természetesen nem a praktikus megoldások felismerésében rejlik, hanem Hamlet biztos értésében, a lényeglátásban. Dobai kitűnő érzékkel a rendezés egész' logikájával a lélekdrá- múra összpontosított, azokra a történésekre, melyek az ember belső tájain zajlanak, s igazi meghatározó erők, forrásai a látható cselekvésnek. így Hamlet monológjai elkerülték a páloszos, üres teatralitást, a harsogó, olcsó, sikerhajhászást. Pedig a néző már felkészült a „Lenni, vagy nem lenni...” kiemelésére, s cso- dlúkozással tapasztalta, hogy Dobai rendezésében Hamlet világhíres monológja csak érteimével hat, egyébként szerényen és funkcionálisan belesimul a szövegbe. Az előadásnak kitűnő ritmusa volt, s itt már Lux Adorján díszlettervezőt is dicsérnünk kell, mert puritán színpadképe nagyszerű játékteret. gyors át- tűnéseket biztosított, s korszerű eszköztelenségében harmonikusan együtt hangzott a darab és az udvar alapvető hangulatával. Az előadás ritmusa egyetlen pontom bomlott meg. A sírásó jelenet első része idegen testként hatott az előadás egészében, mivel a poen- tírozott figurák nevetést váltottak ki. s megbontották a darab hangulati egységét. Hamlet megjelenésével ez a jelenet is helyrezökken, de az asszonáns nevetgélés káros lazulást okozott a végsó kibomlás előtt. A jó reildeZOÍKoncepción túl minden Hajnlet-be- mutaíóhak nagy kritériuma a tehetséges és művelt szereplő- gárda. Nehéz lenne eldönteni hogy á rriűérto közönség, vagy a tehetséges - Dávid Kiss Ferenc várta több izgalommal fezt a bemutatót... Dávid Kiss Ferenc szokatlanul korán, a pálya legelején kapta meg azt a szerepet, melyet sok nagy’ színész csak élete derekán, vagy egyáltalán nem kapott meg... A negyven éves Hamletok után most egy v alóban, minden rezdülésében fiatal Hamletot láttunk a színpadon, R könnyen meglehet, hogy az alakítás különös varázsa éppen ebben rejlik. Mert Dávid Kiss Ferenc különös, és nagyon meggy'őző Hamlet volt... Sokszor élie- ledtelte a nézővel, hogy' színjáték tanúja csupán... Megbabonázva néztük a kétségek között vergődő dán királyfit, csodáltuk szellemességét, nemes mozdulatait. Dávid Kiss Ferenc Hamletje élt, értő játéka, finom, elegáns váltásai nagy színé szegy éniség ígéretét jelezték. Fiatalsága azonban nemcsak a különös varázs, hanem bizonyos hibák eredője is volt. Az első jelenetekben néha üres csináltsá- got éreztünk a mozdulataiban, ahogy az ,,Öh Horatio szövegnél Dobák vállára hajol ' például, esetleges, suta a mozdulat. Ezt azonban a kezdeti lámpaláz számlájára is írhatjuk, mivel később éppen a mozgás, a kifejező gesztusok tették egyedülállóvá alakítását. A másik hiba már szembetűnőbb: A második felvonás után Dávid Kiss Ferenc fokozatosan fárad, s szövegmondással nem bírja a darab tempóját. Bakizik, •ismétel újra é§ újra. A harmadik felvonásban már választania kell a darab lassítása és a helyes artikulálás között. Dávid Kiss a tempói: választotta, s a szöveg néha az összekoccanó mássalhangzók között felőrlődött, - érthetetlenné vált, Dávid- Kiss Ferenc azonban tudatos művész, így a hibáját • azonnal észrevette, s hatalmas energiával küzdött a .fáradtság ellen. Játékának varázsa .ezt. a hibát feledteti, „Meggyőző, Őszinte Hamlet volt. . . , , Az előadás 'másik, kimagasló alakítása Bánffy György névéhez fűződik. Bánffy György Claüd,tusi, a testvér- gyilkos királyt alakitottd hibátlanul, Játéka több ».volt, mint' hiteles,1 hiszen alig-alig éreztük, hogy játszik. Dávid Kieshez hasonlóan, élt. Méltóságé» volt,, és vergődő, félelemtől izzadó- cselszövő, es gyilkos múltjával is király. Bánffy " Claudiusa nagyszerűen fejlődött,■ épült a tragikus sorsfordulótól a tragi Ints befejezésig, ■ Alakítása ' szirtes és árnyalt volt. A legszínvonalasabb alakítások közé tartozott még Dobák Lajos Hóra Hója, Hegyi Péter Poionius, Végvári Tamás Laertes és Győri Franciska Ophelia alakítása Dobák rendkívül rokonszenves, eszményi ílora- tiot állított Hamlet mellé, s a jobb sorsra érdemes Laertes és Ophelia kitűnően motiválták Végvári Tamás és Gyö.ry Franciska alakításában Hamlet megbillent" világát. Bako3 László, Koos Olga, Labatícz Borbála, Koppány Miklós. Ka850 év történelme eredeti oklevelekben Érdekes kiállítás nyílt meg február 2-án a Magyar Nemzeti Múzeumban, Az Országos levéltár több mint 100 nagy értékű iratot, különböző jegyzőkönyveket mutatott be az érdeklődőknek. 850 év történelme tárul fel nyomukban. Családi levéltárakból, vas- ládákból, titkos irattárokból kerültek elő ezek az értékes dokumentumok. Az idők rombolásait restaurátorok gondot; kezei ellensúlyoaták. Sndekes történelmi eseményeik, váratlan fordulatok, népünk életének, fejlődésének egyes sza kassai, eseményei olvasható-: az írásokban, dokumentumok ban. Mit láthatnak az éntekáé dók a íkáálMtáaoro? Kálmán király egyik, eredeti oklevele, 11. András ado- adománylevete a legrégebbiek. Az utóbbin Bánk bán neve is olvasható. Láthatunk olyan oklevelet is, melyen Mátyás király aláírása is rajt van. Különösen érdekesek a törökök elleni hősi küzdelem emlékei, a végváriak sorsát felidéző jelentések. köztük Dobó István és társainak Egerből írt feljegyzése. A baranyaiakat bizonyára érdéiül hagy a kiállításon megtalálható Zrínyi Miklós végrendelete is. Balassi Bálintot eredeti : erskézirata idézi. Megtalál ható Cromwell levele II. Rákóczi Györgyhöz. Több dokuharc, az önkényuralom emlékeit, az agrármozgalimákat, rnunkástó rate léseket, olvashatunk a Tanácsköztársaságról, az ellenforradalomról. A kiállítás befejező : észében a felszabadulás utáni I évek írásos emlékei' láthatóak, közöttük a. Magya r Nép- j köztársaság alkotmányának eredeti példánya. A kiállítás megtekintése ön- ícényteieniíl felvető art a ; gondolatot, hogy vajon, nem i tudnánk megoldani bemutató- ! sát Pécsett is valamelyik ki- j állítási teremben? Bizonyára önömmel fogadnák az érdeklődők ezt a gazdag és érdekes elállítást. Bánffv György rikás Péter és Fülöp Mihály játéka színvonalas rutinalakítás volt. Elismerést érdemel Szivler József, Bonnet Kálmán, Kanizsai László. Szerencsi Hugó, Fekete András, Mo- nori Ferenc, Baranyi László és Vincze János alakítása is Padi László és Irányi Józse f sírásó figurája jó volt. de hangsúlyosabb játékuk megbontotta a darab eredeti hangulatát. A Pécsi Hamlet be.-rt tv zf)Mjk (É mutató őszinte sikert aratott. A sikerhez, az előadás hangulati meghatározásához nagyon sokban hozzájárultak még Kurtág György zenéje és Gombár Judit, kifejező jelmezei. Bertha Bates*
