Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

n VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! VASÄRNAP >••••••• AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 80 FILLÉR 27. SZÁM A'£. ország-gyűlés szombati ülése Gazdálkodjunk okosan, célszerűen, megfontoltan Fokozatosan sor kerül Pécs ivóvízellátásának javítására Timár Mátyás pénzügyminiszter válasza As országgyűlés sambafl ülését ér. Bsresxtéesy Miklós, zz országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Fehér La- jos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vitában elhangzott kérdésekre Timár Mátyás válaszolt, majd a második napirendi pout után a képviselők interpellációira került sor. A miniszter hangoztatta, hogy a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemre méltó indítványt vetettek fel az élet különbö­ző területeiről, s ezek nagy segítséget adnak idei felada­taink megoldásához, a követ­kező évek terveinek kialakí­tásához. A vegyipar fejlesz­tésére vonatkozó észrevételek­kel kapcsolatban megemlítet­te, hogy ebben az évben 1,1 milli­árd forinttal többet juttat­nak vegyipari beruházások­ra mjnt tavaly, s az idén az év második felében el­készülő létesítmények mű­ködésének megkezdése is biztosíték arra, hogy vegy­iparunk fejlődése töretlen (esz. Részletesen foglalkozott azokkal az észrevételekkel, hozzászólásokkal, amelyek a beruházások gyorsítását sür­gették. Rámutatott, hogy jo­gos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem min­den területén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon 'megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkod­nunk Nem követhetjük azt az uta' hogy egyszerre fogunk hozzá minden tervezett léte­sítmény építéséhez. Sokkal célszerűbb, ha feladatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgősségi sorrendet állapí­tunk meg, s erőinket valóban a legfontosabb beruházások végrehajtására, összpontosít­juk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizonyos igények kielégítésé­nek időpontja későbbre toló­dik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett munkálatokat az eddiginél jó­val gyorsabban fejezzük be. Közös érdeke ez valamen­nyiünknek, mert nagyban hoz zájárulhat gazdasági fejlődé­sünk ütemének gyorsabbá té­teléhez is. Pécsett például mintegy 120 millió forintos beruházás szükséges — s ennek meg­valósítására a következő években fokozatosan sor is kerüL Teljesítik a veszprémiek ré­gi kérését is: Veszprém új áruházát előreláthatólag 1965- ben átadják rendeltetésének. Timár Mátyás válaszában kitért arra is, hogy gazdál­kodásunk biztonságosabbá, zökkenőmentesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfe­lelő tartalékokkal rendelkez­zünk. Ezért indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett to­vábbi 150 millió forintos meg­takarítást költségvetési tar­talékként kezeljék. Végül be­jelentette, hogy a költségve­tési vitában elhangzott javas­latokat az illetékesek a to­vábbiakban alaposan megvizs­gálják, mérlegelik megoldá­Timár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások elaprőzása, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megkezdett mun ka kedvezőtlenül befolyá­solta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a leg­dinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy fel­adatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt és érde­mes tehát az erők jobb össz­pontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni. Szilárd munkafegyelmet A munkaerőgazdálkodás kér­déseivel foglalkozva aláhúz­ta: szinte minden gyárban, üzemben jelentős tartalé­kok tárhatók fel a munka- folyamatok ésszerűsítésével, jobb szervezésével, a mun­kafegyelem megszilárdításá­val. Példaként említette, hogy a vasút munkáját gyakran ne­hezíti vagonhiány — ugyan­akkor jónéhány helyen vago­nok százai állnak hosszabb- rövidebb ideig kirakatlanul. A jobb szervezés tehát a szál­lítási gondokat is enyhitené. Timár Mátyás a továbbiak­ban részletesen beszélt a me­zőgazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdasági jellegű beruhá­zások összegének emelkedése, termelőszövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélrave­zetőbb módszereinek alkal­mazása, jó együttműködése a mezőgazdasággal már ebben az évben is számottevő ered­ményeket hozhat. Kitért a költségvetés né­hány lakásépítési, kommuná­lis, szociális és egészségügyi előirányzatára is. Megemlí­tette, hogy államunk évről évre növek­vő összegeket költ lakás- építkezésekre. Állami erő­ből 1961-ben 16 800, 1962­ben 17 000, 1963-ban 18 000 új otthon került tető alá, as idén pedig 21700 építését tervezik és ez nem tartal­mazza az OTP-hitellel tör­ténő építést. Több képviselő szóvátette a vízellátás nehézségeit. A pénz ügyminiszter erre válaszolva hangoztatta, hogy a szakem­berek pontosan számbavét- ték a vízszolgáltatás javítá sának lehetőségeit* (Folytatás a 2. oldalon) KIÁLLÍTÁS a kesztyűgyárban _ Tegnap, szombaton délelőtt tizenegy órakor nyitották meg a kiállítást a Kesztyűgyár kultúrtermében, melyen az üzem agitációs csoportjának tavalyi munkáját mutatják be a gyár dolgozóinak és az ér­deklődőknek. — S z o k o 1 a i felv. — Bányászaink túlteljesítették januári tervüket A tél eddigi legválságosabb időszakában, január első felé­ben a rendkívüli tartós hideg csaknem megbénitotta a szén­bányászat munkáját. A köz­lekedési nehézségek miatt a bányászok egy része nem tu­dott eljutni munkahelyére, az állandó vagonhiány pedig le­hetetlenné tette a kitermelt szén elszállítását, s fékezte a fejtés ütemét. Már-már úgy látszott, hogy a trösztök nem teljesítik januári tervüket. Amint azonban a hónap má­sodik felében javult az idő, mindennap j, lefaragtak” va­lamennyit hátrányukból. Ja­nuár 30-án már csak 5410 tonna hiányzott a tervtelj esi- téshez. Az utolsó napon, 31- én ezt a hiányt pótolták, sőt 3500 tonnával meg is tetézték az év első hónapjára több vasárnapi műszak beiktatásá­val előirányzott termelést. így a szénbányászat, előzetes szá­mítások szerint, januári ter­vét 100,1 százalékra teljesí­tette. TÉT, AZ ERDŐN. A Mecseki Állami FrcNts'ariHsé* pécsi érd széfében hétezer 1.01 m'ier fát ternvTot ki c'hlig az új p üasági évben, ennek GO százalékát az ipái használja lel. [ Rólunk is beszéltek A z országgyűlési beszámolók mindig az egész ország helyzetét adják vissza és tárják őszintéin a parla­ment tagjai elé. Ezekben a beszámolókban azonban — a számok és tények mögött — ott van Baranya is. Timár Mátyás elvtárs, pénzügyminiszter expozéjában felsorolta eredményeinket és szólt a gondokról, feladatokról is. Úgy éreztük, hogy minden egyes kitétel ránk is vonatkozik. Ami­kor a költségvetésiről beszélt, megemlítette a szigorú takaré­kosságot, hogy beruházásainkat a tervezett összeg alatt való­sítsuk meg, hogy ne tervezzünk „alá”, csak azért, hogy felet­tes szerveink jóváhagyják a kezdeti terveikéit, aztán meg­kezdjük a kilincselést további hitelekért. Sajnos, erre Baranyából is hozhatott volna példát, meg­említve a villányi borkombinátot, vagy a Patyolat Vállalat beruházását. Felrótta egyes megyéknek, hogy nagyon elap­rózzák a beruházásokat és némelyikben 200—300 helyen is dolgoznak egyidóben. Megosztott erőkkel, megosztott figye­lemmel sohasem lehet jó eredményt elérni. Baranyában 93 beruházást végzünk ebben az évben, de ennek a csökken­tése tovább javítaná az egyes feladatok maradéktalan meg­valósítását. Tanácsainkról szólva Timár elvtárs besaéBt a pécsi váróéi tanács éves — 344 millió forintot tartalmazó — költségveté­séről. Nem részletezte, de mi tudjuk, hogy ebben a költség­vetésben 491 lakás megépítésére és 330 lakás építésének el­kezdésére biztosítottak jelentős összeget, hogy ebben az év­ben tovább korszerűsítik a város útjait 16 millió forintot! költséggel. És ha azt vesszük, hogy egy kilométer útszakasz teljes felújítása egymillió forintba kerül, akkor láthatjuk, hogy a város 243 kilométer hosszú szilárd burkolatú útvo­nalából 16 kilométer megjavítására kerülhet sor az idén. Nem beszélt a miniszter azonban a város nagy gondjá­ról, a gyorsforgalmi útról, amelyikeit megterveztek, vonalát is kijelölték, a szanálást is megkezdte a városi tanács, hogy a belvárosi szakaszát kialakíthassák, csak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nem vette tervébe az út megépítését a közeli években. Pedig ekkora várost átkelő, kanszerű út­vonal nélkül sokáig nem hagyhatnak. A községfej lesztésd feladatokat is a parlament elé tárták a mostani ülésen és az adatokból kitűnt, hogy összességében megyénk is ugyanolyan összeggel gazdálkodik majd, mint az elmúlt évben. Azonban társadalmi munkával, jobb szerve­zéssel és gondosabb tervezéssel sokkal többet lehet megvaló­sítani ebből az összegből. A bólyi példa önmagáért beszél, amikor a községi tanács házirezsds brigádot alakított annak érdekében, hogy a községfejlesztési feladatokat — tanter­meket, orvoslakást — olcsóbban és gyorsabban megvalósít­hassanak a faluban. Sőt, a bólyiak segítenék a környezd községeknek is. Ugyanakkor kerülni keS... „a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, látványos megoldásokat”. Nincs szükség minden kisközségben kultúrotthomra és orvosi rendelőre, amikor a nagyobb, központi fekvésű falvak sokkal jobb el­helyezést tudnak biztosítani ezeknek a létesítményeknek. Ma már megyénkben is éppen az tapasztalható, hogy a pe­remközségek összeadják pénzüket és a központban építenek orvosi lakást, rendelőt, egészségházat és gondoskodnak meg­felelő fenntartásáról is. Az egyéni önzés eltűnik lassan a falvakból és helyette a közösségi gondolkodás lép előtérbe. A mezőgazdaság fejlődéséről is beszélt a pénzügymi­niszter az országgyűlésen. „A mezőgazdaságunk fő feladata most és a további években az, hogy az ország számára szükséges mennyiséget a különféle termékek­ből biztosítsa, sőt, lehetőségeinkhez mérten tartalékolni is tudjunk”. Megyénkben már elértük azt, hogy a zöldségfélé- ségekből mennyiségben elegendőt termeltünk a lakosság számára. A tárolási lehetőségek javításával, a minőség jobbá tételével pedig minden gondot megoldunk. A cél az, hogy a primőr áruk is nagy mennyiségben kerüljenek a városi dol­gozók asztalára. Ezért a melegágyakban nevelt néhány kiló paprika és drága paradicsom helyett palántákat neveljünk és azokait helyezzük ki időben szabadföldbe. Lehet, hogs- így néhány hetet késünk, de mégsem hetven forintért, hanem esetleg nyolc—tíz forintért és elegendő mennyiségben tudjuk biztosítani a lakosságnak a korai paprikát, salátát, burgo­nyát és paradicsomot. A termelőszövetkezetek egyre több segítséget — kedvez­ményt, gépeket és műtrágyát kaipnak az államtól. Iparunk mindig nagyobb és nagyobb mennyiségben állítja elő azokat a gépeket, amelyek megkönnyítik, majd pedig fokozatosan megszüntetik a nehéz fizikai munkát a mezőgazdaságban. Azonban a gépeken túl és talán elsősorban döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fellendítésében az em­bernek. „Sok példa mutatja, hogy rosszul dolgozó szövetke­zetekben egy-két éven belül néhány vezető, aki megfelelne? összefogja az emberek jó szándékát, milyen eredményeket tud elérni”. A miniszter szavadhoz baranyai példákat is le­hetne sorolni. A napokban osztotta ki a 49.45 forintos mun­kaegységenként! részesedést a teklafalusi Egyetértés Terme­lőszövetkezet, ahol két éve még csak 12 forintot fizettek. Pál úrira elvtárs, az új elnök nemcsak összefogta az embe­reket. hanem gazdaságilag is megerősítette a szövetkezedet, természetesen nem egyedül, 1 « • m a n tagú vastfiaéc Jó* ngj célért foly látott munkáj - •: i A • I

Next

/
Oldalképek
Tartalom