Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

QJUMUr 19M. FEBRUÁR I **­A televízió műsora február 9-én, vasárnap: 9.30: Műsorismertetés. 9.31: Iskola tv-fizika (ism.). 10.00: A Tenkes kapitánya. Folytatá­sos ifjúsági tv-filmsorozat. 5. A tőzsér (ism.). 10.25: A Déry­né Színház előadása képfelvé­telről. a budapesti József At­tila Kultúrházból: Twist Oli­vér. Színmű 3 felvonásban, 12.10-ig. 12.50: Műsorismerte­tés. 12.55: Téli olimpia. Síug­rás. Riporter: Radnai János. 15.45: A Magyar Hirdető mű­sora. 15.55: Mit és hogyan. A tsz-ek jövedelemelosztásáról. 16.20: Korszerű borjú- és üsző­nevelés. Előadó: dr. Czakó Jó­zsef, az Állattenyésztési Kuta­tóintézet igazgatóhelyettese. 16.40: A bemutató mozik mű­sorából. 16.45: Műsorzárás. 18.10: Tánciskola. Az angol keringő. 18.35: TV-magazin. A tornyok árnyékában. 19.05: Északi szél. Boldizsár Iván műsora. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-híradó. 20.05: Téli olimpia. Filmbeszámoló az olimpiáról. 21.00: Donizetti: Tanító baj­ban. Olasz vígopera-fllm. 22.05: Hírek. Sporthírek. 22.15: A TV-híradó ismétlése. 22.30: Műsorzárás. hirek — KÖZÖLJÜK kedves ol­vasóinkkal. hogy a Lengyel hegyek kózött című utijegy- 70 tünk anyagtorlódás miatt maradt ki. — A KISZ falusi alapszer­vi titkárok továbbképzésének keretében téli tan folyamokat rendez a KISZ megyei bizott­sága. A jövő héten egyhetes tanfolyamán a siklósi várban és a szigetvári .látási műve­lődési háziban rendeznék to­vábbképző tanfolyamod az alapszervi titkárok részére. — A hidasi vadászegyesület a hónap elejétől kezdve rend «seresen etette a vadakat a vadászterületen. A hét ele­jén nagyszabású vaddisznó- vadászatot rendeztek, mely­nek keretében hat vaddisznót ejtettek él. — Ki mit tud Zrínyi Mik­lósról? címmel irodalmi ve­télkedőt rendez február 11- én, kedden a Fegyveres Erők Klubja. A legtöbb pontszá­mot élérők között értékes dísztárgyakat sorsolnak ki. ANNA LARSEN PÉCSETT Anna Larsen revüsztár Pá­rizs, Varsó, Stockholm és London után most először Magyarországon is fellép. A College Dixieland Band együttes közreműködésével hétfőn délután fél 6-kor és este 9-kor a Pécsi Nemzeti Színházban szerepel. Műso­rukban an 1963. év világslá- gereit és az 1964. esztendő újdonságait mutatják be. — Közreműködik: Aes Marietta, és dr. Várady György konferál. — A TIT Szabadegyetem nyelviskoláján a második fél évi foglalkozások az elmúlt héten minden csoportban megkezdődtek. A működő kezdő és haladó orosz, német, angol, francia és olasz cso­portokhoz, valamint a német és angol gyermekcsoportok­hoz új hallgatók még csatla­kozhatnak. Jelentkezés a Sza­badegyetem titkárságán, Sör- ház u. 14. A félévi tandíj 102.— forint, a beiratkozáskor fizetendő. — 280 szövetkezeti lakást értékesít 1964-ben az OTP Baranya megyei fiókja. A je­lentkezők a szervező bizott­ság hozzájárulása alapján jutnak majd a Pécsett és Komlón létesülő korszerű la­kásokhoz. Az OTP 30 éves hitetlejárattal biztosítja, hogy az érdekeltek végleges, sze­mélyi tulajdonukat képesé otthonba kerüljenek. — A kertészeti továbbkép­ző előadás-sorozat rendezősé­ge értesíti a hallgatókat, hogy a február 11-i előadások to­vábbra is a megyei tanács naavtennében kerülnek meg­tartásra. Dr. Konkoly István, az Ágrotröszt főosztályveze­tője „A növényvédelem idő­szerű kérdésed a kertészeti termesztésben” címmel tart előadást dr. Proboeskay Und re kandidátus ,,öszdba- raék-dermesztés” rímmel tart­ós meg előadását. Szekreterek Franciaországnak Bővítik a mohácsi kórházat Presszógép-alkatrészeket készítenek, hengerfejeket újítanak fei pécsi kisiparosok A KETI (Kisipari Exportra Termeltető Iroda) pécsi ki- rendeltségének vezetőjénél ér­deklődtünk, hogy vajon a helybeli kisiparosok milyen termékekkel szerepelnek a nemzetközi piacon. Kiderült, hogy a KETI nem csupán külföldre szóló megrendelé­sekkel látja el a megye kis­iparosait, hanem úgymond „kerülő úton” is felhasznál­ják a magániparosok lehető­ségeit, szabad kapacitásukat, amikor olyan cikkek gyártá­sát kérik tőlük, amelyeket egyébként külföldről kellene behozni. Tehát import-meg­takarítást eredményez az ilyen irányú megrendelés. Egyetlen példa jól illuszt­rálja a pécsi kisiparosok mun káját. Wolfram Ernő autósze­relő és hegesztő iparos a Cse­pel Diesel-kocsik elhasznált hengerfejeit hegesztéssel és más eljárással újból hasánál­— üj, teljesen korszerű für dő és öltöző építése fejeződik be ebben az évben a Mecseki Széntrösztiiöz tartozó Béta- aknán. Renoválják a szemészeti, gégészeti osztályt — Korszerű, jelző* lámpa-berendezés — Rádió az orvosok zsebében Új helyre kerül a tüdőgondozó Az 1866-as évek végén épült mohácsi kórházban nagyará­nyú „generáljavítás” folyik. Még 1951-ben bővítették a gyer­mekosztályt, 1958- ban pedig 2ö ágyas orr-, fül-, gégeosz­tályt létesítettek. Az elmúlt években re­noválták a fertőző osztályt, új „rőnt- genszárnyat” alakí­tottak ki, elkészült a laboratórium, felújí­tották a gyermekosz­tályt is. Az elmúlt évben több mint másfél­millió forintot fordí­tottak a kórház to­vábbi korszerűsítésé­re. A folyosókon korszerű, neonfényes világítást szereltek fel. A beteg „gomb­nyomásra” kérheti ágyából az ápolót,'— a folyosókra nyíló betegszobák ajtaja fölött kis lámpa ki- gyúlása jelzi a beteg kérelmét. Valameny- nyi ágyhoz bevezet­ték a fülhallgatós rádiót. Külön érde­kességként említhe­tő meg az orvosok hívásának techniká­ja. Csaknem vala­mennyi orvost és fő­ápolót zsebben hord­ható, kis tranzisztor­ral működő rádióval láttak el. A rádiós központból bárme­lyik orvost „felhív­hatják”. A zsebben lévő kis rádió azon­nal jelzi és közli, ho­va hívják. Ebben az esztendő­ben mintegy félmil­lió forintos költség­gel tovább bővül a régi épület. Renovál­ják a szemészeti, gé­gészeti osztályt, kor­szerűsítik a konyhát, újjáfestik, csempés­zik a folyosókat. — Tervbe vették a két épület közötti össze­kötő rész megépíté­sét is s ezzel a szü­lészeti osztályon több ágyat tudnak elhelyezni. Egy épü­let vásárlásával meg­oldják a jelenleg a kórházban működő tüdőbeteg-gondozó osztály problémáját is. Helyébe fürdőszo­bákat, öltözőket léte­sítenek. A határőrség kultúrcsoportjainak bemutatója hatóvá teszi. Ilyen hengerfe­jeket egyébként csak Buda­pesten gyártanak és javíta­nak, de az igen kevés. Wolf­ram Ernő kisiparos havonta száz hengerfejet újít fel, s ez­zel nagy gondoktól szabadítja meg a közlekedési vállalato­kat. Jelentősebb exportmunkát végez Moldoványi Ede asz­talos kisiparos, aki hat szek­retert készít franciaországi megrendelésre. Mang Ferenc géplakatos kisiparos nem köz­vetlenül, de közvetve ugyan­csak részt vesz az export-ter­melésben. A Budapesti Keres­kedelmi Gépgyár, amely csak külföldi országok részére gyárt presszógépeket és ház­tartási sütőket, több kisipa­rost felkért egyes alkatrészek elkészítésére. A pécsi Mang Ferenc géplakatos gyártja a Privary-féle gázcsapokat. A KETI közvetítésével a ! megye kisiparosai jelentős megrendeléseket kaptak a helybeli üzemektől is. Töb­bek között a Szigetvári Kon­zervgyárnak segítenek sokat a gépek beállításában, javításá­ban. Öröm és gond a gyermek IV. &g.ijiitt a aiaiád EGY HÁROMGYERMEKES családot szeretnénk ma be­mutatni. Azért egy három- gyermekest, mert mint mon­dani szokás, egy gyerek nem gyerek, a kettő tartja a mennyiségi szintet, a három viszont már növeli a nemzet létszámát. S végtére is erről van szó — a lakosság növe­kedéséről. Hogyan él egy háromgyer­mekes család? A Statisztikai Hivatal kimutatása szerint egy öttagú családra általában 1,64 kereső jut Az átlagkere­set 1600 forint havonta. Ehhez természetesen hozzá kell szá­mítani a családi pótlékot. A jévedelem 47,7 százaléka élel­miszerre megy... No de nézzük meg ezt a gyakorlatban! Uj-Mecsekalja 56-os épület Szerencsém van, otthon talá­lom a férjet, a feleséget és a gyerekeket is. A két kislány — az egyik 14, a másik 10 éves — a szobában egy asztal fölé hajol. Fekete iskolakö­peny van mindegyiken. Az asztalon könyvek, irkák. A fe­leség az ablak melletti asztal­nál ül, előtte félig kész kesz­tyűk magasodnak. A férj mozdonyvezető, éppen táppén­zen van. Amikor összekerültek, szinte semmijük sem volt. Egy vi­zes albérleti szoba — ezzel kezdték. Ezt a szép kétszoba összkomfortos lakást négy éve kapták. Darabonként vásá­rolták a bútorokat Aztán jöt­tek a gyerekek... A feleség nem dolgozott — egy fizetésre voltak utalva, ök ketten és a három gyermek, bizony csak a legszükségesebbre volt elég. — Pedig nem kerestek rosz- szul, 2200 forint körül, ehhez hozzájön a családi pótlék, na­pidíj, mégiscsak alig-allg tud­tunk a fizetésből kijönni — mondja a férj. A feleség egy pillanatra sem teszi le kezéből a tűt. — A férjem nem Iszik, nem cigarettázik s bizony mégis nehéz volt. Két iskolás gye­rek nem kis költség — mond­ja az asszony. — Higgye el, nagyon fájt a szivem, amikor tavaly az iskola országjárást rendezett, s nem volt elég pénzünk ahhoz, hogy a kis­lányt mi is elküldjük. A kis­lány nap mint nap említette, hogy most merre járhatnak a társai, milyen szép lehet ar­ra... • — De az idén már megyek — mondja a nagyobbik és büszkén számol be arról, hogy eddig száz forint spórolt pénze van az iskolai takarékban. — Nekem pedig negyvenkét forint ötven fillérem — vág közbe a kisebbik, őt se gon­doljam pazarlónak. A férj örömmel mutatja a rajta levő új kék inget. — A felségem vette az első fizetéséből — mondja —• Most már könnyebben va­gyunk, KIDERÜL, hogy az asszony néhány hete — mint bedolgo­zó a Kesztyűgyárban — ka­pott munkát, és véglegesítet­ték. Ez azt jelenti, hogy ré­gebben is kapott otthonra kesztyűket varrni, de egy év­ben csak esetleg két hónapra volt munkája. Most állandós, havonta rendszeresen dolgoz­hat. Nagy könnyebbséget je­lent ez a havi 1200—1300 fo­rint. Most, hogy két boríték jut fizetéskor — szinte „ugrássze­rűen” nő az életszínvonal. Gyerekeknek új ruhákat vet­tek. — Régebben egy kis fehér­neműjük volt. Este jöttek ha­za, kimostam, hogy másnap tisztát tudjak rájuk adni — mondja az asszony. A férj a szoba sarkában álló szép nagy rádióra mutat — Ezt is nemrég vásároltuk — részletre. A gondok igaz kisebbek let­tek, de azért még jócskán adódnak. — Sok a kiadás cipőkre — mondja a férj. — Nem vala­mi tartósak, soknak a talpa nyakbőrből készül — nagyon vékony, gyorsan tönkremen­nek. Szinte kéthavonta kell a cipót venni — s egyszerre három párat! Ha egy kicsit erősebbek lennének, sokat le­hetne csak a cipők árából megspórolni. — Tagadhatatlan, hogy köny- nyítettek a gyerekek iskoláz­tatási költségén te, de azért hol erre, hol arra kell szinte naponta vinni a forintokat — mondja a feleség. Akinek gyermeke van, bi­zonyíthatja. Szóba kerül, hogy ha a fé­leség otthon van, a gyereket nem veszik fel az óvodába. A hatéves kis Imike vegy a szobában játszik vagy — mint ( most is i— a ház előtt. Jobb ) az idő, kell egy kis levegő a > gyereknek. — A legkisebb az idén megy < iskolába és még nem volt i óvodában.— mondja az édes-) anya. — Pedig az a gyerek, < aki már az óvodában megta- í nul egy bizonyos közösségi! életet, az iskolában is jobban > érzi magát. Nem mondhatok ellene, j Igaz, hogy csak Itt, Uj-Me- , csekalján is szép és korsze- ; rű óvodák, bölcsődék épültek, í de mégis kevés! S miért van i kizárva a közösségből az a) gyerek, akinek az egyik ssü- i lője nem dolgozik, vagy ha ; akar is, még nem tudott ethe- / lyezkedni? I NAGY GOND a sok gyer­mek, de annyi öröm is! Ra­gyog az apa szeme, amikor a gyerekek füzeteit mutatja. Mint a gyöngy — olyan .az Írásuk. És a kis füzetkében sorakoznak az ötösök, négyes alig akad köztük. A kisebbik lány hízelkedve ül apja térdére­— Engedelmes, jó gyerekek ezek — mondja az asszony —. A nagyobbik lányom, a Téri­ké pedig már a háztartásban is segédkezik. Kipirult arccal megérkezik a legkisebb is. Már hűvösödik, jól esik a sok kinti játszás után a meleg szoba. Együtt a család. A férj simogatja a gyerekek buksiját, a mama szünet nélkül öltögeti a kesz­tyűket s csak szerető pillantá­sa fut végig a családon. — S ha élőiről lehetne kez­deni, ismét vállalnák a három gyerek nevelésének gondját? — kérdezem. Csak mosolyognak — arcuk­ról leolvasom a választ: per­sze, hogyan lehet ilyent egy­általán kérdezni is!? Garay Ferenc A műsorban elsőnek Dévé­nyi úrvezető elvtárs, A kato­na-eskü című verset szavalta el, majd a nagyatádi határ- úregység énekkara mutatta be műsorát. A pécsi határőrség és a Bőrgyár közös színjátszó- csoportja Túrád Kálmán Ha­társzélen című jelenetét mu­tatta be. Ezt követően a pé- terhldai határőrség és KISZ- állapszervezet irodalmi szín­pada a Himnusz a békéhez című műsorát adta elő. — A siklósi határőrség Abedá Béla Lélek vesztő című jelenetét mutatta be. A gerecháti sza­valókórus műsorót a majsi határőrség Utolsó vigasz cí­mű jelenete követte. A Maj- láth-pusztai határőrök Hatá­raink védelmiében címmel Vass Zoltán énekes króniká­ját mutatták be. Nagy sikert aratott a barcsi határőrök és KlSZ-fiataüok irodalmi szín­padának műsora, mely So­mogyi tájak — somogyi em­bereik címmel adta élő műso­rát. A Pettyes, a betörő című jelenetet adták elő a zalátai ha­tárőrség és kemsei KISZ-saer vezet fiataljai. Délszláv dalo­kat énekelt a nagyatádi határ­őrség énekkara. A bemuta­tón utolsóként a pécsi határ­őrség zenekara modem tánc- mcíliódiákkal lépett fel. A bemutatón fellépett cso­portokat értékes tárgyjutatom mai és oklevéllel tüntették ki. Pécsi bábosok Karlovy Yarybau A Nemzetközi Bátazö vétség, az UNIMA magyar tagozata vál­tozatos külföldi és hazai prog­ramra készül. Az idei első je­lentős esemény az amatőr ba­bosok nemzetközi fesztiválj» lesz Karlovy Varyban, ahol lő ország legjobb amatőr-csoportjai mérik össze tudásukat. Erre az eseményre májusban kerül sor. A magyar bábosokat a békés­csabai és a pécsi városi műve­lődési ház bábosai képviselik. A pécsi csoport egy népmese pantomimmai, a Rét bors ök- röcske című játékkal szerepel a fesztiválon. A zenét Ránky György szerezte. A darab 20—2.5 perces lesz. Most a tervezés, az előkészítés folyik. Két bét múl­va megkezdődnek a próbák. » április 4-én már be fs mutatko zik a 12 tagú együttes. A pécsi premier után tájolás és más vá­rosokban való vendégszereplés következik. A csoportnak ez lesz az első külföldi szereplése, amit az őszi fesztivál eredményének és a Kiváló együttes cím elnyerésé­nek köszönhet. Nincs ötös találat A I/Ottóigazgatóság tájékoz­tatása alapján a 6. játékhéten, nem végleges megállapítás szerint öt találatra lottószel­vény nem érkezett. Négy ta­lálatot 46 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 101691 forint, három találatot 4591 fogadó ért el, nyereményük egyenként 509 forint, két talá­latot 119 537 fogadó ért el, nyereményük egyenként 19-56 forint. Időjárásjelenlés Várható időjárás vasárnap I emelkedik. Tarható 1 «gála­est lg: felhőátvonulások, több csonyabb éjszakai hőmérséklet télé kisebb havazással, helyen­ként ónosesővel. Élénkülő nyu­gati-északnyugati szél. A hő­mérséklet átmenetileg kissé MÁRCIUSTÓL NOVEMBERIG Az elmúlt jónéhény év­század alatt igazán adhattak volna valami patinád nevet Vlasies István mesterségé­nek. Mintha ő maga is saj­nálkozna rajta amikor szó- váteszem, mert széttárja karját és szinte restelkedve mondja: — A tetőfedő iparhoz tar­tozik ; 4 ; Nem is mond ennél töb­bet, hagyja, hogy magam ta­lálgassam, méltányos vagy méltánytalan-e ez a besoro­lás. Ha úgy okoskodom, hogy ilyen alapon a kard- kovács, vagy éppen a kék­festő mesterségeket is nyu­godtan a kovács vagy a tex­tilfestő iparhoz sorolhatták volna, akkor méltánytalan. De azoknak is igazat kell adnom, akik sehogy sem ta­lálták volna illőnek, ha ' mondjuk toronyjavftó, piá­lj ne templomtorony-javító ti- ) tulust adnak e szakmának. Sehogy sem, mert ebben az esetben mélyen alárangso­rolnák a rég önálló torony- építő mesterségnek. Márpe­dig mind a kettőnek egy a síülőanyja. Egyformán érte­niük kell a stílusok közös nyelvé^ különben oda a har­mónia. Példának okáért ki nek is jutna eszébe, hogy az órásmestert lekisebbítse, az óragyártóval szemben. Egyikük gyártja, a mási­kuk javítja az órát, semmi­vel sem kevesebb ügyesség­gel, hozzáértéssel. Na, eaért te lehet nehez­telni a régi mesterekre. Az ő gondjuk, kötelességük lett volna e mesterség minden korra érvényes beiktatása, nem pedig a maiaké. Mit is kezdhetnénk vele manapság ebben a kurta cégjeiaésű to­lásban. Nagyon furcsán hangzana, ha a GYÜMÉRT, a KÖZÉRT mellé oda ke­rülne mondjuk a TORONY­ÉRT vállalat cégtáblája is. De mit is mondok? Válla­latnak semmiképpen sem nevezhetnénk, hiszen nin­csenek mögötte vállalkozók» Egész Dunántúlon Vlaaics István az „utolsó mohikán­ja" a zsindely-tornyok, az ősi toronysisakok nemes re- parálólnak. Nevét.- címét külön nyilvántartásban őr­zik nemcsak a plébániák, hanem a műemlékvédő in­tézmények is. hogy azonnal kéznél legyen, ha a műem­lékké nyilvánított tanplo­minusz 3—mínusz 8, legmaga­sabb nappali hőmérséklet va­sárnap plusz 2—min asz 2 fok között. mok valahol is „gyengélke­dést” jeleznek. S miután e sajátos mesterség sajátos rendet kíván, Vlasies István 18 esztendeje tartja magát ehhez a rendhez. Megnősült, de családot nem alapított. Pedig konkurrencia híján nem szólhatna bele anyagi kötöttség, de más körülmé­nyek annál inkább, amiről jobb, ha ő maga nyilatko- zik, — A gyerek sínylené meg — mondja. — A mi életünk rosszabb a búceújárásnál. Márciustól novemberig leg­feljebb hetet, két hetet töl­tünk egy helyen, utána a ti­zedik, a huszadik faluban kötünk ki újra. Ebbe a többesszámba be­leérti a két segédjét és hallgatólagosan a feleségét is, aki ugyan kísérőnek szá­mít, noha sokkal több a tisztsége ennél, ö tart ren­det a hetes alkalmi szállá­sokon, ami abból áll, hogy főz, mos, stoppol a férfi­népre. És mindezt fizetség nélkül, mert az ő neve nem szerepéi a szerződéslistán. De ha minősíteni lehetne az ő helyét is, kiderülne, hogy nélküle rég felbomlott vol­na az egész „vállalat", ép­pen a feljebb említett kö­rülmények miatt Hiszen így Is nehéz együtt tartani őket Mert ha enyhíti is a vándoréletet az asszony! szorgalom, a figyelmesség, távolról sem pótol sok min­den mást) Nem kérdeztem) »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom