Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
fHAipt.4* 1964. FEBRUÁR 9. Kádár János látogatása Csöngrád megyében (Folytatás es 1. oldalról) A csak néhány percesre tervezett látogatás végül is több mint fél órára nyúlt, s a szívélyes házigazdák meleg kéz- szorítással búcsúztak a vendégektől. Hódmezővásárhelyen az Ifjúság Házánál több százan gyűltek össze, hogy szíves szóval, meleg barátsággal köszöntsék a Központi Bizottság első titkárát. A gépkocsiból kilépő Kádár Jánost, Sajti Imre, a városi pártbizottság első titkára és Bán Rozália, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte. Az Ifjúsági Ház nagytermében Kádár János aktívaülésen találkozott a város párt- és tanácsi vezetőivel, a helyi üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek képviselőivel. Sajti Imre beszámolt Hódmezővásárhely fejlődéséről, iparának gyarapodásáról, termelőszövetkezdeteinek működéséről. Ismertette a főbb városfejlesztési elképzeléseket, s beszélt a hódmezővásárhelyiek kéréseiről, gondjairól is. A tájékoztatót több felszólalás követte, majd Kádár János mondott beszédet. Szólt a város nagyszerű forradalmi hagyományairól, a felszabadulást követő esztendők fejlődéséről, majd bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kádár János péntek délelőtti látogatásain az új útra tért Csöngrád megyei parasztság munkája, eredményei és tapasztalatai tárultak fel. A Makóra tartó kocsisort Kiszom- borban a József Attila Termelőszövetkezet vezetői és tagjai, a község lakói néhány percre megállították, hogy szót válthassanak a Központi Bizottság első titkárával. Berényi Ferenc községi párttitkár, Sajtos Ferenc v. b. elnökhelyettes, Majoros István, a népfrontbizottság elnöke, Engler Mihály, a tsz elnöke és Ko- hajda Sándor, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a látogatókat, akiket pillanatok alatt valóságos embergyűrű vett körül. Idősek és fiatalok, Kiszombor apraja-nagyja virággal, frissen sült házikenyérrel kedveskedett a vendégeknek. A köszöntések sorozatát kedves jelenet zárta: a legkisebb kiszomboriak nevében az öt esztendős Nagy Csilla, jókora szegfűcsokorral lépett Kádár János elé és formás beszéd kíséretében nyújtotta át virágait a miniszter- elnök bácsinak. zett, amelyen a » Tisza-parti metropolisz szellemi életének kiválóságai, nagynevű tudósok, akadémikusok, egyetemi és főiskolai tanárok, ismert írók, művészek vettek részt. A vacsorával egybekötött ösz- szejövetelen Budó Ágoston akadémikus köszöntötte a kormány elnökét. Méltatta azt a támogatást, amelyet a párt és a kormány nyújt a tudományos munkához, a szellemi alkotómunka feltételeinek állandó javításához. Az üdvözlésre Kádár János válaszolt, kiemelte, hogy a párt és a kormány nagyra értékeli az értelmiség szerepét a szocialista építőmunkában. Hangsúlyozta, hogy á szocialista társadalom messzemenően biztosítja a tudományos búvárkodás, kísérletezés szabadságát, a tudományos élet fejlődését. Ugyanakkor a társadalmi haladás fontos feltétele, hogy a tudomány munkásai új és új szellemi kincsekkel segítsék a nép élet- színvonalának emelését, az emberi élet szebbé, boldogabbá tételét. Megállás „műsoron kívül64 Termelőszövetkezeti közgyűlésen Kádár János érdeklődött a szövetkezet munkájáról, eredményeiről. A közvetlen, szívélyes hangulatú beszélgetéssel gyorsan teltek a percek, ám hamarosan indulni kellett. Kádár elvtárs sok sikert, eredményes munkát kívánva búcsúzott a kiszomboriaktól és folytatta útját a hagymatermesztés hazájába. A makói városi-járási párt- bizottság székházánál Szőnyi Ferenc, a pártbizottság titkára, dr. Forgó István, járási tanácselnök, Földházi Imre, a városi tanács v. b. elnöke és Haimágyi Ivánné, Csöngrád megye országgyűlési képviselője tolmácsolta a helybeliek < köszönetét, hogy Kádár János felkereste városukat A párt- bizottságon néhány percet időztek a vendégek, majd a Lenin Termelőszövetkezet elnökének invitálására átmentek a művelődési házba, ahol röviddel 9 óra után elkezdődött a szövetkezet életének nagy eseménye, a zárszámadó közgyűlés. A művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt, s a megjelentek hosszantartó, lelkes tapssal fogadták az elnökségben helyet foglaló kedves vendégeket. A közgyűlést Molnár László, a termelőszövetkezet párttit- kara nyitotta meg, majd a napirend első pontjaként az új tagok felvételére került sor. A csaknem 13 000 holdon gazdálkodó szövetkezetbe ezúttal 78-an — többségükben fiatalok — kérték felvételüket, amit a közgyűlés meg is szavazott. Borbás József, a termelőszövetkezet elnöke számolt be ezután a közös gazdaság elmúlt esztendei tevékenységérői. Szólt a növekvő termésátlagokról, a szépen gyarapodó gépparkról, az állattenyésztés sikereiről, de feltárta a meglevő hibákat, nehézségeket Számokkal, adatokkal bőven teletűzdelt beszámolójából kitűnt, hogy a Lenin Tsz tagsága sikeres esztendőt hagyott maga mögött 1963-ban. A tervezett 40 millió helyett 43 millió forinton felüli bevételt könyvelhettek el. A bevételekből bőven jutott új gépek vásárlására, beruházásokra Is. Az erre fordított összeg meghaladta az ötmillió forintot A múlt évi eredmények alapján 62 forintot fizetnek egy munkaegységre a szövetkezet 2060 tagjának. A beszámolót eleven vita követte, amelyben a tsz férfi és nődolgozói egyaránt részt vettek. A felszólalók között volt növénytermesztő és állat- gondozó, üzemegységvezető, fogatos és brigádvezető, dicsérték a vezetőséget, de jó- néhány bíráló szó, kritikai észrevétel és hasznos javaslat is elhangzott. Sürgették az istálló-problémák megoldását, indítványozták, hogy most már minden rendelkezésre álló lehetőséget használjanak ld a gépesítés meggyorsítására, az öntözött területek növelésére A tsz-tagok különösen Igaz István felszólalását hallgatták nagy figyelemmel. A rákosi üzemegységben dolgozó gazda ugyanis arról számolt be, hogy jómaga és tár- ' sai mennyit birkóztak saját bizalmatlanságukkal, kishitű- gették” a közöst, végül is tapasztalataik rávezették' őket a közös gazdálkodás útjára. Először három kis tsz-ben „ízlelgették” a közöst, végülís tavaly csatlakoztak a jóval nagyobb lehetőségekkel rendelkező Lenin Tsz-hez, hogy kipróbálják az igazi' nagyüzemi gazdálkodást. Itt azután gyorsan megtalálták helyüket és számításukat is, hiszen munkaegységük értéke a korábbihoz képest egy esztendő alatt kereken 32 forinttal nőtt. Csöngrád megyei tartózkodásának utolsó napján, szombaton Kádár János Csongrád- ra és Szentesre, látogatott. Útközben „műsoron kívül” megállt Kisteleken, ahol az útr vonal mentén sok százan várakoztak, hogy ha csak néhány percre is, találkozhassanak vele. A községi tanácsháza előtt Török Jpzsef, a járási pártbizottság első titkára és Farkas István, a járási tanács vb-elnöke,, Mikula Kálmán községi párttitkár, Szabó József vb-elnök és Busa Vilmos, a kisteleki Felszabadulás Termelőszövetkezet elnöke fogadta a vendégeket. Kónya Mihály és Borsos im- réné tsz-tagok ajándékkosárral kedveskedtek Kádár Jánosnak. ;■ A vendégek rövid időre ba- mentek a tanácsházára is. Itt Kádár János elmondotta, hogy Csöngrád megyei látogatása és találkozása az üzemi munkásokkal, termelőszövetkezeti parasztokkal és értelmiségiekkel, sok hasznos, értékes tapasztalatot nyújtottak a vezetés munkájához. Bár a néhány napos körút programja természetszerűen zsúfolt volt, mégsem volt fá- rasztó — Mindig öröm és jóleső érzés Olyan emberekkel találkozni, akikkel közösek céljaink, terveink, egy ügyért munkálkodunk, egy úton' járunk. Őrizzük meg ezt az-egyetértést, őszinteséget,. nyíltságot, összetartást, amely országunk mai légkörét jellemzi és legfőbb záloga további előrehaladásunknak — mondotta többek között. Csöngrád városában, a Marx téren a művelődési ház élőtt Kurucz Márton, a- szentesi járási pártbizottság első titkára. Gőg Mihály, a csongrádi városi pártbizottság titkára, dr. Varga József, a városi tanács vb-elnöke fogadta a vendégeket. Kádár János a művelődési. ház tanácstermében találkozott a párt és tanács végrehajtó bizottság tagjaival, a helyi üzemek, szövetkezetek vezetőivel. Gőg Mihály beszámolt a város iparának, mezőgazdaságának munkájáról. Elmondta, hogy a lakosság elsősorban a mezőgazdasággá! foglalkozik, a parasztság hét termelőszövetkezetben dolgozik. A termelőszövetkezetek nagy tervek megvalósításán fáradoznak. Többek között elhatározták, hogy több mint -ezer hold szőlőt és csaknem 400 hold gyümölcsöst felújítanak. Az év végéig 240 hold új szőlőt és 150 hold gyümölcsöst telepítenek. A városnak a felszabadulás előtt alig volt ipara, tavaly azonban a. csongrádi üzemek már mintegy 230 millió forint értékű árut adtak az országnak. A vidék iparosításának programjában Csöngrád is helyet kapott, a tervekben új csongrádi üzem létesítése is szerepéi, ami annál is indokoltabb, mert a foglalkoztatottság lényeges javulása ellenére több mint ezer olyan csongrádi nőt tartanak nyilván, aki lakóhelyén szeretne elhelyezkedni. Jayul a város kulturális ellátottsága és jelentős összegéit? jutnak közművesítésre is, az idén hozzáfognak a város csatornázásához és vízvezetékrendszerének kiépítéséhez. Több hozzászólás után Kádár János mondott, beszédet. si tanács vb-elnöke és Nagy György, a városi tanács vb- elnöke köszöntötte Kádár Jánost. Ezután a tanácsháza nagytermében baráti találkozóra került sor, amelyen részt vettek a járás termelőszövetkezeteinek vezetői, párttitkárai, a járási pártbizottság és tanács vezetői, községi párttitkárok, aktivisták. Kurucz Márton részletesen tájékoztatta a párt első titkárát a szentesi járás termelőszövetkezeteinek elmúlt évi eredményeiről, iparának fejlődéséről, ismertette azokat a fogyatékosságokat, nehézségeket, amelyek a gyorsabb ütemű fejlődést hátráltatják. A beszámoló után a találkozó részvevői ismertették szűkebb hazájuk, termelőszövetkezetük, gazdaságuk gondjait, terveit, sikereit. Az elhangzottakra válaszolva Kádár János szívből jövő köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, az Őszinte hangú, sikereket és bosszúságokat, eredményeket és problémákat egyformán felölelő tájékoztatásért. Hangsúlyozta, hogy a megyében tett körút során mindenütt azt tapasztalta: a szorgalmas munka, az összefogás eredményeként jobb, boldogabb és teljesebb lett az élet. Hozzáfűzte azonban, hogy megelégedettségre semmi okunk sincs, mert az igények" szinte napról napfa rímnek. A párt-, gazdasági és állami vezetők- ! nek egyaránt le^őbb kötelességük, hogy az igények mielőbbi kielégítéséért munkálkodjanak. Ebben a munkában természetesen az oroszlánrészt a kommunistáknak kell vállalniuk, a megtisztelő kötelezettségnek minden bteony- nval eleget is tesznek, ha a nép széles rétegeinek egyetértésével. támogatásával végzik munkájukat. A csaknem három órás közvetlen hangú beszélgetés után rövid séta következett Szentes főterén, majd a vendégek a Fegyveres Erők Klubjában ebédeltek meg. Bűcsá itatás a szentesi pályaudvaron A Csöngrád megyei háromnapos program ezzel véget ért. Elutazáskor a szentesi pályaudvaron több mint félezren gyűltek össze a vendégek búcsúztatására. Ott voltak a megye, a járás, a város vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Az indulásra kész vonat mellett rögtönzött gyűlésen Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára vett búcsút Kádár Jánostól, aki meleg hangon köszönte meg a szíves vendéglátást, A búcsúztatás ' részvevői ázzál váltak el a párt első titkárától: „A mielőbbi viszontlátásra, Kádár elvtársi’.’ Kádár János, Komócsin Zoltán és Pullai Árpád szombaton a kora esti órákban visszaérkezett Budapestre. Harminckétezer forintos átiagfövedelem Kormányunk a jövőben is az eddigi vonalat követi Kádár elvtárs felszólalása Számot adtak a közgyűlésen munkájukról a kis Lenin Tsz plrosnyakkendős úttörőgaz- dái is. Murvai Éva elnökpaj- tás szabatos ismertetőben tájékoztatta a részvevőket a háromholdas „közösgazdaság” eredményeiről. A tíz-tizennégy éves gyerekek az elmúlt nyáron saját földjükből „kihozott”, keresetükből táboroztak, sőt, a közös bevételből kétezer forint jutott az úttörőcsapat tér- futására is. A Közgyűlésen felszólalt Kádár János is. Keresetlen szavakkal mondott köszönetét a tsz tagságának, Makó város társadalma képviselőinek a szíves fogadtatásért, s tolmácsolta a Központi Bizottság s u kormány üdvözletét, jókívánságait. Beszédében foglalkozott hazánk gazdasági életé| vei, s beszélt a Magyar Nép- ' köztársaság nemzetközi tekin- j ! télyének erősödéséről. ! Hosszan zúgott a taps a < párt első titkárának szavai! után. Ezután elfogadták a ] zárszámadást, majd Molnár ] László párttitkár zárta be a < jól sikerült közgyűlést. Kádár í János a makói Vadász-étté- J remben együtt ebédelt a termelőszövetkezet tagjaival és ; pohárköszöntőt mondott. Délután Szegeden a megyei J tanács épületében pártaktíva- > értekezletet tartottak, ame- j lyen Kádár János a megye j pártmunkásait tájékoztatta az j időszerű hazai és nemzetközi < kérdésekről. Este a Tisza Szálló nagy-! termé'i''- • megyei pártbizottság és i Hazafias Népfront i értelmiségi találkozót rende- i Elismeréssel szólt Csöngrád" megyének az elmúlt években elért fejlődéséről és hangsúlyozta: ezek az eredmények is alátámasztják annak az elhatározottságnak a helyességét, hogy a párt és a kormány a jövőben is az eddigi irányvonalat követi politikájában. A csongrádiak kérésére, hogy mielőbb ismét Szakítson időt személyes találkozásra, — ... már betűkkel ismerkedtünk, számolni tanultunk, közben óvodás szokás szerint, elaludtunk az iskola-, padban... — Zsuzsi elérzé- kenyülve áll szemben a katedrával, ahol kivételesen nem a tanító néni ül, hanem Teri, Gizi, Marika és Ibi néni, a két közeli óvoda óvónői, akikkel néhány hónappal ezelőtt kézenfogva léptek be a Bánki Donát utcai iskola kapuján. Gyerekesen hangsúlyozva hadarja a mondatokat, s örül, hogy sírás nélkül fejezheti be: — Kérjük, hallgassanak meg minket... A osztályban ülő gyerekeknek szóló pusziktól rú- zsos lesz Zsuzbi képe. Ahelyett, hogy jót nevetnének ezen, kisfiúk és kislányok, Lacik és Jutkák izgatottan lesik a tanító néni szavait, mozdulatait. — Most bemutatjuk az óvó néniknek, hogy mit tanultunk szeptember óta az iskolában. Meddig tudunk számolni, Laci? — Húszig. , ’ ' "íi: el a sz&mokdt látogatásra, a párt első titkára mosolyogva mondta: — Egy úton járunk, s akik azonos irányba haladnak, előbb vagy utóbb feltétlenül ismét találkoznak. A vendégek ezután Szentesre mentek, ahol a járási tanács épülete előtt Kurucz Márton, a járási pártbizottság első titkára, Hajnal Mihály, a városi pártbizottság első titkára, Csorba György, a járáA Mohács alatti „élő” és „holt” vizeken halászó emberek páratlan fogási eredményt értek el a múlt évben, Á Petőfi r Halászati Szövetkezet nagyhálós brigádjának tagjai átlagosan " 5442 kilogramm zsákmányra tettek szert, ami 246 kilóval több az előző’évinél és felülmúlja minden eddigi eredményüket. Az egy halászra jutó évi zsákmány országosan csak 2000—3Ö00 kilogramm között van. A mohácsi halászok, akik ily módon saját testsúlyuk csáknem százszorosának megfelelő halat. fogták ki a Dunából, jóval túlteljesítették az 1963. évi tervüket. Az előirányzott hétszáz mázsa helyett összesen 820 mázsa hal került a hálóikba. Kétségtelen, hogy a szerencse is segítette a szövetkezet tagjait, de emellett alaposan megdolgoztak a hatalmas zsákmányért. A halászok átlagosan 2600 órát töltöttek munkával a vízen és gyakran előfordult, hogy másfél-két napig egyfolytában járták a Dunát. A Petőfi Halászati Szövetkezet a napokban tartotta az 1963. évi zárszámadását. A tegok elégedetten i vették tudo- níásul Köpeti Mihály • elnök bejelentését, hogy — a közös vágyoh jelentős mértékű-gyarapodása mellett — mifiden munkaegységre 60 forint 74 fillér jutott. A mohácsi halászok átlagos évi jövedelme meghaladja a 32 000 forintot. A közgyűlésen megjutalmazták a .legidősebb . mohácsi halászt, a 73 éves Gáspár Lajost, aki magas kora és nyugdíja ellenére még most is részt vesz a szövetkezet tagjainak munkájában. A kis szerszámokkal* dolgozó öreg halász egymaga.-több mint tíz mázsa halat fogott1 még a múlt évben is. — A MÁV Pécsi Igazgatósága ebben az évben az irányítása latt álló területen 241 millió forintot fordít felújításokra. Csupán a gépi berendezések korszerűsítésére 52 milliót fordítanak. VNft»vvvriA<vvw>vwwvvyvvw>e^vv* Óvónők az iskolában — Folytátja Jancsi. — Páratlan számokat só- róljá el Laci. — Párosokat elmondja Gabi. — Tíztől Évi folytatja. — Ki Írja fel nekem a táblára a római tízest? Minden kérdés után kezek emelkednek a magasba. Az elevenebb fiúk a pádból kilépve jelentkeznek. Közös megállapodás szerint azonban csak azok felelhetnek, akik szépen, fegyelmezetten ülnek a helyükön. így Évinek jut a feladat, majd Zoli siet a táblához, hogy felírja a római tizenkilencet. Fejszámolásban sem ketl szégyent vallani az I/a osztállyal. A feleletek épp oly gyorsan peregnek, mint a kérdések. — Kettő meg kettő, hat meg kettő, öt meg négy.., • Igaz, néha még le kell nézni a pad síéi « hSotlyk, mutató, középső, gyűrűs és- kisujjak a számtani feladatok megoldásának legnehezebb perceiben is segítenek — Csap, ács, csa-csi, kalács, csepp, rács, ko-csi, kaláccsal ... — zúgja az osztály és kitűnően sikerül az- olvasási játék is: egy mondatot Hangosan olvasnak egyet némán, majd újra hangosan. S amikor a mondatokról beszélni kell egy kissé kontárkodnak is, mert a mondat részeit majd csak a második osztályban fogják tanulni. Laci mondja meg, melyik az elsősök legkedvesebb éneke. El is kezdi és mindnyájan rázendítenek: Hívogat az iskola, kapuját kitárja Kispajtásom gyere hát, megyünk iskolába. Olvasunk és számolunk, vidám tréfa járja, Kispajtásom gyere hát, megyünk iskolába... Most már csak írás és betükirakási tudományukat kell megmutatni az óvó néniknek. Laura gyöngybelű- ket rajzói a táblára, s ha lehet még szebben ír bálkezével Emiiké. Ériká és Zsuzsi is olyan igyekezettel .kerekük a betűket, hogy csak szépre sikerülhetnek a szavak. Az óvó nénik néha összedugják fejüket a katedrán, súgnak egymásnak, — nekik szabad —, néha gyanúsan sokáig nézik a cipőjük orrát, azután meg úgy tesznek, mintha náthásak volnának. Még az a szerencse, hogy a kis szeleverdi Laci mondja az utolsó búcsúszavakat: ■ — Eltesszük az óvó néniket emlékbe! Erre azután hahota tör ki az osztályban, még Laci is nevet, s mielőtt a szégyenkezésre gondolhatna, őt is megcsókolják az óvó nénik.. És mindenkit: Gabit, Ferit, Ágit, Pistát, Jutkát, Évii. a céivitelő, okos kis éls ,i- lyosokat v