Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
1964. FEBRUAR 5. MS7MP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAWACS LAPJA Szezon elő tt cl keltei&lwjr A pécsi csibekeltető 1964- es évre mintegy 3 millió 700 ezer csibe keltetését tervezi, melyből eddig 80 ezret szállítottak el. bár a kelte- tési szezon csak márciusban kezdődik^ Február végén .0 000 darabot fognak keltetni. Képünkön a naposcsibéket kvarclámpa alá rakják rövid ideig, utána szállítják őket a termelőszövetkezetekbe. YX1. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 29. SZÁM ÉRDEKVÉDELEM I ' rdekvédelem? A fogalom mögött legtöbben az egyeztető bizottsági ülések komoly tanácskozásait, egy-egy „rámenős” szakszervezeti bizalmit sejtenek, aki nem rest a dolgozók ügyében szaladgálni, ha úgy tetszik: harcolni. Valóban, ez érdek- védelem. De ez mindemellett az érdekvédelemnek csupán egyik oldala. Fontosságát nem szabad lebecsülni, mert annak ellenére, hogy jobbára kisebb és egyedi, kevés embert érintő ügyekben kell intézkedni, egyeztetni, talpalni, vagy éppen veszekedni, hatásaikat mérve ezek a kis ügyek a kedvező megoldásuk esetén sok embert nyugtatnak meg, érezhetően befolyásolják a nagyobb kollektívák hangulatát is. Hol keressük az érdekvédelem másik oldalát? A példát a lehető legfrissebben az élet szolgáltatta. A napokban készítette el az ügyészség a vádiratot Kovács László, a Pécsi Vasas KTSZ műszaki vezetője és Tóth Zoltán, a ktsz I-es telepe vezetőjének bűnügyében. Ügyük tipikusan társ. tul.-os ügy, ahogyan ezt az ügyintézői nyelvhasználattal mondják. A vádlottak összesen 178 613 forint kárt okoztak fontos alapanyagokkal való felelőtlen gazdálkodásukkal, azok szabálytalan kezelésével, és egyéb törvénybe ütköző cselekményeikkel. Az ügy most már természetesen a bíróságra tartozik. Ott kell hivatalosan, a törvények szerint pontot tenni a végére. De a kirótt büntetéssel együtt az okozott kár megtérítéséért már sem a bíróság, sem más hivatalos szervek nem tudnak tenni. A szabálytalanul felhasznált gázolajjal együtt. Ezeknek legfeljebb a pénzben megállapított áruk, de nem az értékük térülhet meg. Hozzáértő ember számára bizonyára nem lenne nehéz feladat pontosan kiszámítani, hogy az előbbi példában szereplő kár mit jelent egy-egy dolgozó szempontjából. Mert az nem lehet vitás, hogy az ilyen és hasonló károk nemcsak az adott üzem gazdálkodásában, vagy a népgazdaság egészének szintjén kerülnek leírásra, hanem a fizetési kartonokon is, ha ezt nem is mutatják ki a bérelszámolási cédulák és a fizetési borítékok. Ám ennek ellenére tényei gesen mégis csökkentik az ilyen károk, ha néha eléggé bonyolult áttételeken keresztül is, a fizetési borítékok tartalmát. Sokszor megfogalmaztuk •nár, hogy mindenféle élet- zínvonalemelés — jelentkezzen az árcsökkentésként, béremelésként, vagy a szolgáltatások, a szociális ellátás gya- apításaként —, egyedül és kizárólagosan a népgazdaság teherbíró képességének a függvénye A népgazdaság teherbíró képessége pedig nem az emberek óhajaitól, határozataitól, hanem mindenekelőtt a végzett munkától függ. És ezt a teherbíró képességet gyengítik a Kovács—Tóth-féle anyagherdálások, és az ennél kisebb — de megelőzhető károk. Olyan kisebb károkozások, amelyekre nyugodt szívvel mondjuk ki: ugyan, ilyen kicsiség, szóra sem érdemes, szinte úton-útfélen kerül mindnyájunk szeme elé. Az anyagpazarlást, a hanyagságból keletkező kisebb károkat, a szervezetlenségből adódó munkakieséseket, azokat a „kis ügyeket”, amikért még nem jár fegyelmi, könnyű „nagyvonalúan” elintézni azzal, hogy „előfordul ilyesmi jobb helyen is”, és napirendre térni felettük. De próbáljunk csak meg egyszer utánaszámolni: ezeken a csatornákon hány milliónyi érték folyik el a semmibe minden haszon nélkül, a népgazdaság kárára és mindenki kárára, aki fizetési borítékban veszi át munkája bérét? És itt előtolakszik a kérdés: vajon nem a legközvetlenebbül az érdekvédelem fogalmához tartozik az ilyen érdekeinkkel szembenálló cselekmények ellen fellépni? A fellépésen természetesen nem kizárólag adminisztratív intézkedéseket kell érteni. Sóikkal inkább a már-már meggyökeresedő és a károkat okozó cselekményeket tápláló nézetek elleni szívós munkától várhatjuk a változást. S okszor és sokfelé hallani, legtöbbször idősebb mun kások megjegyzéseit arról, hogy valamikor, a tőkés rendszer idején, milyen aprólékos gonddal kellett még a félfilléres értékekre is vigyázni. Persze mi nem vagyunk tőkések — igaz. De vajon ez azt jelenti-e, hogy nekünk nem érdekünk saját tulajdonunk védelme? Vagy pedig azt, hogy a saját tulajdonunkat százszorta gondosabban kell óvnunk — a magunk hasznára, a magunk érdekében? Nem szójáték tehát, tényekkel bizonyítható, hogy a pazarlás, a közös, a népi vagyon hanyag kezelése, a károkozás elleni harc a munkásérdekek igazi védelmét jelenti. A közös érdekek — és a közösön belül az egyéni érdekek védelme pedig, nem egyes, arra kiválasztott emberek feladata, hanem valamennyi becsületes emberé. Tőlük várhatjuk és várjuk, hogy az élet minden területén fellépjenek azok ellen, akik még nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy a népi vagyon sem kicsinyben, sem nagyban nem lehet csákiszalmája. Knrucz Pál AZ ECHO 2. PÉCS FELETT Tegnap esrbe 17 óra 56 perckor nem mindennapos jelenségnek lehettek szemtanúi Pécs lakói — azidk, akik ezekben a perceikben éppen az utcáin tartózkodtok. A naplementét követő, rendkívül szép és bársonyosan kék égbolton már ki gyulladt az estha jnal-csdl lag, és ennek szomszédságában megjelent egy — vele csaknem azonos nagyságúnak tűnő — viszonylag gyorsan mozgó test. Az égbolt térképén a mozgó mesterséges bolygó az esthajnal-cshllag közvetlen közelében haladt el. A jelenséget a Kossuth Lajos utca Széchenyi tér felőli végéről — a nagy csemege- bolit elől — néztek végig. A járókelők kíváncsijain kémlelték az égboltot — követve te- kintettekkeü a mesterséges bolygó útját, amely elhaladt aiz estha jnal-csillag közelében és folytatta útját dél felől a Széchenyi tér északnyugati sarka felé. Mintegy nyolc percig figyelhették meg Pécs felett a mesterséges boliygót és azonnal megindultak a találgatások. A lakosság rendkívül jó tájékozottságát bizonyítja, hogy a legtöbben eltalálták a mesterséges bolygó kilétét: Echo 2 a neve és az Ameriloai Egyesült Államokban lőtték fel tíz nappal ezelőtt. Az Echo 2 az első lépés a kozmikus együttműködés útján a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. A ballon mesterséges hold átmérője harminc méter, rendkívül fényes, 1-es nagyságrendű csillagként észlelhetjük, — szabad szemmel is ezért látható. Az Echo 2 segítségével, kísérleteinek eredményeképpen kívánják megoldani a két ország közötti rendszeres televízió műsorcse- rét. Különben az eümúlt hetekben ismét megélénkült az űrkutatás. Az Echo 2 jelentőségét is messze felülmúlja az a kozmikus rendszer, amit január 30-án lőttek fel a Szovjetunióban és egyetlen hordozórakéta segítségével két szputnyikot juttattak két különböző pályára. Baranyában 1448 lakást építenek 1964-ben 279 brigád versenyez a szocialista címért — Ülést tartott az Építőmunkások Szakszervezetének megyei választmánya Az Építők Szakszervezeté- tette termelési tervét az élnék megyei választmánya ked den ülést tartott, amelyen részt vett Szalontai Lajos elvtárs, az Építők Szakszervezetének országos titkára is, valamint az SZMT képviseletében Hosszú Lajos elvtárs. A választmányi ülés előtt Kiss József megyei titkár számolt be a múlt évi munkáról és az idei esztendő feladatairól. A titkári beszámolóból igen sok mindent megtudhattunk az építőmunkások tevékenységéről, az egyes építőipari vállalatok tervteljesítéséről és idei tervfeladatairól. Tavaly, — mindenki előtt közismert tényezők miatt az építőipar nagy nehézségekkel küzdött, amelynek eredménye az lett, hogy a betervezett építkezéseket nem tudták elkészíteni, általában száz százalék alatt maradt a teljesítés. A kivitelező ipar 94,1 százalékra, az építőanyagipar pedig 96,9 százalékra teljesímúlt esztendőben. Persze, e tervteljesítésnek még így is van szépséghibája, rengeteg túlórát, — mintegy hatezer órát —, s több munkaszüneti napot is felhasználtak a termelő tevékenységre. Leggyengébben a komlói építők zárták a múlt évet, mivel ők csak 82,8 százalékos eredményt értek el. Az építkezéseken élénk munkaverseny bontakozott ki az elmúlt évek során. Évről évre több brigád versenyez a szocialista brigád címért, sőt, egyes építésvezetőségek is „harcba indultak” a szocialista cím elnyeréséért. 1962-ben 260 brigád küzdött a szocialista brigád címért, tavaly már 279 brigád kapcsolódott be a versenybe 3 778 fővel, s közülük 104 brigád el is nyerte a megtisztelő címet. Kitűnt a beszámolóból az is, hogy a négy építőipari vállalatnál összesen öt építésvezeFo»adás a szovjet nagykövetségen G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete kedden este fogadást adott a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság tárgyalásai alkalmából. A fogadáson részt vett a magyar kormánybizottság vezetője Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el- sökhelyettese, a szovjet kormánybizottság vezetője M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, ott voltak a kormánybizottságok tagjai és szakértői. Részt vett a fogadáson Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és a kormány több tagja A fogadás meleg baráti légkörben folyt le. Otvenen látogatják a pécsi Uttörőház háztartási szakkörét, ahol a főzéssel s egyéb háztartási munkákkal ismerkednek a lányok. Magi Andrásné tanárnő vezetésével, irányításival fedelesebbnél ízletesebb ebédeket főznek az úttörőlányok. — Szokolai fel«.— tőség tűzte ki célul a szocialista cím megszerzését. A titkári beszámoló részletesen foglalkozott a múlt évi nehézségekkel, a munkaszervezés és a munkafegyelem kérdéseivel. Felhívták a szak- szervezeti vezetők figyelmét, hogy a jövőben hatékonyabb segítséget nyújtsanak a szakmai vezetőknek, fokozottan ellenőrizzék a tnunkanor- mákat, kísérjék figyelemmel a százalékos tervteljesítést és gondoskodjanak a gyakori bérkiegészítés megszüntetéséről, de ugyanakkor tevékenyen hassanak oda, hogy a műszaki szervezés és egyéb munkafeltételek biztosítva legyenek az építkezéseken. A beszámolóból kitűnt, hogy a kivitelező ipar közel nyolcezer dolgozója közül csak 1495 embert kellett fagyszabadságra elküldeni, vagyis több mint öt ezren a téli időszakban is dolgoztak. A vállalatok komoly erőfeszítéseket tettek, hogy minél több munkahelyen elvégezzék a téliesí- tést és munkát biztosítsanak az építőknek. A téli felkészülésről alapos részletességgel tájékoztatták a választmány tagjait. A szak- szervezeti szervek bírálták némely építőipari vállalatot, hogy a téliesítés során nem gondoskodtak megfelelő szociális ellátásról; például melegedőről, étkezdéről és így tovább. Az idei esztendő lakásépítési programjáról szólva a beszámolóban pontos adatokat soroltak fel. Baranya megyében a két nagy építőipari vállalatnak összesen 2406 lakást kell építenie, ebből az 1964-es esztendőben 1448 lakást át is kell adni, míg S68-at úgy kell elkezdeni, hogy a következő esztendőben befejezzék. ] Természetesen a lakásépítkezések mellett tovább kell foly- \ tatni az ipari beruházások ki- | vitelezését, többek között az i egyetemi klinika építését, a j Hőerőmű bővítését, a Kokszművek, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Pécsi Tejüzem, a Komlói Kórház, a Harkányi Kórház, az István-akna és a zobáki bányaüzem további építkezéseit
