Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-04 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 28. SZÁM ^ ílj termékek a Pécsi Porcetáagyárban Tömör testű „szigetelőcsaládot'* uyártanak An«ol szabványú szigetelők — 40 új dísztárgy — Export a nugyar—szovjet kooperációs vona hoz — Lesz-e eiég gáz a kemencékben? Ha a baranyai ipari üzemek 1964. évi terveit külön-külön könyvekbe vagy füzetekbe köt nék, sokan érdeklődve lapoznának ezekben a kiadványok ban. Legtöbb helyen az ipari termelés növekedéséről, a termékválaszték bővüléséről, nagyarányú műszaki fejlesztésiről árulkodnának a sorok, melyek végeredményben az iparcikkek bőségéről adnak számot. Lapozzunk most rövid időre a Pécsi Porcelángyár könyvecskéiébe, vajon ebben az évben milyen termálén kilátásaik vannak? ... Mindjárt az első oldalon a várható eredményekről olvashatunk. A gyár dolgozói 1961-ben szeretnék kifejleszReflektorfényben Talán soha nem figyelték * úgy egymást a falvak lakói, mint mostanában. Mindenkit érdekel, mennyit fizetnek a szomszéd községben, mindenki összehasonlít és ítéletet mond a jó vagy rossz munkáról. Ha például azt olvassa az újságban, hogy Pa- tapoklosiban 11018 forint az egy dolgozó tagra eső átlag- jövedelem, talán eszébe jut az is, hogy ebből a községből jelentették először az őszön, hogy készek a vetéssel. Ez a kettő összefügg. A szorgalom, a hozzáértés hozta fel a jók közé ezt a termelőszövetkezetet. A szigetváriak jó eredménye is feltűnő: közel 15 000 forint az egy tagra eső átlag- jövedelem, de szép eredményt értek el a teklafaluiak is, akiknél 12 848 forint évi átlagjövedelem esik egy-egy dolgozó tagra. Teklafalutól nem messze van Drávafok, Szigetvártól Hóból..; Szóval /áriáinak az emberek. Ha itt lehetett, miért nem lehetett a közvetlen közelében lévő, hasonló adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetekben jó eredményt elérni? Ha az okot keresik, akkor 'agy a vezetésben vagy a tagok rossz munkájában talállak meg. És az okokat meg kell találni. Enélkül nem lehel jó eredményt elérni. Az egyik igen jól osztó termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén az elnöklő pártitkár noszogatta az embereket: „Szóljanak hozzá, mondák el a véleményüket”. A tagok nem szóltak, legalábbis hangosan nem. Az egyik mellettem ülő ember azt mondta: Mit szónokoljunk, mindennél szebben beszél helyettünk a pénz, a jövedelem”. Igaza volt ennek az embernek? klem. Igaz, hogy szép eredményt értek el, talán a legszebbet a megyében, de a pénz az nem minden. A termelőszövetkezet az övék, joguk, sőt kötelességük, hogy beleszóljanak az ügyeibe, hogy ó tanácsaikkal, bírálataikkal egítsék a vezetőséget, a közös gazdaság fejlődését. Azt mondják az a jó vezető, akivel év végén minden ag kibékül, akivel zárszámadáskor mindenki mosolyogva koccint. Ebben a mondásban an valami olyan: minden jó, ha a vége jó. De, ha valaminek vége van, akkor egyúttal valami el is kezdődik és nem lehet mindegy senkinek sem, hogy milyen a kezdet, nert a rajttól is sok minden ügghet. Ezért van szükség a 'rég lezárásánál az építő bírálatra, javaslatra, hogy a ■mcdet is jó legyen. És ezek a javaslatok, bírá- atok éppen a jól osztó, jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben hiányoznak. Pedig ■tt is szükség van rájuk. Meg- nentenek az elbizakodottságtól, jobb munkára, még többre ösztönöznek. A gyengén osztó tsz-ekben lesz vita, mert a minden jó, ha a vége jó, itt nem sikerült. De hiba, ha csak ezért lesz vita. Hiba, ha csak a múltról beszélnek. Persze helyes, ha levonják az elmúlt év tapasztalataiból a megfelelő következtetéseket, de csak ez, nem elég. Nemcsak a vezetőknek, de a tagoknak is gondolkodniok kell azon, hogyan lehetne a bajból kilá- bolni. Az sem lenne rossz, ha elhívnának néhány vezetőt, tagot olyan szomszédos tsz- ből, ahol az előző év gyengén sikerült, most meg feljöttek. Elmondhatnák ezek az emberek: mit tettek ők a több jövedelemért. A zárszámadás reflektor — hallottam egy idős paraszt- embertől. Mindenre világosságot derít. A jóra is, a rosszra is. Minden zugba bevilágít, feléleszti az emberek érzelmeit, gondolkodásra bírja őket. Sok igazság van ebben. Persze a reflektort is kezelni kell, mert enélkül összevissza világit. Az pedig nem mindegy, hogy mikor, mire irányítjuk a fényt. Ezt nagyon jól tudják például a színházi világosítók, a rendezők, akik fénnyel ki tudnak emelni egy-egy hőst, de le is tudnak sújtani rá. Használni kell ezt a reflektort most a zárszámadások idején is. Úgy használni, hogy mindig a leglényegesebb prob lémákat világítsa meg.- - Az előrevivő problémákat. Azt az utat, amelyet követni kell, amely a több jövedelemhez, a nagyobb eredményekhez vezet. Witákra, hasznos, előrevivő ” vitákra van szükség ezeken a zárszámadó közgyűléseken. És ezekben a vitákban, a meggyőzésben — mert mi tagadás, az eredmények ellenére is, minden évben újból és újból meg kell győzni a parasztembert lépésének helyességéről — nagy szerep vár a kommunista tsz-tagok- ra. Fel kell készülniük rá, kezdeményezőknek kell lenniük a bírálatban is, a hibák kijavításának módozataiban is. A tsz-parasztok most a zárszámadásokra figyelnek- A zárszámadó közgyűlésekre: a rosszakra is, a jókra is. Mindegyiktől várnak valamit. A rossztól azt, hogy megjavuljon, a jótól azt, hogy még jobb legyen. Nem csalódhatnak, meg kell hogy kap ják minden kimondott és ki nem mondott kérdésükre a választ. Hogy ezek a válaszok milyen kielégítőek lesznek, az függ a tsz kommunistáitól is. Függ attól is, hogyan készülnek fel a tsz kommunistái a zárszámadó közgyűlést megelőző párttaggyűlésen a válaszadásra. Szalai János Közlemény A. Rankovics magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 31-én baráti látogatásra Budapestre érkezett Alekszandar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnö- ke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Ivan Gosnjak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népvédelmi minisztere, Gyúró Pu- car, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Jovan Veszelinov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja és Dobrivoje Vidics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja. Jugoszláv vendégeinket budapesti tartózkodásuk idején a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Ivan Gosnjak népvédelmi miniszter látogatást tett Czi- nege Lajos honvédelmi miniszternél, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága póttagjánál. A jugoszláv vendégek és a magyar vendéglátók között több ízben elvtársi, baráti eszmecserére került sor. Az eszmecseréken részt vett magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárit, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. Jugoszláv részről jelen volt Alekszandar Rankovics, Iván Gosnjak, Gyúró Pucar, Jovan Veszelinov és Dobrivoje Vidics elvtárs. Plenáris ülés Budapesten Megalakult a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság A magyar és a szovjet kormánybizottság, továbbá szakértők részvételével hétfőn a parlament épületében tartotta alakuló plenáris ülését a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság. A magyar kormánybizottságot Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese vezeti. A bizottság tagjai: Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Szita János, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. A szovjet kormánybizottság vezetője' M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a külföldi gazdasági ügyekkel foglalkozó állami bizottság elnöke. Tagjai: V. D. Lebegyev, a Szovjetunió népgazdasági tanácsának elnökhelyettese, A. V. Korobov, a Szovjetunió Tervhivatalának elnökhelyettese, M. J. Rakovszkij, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő műszeripari és automatizálási állami bizottság elnöke, N. I. Sztrokin, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő mezőgazdasági gépgyártási, autó- és traktor ipari állami bizottság elnöke, N. I. Boriszenko, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő elektrotechnikai állami bizottság elnökhelyettese, N. M. Csuprakov, a Szovjetunió energetikai és villamosítási állami termelési bi- zottságánalk elnökhelyettese és J. A. Nazarov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének gazdasági tanácsosa. SZÁLLÍTJÁK A BETONCSÖVEKET Diáktüntetés New Yorkban Hétfőn több mint ötszázezer Xew York-i diák nem ment iskolába, tiltakozásul a város oktatási intézményeiben folyó aji elkülönítés ellen. Szüleik ugyanakkor „sztrájkőrséget” álltak a faji megkülönböztetést alkalmazó iskolák előtt. Harlemben 268 iskola maradt üresen hétfőn. Ezek a szomorú „gettó-iskola” elnevezést kapták, mert tantermeikben csaknem száz százalékban né1 gerek és Puerto Ricó-iak tanultak. Az iskolák tömeges bojkottálása ezúttal csak egy napig tartott. A bojkott-bizottság vezetői azonban figyelmeztették a városi hatóságokat, hogy ha nem tesznek radikális intézkedéseket az elkülönítés megszüntetésére, újabb, ennél nagyobbszabású és huzamosabb ideig tartó bojkottokat szerveznek^ Az új-mccsekaljai bolgárkerti új szövetkezeti lakóházak környékén most építik a csatornahálózatot. Ehhez szükséges betoncsöveket szállítják az ÉPFU dolgozói. Buzási László és Baráth Gyula naponta 7—8 fuvart végeznek, a Baranya megyei Építőipari Vállalat központi anyagelőkészítő telepéről szállítják a csöveket az építkcz'-'.’ ez. — Szokolai felv. — leni az úgynevezett tömör- testű szigetelőcsaládot, amelyeket vonalépítésrknél, de belső villamosítási munkák- j nál is használnak. j Uj üzemrészük, ahol már teljesen korszerű körülmények között folyik a munka főleg az igényesebb szigetelő* ípuso- kat fogja gyártani, mégpedig ebben az évben mintegy 5 millió forint értékben. A kályhagyártás lényegesen nem változik a múlt évhez képest, ellenben az edén'ké- szítésben két új készletnek is örülhetnek a vásárlók. A kész letek korszerű, ízléses forrná - júak, éppen úgy, mint az a 40 új dísztárgy, amely ebben az évben elhagyja a gyárat. Az exportigények nemhogy csökkentek, hanem növekedtek, valószínű, hogy a pécsieknek kell legyártaniuk a magyar—szovjet koop rá- ciós elektromos távvezetékhez szükséges szigetelőket, mintegy 6000 darabot. A gyárban elhatározták ebben az évben egy mű szak fejlesztési műhely feüáLít'sát* aihol különböző szigetelötipusa- kat kísérleteznének ki. Szó van arról is, hogy a gyártástechnológia-kísérletek pontosabbá és megbízhatóbbá tétele érdekében, a kísérleti üzemrésziben matematikusokat, fizikusokat és vegyészmérnököket kérnék fel a számítások elvégzésére* illetve ilyen szaktudású embereket is alkalmaznak. A vizsgálatok ugyan megfelelnek a világszínvonal! követelményeknek, azonban az eddigi német szabványról áttérnek az angol szabványra, tekintettel arra, hogy a nemrég felszabadult afrikai országokban ezekhez szoktak a helybeliek. Sokszor előfordult a multiban, hogy úgy kezdtek egy-egy szigetelőtípus gyártásához, hogy a technológia még nem volt tökéletesen kidolgozva. Úgy illenék, hogy a nagy- múltú gyár eleget tegyen ebben az évben a többmilliós kül- és belföldi megrendeléseknek és tovább öregbítse a magyar ipar hírnevét. Helyzetük azonban a gázellátás bizonytalanságánál fogva koránt sem könnyű. A gyárban az utóbbi években nagyarányú rekonstrukció készült el az égetési vonalon. Három alagút, négy kályhagyári, egy zsengítő- kemence, de az új üzemrész négy szakaszos kemencéje is nagy mennyiségű gázt igényel. A gázmű ellenben bejelentette, hogy ezt a mennyiséget nem tudja biztosítani. Olyan helyzet állott elő, amikor is a 4 millió köbméteres szükséglettel szemben a gázmű egy negyedévben csak 1 millió 200 ezer köbméter gázt tud biztonságosan ígérni. Az első negyedévben még nem éreztette hatását a gázellátás nehézsége, mert a gyárban javítás alatt áll az I-es számú gázkemence. Ha azonban termelésbe lép, máris hiány lesz gázból. A gázművek „mossa kezeit”, mert a lakosság 50 ezer köbmétert is elfogyaszt naponta és ez meghaladja a kokszmű-gázmű képességeit. Különösen a negyedik negyedév látszik megoldhatatlannak, mert akkor már újból téli gázellátásra, téli igényekre lehet számítani. A gázhiány követkéz'ében a Pécsi Porcelángyár nem tehet mást, mint kéri az Országos Tervhivatalt tervei módosítására. Nemeseik az 1964-es évre, hanem a gyár jövőjére is súlyos hatással lehet a . b? er- vezett” visszaesés. Jó lenne éppen ezért a benzinbontó berendezés felszerelését megsyo • sítani, természetesen, ha erre lehetőség nyílna. Illetékesek most komolyan foglalkoznak a Porcelángyár prob lé”''’ :>n«k megoldásával, rer”',J" ' ■»-. red. Szüts i~..ái I i
