Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

FSBs.tr As m,

WAV*fó

A háromszáz ágyas szanatórium

A röntgenező, vizsgáló orvosi szoba

As első emeleti társalgó

— Szabotál felv. —«

A konyha már üzemel, egyelőre csak a dolgozók részére

(őznek

műsor-szímiáz- MOZI

A MAÖTAÄ RÁDIÓ rtctn STÚDIÓJÁNAK ML few. W-j. esdtörteid mflrtra a ZZM m kftsAphuiiAmoBi

W.ftft: Szerb—horvit nyelvű műsor: Vidám népdalok.

Rádió híradó.

Baranyai dalok, érdekelni fogja hallgatóinkat. n.30: Német nyelvű műsor:

A bosszú. — Hangjáték. (Iám.). Kívánsághangverseny.

II.Mi Napirendem a takarékosság. — Interjú,

ft.Mt Zenéről zenére. Kőiben: . 1. Könyvespolc. ~ Az évkönyvekről. 3. A mai kádermunkáról. S. ..XultúrszomJ",

13.18: Dél-dunántúU híradó.

«•fii Pécsi üzemi kórusok énekelnek.

13.40: Proletárköltészet — ssoela- aiaUsta irodalom. — Palágyi bajos.

18.33: Mősortsntertetéa.

ZOJW: Műsorzárás..

SZÍNHÁZ.

Vemsetl Színház: Don carte*

tdélután 3 órakor). Ady-bérlót. — r.JJell menedékhely <esta 1 órakor). prkel-bérlet.

MOZI:

Park: Minden az embarsteé zaarad (4, 6 és 8 órakor).

Petőfi: Hogyan lettem vezér- igázgató (fél 3, fél T és fél 3 órakor, szélesvásznú).

Kossuth: Hogyan lettem vezér- igazgató (4, 6 és l órakor, szélesvásznú),

'losduth Híradó Mozi: Magyar

híradó. Három horgász. Mai legenda. 64/a. s*. világhiradó. Sport «3 technika. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan).

Építők Kultúrotthon*: A vérdíj (S és i órakort.

fekete Gyémánt (Oyárváros): filmbarátok körének előadása (3 órákor). Belépés esák, bérlettel, istenkút: Bekerítve (7 órakort. Jószerencsét (Pécs Szabolcs): Az utolsó ítélet (B és 7 órakor, szélesvásznú).

Sakóezi (Mecsékalja): Boccaccio 7®. I. (7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek!

Május l. (Vasas n.): Szerencse a szerelemben (7 órakor, szélesvásznú).

Kossuth (Mohács): HonfoglalásI„ n. (S órakor).

A százéves jubileum előtt

Előrelépett a Sopiana Gépgyár

Az Általános Gépipari Igazgatóság az elmúlt év őszén tanácskozásra hívta meg a Sopiana Gépgyár, a Gábor Áron és a Kisalföldi Gépgyár vezetőit. A vállalati összevonás egyik láncszeme volt a három üzem új feladatainak, működési rendjének meghatározása. fíoha ezen a tanácskozáson bizonyos szervezési .kérdésekben voltak is véleményeltérések, a résztvevők egyetértettek abban, hogy az , intézkedés

a népgazdaság érdekeit sióig álja.

A döntő lépésre tulajdonképpen akkor került sor, amikor a három üzem vezetői külön tanácskozáson beszélték meg a hogyan tovább tennivalóit. Ugyanis azzal az intézkedéssel, hogy a három üzemnek az összevonás után egy Igazgatósága, illetve vezetője lesz, egyáltalán nem csökken a gyáregységek Igazgatójának felelőssége, sőt amellett, hogy a munka- és üzemszervezés, más szóval a gyár minden gondja továbbra is az ő vállukon nyugszik, rájuk vár az összevonással járó problémák megoldása Is. Vizsgáljuk meg közelebbről is ezeket a problémákat!

A Sopiana Gépgyár hosszú éveken át lassanként kialakította a gyártás zavartalan

SzurkáVá sért ötévi börtön

Tavaly nyáron a kaposszekcsői Italboltban Ivott Lakatos József. A pultnál Horváth Győző elé tolakodott, aki ezért rászólt. Lakatos ezt sértésnek vette és az Italbolt előtt megleste.

Horváth záróra után az utcán még elbeszélgetett Ismerősével, Kovács Zoltánnal. Laka ftwr ä sötétben mégtámadta;

de Horváthnak sikerült őt ellöknie magától. A segítségére siető Kovács Zoltán azonban már nem tudott ellépni a szúrás elől. A kés a szív tájékát érte. Kovácsot csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életnek.

Lakatos Józsefet emberölés kísérlete miatt öt évi szabadságvesztésre ítélték.

! menetéhez szükséges műszaki, fizikai illetve adminisztratív gárdáját. Az összevonás után az erőket újból át kell csoportosítani. A Sopiana Gépgyár január elsőjével az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat nevet vette fel, ebben félreérthetetlenül bennefoglal tátik a profil- változás Is, pontosabban a „profil tisztítása”, hiszen az üzem profilját már évek óta az élelmiszeripari gépek gyártása alkotta, bár az Is ismeretes, hogy a Soplanában egy sor egészen más rendeltetésű gépet is gyártottak. Az önálló gyárban többek között anyag- és áruforgalmi osztály, valamint tervosztály is volt. Az átszervezés elkerülhetetlenül magával hozta, hogy ezeket a munkaköröket összevonják, illetve egyes embereket más munkakörben foglalkoztassanak. Mint minden átszervezésnél, ebben az esetben is népszerűtlen a már megszokott munkakör megbolygatá- sa. Az érdekeltek azonban maguk Is megértették, hogy erre szükség van.

Hi várható az Szemek összevonásától I

Egész sor olyan eredmény, amelyekét külön-külön egyik üzem sem ért volna el. A műszaki fejlesztés gyorsabb ütemű lesz, az eddig kialakulatlan profilokat egyértelműen rendezik. Egy-egy üzem, illetve gyáregység nem elaprózva, hanem nagy sorozat- gyártással állítja majd elő a számára előírt gépfajtákat. Az eddig oly sok gondot okozó gyártáselőkészítő idők lerövidülnek, lehetővé válik a technológiák egyszerűbb, helyesebb és főleg gondosabb kialakítása. Mindezek eredményeként gazdaságosabb lesz a termelés.

De a gyáregység műszaki, fizikai állományának is lényegesen könnyebb lesz a munkája. Egyrészt mentesülnek az eddig állandóan változó gyártmányok műszaki felmérésétől, gyártási gondjaitól, másrészt á folyamatos munka a fizikai dolgozóknak is egyenletesebb termelést, s ezáltal jobb kereaeti lehetőséget biztosít. Kedvezőbbek lesznek a feltételek a munkaver- íenyben részt vállaló dolgozóknak, Illetve a szocialista brigádoknak. Afnig a korábban még igen gyakran változó gyértmányféleségek miatt rövidebb terminusokra kellett bontanlok vállalásaikat, addig az új körülmények lehetővé teszik a huzamosabb időre szóló tervezéseket, vállalásokat

A legdöntőbb mégis az, hogy népgazdasági szinten csökken az előállított termékek önköltsége. Ennek folytán a nép gazdasági beruházások is meg- i gyorsulhatnak, vagyis végső soron több, s esetleg olcsóbb j élelmiszer kerülhet s fogyasztókhoz.

Az egyesítésnél problémaként Jelentkezett az élüzem cím ügye Is. Nagyon kellemetlennek tartanák, ha a vállalat összesített eredményei alapján történne az értékelés. Ilymódon előfordulhatna, hogy hiába tenne erőfeszítéseket az egyik gyáregység, ha azt a másik lerontaná gyengébb teljesítményével.

A Sopiana Gépgyárban különösen sokat adnak erre, hiszen

jövőre ünnepük meg

a gyár fennállásának századik évfordulóját. Nagyon készülnek rá, tehát biztosak lehetünk abban, hogy úgy is mint a tradícióiról híres Sopiana, de úgy is, mint az ú.i nagy vállalat gyáregysége, mindent elkövetnek a méltó jubilálás. s egyben az eredményes bemutatkozás érdekében.

P. Gy.

A meg nem értés szülte

Üzen egy ember, Eisele

András nevezetű, panasza Van •— amit tömören, néhány sorban az asztalomon hagyott — lakik fönt a Nagydeindöl köz

3. szám. alatt. Hol van ez? Valóban fönt, egy keskeny szurdok végén, amint megnyílik a hegyoldal és a fák, bokrok között apró, ósdi házak villának elő. Hátamögött még „az istenhátam eg ett”-nek is. Á ház vertfalű, gerendás. Villany nincs. Két helyiség: konyha és szoba- A konyhában agy. az ágy szélén idős, nagyon sovány férfi üf, orvosságot vesz be kanállal és kendővel töröli meg az állát. Gyomor- és tüdőbaj — tizenöt esztendeje. Valamikor kőműves volt. Az asztalnál nyolc év körüli kislány írja a leckét. <5 az unoka, Eisele András gyereke. Az ágyon ülő férfi a mostoha nagypapa, mert örökbefogadtak egy szerencsétlen. elhagyott gyereket, felnevelték, férjhez ment Ois°’e Andráshoz, aki akkoriban Itt katonáskodo+t Pécse* t. Eisei« is korai árva volt.

Ennyit hát a családról.

Eisele Andrást a szomszédból keríti elő a felesége, szalad is, hallani a lábdobogást a fa! mentén. Békés gyulán, a kötöttárugyárban dolgozott nésn* esztendeig, aztán „visz- sza-költöztek” Pécsre, ide az asszony nevelőszüleihez ebbe a kicsi lakásba. Múlt év szeptemberétől február 15-ig a Vegyesipari Vállalat kötődőjében dolgozott, aztán fáimon* d-".

Miért mondott fel?

— Nem volt maradásom. Nézeteltérésem volt Mester Gvula telepvezetővel, aztán a műszerésszel. Sok műszaki hiányosságra felhívtam a vállalatvezetőség figyelmét.

— HetytáUóak voltak?

— igen. Maneskó Ferenc isra Mr •, hozott is intézkedéseket. bár nem mindenben. De ez nem is baj, a lényeges dolgokban igazam volt.

Ahogy Eisele előadta: eey

szakembert hozott motorkerékpárral Békésgyuláról ide az üzembe, aki beállítja, illetve motorizálja a kézikötőgépeket- Akkor említi neki Mester Gyula, jöjjön ide Pécsre dolgozni. Kell a szakmunkás, pláne a motorizált kötőgépekhez. Eisele beleegyezik, a vállalat kikéri, családjával ideköltözik. Az őszön tíz nőt vesz fel a vállalat: Eiselét megbízzák, tanítsa be őket az új gépek kezelésére, illetve a kötésre. Ezek azasz- szonyok — a betanítási idő lejártával — önállóan dolgoznak január elsejétől. Eisele szakoktatói funkciója megszűnik, ő is gépre kerül és dolgozik. Eisele szerint a gépek rosszak, a műszerész nem érti a szakmáját, sok a gépállás. Eisele mindert szóvá teszi, kezdődnek a nézeteltérések- Az igazgató rendet akar teremteni. Ezt mondja Eiselének:

— Ha a gépek valóban rosszak, Mester kap fegyelmit, ha jók, és csak maga nem tud rajtuk dolgozni, akkor maga kap olyan fegyelmit, hogy be- lezöldül.

Eiselével három napot dolgoztatnak egy gépen és mérik a teljesítményét: első nap négy, második nap öt és fél, harmadik nap négy és fél pulóvert köt meg a gépen. Ez

— a többi kötőhöz viszonyítva elfogadható. Ebben a három napban egy délelőtt három órán át faggatták az üzemirodán. Nem kapott fegyelmit — de egy hét múlva fölmondott.

Ennyit mondott el Eisele András.

Felkeresem a vállalat igazgatóját, Maneskó Ferencet.

— Miért mondott fed El* sele?

— Mert lusta- Nem szeret dolgozni.

Kimutatásokat tesz elém. Eisele András szeptemberben

— amikor idekerült — még gépen dolgozott. Teljesítménye: 98.4 százalék. Októberben: 82.4 százalék.

— Ekkor már figyelmeztettük, lezajlottak bizonyos élő- csatározások, de aztán elcsitult minden, mert novemberben elkezdtük a tíz új dolgozó betanítását, Eisele tehát mint szakoktató, már órabérben dolgozott.

— Szakoktatói minőségben hogyan dolgozott?

— Nem volt véle baj. A gépekhez ért, akiket pedig a szakmára tanított, azokra sem lehet panaszunk.

— De hát akkor miért mérgesedett el a helyzet az utóbbi másfél hónap alatt?

— Mondom. Nem dolgozott. Állandóan arra panaszkodott, hogy ilyen géppel nem lehet jó munkát végezni és nem is csinált jóformán semmit Kipróbáltuk, két műszaikban egy és ugyanazon gépen dolgoztattuk Eiselét és Pálfynét. Itt a teljesítményük.

Január 23-tél február 5-ig Pálfyné pontosan 40 pulóvert kötött, gépállása nem volt Eisele András teljesítménye azonos időszakban: 23 pulóver, gépállás: 28.5 óra,

— Ezért aztán hozzájárultam felmondásához. Nem mondtam, hogy menjen, ő kívánkozott el a vállalattól, hát fnenjen. Jobb is, hogy elment. Mert a legnagyobb baj Eiselénél az volt, hogy összeférhetetlen.

Megkockáztatok egy kérdést:

— A teljesítmény adatait nehéz cáfolni, de elhinni is. Viszont annyi igaz, hogy Eisele észrevétele' — már ami a műszaki problémákat illeti — helyes volt. Gondolom, zömében.

— Nem mondhatnám, hogy zömében. Volt, amiben igaza volt De sokban nem.

Elolvasom Eisele feljegyzését, majd utána az igazgató — hat-pontban foglalt — Intézkedését Eisele észrevétele alapján. Magasszárú gyógy cipőt kért a nők résiére — ezt nem teljesítheti egyelőre a vállalat A másik: Ráth műszerész szakmai hozzá nem értése. A vállalat vezetősége ebben sem ad igaza* El se léNehéz kibogozni az igazságot Eisele teljesítmény-adatai silányak, ennyi igaz. Bár azt mondja, hogy Pálfyné teljesítménye azért kielégítő, mert Mester Gyula és a műszerész állandóan ott statisztált mailette, ha elromlott a gép, azon nal segítettek, ha tű törött, azonnal cserélték, csupán azért, hogy őt leégessék...

Egy biztos: nem igaz, hogy Eisele nem szeret dolgozni, hogy lusta, hogy lógós és egyebeik. Érzékeny? Lehet Korszerűbb gépeken dolgozott Békésgyulán, számára a műszaki feltételek hiányosak voltak a pécsi üzemben. Arra gondolt talán, hogy megváltó szerepet tölthet be itt a műszaki kérdések vonatkozásában. Ezt a szándékot lehetne elítélni? Nem hiszem. Maneskó Ferenc Igazgató említette, hogy Eisele András összeférhetetlen. Ez az a pont, amelyen megélhet vagv megbukhat az igazság. Akár egyik véglet, aikár a másik — bizonyítani nem lehet. Szabad és kell is véleményt nyilvánítani. Ezt Eisele megtette, az igazgató el is fogadta, Intézkedett is.

Eisele akkor követett el hibát, amikor fölmondott. Nemcsak azért, mert ezzel a családban — öten vannak! — nincs kenyérkereső, (jár neki még a bér a vállalattól, de még most sem fizették ki), hanem mert akármilyen sérelme van: csak munkával szerezhet jogot arra, hogy igazát kiharcolja a vállalatnál. J ó munkával persze.

A vállalat pedig — türelmetlen volt Ha Eisele megfelelt szakoktatónak, az Igazgató szerint is érti a szakmáját, és ismét az igazgató szerint több okos észrevételt tett a termelés megjavítása érdekében, akkor Eisele miért ] vált eldobni való emberré alig néhány hét alatt?

Ezt szülte a meg nem értés és a türelmetlenség mindkét részről. Az eredmény: egy ember az utcára került

Bab

I

!