Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

A Somin Népköztársaság egyik legfiatalabb üzeme a su- eeavai papírzsák-gyir, amely egy cellulóz kombinát része­ként épült feL Ez a gyár évente 159 millió papírzsákot gyárt, vagyis háromszor anny it, mint amennyit a gyár üzem- belépése előtt ax országban gyártottak. Ezer lakosra nyolc főiskolai hallgató Mongóliában A Mongol Népköztársaság főiskoláin és a szocialista or­szágok főiskoláin tanuló mon­gol fiatalok száma 1963-ban 1962-höz képest 21 százalék­kal emelkedett. Ulan Bator hét főiskolájára az 1963—64- es tanévben több mint 2000 hallgatót vettek fel. Ezenkí­vül két ulan-batori esti egye­temen, valamint más főisko­lák esti tagozatain több mint ezren tanulnak. Mongóliában jelenleg ezer- lakosra 8 főiskolai hallgató jut. Az elmúlt tanévben 900 mongol fiatal szerzett diplo­mát Csupán ebben a tanévben több mint 600 mongol fiatal tanul a szocialista országúk különböző egyetemein. Százévesek földje a Szovjetunióban A matuzsálemek ugyanúgy esznek isznak, dolgoznak és dohányoznak, mint a többiek A tévedhetetlen Ural—2 Angliában: twist páter Az aranyi)jak, mint a kép is mutatja, lelkes résztvevő; lisles főtisztelendő twist-délu tánjainak. A régi anglikán templom csendjét a twist rit musa veri fel Ez lenne a ..... _ (? I «■» Md azeretntf land? — Ttegyük {d ezt t kérdést a kisfiúnak vagy kisüányofcn aik, • még ha a válaszok nagy- resap naivan mulateágoe is, ponUxsam tükrösük a gyerekek ítéüeteánek logikáját. A válasz vagy a pillanatnyi kívánságot tükrözi: , fagylaltén* leszek', vagy a hőssiességért való lel­kesedést: „tűzoltó leszek”, „űr­hajóé leszek" ... A. lÁnHater amerikai új­ságíró az Egyesük Államokban különleges televíziós versenyt szervezett gyerekek számára szellemességből, találékony­ságból és eredetiségből és sá­ntán könyvet írt róla. A gyé­reitek a társadalom, a család 4e a szülők tűkre. Rendkívül naív beszédükben éa fejtege­tésükben íeltárúi az éllet szá­mos titka. A jóval, az önönv- tólivei épp úgy kérkednek, mint a rosszai, a szomorúval. Ez minden, gyerekre jellem­ző, a mcsafcvasafcrs és a New Yórk-ám, a pártádra és a londonira egyaránt Az apró amerikaiak válaszaiban is ma­ga az amerikai valóság tük­röződött. E könyvben vannak íflyam fejtegetések, amelyek pontosan jellemzik a kapita­lista társadalmat, ahoi a Írt- fontosabb a pénz és a bánni áron szerzett nyereség. Iánk- lartez gyerekek Szörnyű dolgokat beszélnek" című könyvéből Itt közölt részűét megmutatja, hogy a „sárga őz- dög” hogyan rontja meg az amerikai gyerekek mellemét. — Mi »Tereinél lenni? — FeKteyeBS. — Mi tetszik neked ebben e munkában? — A felügyelő sürög-florog a műhelyben éa mindenkit elver. — Hogyan késéülaz eret e foglalkozásra? — Ütőm a hügomait. — Mi akarsz lenni, he fel­nősz? — Semmi. Nem akarok fel­nőni. — Es miért nem? — Nem akarok számlákat fteertml minden hónap végén. — Mi leszel, ha nagy leszel? — Kalandor leszek... és felkutatok egy mHHnmost — Mit csinálsz vele? — Halálos fogással raga­dom meg. — ...Sárkány akarok ten­ni. Ha az egyik ember meg- •nérgesá a másikat, börtönbe wukják. Da a sárkányt nem dugják börtönbe. Ilyen bör­tön nincs! — ... Mulatságos masinát építek otthon az udvarban. Akkor majd megtréfálhatom az embereket — Hogyan működik ez a wwisina? — Ven egy drótskedály, amelybe az emberek belebot- 'anak. Onnan azután futó- izalagra portyámnak, amelyik régül is sötét gödörbe hányja ükét. Ott pedig elszedem tő- ük a pénzt — Mit csinálnál, he sok pénzed volna? — Először medencét vet lék. Azután sárga Cariülacot Nagy házait építenék. Egy kis pénzt adnék a szegényeknek, i aztán a bátyámat felültet- ; tem egy hajóira, amelyik el­süllyed a tengerbe. — ... A papám rendőr. Be- örűkre. rablókra és tolvajok­ra vadászik. — S anyukád nem nyugta­lan, hogy a papád ilyen ve- \ S2élyes munkát végez? — Nem. Azt mondja, hogy se nagyszerű. A papa majd­nem minden héten gyűrűket, karkötőket és drágaságokat hoz haza. — Van most új kistestvé­red? — Igen, de nekem nem tet­szik: pofiikája piros és min­dig ordít. — Adjátok akkor vissza. — Nem lehet, már két na­pié használtuk. — Mit csinálsz mielőtt le­fekszel? — Megcsókolom a popét és i mámét éa mogszámoiUant a pénzeim. — Ha tied lenne az tstoóla, mit csinálnál vele? — Felgyújtanám * Az Izvesztyija tudóért a tők M a novjet gyerekek­nek: Mi szeretnél leírni? Mit csinálsz, mielőtt lefek­szel? Mit csinálnál, ha gazdag len­nél? Ha tied lenne se iskola, sitt csinálnál veleT Maja Mamardasvill t éves zeneiskolai tanuló Tibiliszi: — Hegedűművésznő akarok lenni. — EMszOr lefektetem Nata­sát, a kedvenc babámat, a az­után befekszecn az ágyba és álmodozom. — Szétosztanám a pénzem a szegények között. — Minden gyereket én ta­nítanék. Nana Ordzsontkidze 19 íves Tibiliszi: — Gyermekorvos akarok tani. — Lefektetem a babát, be­kötőm és Injekciót adok neki. — Minden gyára* megven­nék a kapitalistáiktól és oda­adnám a munkásoknak. — így is az enyémnek tar­tom az Iskolát. UOa Tomberg 9 éves óvo­dás, Tallin: — Szövőnő akarok lenni, mint a mama. —■ Babával játszom. — Mindent vennék: Játéko­kat, csokoládét, fagylaltot és cukrot és odaadnám ingyen a gyerekeknek. Mark Bort • éves óvodás, Tallin:­— Űrhajóé akarok lenni éa a Holdra repülni. — Alvás előtt mindent le­rajzolok, amit aanap láttam. A mi városunk nagyon szép. — Szpuünyükot vennék, s a- gyerekekkel együtt körülre­pülném a földet. — Minden gyereket befogad nék az óvodába. Andresz Anyi 10 éves, Tal­lin: — Expedícióé kapitány aka­rok lenni. — Alvás előtt nézem a tele­víziót és álmodozom. — Ha gazdag leszek, bélye­geket veszek. — Sok-sok tetentót akarok építeni és mindé* odaadom az államnak. Szása Bumakov, 10 éves, Ba­ku: — Pilóta akarok lenni, de a nagymama és a mama azt akarják, hogy szobrász legyek. — Lefekvés előtt segítek a a mamának: mosogatok, elra- oom az öcsém játékait, vagy nézem a televíziót — Ha gazdag lennék, oda­adnám a pénzt a marnának, hogy sok rendes ruhát vásá­roljon. — Hí ■ anyám votna az iskola, több szakkört szervez­tek. Szása Borhomenbo 9 évet, Baku: — Űrhajós pöóte. — Ha gazdag volnék, méU jsztanám a pénzt azok között. Ildiknek kevesebb van mint »ekem. — Ha enyém vréna as to­tóin. az összes rossz tanulót s huligánt kizavarnám. Vttja Bvhtyejev 10 éves, aetropavlovszk: — Mindig más akarok len­it. Akartam már lenni sofőr, rvos, és mint a mama, buE- lozer-kezelő. De most végleg áJh átáraztam, hogy építő le­nek. — Szaladgálok az utcán. Ar­án a mama hazakerget Ha lágyon rámparamcsoJ, megmo- lakszom és akkor már le is fekszem aludni. — Már rég álmodozom ar- xH, hogy megtalálom vala- dnefc a pénztárcáját és vinz- zaadom neki. Nálunk egyszer gy fiú megtalálta egy néni >énzét és visszaadta. A néni iírt és megköszönte neki. — Hogy, hogy a „tiéd”? Az síkóla Így te az enyém. Azt sináűunk benne, ami* «lat­unk. Andrej Mttmaez 9 éves, évo­lás: Űrhajós pilóta. — Hallgatom a rádióban az Jvás előtti meséket, amelye- :et Vászja Karasznogor szí­nész bácsi mond. — Anyuka mi az, hogy gaz­ing? — Hogyan, egyedül fogok ártszani? Mit csináljak egye­lői? Messze elfutnék én az lyen óvodából. Ford.: Csontos Ua A társadalmi rendszer és a gyermek Amerikai és ezovjet gyermekek kérdésekre válaszolnak A Szovjetunió Orvostudományt Akadémiájának Sebészeti Intézetében a klinikai gyógyászat történetében a világon elsőnek rendeztek be kibernetikai laboratóriumot, korszerű elektronikus számológépekkel. — Matematikusok, mérnökök flziológusok és orvosok közös munkájával a diagnosztiká­nak olyan új módszerét dolgozták ki, amellyel a sebészek pontosan megállapíthatják a szívxavarok bonyolult akal Négy évvel ezelőtt az an goi Királyi Orvostudomány Társaság felülvizsgálta aa egyik legelterjedtebb betegség a szívinfarktus diagnosztiíká jának pontosságát. A nyolc let jobb angol szívspecialista be tegeiből ezret választottak ki akik közül 214 paciens hal: meg infarktus következtében A boncolásnál azonban kitűnt, hogy a diagnózis csupán Ili esetben volt helyes. A Tár­saság szakértői kiszámították, hogy 100 szívbeteg közül mind össze 44-nél állapítják meg helyesen a diagnózist. Az orvosok mindinkább a gép segítségére szorulnak. Ezt az ügyet szolgálja mind na­gyobb sikerrel az alig néhány éves biokibernetika. A szovjet snaikemberefc s Sebészeti Intézetben a kórkép megállapítására az Ural—1 gépet hasánáljálk. Ivan Arto- bolevszkij akadémikus és Alekszander Visnyevszki} pro­fesszor vezetésével szakembe­rek csoportja tanítja két év óta az Ural—2 alkalmazását a diagnosztikában. Kezdetben az volt a döntő, hogy a prog­ram, amelyet elhelyeznék a gép elektronikus „agyában”, helyes és pontos legyen. Mun­ka közben kiderült, hogy a kórképet befolyásoló több tü­net nem azt a szerepet tölti be, amit eddig az orvosok tu­lajdonítottak neki. Ezzel szem ben sok „melféktünet óriási jelentőségűvé vált. A szakem­bereik áttanulmányozták a szakirodalmat, a kórházaik ré­gi kortörténeteit, s ily módon lassanként mintegy átértékel­ték a jellegzetes klinikai tü­neteket. A kutatás befejezé­sével ötven öröklött szívbaj pontos tüneteivel „töltötték” meg a gépet, azaz a matema­tikusok a tüneteket perforált szalagra jegyezve lefordították a gép nyelvére. Az Ural—2 a kórképet a következőképp állapítja meg: a matematikus megnyomja a páciensnél megállapított tüne­tek gombjait, ezután pedig újabb gombnyomással bein­dítja a gppet. A pulton egy­másután villannak fel a fény­pontok — a gép most veszi számításba az emlékezetébe helyezett tüneteket Néhány másodperc alatt lezajlik az "ieszehasanMtás, Illetve a sekej- ‘ezés művelete. Még egy pil- wwit, kihunynak a fénypon­tok, csupán egy — mondtuk a 38-as kivételével. A szám •Md táblán olvasható a dtafl­A Szovjetunió déU részén, a Fekete-tenger vidékén terül el js hosszú élei völgye”. Itt több mint 2100 százévesnél idősebb ember éL Jóllehet, a Szovjetunióban nem ritkaság ha valaki megéri a száz évet, nemrég mégis nagy feltűnést keltett egy matuzsálemi korú ember halála. Száznegyvenhét éves korában halt meg. As- kanger Bzhanlja valóban nép kort ért meg. Egy abáziai fa­luban élt élete végéig. Utol­jára 112 éves korában nősült, temetésén az utolsó házassá­gából - született 35 éves fia együtt sírt 90 éves lányával, hogy a többi utódját ne is említsük. Mint mondtuk, a Szovjet­unióban sok százéves ember él, de Askanger Bzhanija ese­te fölkeltette az antropológu­sok, szakorvosok, érdeklődé­sét. Tanulmányozni kezdték családfáját, • megpróbáltak rekonstruálni életét, életmód­ját Megállapították például, hogy az öreg semmilyen gyógy kúrának nem vetette alá ma­gát élete ugyanolyan volt mint a többieké ezen a vidé­ken. A Fekete-tenger partján elterülő Abbáziában a föld­művelés és az állattenyésztés a lakosság fő foglalkozása. A tudósok megállapították, hogy Bzhanija éppen úgy táplálko­zott mint a többiek, nem ve­tette meg a bort, de nem is vitte túlzásba élvezetét, erős dohányt szívott, s amint lát­juk, nem ártott neki. Az orvosok bizottsága meg­állapította, hogy főképpen azért érhetett meg ilyen ma­gas kort, mert az érelmesze­sedésnek még a nyoma sem volt a szervezetében. Az or­vosok, hogy még biztosabbak legyenek állításaikban, étel­mintákat vettek a családtól, laboratóriumban megvizsgál­ták és minden kétséget kizá­róan megállapították, hogy semmilyen gyógyszert sem használt. Mégis, a 147 éves Askanger Bzhanija nem tekinthető te- noménnak, mert a szovjet or­vostudomány már több ha­sonló esetet Ismer. Abbáziá­ban pgy külön kutatóintézet működik, amely az öregedés­sel foglalkozik. A kutatások során megállapították, hogy ezen a vidéken több mint 2100 százévesnél idősebb ember él. Állítólag még többen vannak, csak ezt statisztikailag nem lehet kimutatni, mert a lakos­ság egy része legelőről legelő­re vándorol a nyájakkal, no­mád életet éL Érdekes, hogy a matuzsá- lemkorúak között kétszer any- nyí a nő, mint a férfi. Az említett orvostudományi Intézet megállapította, hogy az Ilyen Idős emberek szer­vezetében nem lelhetők meg az öregség jellegzetességei: az érelmeszesedés éa a magas vérnyomás. Véleményünk sze­rint ez főleg az egészséges táplálkozásnak tulajdonítható. Táplálékuk, Igen egyszerű, természetes, s nyilvánvalóan nagyon egészséges, mondta az egyik orvos. A szakértők hosszasan el­beszélgettek száz és száz ilyen öregemberrel és öregasszony­nyal. Találkoztak például egy 112 éves öregasszonnyal, aki még manapság te normálisain elvégzi a házikörüM teendőiket és sohasem panaatekodlk ki­merültségre, betegségre. — Szemüveg nélkül be tudja fűzni a cémAt ás egy ötméteres vásznon hiba nél­kül megszámlálja az öltése­ket. O is Abbáziában szüle­tett. Onnan származik Gyu- guk Gvintszini 121 éves em­ber is. Az ó élete sem kü­lönbözik semmiben a többie­kétől. Nős, iszik és dohány­zik ugyanúgy mint a többi­ek, sem többet, nem keveseb­bet. Az életkor megállapítása a szakértők számára nem is olyan egyszerű feladat, mert s legtöbbször hiányzanak az okiratok, amelyekből legalább következtetni lehet egy-egy ember életkorára. Abbáziában azonban éltek még Askangernél is idősebb emberek. Nyikolaj Sapkovsa- kij például 151 éves korában halt meg. Harmincöt évvel ez előtt azon a vidéken Járt Hen­ri Barbusse, az ismert fran­cia író, s 6 is említést tétt róla. Az író feljegyzéseiből kitűnik, hogy Sapkovszkij akkor 140 éves volt, igen jó egészségnek örvendett, min­den különösebb nehézség nél­kül elvégezte a mezei mun­kákat, a ház körüli tennivaló­kat, nagyon szeretett lovagol* ni és jól bírta a gyaloglást* A legtöbb matuzsálemre jél- lemző, hogy élete végéig dol­gozik. Fiaik, unokáik, déd­unokáik hiába akarják rábe­szélni őket, hagyják abba a munkát, kíméljék magukat, ők csökönyösen tovább dolgoz­nak. Mintha mélyen meg len­nének győződve arról, h-gy akkor fognak meghalni, ami­kor abbahagyják a munkát; Érdekes még az is, hogy ke­délyállapotukban a reztgná- ció semmilyen jelét sem lehet észrevenni, egyáltalán nem készülődnek a halálra. Nem beszélnek a halálról, s úgy leselkednek, gondolkodnak, mintha még hosszú élet állna előttük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom