Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
Számunk tartalmiból Beszélgetés Huns Weillel- O - Zenei Napló- O A társadalmi rendszer és a gyermek- O - Cj könyvek Vpton Sinclair: Megtettem mindent, amit tehettem A MINDEN OPERATÁRSULAT számára kötelezi alaprepertoár megteremtése, különösképpen a VerdB-müvek következetes bemutatása útján céltudatosan előrehaladó opra együttesünk az éved második felére némi kitérőt, új és kevéssé ismert tájakra való látogatást engedélyezett magának. Így került sor pénteken este Leo Delibes: Lakmé című operájának nagysikerű bemutatójára. Hálás és hasznos feladatot teljesített a Pécsi Nemzeti Színház operatársulata a Lakmé műsorra tűzésével. Ismét tovább szélesedett a horizont, újabb hangok szólaltak meg azon a végtelenül hosszú skálán, melynek minél teljesebb és zengőbb hangú megszólaltatását az operakedveló pécsi közönség joggal elvárja. A Lakmé előadásával a társulat minden résztvevő tagja az operajátszás újabb színeivel gazdagodott, a hallgatóság pedig megismerkedhetett egy aránylag ritkán hallható operával, Leo Delibes gazdag érzelemvilágát tükröző zenéjével. A XIX. század második felének e sikeres francia zeneLAK M E Delibes operájának bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban A gondolkodásmód az aktivitás rugója A azociaSzmas győzelme hazánkban is elválaszt- hartatilan a marxista- leninista eszmétől. A végbement forradalmi változások, a párt politikája iránti bizalom azt bizonyítják, hogy a marxizmus hazánkban is offenzívá/ban van. A szocializmus nemzetközi és hazai sikerei növelik a bizalmat eszméink erejében, életrevalóságában. Ugyanakkor a szocializmus teljes felépítésének feladatai megkövetelik a szocialista tudatosság mindenoldalú érvényesítését, magasabb fokra emelését Mindezekből következik, hogy az eszmei oí- fenzíva magába foglalja a marxizmus hatékony terjesztését. hogy általánossá váljék a szocialista meggyőződés és magatartás. Alapvető igazság, hogy az emberek gondolkodásmódja, érzel'smvilága befolyásolja cselekvésüket Minél inkább a szocialista szemléletmód hatja át az embereik gondolkodását, érzésvilágát, annál jobban érvényesül ez munkájukban Ez azonban nem spontán módon alakul így, hanem a társadalmi körülmények és a nevelőmunka együttes hatásának eredménye. Megköveteli tehát az ideológiai harcot a szembenálló káros nézetek, szokások ellen. P ártunk politikája itKMd, humanista politika. Nemcsak kifejezi a dolgozók alapvető érdekeit, hanem megmutatja azok megvalósításának útját is. E politika megvalósítására mozgósítani és az aktivitást fejleszteni, minden kommunistának és a szocializmus minden következetes hívének alapvető kötelessége. Hogyan növekedhet tömegméretekben az aktivitás a szocialista építőmunkában? Egyrészt, ha mind többen felismerik a colokat és azoic megvalósításának módozatait, másrészt ha a célók gyakorlati realizálása nyomán az emberek érák a saját és a közösség egésze anyagi és kulturális életviszonyának pozitív változását. Tehát a párt politikájának megvalósításában az aktív részvétel is hatással van az emberekre, azt kiegészíti a kulturális eszközök hatása. A szocializmus Igazi támasza az, aki gondolkodik, ismeri a társadalom valóságos hely- zetéf összefüggéseit, felelősséget érez a közösség iránt, saját érdekeit nem mások rovására akarja érvényesíteni. Ahol a párt vezette dolgosé néo veszi kezébe sorsa irányítását, ott társadalmi szükséglet annak tisztánlátása, hogy a jobb. kulturáltabb élet nem magából alakul, annak feltételeit összetevőit neki magánéi’' megteremtenie. Minél tud"1 ®bb ez, annál inkább válik a cselekvés rugójává. Hazánkban leraktuk a szo- riakzmus alapjait, tűk a kbaéfcmányutást ás forrósait. A dolgozók 99 százaléka szocialista szektorban dolgozik Társadalmunk helyzetét, céljait és törekvéseit tekintve egységesebbé vált. Pártunk megmutatta a tennivalókat is a szocializmus teljes felépítéséhez. Minél világosabbá válik ez minden dolgozó előtt, annál gyorsabb a megvalósítása. * V ajon elmondhatjuk-«, hogy ma már minden kommunista, a szocializmus minden őszinte híve tisztán látja ezt? Nem, ez még nincs így. Sőt. előfordul az is hogy kommunisták fogadják kétkedéssel a pártnak a dolgozók szocialista tudata formálására irányuló törekvéseit. Nem egyszer találkozunk siker'eien próbálkozások után pesszimista megnyilvánulásokkal: nem érdemes az emberekkel bajlódni, nem lehet megváltoztatni őket. Ennek ellentmond az is, hogy a marxista meggyőződés már a burzsoá uralom idején Is utat tört magának Amikor a dolgozó nép került hatalomra, a társadalmi változásit nem múltak el nyomtalanul az emberek fölött. A dolgozó emberek tudatának formálódását leginkább a szocializmus építésében tanúsított helytállásuk bizonyítja. Ha csak a legutóbbi 2—3 esztendőt nézzük is, jól látható a munkások, parasztok £s értelmiségiek helytállása a munkában. A kialakulóban levő új szocialista közvélemény ösztönző hatása ma már jelentős szerepet játszik a káros megnyilvánulások visszaszorításában. A közvélemény nagy erő, erkölcsi hatalom. Napjainkban egyre több dolgozó ítéli el a naplopást. a szocialista együttélés szabályainak megsértőit, a herdálást, a sógor-komasa- got. Mindez kifejezi, hogy a közvélemény is olyan pozitív erő. amelyet a szocialista nevelőmunkában jól felhasználhatunk. Természetesen az emberek gondolkodásának formálódására sok minden van hatással. Vannak tényezők, amelyek a sáoöalizmus irányában hatnak mások inkább ellenható tényezők. Nem felejthetjük el, hogy a múlt maradványai a gondolkodásiban, a szokásokban a legmélyebbek, legszávó- sábbak. Ezeket nem lehet egy csapásra megszüntetni. Lenin sokszor figyelmeztetett arra, hogy a forradalom nem egyszerijén a régi társadalom koporsóba zárása és elföldelése. A kapitalizmus teteme „itt oszladozik köztünk, rothad és megfertőz benünket is”. Ezért kell harcolni a visszahúzó fogyatékosságok ellen. Ebben a harcban ma már nem ellensében, hanem olyan ideológiával, életfelfogással magatartással, amelynek társadalmi forrásait felszámoltuk, de megnyilvánulásaival naponta találkozunk a dolgozók cselekvésében is. Ezt az imperialisták különböző ideológiai behatolási kísérletekkel még táplálni is igyekeznek. A dolgozók szocialista nevelése tehát egyben tudatos Harc a kapitalista környezet, n régi szokások, azok maradványai ellen. * A szocialista tudatformálás célja és döntő tényezője a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka Lento szerint ez az egyszerű igazság „a szocializmus kiapadhatatlan erőforrása, végső győzelmének elpusztíthatatlan záloga”. A munka azért ilyen nagy jelentőségű, mert nemcsak a környezet alaki :ója, hanem az embert is formálja. A dolgozók társadalmában a tudatformálásnak lényeges összetevője a szocialista demokrácia fejlődése Minél több ember vesz részt aktívan a közéleiben, az államigazgatásban és más területen, annál inkább kibont a kozák a táras- dalom egészéért érzott felelősség. a közösségi érzés. Vagyis a társad almi -poli ti kai aktivitás közvetlenül is formálja az emberek gondolkodását. A kommunisták alapvető feladata, hogy személyes példájukkal élenjárjanak, ösztönözzék az aktívabb részvételt pártunk politikájának végrehajtásában. Jó szóval, az érdeklődés felkeltésévéi hozzájáruljanak a dolgozók szemlélete és érzésvilága formálásához. A munka új módszereinek ismertetésével, a gátló tényezők kiküszöbölésével, a kárt okozó cselekmények elleni határozott fellépéssel ösztönözzék a szocialista tudatformálást. A marjdzmus-lcnlnizmus eszmei ofíenzívája nemcsak az országos irányító szervek feladata. Színtere minden üzem, termelőszövetkezet, állami hivatal, kulturális, közoktatási intézmény. Ha minden pártszervezet Jól mozgósít a termelési, hivatali és más munkára, megfelelően ismerteti a dolgozókra háruló feladatokat, fellép az akadályozó tényezők ellen, akkor a legjobban szolgálja hazánkban is a marxizmus eszmei offenzívájának kibontakozását. Balló István, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának «■ hétrétté« szerzője főként klasszikus balettjei: a Naila, a Coppéiia és a Sylvia révén vált világszerte a zenés színpadok elismert komponistájává. A siker korán és viszonylag köny- nyen szegődött nyomába; hiszen alig huszonkét esztendős korában már a párizsi Nagyopera zenekarát dirigálta, balettjei pedig rövid idő alatt Európa-szerte népszerűvé tették nevét. S bár, mint a párizsi Nagyopera dirigensének, lehetősége nyílott a leg remekeb b operák megismerésére, sőt közben a Hoffmann meséi hangszerelését is ő fejezte be a súlyosan beteg Offenbach helyett, saját operáival viszonylag kevesebb sikert ért el. Csak az 1883-ban komponált Lakmé maradt máig is műsordarabja az operaszínpadoknak. A Lakmé cselekményének színhelye a titokzatos India földje. A múlt század derekán a brit im péri um gyarmatává tette ezt a területet, de az őserdők, a hegyvidékek bennszülött népe egyre megújuló harcot indított a betolakodók ellen A szövegkönyv szerint az opera ebben a forradalmi harcoktól terhes, feszült és drámai légkörben Játszódik. A meglehetősen lassú hömpölygésű cselekmény Lakaiénak, Nilakanta főpap istennővé emelt leányának tragédiáját tárja e“énk, aki beleszeret az Indiát megszállva tartó angol hadsereg egyik tisztjébe, Geraldba És bár a lány szerelme kedvéért elhagyta atyját, megtagadta hitét és népét, az angol tisztben erősebb a hazaszeretet, a tiszti becsület. A szerencsétlen leány a daiura-virág halálos nedvével megmérgezi magát, de utolsó erejével is arra kéri bosszúra esküdött atyját, hogy bocsásson meg szerelmesének. A PÉCSI ELŐADÁS, de főleg az Állami Operaházból vendégként hozzánk jött Huszár Klára rendező számára az jelenthette a legfőbb problémát, hogy Gille és Gödinél drámai mondanivalójú szövegkönyve és Delibes lírai hangvételű zenéje közötti ellentmondást ízléses módon, a lényeget megőrizve áthidalja. Huszár Klára Delibes zenéjéből kiindulva próbálta megoldani nehéz feladatát. Hozzáértő és szerencsés kézzel így elkerülte a Lakmé 1952-es fővárosi felújításának a zenétől teljesen idegen, túlzott forradalmi pátoszát. Nem magyarázott bele olyat a darabba, amire Delibes Inkább érzelmes, mint forradalmi zenéje nem nyújtott lehetőséget. Ugyanakkor megóvta az előadást attól la, hogy ennek a franciás parfőmhöz hasonlóan könnyed, néhol az operett határán járó, kissé érzelgős, de mindenkor finoman ízléses hangszerelésü muzsikának túlzott hatása érvényesüljön. A bemutatót vezénylő Paulusz Elemér nagy szaktudására és gazdag tapasztalatokból táplálkozó mértéktartó művészi ízlésére támaszkodva, a zene nemes anyagának előtérbe helyezésével ugyancsak megtett mindent, bogy az előadás a csábító lehetőségek ellenére se billenjen a szirupos szén timen tálizmuj oldalára. Ezt a törekvést támogatták Lux Adorján újszerű megoldásokkal kísérletező színpadképei, bár különösen az első felvonás díszlete zavaróan, hatott, valamint Gombár Judit dús, exotikus színpompájú jelmezei. A második felvonás látványos, Eck Imre művészetének egyéni jegyeit magukon viselő, mégis a miliőbe stílusosan beleilleszkedő tánc jelenetei szintén a realitás talajáról közelítették meg, s egyben erősítették az előadás értékét. A színzuhatagtól csillogó, kavargásában is aprólékosan kidolgozott elképzeléseket tartalmazó tömegjelenetek mellett Huszár Klára költői ihletésű rendezése a darab kamarajellegű duettjeiben érvényesült a legmeggyőzőbben Ez is arra mutatott, hogy alaposan megfontolt és következetesen véghezvitt rendezői munkája az örök emberi érzelmek összecsapását állította a cselekmény, egyben a színpadkép fókuszába Erre gazdag lehetőséget nyújtott a szövegkönyv éppúgy, A korszerű Hamlet Vitaest a Jelenkor szerkesztőségében A Jelenkor szerkesztőségében csütörtökön este „A korszerű Hamlet” címmel vitaestet rendeztek. Dobál Vilmos rendező vitaindítójában elmondotta, hogy a dráma színrehoza- taJakor abból a felfogásból indult ki, hogy alapvető mondanivalója ma is érdekes, élménynyújtó a közönségnek. Azonban a jelenlegi körülmények megsokszorozzák a színház feladatait a dráma bemutatása során. Elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a közönség, melynek nagy része fiatal, magas műveltséggel, sokféle előképzett seggel rendelkezik, megnövekedett igényeket támaszt. A Hamlet legérdekesebb mondanivalóját, a nagy társadalmi sorsfordulók ellentéteinek feltárását úgy kellett megoldani, hogy az a mad társadalmi problémák iránt érdeklődő nézők figyelmét megragadja. Elsősorban ez követeli meg a korszerű előadásmódot Dobni Vilmos ezután néhány kérdésben utalt azokra a rendezői elképzelésekre, melyeket a bemutató során érvényesíteni akart, néhány olyan új törekvésre, melyek szerinte különböznek korábbi és más helyeken bemutatott Hamlet előadásoktól. Kiemelte, hogy udlus ellentétének bemutatására törekedett előtérbe helyezve kettőjük konfliktusát mint a dráma egyik legalapvetőbb momentumát. Szerinte a korszerűség azt követeli meg, hogy Claudi- ust ne egyszerűen ellenszenvesnek állítsa be a rendezés, hanem úgy mutassa be. ahogyan aa az író elképzelte. Ez pedig azt jelenti, hogy ő a középkor elnyomásából felszabadult ember, akt élni akar, hatalmat szerelmet követel magának még azon az áron is, hogy bűnt követ el. így válik a korszak egyik jellegzetes alakjává. Hamlet a gondolkodó, az. igazi eszmények, a tisztaság után vágyó hős, akit azonban éppen gondolatai akadályoznak meg a cselekvésben. A továbbiakban arról szólt Dobai Vilmos, hogyan igyekezett az előadás pergő ritmusát biztosítani, hogy a dráma hosszúsága ne fárasz- sza a nézőiket Ezt kívánta megoldaná a jelzett díszletek alkalmazásával Sok gyors változás, mely kevés időt vesz el — szerinte egy ifi eleme a korszerű rendezésnek. A vita során több felszólaló mondta el véleményét a rendezés elképzeléseí-ől, annak megvalósulásáról Vitatkoztok az egyes színészek játékfelfogásáról, a díszletek mint a jellemek sokszínű áb* rázolasára alkalmas zene A hazaszeretet, a kötél ességteljesítés, valamint az egyéni élet a szerelem már sokszor felhasznált összeütközése mellett különösen az istennővé merevített Lakmé emberré, az élet szépségeire vágyó nővé válásának a tragikuma kínált a színészi szerepformálás számára széles skálájú lehetőségeket A LAKMÉ nagy sikert aratott bemutatója gondos előkészítő munka eredménye volt Különösen a második felvonásban és az opera fináléjában uralkodott el az az érzelmi gazdagság, moly legfőbb erőssége az operának. Az első felvonásban még nem érződött eléggé Nilakantánck, a bráhma-tempiom főpapjának gyilkos fanatizmusa és épp ezért nem éreztük eléggé izzónak. húsbavágónak azt a drámai konfliktust sem amit Lakménak élettelen istennőből érző szívű, szerelmes nővé válása érdekében az ősi törvényekkel szemben meg keltett vívnia. Fodor Pál Ni'ä- kantája — hangi adottságai miatt is — inkább imtrkus, mint ellenségét izzón gyűlölő, szent bosszúját fanatikus éré. vei végrehajtó, elhivatott főpap. Alakítóijának legem lék e- aetesebb része éppen ezért a Laikméval való második felvonásbeli jelenete, amikor ál- ruhás koldusként atyai érzelmeit engedi szabadjára. Ebben az áriában teljes mértékben érvényesültek Fodor kvalitásai. Ha sikerül a továbbá előadások során Nilakanta alakját még méltóságteljesebbé és acélkeménységűvé Izzítania, aminek lehetősége ezen az előadáson is néhányszor felvillant, akkor mindjárt köny- nyebb dolga lesz Ágoston Editnek, Lakmé megszemélyesítőjének te, hiszen élőbbé, igazabbá, drámaibbá válik konfliktusa tgy is ő az opera középpontja, hiszen főleg ez a parádés, az énekvirtuozitás csillogtatására alkalmas címszerep Jelentette mindig az opera közönségsikert kiváltó vonzóerejét. Lakmé szerepének és talán az egész operának csúcsa a híres Ceengeivű- ária Nem öncélú kolorafuri- záíáa, hanem a drámai cselekmény legfeszültobb pillanatainak zenei kifejezése. — Ágoston Edit ezt a művészi feladatot » bravúros technikai tudással oldotta meg. Ö azt, aki énekesi feladatának fölényes megvalósítása mellett az árnyalatokban leggazdagabb, erősen poéti'kus jellem- ábrázolásra i* képes. Gerald szerepét Csongor József énekelte. Bemutatóról bemutatóra fejlődő, szép fényű tenorhangja ezúttal is az előadás jelenítő* értéke volt És ami eddigi szerepeiben inkább csak ígéretnek látszott: a meggyőző, átélt színészi játék sent hiányzott már alakításába Egy egész sor zeneileg és színészi leg i* hibátlanul megoldott epizódszerepet kell még megemlítenünk: Pécsváry Gabriella, Illés Éva, Horváth Sári, Holla Tibor, Pulveri Magda és Hotter József járult hozzá a sikerhez, örömmel láttuk operaszínpadon is a balett-egy üttest akik közül Gombkötő Erzsébet, Csifó Ferenc, Uhrik Dóra és Weöreös Boldizsár nevét jegyeztük meg A létszámban móg mindig nem kielégítő kórus dr. D6ry Miklós irányításával éppúgy jól megállta a helyét, mint a rendkívül stílusos finomsággal játszó zenekar. A betanítás fáradságos munkájáért Laky György zenei asszisztenset illeti a dicséret A LAKMÉ érzelmes és közérthető dallamai, meghatóan stívh‘ozszóló története és nem utolsósorban a gazdag poézisú művészi előadás követítezrében a nagyközönség körében :s őszinte, forró sikerre tarthat számol. Dr. Nádor Tamás
