Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-19 / 41. szám
ft ffRBRü ÄB íSt. irwff Befejezéshez közelednek Túlzott a gyógyszerfogyasztás a zárszámadások Általában nőtt a tsz-tagság jövedelme — Csökkent a tartalékolás Nagy csalódást okozott a siklósi járás Vége fejé közelednek, s e hét végéig be is fejeződnek a zárszámadási közgyűlések a megyében. A járási tanácsok és bankok négy termelőszövetkezet — Berkesd, Almamellék, Merenye és Ibafa — kivételével megerősítették az 1963. évi tsz zárszámadásokat s egy átfogó kép kialakításán a hátralévő négy tsz már nem sokat változtathatj A rossz év »Ilonéra Az előző évi 204 tsz-szel szemben — a közben megtörtént egyesülések miatt — 1963-ban 184 termelőszövetkezet készített zárszámadást Baranyában. Ha a két egymásután következő gazdasági évet össze akarjuk hasonlítani, nehéz helyzetbe kerülünk, hisz köztudomású, hogy az 1962-es év rendkívüli kedvező év volt Baranya megyében. Olyan kedvező Időjárás 10 évenként egyszer adódik. Ezért az 1902. évi eredményeket túlszárnyalni nem is volt olyan könnyű. Annál örven- detesebb, hogy nagyon sok termelőszövetkezet — mint arról már hírt adtunk — megtartotta, sőt fokozni tudta gazdálkodási eredményeit S ami még örvendetesebb, megyei átlagban nőtt a termelőszövetkezeti tagság jövedelme. A mohácsi járásban például 628, a pécsi járásban 1200 forinttal növelték átlagosan az egy tagra eső évi jövedelmet Ez nagyon komoly fejlődés, ha tekintetbe vesszük, hogy 1962-ben eléggé magas szint alakult ki, s bár az időjárás lényegesen mostohább volt, a termelőszövetkezetek tartani, sőt fokozni tudták ezt a szintet. Ez mindenekelőtt a tartalékolás rovására ment, de a tsz-vezetők a tagság munkakedvének, a jó munkafegyelemnek biztosítása végett igye keztek kiosztani a betervezett munkaegység-értéket illetve -részesedést. Az állam támogatásáról Hogy a mostoha időjárás ellenére a tsz-tagság jövedelme általában emelkedett, ehhez, az állam is hozzájárult egy sor kedvezménnyel. A 3004-es kormányhatározat alapján a leellett előhasi üszők után közel 13 millió fo- • rint kedvezményt kaptak a baranyai tsz-ek, Az áruértékesítés teljes ftéséért illetve túlteljesítéséért több mint 14 millió, a tenyészállat-állomány pótlása és növelése címén 16 millió forint kedvezményt kaptak a tsz-ek, amit mind kioszthattak tagjaiknak. Nem is beszélve arról a támogatásról, melyet a gyenge tsz-ek kaptak, hogy a közepesek vagy Jók közé kerüljenek. Amely tsz-ek jól használták fel ezeket a kedvezményeket, azok a rossz év mellett Is előre tudtak lépni. Az idei zárszámadások azonban tartogattak kellemetlen meglepetéseket is. Mindenekelőtt azt, hogy a tavalyi 25-tel szemben az idén 35-re szaporodott a mérleghiányos tsz-ek száma. Ez a szára önmagában még nem mond sokat. A nagyobb baj az, hogy a mérleghiányok ösz- szege is nőtt és nem elsősorban azokban a tsz-ekben, ahol a természeti körülmények mostohák. Senki nem csodálkozik túlságosan azon, ha a dombos, erősen erodált talajú sásdi járásban néháhy tsz mínusszal zár. Almái meglepőbb azonban, hogy a legtöbb — 12 — mérleghiányos tsz a jó adottságokkal rendelkező siklósi járásban van, ahol a mérleghiány összege meghaladja a tízmilliót, holott az előző évben az egész járásban csupán 2fl9 000 forint volt a mérleghiány. Aki ismeri a mattyi, drávaszabolcsi, diós- viszlói, gordisai termelőszövetkezetek kiváló talaj- és éghajlati adottságait, az bizony nem kis megrökönyödéssel hallja, hogy Drávaszabolcson 3,3 millió, Mattyon 1,2 millió, Diósviszlón 1,6 millió forint lett a mérleghiány, s mindhárom tsz-ben jóval 20 forint alatt maradt az egy munkaegység értéke. Ennyire azért nem volt mostoha az időjárás, hisz a hasonló adottságokkal rendelkező Beremand, Villány, Villánykövesd, Ma- gyarbóly, Kisharsány még a tavalyihoz képest is fejlődni tudott, s ezeknek a tsz-eknek a neve most is a megye legjobb közös gazdaságai közt szerepel. Még inkább szemet szúr, hogy sok — tavaly még a jók között szerepelt — termelő- szövetkezet egy év alatt erősen visszaesett s ma a leggyengébbek között szerepel. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ugyancsak jó adottságokkal rendelkező Lánycsók, ahol a tagság részesedése egy év alatt 3400 forinttal, az egy szántóegységre eső gazdálkodási eredmény 1400 forinttal csökkent, s egymillió forint lett a mérleghiány. A Lánycsókkal szomszédos tsz- ek, Babarc, Kisnyárád, Bár, mohácsi Uj Barázda, kivétel nélkül mind előbbre léptek az elmúlt gazdasági évben, s ez nyilvánvalóvá teszi, hogy Lánycsókon nem külső, hanem igenis belső okokban kereshető a visszaesés. A problémákat mag tudják oldani Ezek * váratlan visszaesések azt jelzik, baj van a vezetéssel, a munkaszervezéssel, a tagság munkafegyelmével. Lánycsók is, Homorúd is, Drávaszabolcs is, Matty is jobb sorsra érdemes tsz-ek, ahova érdemes befektetni, ahol lehet is és kell is jól gazdálkodni. Ha a hely^ problémákat meg tudják oldani, egy-két éven belül ezek és a fel nem sorolt, de érintett tsz-ek az élvonalba kerülhetnek. Ehhez az állam is megad minden segítséget 1951 óta ötszörösére emelkedett a gyógyszerforgalom Antikor 1950-ben áTLamosí-1 tották a gyógyszertárakat felülvizsgálták területi elhelyezésüket is. Eíkkor szüntették meg azt az áldatlan állapotot hogy az egyre terjeszkedő városban csak a belváros élvezhette a gyógyszerellátásit. Itt zsúfolódtak össze a gyógyszertárak és a peremterüleite- ken hiányoztak. A felülvizsr- gálás eredményeképpen kapott gyógyszertárait Meszes, Erzsé- bet-Wep, Vasás, majd később — ideiglenes jelleggel — Uj- Mecsekalja. Jelenleg Pécsett 18 gyógyszertár működik és azt kell mondanunk, hogy a város növekedésével, a beteg- forgalommal és az igényekkel nem tartott lépést a gyógyszertárak számának emelkedése. TÖMEGES GYÖGYSZERVÄ&ÄRLÄS A Gyógyszertár Váltatott 1958-ben 40 millió forintért hozott forgalomba gyógyszereket, majd 1961-ben ez a szám meghaladta a 60 milliót, tavaly pedig már túljutott a 75 millión. Természetesen aas adatok az egész megyére vonatkoznak, ámde Pécsett 1963- ban 37 millió forint értékű gyógyszert vásároltak, vagyis a megye forgalmának a fele a székhelyen bonyolódott le. I Éppen ebből a jelentős forgaÉpül a harkányi kórház ■ < • W* > A harkányi kórház új épületszárnyát a tervek szerint június végén adják át a rendeltetésének. Az építők jelenleg a belső szerelési és burkolási munkákat végzik. lom-emelkedésből adódnak a személyi és hálózati gondok. Nagyon érdekes, hogy amíg a gyógyszerforgalom ötszörösére emelkedett, addig a gyógy saerész-létszám az 1951. évi 83- ról „csak” 130-ra növekedett. A megnövekedett igénybevétel mellett nagyobb panaszok nem merültek fél a vállalat dolgozói ellen. Annál több gondot okoz a „szűk cikkek” és az eléggé gyakran előforduló „hiánycikkek” nagy száma. Ugyanis egyes, új gyógyszereket túlzottan propagálnak és emiatt átmenetileg mindig bizonyos hiány jelent- kezük. A gyógyszerpropaganda ilyenkor nemcsak a forgalomra üt vissza kellemetlenül, hanem a betegekre is, akik valami új „csodaszert” sejtve, tömegesen vásárolják, vagy éppen követelik a körzeti orvostól a preparátum kiírását összehasonlításképpen — a jelenlegi forgalomnövekede- déáböl kiindulva — már elkészítették a következő évek várható forgalmát: 196« — «5 mfflió forint 1970 — 120 millió forint 1975 — 140 millió forint Es természetesen ennek forgalomnak nagyobbik része Pécsre jut A MEGOLDÁS KÉTIRÁNYÚ Első: a meglévő gyógyszertárak fejlesztése, korszerűsítése és a még ellátatlan, vagy fejlődő területek igényeinek megfelelő kielégítése. A második: ésszerű és rendszeres propaganda a túlzott gyógyszerfogyasztás eäüen. A fejlesztési lehetőségek szinte adottak. A legnagyobb gyógyszertárunk a Széchenyi téren működik és a kezdeti, havi félmilliós forgalma 1.2 millióra emelkedett már. Ez a patika látja el a pécsi szükséglet felét és a megyei húsz százalékát Már kezdetben úgy építették, hogy majd a szomszédos üzlet helyiségével bővítik. Uj-Mecsekalján a mintegy húszezer lakosú új városrész igényeli a fejlesztést Kezdetben úgy tervezték, bogy a rendelőintézettel kerül egy épületbe, azonban az intézet építését csak jövőre kezdik eű, ugyanakkor a kétszobás lakásból kialakított gyógyszertár 30 ezer forintról 191 ezer forintra növelte forgalmát Nem az egyedüli patika, amelyik fejlesztésre, korszerűsítésre szorul Hozzá hasonló a Bajcsy Zsilinszky úti, Zsolnay utcai; az Aradi vértanúk útján lévő rr Erdősmecske környéke nagyon szép. Az állomás egyik oldalán az állami gazdaság gyümölcsöse, a másikon pedig magasra emelkedik az erdővel borított hegyoldaL Megállók a sínek mellett s nézem ezt a gyönyörű tájait így, a télutó kopaszságában is lenyűgöző, de milyen lehet ez májusban! A kőbányából — alig száz méterre van az állomástól — teli csillék gördülnek vonóerő és zaj nélkül a vasútállomás rakodójára. Visszafelé ló húzza az üreseket. Megyek a szerelvény nyomában és összetalálkozom egy szép szál magas emberrel. A bánya robbantómestere. Kérdem tőle, hogy mióta bányásznak követ Er- dősmecskén. — Úgy tudom, hogy az első világháború előtt kezdték, majd 1929-ben lezárták a bányát és csak 1951-ben nyitották meg újra ... — Kié volt ez a bánya valamikor? — Ne haragudjon, pedig er- dösmecskei születésű vagyok, c azt én nem.tudom. ■jnos később se tudtam r .. Persze, nem is érdekes már, csupán a. história i« ti véért kérdezősködtem. A robbantómesterrel a bá- bejáratánál álltunk meg. férfi és egy nő nyárson vd-tonnát sütött a sikló mel- A füst mindig szembe az ácsorgókkal, kerülgették, vándorolták körbe- köebe. MEGGYFANYELU BUNKÓK nva Két A bányában zajlott a mindennapi élet A csilléket vitla segítségével vontatják fel a bányaudvarból. A siklópálya mellett kacskaringós lépcsősor vezet lefelé, jókora, nagyléptű fokokkal. Lent, két szinten is fejtik, zúzzák a követ A legalsóba nem is tudunk lejutni, a másik oldalon kellett volna elindulná A bánya vezetője Lutz Józsefhez irányít. A borostás képű püspöklaki kőbányász légkalapácsával lyukaikat fúr a lehullott „batárok”-ba. Ezek nagyobb darab kövek, de szétverni lehetetlenség, ezért fúrnak kis lyukakat a közepébe és robbantással aprítják széjjel. Lutz elzárja a sűrített levegőt és „kőbányász nyelven” cseveg az üzem vezetőjével. Vágatás, pörkölés... hézagolás ... Aztán jön a vezető robbantómester, Merkl György. Egyik kezében is egy fabőrönd és a másikban is. Oldalán réz trombita, a fején motoros sisak. Vizsgálgatja a megfúrt határokat és rakja a robbanóanyagot Tovább lépünk Mehlmann Istvánék csoportjához, ahol hárman is rakják a csillét — Ml a beosztása? — kérdem Mehlmanntói. — Bunkozó, pakold, — mondja egykedvűen. Érdekes^ a hanmiarfttt. dolgozó közül majd mindenki ezt válaszolta, amikor megkérdeztem beosztásukat Persze, mi is lehetne más, amikor az egész bánya gépesítettségéit két. fejtőkalapács képviseli. Valamikor törő is volt itten — mondogatják —. De most nines. Semmi sincs. A robbantás után bunkóval verik a nagyobb köveket vagy dinamittal aprítják. Kézzel végeznek minden munkát. A bunkó egyébként igen érdekes kis szerszám. Hat-hét kilós acélfej, igen vékony nyél van benne, s úgy hajlik, mint a nádszáL — Milyen fából van? — érdeklődöm. — Ez meggyfa,.— néz rám Mehlmann. Majd alapos magyarázatot kapok a bunkónyél készítése felől. — Meggyfa, somfa, vadrózsafa, kőrisfa, csak abból lesz a jó bunkónyél — mondják szinte áhítattal. — Van errefelé? — Találni az erdőbe». — Mikor vágják? — Annak is megvan a maga ideje. Késő ősszel, amikor a fa enged már a nedvéből. Akkor aztán többet is szerez az ember és a pincébe rakja, de van, aki mészbe, trágyába dugja, hogy a héja jól rászáradjon. Megvan ennek is a rafinériája — "<*sszí át a bunkót Mettmann ás veri a kövek Egyből reped a széle, én ötöt vertem rá, de meg se mukkant Ugyáltszik a bunkózásnak is megvan a maga rafinériája. nemeseik a nyélkészítésnek. Visszafordulunk a bányaudvaron. Nézem még a reggeli robbantás helyét ahol magas szikla „lóg a levegőben”. — Nem veszélyes alatta dolgozni? — intek a kiálló sziklára. — Nem — mondja az üzem vezetője —, úgy kell azt is hézagolni. A siklópálya előtt két fiatalember — Schmidt Ádám és Lőcser János — irányítja a teli csilléket Öfaluról járnak a mecseki kőbányába. Beosztásuk: bunkozó, pakoló. A tűz mellett megsült a szalonna, sőt már meg is ették. Négyen-öten is körülvesznek, amikor megállunk melegedni. A füst most Is a szemébe száll az embernek, akárhogy változtatja a helyét Minden emberen zsákból készült kötény. Kérdem tőlük, hogy munkaruhát ad-e az üzem. — Évente egy öltönyt — válaszolják. — Kötényt is? — Az a sajátunk. Kiméin! kell a ruhát fél évig se tartana másképpen. Meg aztán a kezet meg tar ölni is jó * kőién*. Ez Is ritkaság, hogy a saját kötényükkel kíméljék a vállalati munkaruhát Aztán újból befut az üres szerelvény, a vontatóló ügyesen kilép a sínek közül és fordul. Vezetni, irányítani nem is kelL — Ez a Bandi, a Darázs most pihenőben van, — néznek az emberek a ló után. Valaki Lacit kezdi dicsérni, de olyan hangon, mintha valami jóbarátot emlegetne. — Az volt ám az igazi — bólogatnak a többiek is. — Mi lett vele? — Kiöregedett szegény és a mészáros kezére adták —, sajnálkoznak rajta. Az üzemvezető mérgelődik, hogy megint kevés vagont küldtek a MÁV-tól és előveszi a cigarettáé dobozát. — Eddig a fogadalom? — lép melléje Nagy Gyula és Negróval kínálja. Az üzemvezető az óráját nézi és visszarakja a dohányt. A füstös, félhomályos étkezőhelyiségbe megyünk melegedni. Majd mindenki ott van. Ilyenkor, déltájban fogyasztják el az uzsonnájukat az emberek. Meleget csak odahaza esznek műszak után. Itt az élcelődésnek, az ugratásnak se vége se hossza. Jó étvágyat kívánok és eh vatoiminrt a Kossuth Lajos utca két gyógyszertára. Az elképzelések szerint faMozgatá- sok helyett sókkal ésszerűbb lenne a kialakuló új lakótelepeken, új épületek földszintjén, az üzletsorók között biztosítani helyet a gyógyszertáraknak. Külön kell szólni Mecsekal- ja ellátásáról. Igen rossz kör rülmériyek között működik itt egy gyógyszertár. A jobb elhelyezés érdekében már tervbe vették egy középforgalmú patika építését a bolgárkerti lakótelepen, azonban a tervezésnél nem vették figyelembe, hogy ez a létesítmény hivatott Mecsekalja mellett Istenkút, Pataca, Ürög, Cserkút, a Tiborc utca és a mélyvőlgyi rész lakóinak ellátására. Olyan helyen és méretben kell kialakítani ezt a gyógyszertárat, hogy a sok, szétszórt, de nágylét- számú települést biztonságosan elláthassa. A TÁVLATI TERVEK Külön kell megemlíteni az új gyógyszerraktár, laboratóriumok és központi iroda építésének sürgősségét A város- rendezési tervben szerepel az új központ felépítése, az új- mecsekaljai autóbusz végállomás közelében. Ha ez megvalósul a következő években, akkor felszabadul a Galenusi laboratórium, amelyet gyógyszertárként használhatnak, és ugyancsak megürül a Jókai utcai laboratórium, melyet anya- és csecsemővédelmi, valamint körzeti gyermekorvosi rendelőnek használhatnak. A távlati fejlesztési tervekben a Jelenlegi 18 városi gyógyszertár 26-ra emelkedik 1980-ra, amelyek helyét a városrendezési tervben határozzák meg. A cél az, hogy egy gyógyszertár ellátási körzete 7700 lakos legyen. A jelenlegi túlzott forgalom növekedést — mint már fentebb említettük — oly módon is lehet szabályozni, hogy észszerű és rendszeres propagandát folytatunk a mértéktelen és felesleges gyógyszerfogyasztás ellen. Nemcsak orvosi, hanem társadalmi feladat is, hogy megóvjuk az embereket olyan kiadásoktól, amelyek nem használnak, ellenkelőleg — károsak egészségükre. Tavaszra készülnek A hosszú tél alatt sem tétlenkedtek a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói. Az üvegházakban már szépen fejlődik a sok paprikavirág, rózsa stb„ s rövidesen kiültetésre készek a juharfelék, ezüsthárs és platáncsemeték. A tervek szerint a fagyos- szentek után májusban, mintegy 300 ezer szál egynyári és évelő nővényt, igen sok díszfát és cserjeféléket ültetnek a pécsi parkokba. A Megyeri úti bolgárkerti földekről tápdúsabb földet szállítanak a parkokba és megloezdbök a kerti padok javí tását, átfestését is. Már elkészültele a parkosítási tervek, hogy a jó idő beköszöntővel azonnal megkezdődhessék a munka. A tervek szerint, mintegy 80 ezer forintos költséggel sziklakertet, lépcsőket, pihenőtereket létesítenek a Rókus- dombon. Felújítják a gyepet a 48-as téren, kicserélik az elavult padokat, és gyöngykavicsot tesznek a sétautak-u. Hendbehozzák a sétatéri támfalakat, kijavítják, újra festik a játékszereket Amint az idő engedi, hozzálátnak a mintegy 500 ezer forintos költséggel létesülő alsó teltyoi park kialakításához. A sétányok, pihenőterek, olvasótér mellett hintákat állítanak majd fel, és a nagyobbacska fiúk számára futball-pálya is készük Parkosítanak a Szabad- bölcsőde és az új- ÍUtaJános iskola Indulok: az állomás felé. A sínek axuefliből még visszaméaek er- j ság téri re a szépséges erdősmecskei j mecsekalja! tájra, s érzem, hogy nem j udvarán, és szerepel a tente: utoljára jártam ezen m vádé- között a kertvárosi Honvéd k»*. tér és Mecsek Szálló környéif ‘ ' f késsek megszépítése Is.
