Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

ft ffRBRü ÄB íSt. irwff Befejezéshez közelednek Túlzott a gyógyszerfogyasztás a zárszámadások Általában nőtt a tsz-tagság jövedelme — Csökkent a tartalékolás Nagy csalódást okozott a siklósi járás Vége fejé közelednek, s e hét végéig be is fejeződnek a zárszámadási közgyűlések a megyében. A járási tanácsok és bankok négy termelőszö­vetkezet — Berkesd, Alma­mellék, Merenye és Ibafa — kivételével megerősítették az 1963. évi tsz zárszámadásokat s egy átfogó kép kialakításán a hátralévő négy tsz már nem sokat változtathatj A rossz év »Ilonéra Az előző évi 204 tsz-szel szemben — a közben meg­történt egyesülések miatt — 1963-ban 184 termelőszövet­kezet készített zárszámadást Baranyában. Ha a két egy­másután következő gazdasági évet össze akarjuk hasonlíta­ni, nehéz helyzetbe kerülünk, hisz köztudomású, hogy az 1962-es év rendkívüli kedve­ző év volt Baranya megyé­ben. Olyan kedvező Időjárás 10 évenként egyszer adódik. Ezért az 1902. évi eredménye­ket túlszárnyalni nem is volt olyan könnyű. Annál örven- detesebb, hogy nagyon sok termelőszövetkezet — mint arról már hírt adtunk — megtartotta, sőt fokozni tud­ta gazdálkodási eredményeit S ami még örvendetesebb, megyei átlagban nőtt a ter­melőszövetkezeti tagság jöve­delme. A mohácsi járásban például 628, a pécsi járás­ban 1200 forinttal növelték átlagosan az egy tagra eső évi jövedelmet Ez nagyon komoly fejlődés, ha tekintetbe vesszük, hogy 1962-ben eléggé magas szint alakult ki, s bár az időjárás lényegesen mostohább volt, a termelőszövetkezetek tartani, sőt fokozni tudták ezt a szin­tet. Ez mindenekelőtt a tar­talékolás rovására ment, de a tsz-vezetők a tagság munka­kedvének, a jó munkafegye­lemnek biztosítása végett igye keztek kiosztani a betervezett munkaegység-értéket illetve -részesedést. Az állam támogatásáról Hogy a mostoha időjárás ellenére a tsz-tagság jövedel­me általában emelkedett, eh­hez, az állam is hozzájárult egy sor kedvezménnyel. A 3004-es kormányhatározat alapján a leellett előhasi üszők után közel 13 millió fo- • rint kedvezményt kaptak a baranyai tsz-ek, Az áruérté­kesítés teljes ftéséért illetve túlteljesítéséért több mint 14 millió, a tenyészállat-állo­mány pótlása és növelése cí­mén 16 millió forint kedvez­ményt kaptak a tsz-ek, amit mind kioszthattak tagjaiknak. Nem is beszélve arról a tá­mogatásról, melyet a gyenge tsz-ek kaptak, hogy a köze­pesek vagy Jók közé kerülje­nek. Amely tsz-ek jól hasz­nálták fel ezeket a kedvez­ményeket, azok a rossz év mellett Is előre tudtak lépni. Az idei zárszámadások azonban tartogattak kelle­metlen meglepetéseket is. Mindenekelőtt azt, hogy a ta­valyi 25-tel szemben az idén 35-re szaporodott a mérleg­hiányos tsz-ek száma. Ez a szára önmagában még nem mond sokat. A nagyobb baj az, hogy a mérleghiányok ösz- szege is nőtt és nem elsősor­ban azokban a tsz-ekben, ahol a természeti körülmények mostohák. Senki nem csodál­kozik túlságosan azon, ha a dombos, erősen erodált talajú sásdi járásban néháhy tsz mí­nusszal zár. Almái meglepőbb azonban, hogy a legtöbb — 12 — mérleghiányos tsz a jó adottságokkal rendelkező sik­lósi járásban van, ahol a mérleghiány összege megha­ladja a tízmilliót, holott az előző évben az egész járás­ban csupán 2fl9 000 forint volt a mérleghiány. Aki ismeri a mattyi, drávaszabolcsi, diós- viszlói, gordisai termelőszö­vetkezetek kiváló talaj- és ég­hajlati adottságait, az bizony nem kis megrökönyödéssel hallja, hogy Drávaszabolcson 3,3 millió, Mattyon 1,2 millió, Diósviszlón 1,6 millió forint lett a mérleghiány, s mind­három tsz-ben jóval 20 forint alatt maradt az egy munka­egység értéke. Ennyire azért nem volt mostoha az időjá­rás, hisz a hasonló adottsá­gokkal rendelkező Beremand, Villány, Villánykövesd, Ma- gyarbóly, Kisharsány még a tavalyihoz képest is fejlődni tudott, s ezeknek a tsz-eknek a neve most is a megye leg­jobb közös gazdaságai közt szerepel. Még inkább szemet szúr, hogy sok — tavaly még a jók között szerepelt — termelő- szövetkezet egy év alatt erő­sen visszaesett s ma a leg­gyengébbek között szerepel. Ezek közé tartozik mindenek­előtt az ugyancsak jó adott­ságokkal rendelkező Lány­csók, ahol a tagság részese­dése egy év alatt 3400 forint­tal, az egy szántóegységre eső gazdálkodási eredmény 1400 forinttal csökkent, s egymillió forint lett a mérleghiány. A Lánycsókkal szomszédos tsz- ek, Babarc, Kisnyárád, Bár, mohácsi Uj Barázda, kivétel nélkül mind előbbre léptek az elmúlt gazdasági évben, s ez nyilvánvalóvá teszi, hogy Lánycsókon nem külső, ha­nem igenis belső okokban ke­reshető a visszaesés. A problémákat mag tudják oldani Ezek * váratlan visszaesé­sek azt jelzik, baj van a ve­zetéssel, a munkaszervezés­sel, a tagság munkafegyelmé­vel. Lánycsók is, Homorúd is, Drávaszabolcs is, Matty is jobb sorsra érdemes tsz-ek, ahova érdemes befektetni, ahol lehet is és kell is jól gazdálkodni. Ha a hely^ prob­lémákat meg tudják oldani, egy-két éven belül ezek és a fel nem sorolt, de érintett tsz-ek az élvonalba kerülhet­nek. Ehhez az állam is meg­ad minden segítséget 1951 óta ötszörösére emelkedett a gyógyszerforgalom Antikor 1950-ben áTLamosí-1 tották a gyógyszertárakat fe­lülvizsgálták területi elhelye­zésüket is. Eíkkor szüntették meg azt az áldatlan állapotot hogy az egyre terjeszkedő vá­rosban csak a belváros élvez­hette a gyógyszerellátásit. Itt zsúfolódtak össze a gyógy­szertárak és a peremterüleite- ken hiányoztak. A felülvizsr- gálás eredményeképpen kapott gyógyszertárait Meszes, Erzsé- bet-Wep, Vasás, majd később — ideiglenes jelleggel — Uj- Mecsekalja. Jelenleg Pécsett 18 gyógyszertár működik és azt kell mondanunk, hogy a város növekedésével, a beteg- forgalommal és az igényekkel nem tartott lépést a gyógy­szertárak számának emelke­dése. TÖMEGES GYÖGYSZERVÄ&ÄRLÄS A Gyógyszertár Váltatott 1958-ben 40 millió forintért hozott forgalomba gyógysze­reket, majd 1961-ben ez a szám meghaladta a 60 milliót, tavaly pedig már túljutott a 75 millión. Természetesen aas adatok az egész megyére vo­natkoznak, ámde Pécsett 1963- ban 37 millió forint értékű gyógyszert vásároltak, vagyis a megye forgalmának a fele a székhelyen bonyolódott le. I Éppen ebből a jelentős forga­Épül a harkányi kórház ■ < • W* > A harkányi kórház új épületszárnyát a tervek szerint június végén adják át a rendeltetésének. Az építők jelen­leg a belső szerelési és burkolási munkákat végzik. lom-emelkedésből adódnak a személyi és hálózati gondok. Nagyon érdekes, hogy amíg a gyógyszerforgalom ötszörö­sére emelkedett, addig a gyógy saerész-létszám az 1951. évi 83- ról „csak” 130-ra növekedett. A megnövekedett igénybevé­tel mellett nagyobb panaszok nem merültek fél a vállalat dolgozói ellen. Annál több gondot okoz a „szűk cikkek” és az eléggé gyakran előfor­duló „hiánycikkek” nagy szá­ma. Ugyanis egyes, új gyógy­szereket túlzottan propagál­nak és emiatt átmenetileg mindig bizonyos hiány jelent- kezük. A gyógyszerpropaganda ilyenkor nemcsak a forgalom­ra üt vissza kellemetlenül, hanem a betegekre is, akik valami új „csodaszert” sejtve, tömegesen vásárolják, vagy éppen követelik a körzeti or­vostól a preparátum kiírását összehasonlításképpen — a jelenlegi forgalomnövekede- déáböl kiindulva — már el­készítették a következő évek várható forgalmát: 196« — «5 mfflió forint 1970 — 120 millió forint 1975 — 140 millió forint Es természetesen ennek forgalomnak nagyobbik része Pécsre jut A MEGOLDÁS KÉTIRÁNYÚ Első: a meglévő gyógyszer­tárak fejlesztése, korszerűsí­tése és a még ellátatlan, vagy fejlődő területek igényeinek megfelelő kielégítése. A második: ésszerű és rend­szeres propaganda a túlzott gyógyszerfogyasztás eäüen. A fejlesztési lehetőségek szinte adottak. A legnagyobb gyógyszertárunk a Széchenyi téren működik és a kezdeti, havi félmilliós forgalma 1.2 millióra emelkedett már. Ez a patika látja el a pécsi szük­séglet felét és a megyei húsz százalékát Már kezdetben úgy építették, hogy majd a szomszédos üzlet helyiségével bővítik. Uj-Mecsekalján a mintegy húszezer lakosú új városrész igényeli a fejlesztést Kezdet­ben úgy tervezték, bogy a rendelőintézettel kerül egy épületbe, azonban az intézet építését csak jövőre kezdik eű, ugyanakkor a kétszobás lakás­ból kialakított gyógyszertár 30 ezer forintról 191 ezer fo­rintra növelte forgalmát Nem az egyedüli patika, amelyik fejlesztésre, korszerűsítésre szorul Hozzá hasonló a Bajcsy Zsilinszky úti, Zsolnay utcai; az Aradi vértanúk útján lévő rr Erdősmecske környéke na­gyon szép. Az állomás egyik oldalán az állami gazdaság gyümölcsöse, a másikon pedig magasra emelkedik az erdővel borított hegyoldaL Megállók a sínek mellett s nézem ezt a gyönyörű tájait így, a tél­utó kopaszságában is lenyűgö­ző, de milyen lehet ez május­ban! A kőbányából — alig száz méterre van az állomástól — teli csillék gördülnek vonóerő és zaj nélkül a vasútállomás rakodójára. Visszafelé ló húz­za az üreseket. Megyek a sze­relvény nyomában és összeta­lálkozom egy szép szál magas emberrel. A bánya robbantó­mestere. Kérdem tőle, hogy mióta bányásznak követ Er- dősmecskén. — Úgy tudom, hogy az első világháború előtt kezdték, majd 1929-ben lezárták a bá­nyát és csak 1951-ben nyitot­ták meg újra ... — Kié volt ez a bánya va­lamikor? — Ne haragudjon, pedig er- dösmecskei születésű vagyok, c azt én nem.tudom. ■jnos később se tudtam r .. Persze, nem is érdekes már, csupán a. história i« ti véért kérdezősködtem. A robbantómesterrel a bá- bejáratánál álltunk meg. férfi és egy nő nyárson vd-tonnát sütött a sikló mel- A füst mindig szembe az ácsorgókkal, kerül­gették, vándorolták körbe- köebe. MEGGYFANYELU BUNKÓK nva Két A bányában zajlott a min­dennapi élet A csilléket vitla segítségével vontatják fel a bányaudvarból. A siklópálya mellett kacskaringós lépcső­sor vezet lefelé, jókora, nagy­léptű fokokkal. Lent, két szin­ten is fejtik, zúzzák a követ A legalsóba nem is tudunk le­jutni, a másik oldalon kellett volna elindulná A bánya vezetője Lutz Jó­zsefhez irányít. A borostás képű püspöklaki kőbányász légkalapácsával lyukaikat fúr a lehullott „batárok”-ba. Ezek nagyobb darab kövek, de szét­verni lehetetlenség, ezért fúr­nak kis lyukakat a közepébe és robbantással aprítják széj­jel. Lutz elzárja a sűrített le­vegőt és „kőbányász nyelven” cseveg az üzem vezetőjével. Vágatás, pörkölés... hézago­lás ... Aztán jön a vezető robbantómester, Merkl György. Egyik kezében is egy fabőrönd és a másikban is. Oldalán réz trombita, a fején motoros sisak. Vizsgálgatja a megfúrt határokat és rakja a robbanóanyagot Tovább lépünk Mehlmann Istvánék csoportjához, ahol hárman is rakják a csillét — Ml a beosztása? — kér­dem Mehlmanntói. — Bunkozó, pakold, — mondja egykedvűen. Érdekes^ a hanmiarfttt. dol­gozó közül majd mindenki ezt válaszolta, amikor megkér­deztem beosztásukat Persze, mi is lehetne más, amikor az egész bánya gépesítettségéit két. fejtőkalapács képviseli. Valamikor törő is volt itten — mondogatják —. De most nines. Semmi sincs. A robbantás után bunkóval ve­rik a nagyobb köveket vagy dinamittal aprítják. Kézzel vé­geznek minden munkát. A bunkó egyébként igen ér­dekes kis szerszám. Hat-hét kilós acélfej, igen vékony nyél van benne, s úgy hajlik, mint a nádszáL — Milyen fából van? — érdeklődöm. — Ez meggyfa,.— néz rám Mehlmann. Majd alapos ma­gyarázatot kapok a bunkónyél készítése felől. — Meggyfa, somfa, vadró­zsafa, kőrisfa, csak abból lesz a jó bunkónyél — mondják szinte áhítattal. — Van errefelé? — Találni az erdőbe». — Mikor vágják? — Annak is megvan a maga ideje. Késő ősszel, amikor a fa enged már a nedvéből. Akkor aztán többet is szerez az em­ber és a pincébe rakja, de van, aki mészbe, trágyába dugja, hogy a héja jól rászá­radjon. Megvan ennek is a rafinériája — "<*sszí át a bunkót Mettmann ás veri a kövek Egyből reped a széle, én ötöt vertem rá, de meg se mukkant Ugyáltszik a bunkó­zásnak is megvan a maga ra­finériája. nemeseik a nyélké­szítésnek. Visszafordulunk a bányaud­varon. Nézem még a reggeli robbantás helyét ahol magas szikla „lóg a levegőben”. — Nem veszélyes alatta dol­gozni? — intek a kiálló szik­lára. — Nem — mondja az üzem vezetője —, úgy kell azt is hézagolni. A siklópálya előtt két fiatal­ember — Schmidt Ádám és Lőcser János — irányítja a teli csilléket Öfaluról járnak a mecseki kőbányába. Beosz­tásuk: bunkozó, pakoló. A tűz mellett megsült a sza­lonna, sőt már meg is ették. Négyen-öten is körülvesznek, amikor megállunk melegedni. A füst most Is a szemébe száll az embernek, akárhogy változ­tatja a helyét Minden embe­ren zsákból készült kötény. Kérdem tőlük, hogy munkaru­hát ad-e az üzem. — Évente egy öltönyt — vá­laszolják. — Kötényt is? — Az a sajátunk. Kiméin! kell a ruhát fél évig se tar­tana másképpen. Meg aztán a kezet meg tar ölni is jó * kő­ién*. Ez Is ritkaság, hogy a saját kötényükkel kíméljék a vál­lalati munkaruhát Aztán új­ból befut az üres szerelvény, a vontatóló ügyesen kilép a sínek közül és fordul. Vezetni, irányítani nem is kelL — Ez a Bandi, a Darázs most pihenőben van, — néz­nek az emberek a ló után. Valaki Lacit kezdi dicsérni, de olyan hangon, mintha valami jóbarátot emlegetne. — Az volt ám az igazi — bólogatnak a többiek is. — Mi lett vele? — Kiöregedett szegény és a mészáros kezére adták —, sajnálkoznak rajta. Az üzemvezető mérgelődik, hogy megint kevés vagont küldtek a MÁV-tól és előveszi a cigarettáé dobozát. — Eddig a fogadalom? — lép melléje Nagy Gyula és Negróval kínálja. Az üzemve­zető az óráját nézi és vissza­rakja a dohányt. A füstös, félhomályos étke­zőhelyiségbe megyünk mele­gedni. Majd mindenki ott van. Ilyenkor, déltájban fogyaszt­ják el az uzsonnájukat az emberek. Meleget csak odaha­za esznek műszak után. Itt az élcelődésnek, az ugratásnak se vége se hossza. Jó étvágyat kívánok és eh vatoiminrt a Kossuth Lajos ut­ca két gyógyszertára. Az el­képzelések szerint faMozgatá- sok helyett sókkal ésszerűbb lenne a kialakuló új lakótele­peken, új épületek földszintjén, az üzletsorók között biztosí­tani helyet a gyógyszertárak­nak. Külön kell szólni Mecsekal- ja ellátásáról. Igen rossz kör rülmériyek között működik itt egy gyógyszertár. A jobb el­helyezés érdekében már terv­be vették egy középforgalmú patika építését a bolgárkerti lakótelepen, azonban a terve­zésnél nem vették figyelembe, hogy ez a létesítmény hivatott Mecsekalja mellett Istenkút, Pataca, Ürög, Cserkút, a Ti­borc utca és a mélyvőlgyi rész lakóinak ellátására. Olyan he­lyen és méretben kell kialakí­tani ezt a gyógyszertárat, hogy a sok, szétszórt, de nágylét- számú települést biztonságosan elláthassa. A TÁVLATI TERVEK Külön kell megemlíteni az új gyógyszerraktár, laborató­riumok és központi iroda épí­tésének sürgősségét A város- rendezési tervben szerepel az új központ felépítése, az új- mecsekaljai autóbusz végállo­más közelében. Ha ez megva­lósul a következő években, ak­kor felszabadul a Galenusi laboratórium, amelyet gyógy­szertárként használhatnak, és ugyancsak megürül a Jókai utcai laboratórium, melyet anya- és csecsemővédelmi, va­lamint körzeti gyermekorvosi rendelőnek használhatnak. A távlati fejlesztési tervek­ben a Jelenlegi 18 városi gyógyszertár 26-ra emelkedik 1980-ra, amelyek helyét a vá­rosrendezési tervben határoz­zák meg. A cél az, hogy egy gyógyszertár ellátási körzete 7700 lakos legyen. A jelenlegi túlzott forgalom növekedést — mint már fen­tebb említettük — oly módon is lehet szabályozni, hogy ész­szerű és rendszeres propagan­dát folytatunk a mértéktelen és felesleges gyógyszerfo­gyasztás ellen. Nemcsak orvo­si, hanem társadalmi feladat is, hogy megóvjuk az embere­ket olyan kiadásoktól, amelyek nem használnak, ellenkelőleg — károsak egészségükre. Tavaszra készülnek A hosszú tél alatt sem tét­lenkedtek a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgo­zói. Az üvegházakban már szépen fejlődik a sok paprika­virág, rózsa stb„ s rövidesen kiültetésre készek a juharfe­lék, ezüsthárs és platáncseme­ték. A tervek szerint a fagyos- szentek után májusban, mint­egy 300 ezer szál egynyári és évelő nővényt, igen sok díszfát és cserjeféléket ültet­nek a pécsi parkokba. A Megyeri úti bolgárkerti földekről tápdúsabb földet szállítanak a parkokba és megloezdbök a kerti padok javí tását, átfestését is. Már elké­szültele a parkosítási tervek, hogy a jó idő beköszöntővel azonnal megkezdődhessék a munka. A tervek szerint, mintegy 80 ezer forintos költséggel sziklakertet, lépcsőket, pihenő­tereket létesítenek a Rókus- dombon. Felújítják a gyepet a 48-as téren, kicserélik az el­avult padokat, és gyöngyka­vicsot tesznek a sétautak-u. Hendbehozzák a sétatéri tám­falakat, kijavítják, újra festik a játékszereket Amint az idő engedi, hozzálátnak a mintegy 500 ezer forintos költséggel létesülő alsó teltyoi park kialakításához. A sétányok, pihenőterek, olvasótér mel­lett hintákat állítanak majd fel, és a nagyobbacska fiúk számára futball-pálya is ké­szük Parkosítanak a Szabad- bölcsőde és az új- ÍUtaJános iskola Indulok: az állomás felé. A sí­nek axuefliből még visszaméaek er- j ság téri re a szépséges erdősmecskei j mecsekalja! tájra, s érzem, hogy nem j udvarán, és szerepel a tente: utoljára jártam ezen m vádé- között a kertvárosi Honvéd k»*. tér és Mecsek Szálló környé­if ‘ ' f késsek megszépítése Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom