Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

OH festau Ab is. WAPIÖ 3 Eltemették Ivón Józsefet Hétfőn délután Komlón, a városi tanács által ado­mányozott díszsírhelyen örök nyugalomra, helyezték Iván Józsefet, a Komlói Bányász Sportkör kiváló labdarúgó­ját. Búcsúztatására eljöttek a komlói városi pártbizott­ság, a városi tanács és a Mecseki Szénbányászati Tröszt vezetői, af megyei sportszervek és sportkörök képviselők Ott voltak az elhunyt hozzátartozói, ba­rátai, játékostársai, a sport­rajongók százai. Iván Jóasei játékostársai díszőrséget áll­tak a koporsónál, majd Lóránd Péter, a Bányász Sportkör elnöksége nevében, Szőcs János pedig a csapart. képviseletébe» mondott bú­csúbeszédet. Megkezdik a vulkánhab gyártását Elfogadták a Komlói Építőipari Vállalat vezetőinek találmányát Százezer négyzetméter vulkolor burkolólap Angliának Hétfőn indul az első Mint már tájékoztattuk olvasóinkat, a MALÉV feb­ruár 24-től tájra megindítja a rendszeres légijáratokat Pécs és Budapest között. Tegnap megkaptak a rész­letes menetrendet is, ame­lyik március 31-ig érvényes. Budapest és Pécs között 32 személyes IL—14. típusú gépek közlekednek. A repülőgépek menetrend­je hétfőtó! péntekig: Buda­pestről indul 8.45-kor, Pécs­ről visszaindul 9.50-kor. — Szombati napokon: Buda­pestről indul 14.45-kor, Pécs­ről visszaindul 15-50-kor. Százhárom holdas enkorrépatábla . A Mohács városi terméfió- seövetkezetek több mint száz holdon termelnek cukorrépáit ebben az évben. A három kö­zös gazdaság a cukorrépa- termelés érdekében termelési társulást hozott létre, egy kö­zös területen együttesen mű­velik meg a cukorrépát. Ezért Mohács-szigeten egy 103 kait holdas táblát jelölitek ki a ke 'is cukorrépa számára. A termelési költségeket és a be­vételeket is egy holdra á t­számítva osztják el egymás között. Jelentették még a mohácsi termelőszövetkeze­tekből, hogy az étonúllt hé­ten a mezőgazdasági szakem­berek megtartották az év el­ső, tájékoztató jellegű határ- szemléjét a közös táblákon, Nem is kell sok fantázia ahhoz, hogy az ember elkép­zeljen égy új városrészt tíz- tizenkét-tizennégy emeletes toronyházakkal, amelyeknek homlokzata kék-bordó-zöld vagy egyéb színekben csillog és fénylik. Mintha színes csempékkel „díszítenék” a la­kóházak homlokzatát Fény­űzés? Utópia? Sem egyik, sem másik. Találmány —- Újfajta építőanyag, amelynek neve: vulkolor, má­sik változata vulkán hab. A találmány két névhez kapcso­lódik: Czárt Ferenc igazgató. Ott Miklós főmérnök, Komlói Építőipari Vállalat A vulkánhabra korábban, a vulkolor-burkolólapra pedig néhány nappal ezelőtt érkezett meg az Országos Találmányi Hivatal végzése, miszerint a találmányt elfogadták. Az Építésügyi Minisztérium még 1959-ben megbízta Czárt Ferencet és Ott Miklóst: kí­sérletezzenek ki egy könnyű beton-adalék anyagot, amely a salakkal egyenértékű. Ugyanis Mázán a volt Jóska- pacitású erőmű mentén ösz- szegyúlt mintegy 300 090 köb­méternyi vörössalak. Ezt az anyagot kellene feldolgozni használható építőanyaggá. A kísérletek megkezdődtek, részben a vállalat akkor még meglevő laboratóriumában, később pedig a Pécsi Porce­lángyárban. Az eredeti fel­adattal azonban nagyon ha­mar felhagytak, mert a kísér­letek során olyan anyagössze­tételt dolgoztak ki, amely elő­re sejtette a két szakember­rel: nagyon előnyös és párat­lan anyaghoz jutottak, de... a gyártási technológiát kell kidolgozni, ami már sokkal nehezebb és bonyolultabb. Hosszabb kísérleteknek meg lett az eredménye: megszüle­tett a vulkánhab, illetve ké­sőbb a vulkolor-burkolóanyag. Ml a jelentősége f Nézzük a vulkolort! Savnak, lúgnak, egyéb ma­róanyagnak ellenáll. A vegy­ipar, élelmiszeripar kitűnően alkalmazhatja tartályok, me­dencék bélelésére Az építő­ipar pedig homlokzatok kiala­kítására a vakolási eljárás he­lyett. Egy épület homlokzata az időjárás viszontagságai _ miatt — és ez érthető — el- j használódik. A vulkolor-la­pokkal burkolt épülethomlok­zat hosszú élettartamot bizto­sít A burkolólap nem igényel vakolást — épületek közfalai­ra beépítve — belső vakolást sem. A burkolólapot — az égetés révén — tetszés szerint lehet színezni, mert felületén zománc képződik, tehát eszté­tikai előnyökkel jár alkalma­zása. A vulkán hah. Törőszilárdsága sokkal ked­vezőbb, mint a hagyományos tégláé. Kitűnő hő- és hangszi­getelő. Beépítésénél nincs szükség kötőanyagra. A vul­kánhab természeténél fogva könnyű, tehát egy épület fel­építésénél kisebb alapozási költség jelentkezik. Előzetes számítások szerint a vulkán­hab alkalmazása esetén, az épületszerkezet költsége kö­rülbelül 30 százalékkal csök­kenthető. Ennyit a vulkán-anyagról. Bővebb szakmai ismertetést mellőzni kell, mert a talál­mány védelem alatt áll. Lényeges kérdés: mikor ke­rül sor arra, hogy az építőipar folyamatosan alkalmazhassa a vulkolort és á vulkánhabot? Üzemi kísérlet jelleggel a vul­kolor gyártását ez év április 15-én kezdi meg á Zalaeger­szegi Cserépkályha Vállalat A vulkánhab hőszigetelő vál­tozatának gyártását május 1- től a Kőbányai Kerámia Tég­lagyár vállalta. Mindkét építő­anyagra az eddig bejelentett hazai igény körülbelül egy­millió négyzetméter. A vul­kolor burkolólapok beépítését először az országban Itt Pé­csett az egyetemi városrész építkezésén alkalmazzák a ta­vasszal. Nagyon komoly érdeklődés nyilvánult meg külföldön is az új építőanyag iránt A Fe- rounlon nevű magyar külke­reskedelmi szerv Angliával kötött szerződést amelynek jegyében ebben az esztendő­ben százezer négyzetméter burkolólapot szállítunk a csa­tornán túlra. Jelenleg pedig tárgyalások folynak Svédor­szág, Finnország, NSZK, Egye­sült Államok kereskedelmi szerveivel. Érdeklődik még Brazília, Izrael, Lengyelor­szág. Berendezkedünk a gyártásra Négyévi kísértetek után te­hát örvendetes eredménytől számolhatott be a Komlói Építőipari Vállalat két Veze­tője. Természetesén az új építőanyag sem művei csodát az építőiparban, hiszen a be­ton és a tégla még hosszú­hosszú ideig nélkülözhetetlen lesz. Mindenesetre a vukán- hab és a vulkolor házai gyár­tására minden bizonnyal be­rendezkedünk az elkövetke­zendő évek folyamán (néhány „házgyár”-építésére lesz szük­ség), hogy a kísértetek — amelyek egyébként még most is folynak — végérvényesen meghozzák a kutatómunka gyümölcsét. Az első munka tavasszal A Pécsi Aüami Gazdaság gyümölcsösében is megindul! a munka. Istállótrágyái hordanak és teregetnék a tá szántás előtt. KI MENJEN TANULNI? JÖNNÉK, MENNEK « «Mi­berek a máj« tsz-irodábáö, csak három ember marad: Orávécz Jánosáé adminisztrá­tor, Bucher József elnökhe­lyettes és Skutt János brigád­vezető, Beszélgetnek. Beülök közéjük. — Nincs agronómusunkS — panaszkodik áz elnökhelyettes. — Már több jelentkezővel beszélgettünk. — Ez az utolsó jónak lát­szik. — Felvesszük? — Lehet — És honnan Jön? — Nem Is tudom... Közbe kérdezek. — Helyi szakember nincs? — Egy Van, á Palczert Mik­lós, de az kertész. Most ál­lam vizsgázik a Kertészeti Fő­iskolán. Ml küldtük tanulni. Először ötszáz forint ösztön­díjat kapott később meg hat­százat, — magyarázza az el­nökhelyettes. — És nem tudnának vala­kit elküldeni az egyetemre in­nen a faluból? összenéznek. — Talán a két Kemény gye­rek közül lehetne. — Melyiket? — Az Idősebbik tovább akar tanulni. — Te meg tudod különböz­tetni, melyik az idősebb? —- Meg hát Az, amelyik a nyáron is itt dolgozott Kér­te, engedjük felülni a traktor­ra. Jól dolgozott a géppel. Azt mondta, hogy 6 tovább szeret­Megnyilt a sellyei Mezőgazdasági Gépészeti Technikum Február eiső felében új fél- sőíökú Sako&ával gyarapodott Bárányé megye. Sellyén feb­ruár 4-én rhegmyflit a Mező­gazdasági Gépészeti Techni­kum a volt járási tanács kultúrtermében. A technikum egyelőre egy osatáfflyal, két mérnök-oktatóval, valamint egy tanfolyanivezetővefl. mű­ködik. A technikum gondnok­ságát a volt pártházban he­lyezték el, ahol jelenleg át­rendezések folynak. Ugyan­csak most alakítják ki a tan­műhelyeket és a garázsokat is. A seüüyei Mezőgazdasági Gépészeti Technikum huszon­négy hallgatóval kezdte meg működését, az ősszel azonban mintegy háromszáz növendék jelentkezésére számítanak. A technikum növendékei a tan­testülettel együtt máris tár­sadalmi munkafelajánlást tet­tek a község fejlesztése és szépítése érdekében. Ennek tervét most készítik él a köz­ségi tanáccsal közösen.1 Az elgondolás az, hogy a techni­kumi gyakorlati időt összekap­csolják a köaségfejlesztésseL A FOLYONAL dig többen is megrősftik: öt­száz éve még a bácskai Du- na-ág volt a nagyobb. 1836- ban viszont már azt írja Fé­nyes Elek: „A Duna a szék­eséi határban lép be a me­gyébe, de csak egyik ágával, mert másik ága a bácskai ha­tárt mossa és csak Batinánál jönnek öszve. Ezen két ág for- mólya a nagy mohácsi szige­tet, melly 60 000 holdat foglal el s melly roppant ligetjeiről, számtalan marha, sertés csor­dáiról, apró de tüzes lovairól esmeretes”. S Mohácson eb­ben az időben már 300—400 hajó rakodik, rég elsodorta a Duna a lókoponyát. Valaki említette a kápolnát is. Most már hiába formálok ernyőt a szemem fölé, hiába pásztázom a „Várheggyel” szembeni partot. A romos ká­polna kövei a kultúrház falá­ba kerültek nemrégiben. Pedig hát még most, 438 év távolából, halkabbra fogva hangját mondta meg az öreg tanító: — Ott ölték meg a királyt! Mégis igaza lenne Szerémi Györgynek, II. Lajos udvari káplánjának? Szerinte a szék­eséi plébános szobájában ölte meg Szépé« György báró IL Lajost: „Azután pedig György mondja Lajos királynak: Te táncos király! Te parázna ki­rály!. Te igazságtalan királyi Elvesztetted Magyarországot* oefrlajae király mondja: Hess az én akaratom, hanem a mágnásoké és főpapoké Meg­ragadta a királyt dühösen a hajánál, s mindjárt jobb ol­dalába három helyen beledö­fött a háromélű cseh kard­dal A Duna talán tudná. De csak hallgat, hallgat a jég alatt, titokzatosan őrzi évez­redek titkait Aztán egy másik falu: Bár. Az autósok este fékezni szok­tak a híd előtt — nézd, mind­járt elém ugrik, — mondják, pedig csak a víz melletti he­lyekről elmaradhatatlan szent János-szobor áll ott a híd kor­látja mögött, mintha éppen ki akarna lépni az útra. Azt mondják, Hirschinger János tsz-raktáros őslakos Itt, ő mindent tud a faluról meg a Dunáról is. . Bizalmatlan, praktikus em­ber. Lehet, hogy a Duna köl- tőisége őt is megfogta már — lehet, hogy nem. — Ö hát persze hogy van német dal a Dunáról, de nem érdekes az — legyint —, meg azt is mondták, hogy Krisztina napján nem szabad fürödni, mert belefullad, aki fürdik. Babonaság, bolondság. Arra emlékszik, hogy Mo­hácsra menet még 1938-ban is 33 fillér vámot kellett fizet­ni ■ egyszer a fináncok el akartak venni tőle vám cí­mén egy demizson bori A halat Meng« Ven­del vincellér fogta huszonöt évvel ezelőtt. A felszabadulás óta csak egy gyerek fulladta Dunába. ■. % — De tudja, most már száz­ötven holdat öntöz a tsz. Meg két halastavunk van. S elké­szült a víztárolónk is, tavasz- szal abba is halat telepítünk. Bégen úgy volt, hogy aki hal­ra éhezett, kiment, aztán fo­gott magának. Most már fö­lösleges fáradság, hiszen 15 forint egy kiló hal, meg az az igazság, hogy most már jobb a tavi hal, mint a du­nai. Mert a dunai büdös .. * Robog az autó Mohács felé, elmaradnak a partmenti erdő­sávok, a zúzmarába dermedt füzesek. Megint előbukkan a Duna, aztán Mohács. A kikötő most csendes, né­hány öregember támaszkodik a beton mellvédnek — nézik a jeges Dunát A jégtörő in­nen indult fölfelé, a kikötő alatt még egybefüggő a jég. Járnak is rajta, amonnan is jönnek vagy ketten-hárman s innen meg egy néni igyekszik a szigetre; Németh János hajóskapi­tánynak, a kikötő felügyelet- vezetőjének most jóformán semmi dolga sincs. — Azt várjuk, hogy elmen­jen a jég és meginduljon a hajózás. Úgy tudom, Regens­burg és Bécs között már ha­józnak* Magyarázza a hajózást Schultz Simon hajóiról mesél meg a „MJ£FÍ'ER”-ről és a DDSG-rói a DTRT-rőL Néha ilyen szavakat „vontatvány" meg efféléket kicsit viszolyog a hátam, de hát mit csináljunk — ez a hajósnyelv, Aztán nem ér rá velem fog­lalkozni — meg kell hallgat­nia a vízállásjelentést Azt azért még megmondja, hogy tavaly 2200 „áthaladás” Volt a kikötőben, ami azt jelenti, hogy kétezerkétszázszor men­tek el itt hájók 63-ban. S rá­adásul a fehérhajók „vontat- ványa” átlagosan 8—10 uszály. Ennyi árut szállít az öreg Duna évente osztrák, német csehszlovák, magyar, jugo­szláv, romáit bolgár és szov­jet hajókon! Állok a mellvédnél. A néni már átért a túlsó partra, most nincs mozgás a jégen, néha libben csak el a folyó közepe felé egy-egy madár. Némelyik megül a jégen, szomorúan gubbaszt Nyilván pokolba kí­vánják a telet meg a jeget — zöld lombú fákat szeret­nének maguk körül meg vi­dám vízi népséget és szorgal­mas halászokat,:* azám! Ha­lászok! Az öreg harákelás ki hallat­szik az udvarra, na, mondom magamban őrömmel, nincs baj, az öreg Gáspár Lajos még mindig „nagy tételben" szívja a cigarettát — attól szokott így köhögni* S ha ennyit dohányzik, akkor csak egészséges lehet A3 I*. Éppen hálót köt a feleségévet Sza­porában. rosszul fizetett munka — de valamit csinál­ná kell télen la, meg m a kis pán la kell, Gáspár Lajos hatvan éve halász Mohácson, összetarto­zik a DunávaL Fogott már vizát, tokot, angolnát, sőt pisztrángot is. A régi halász­babonákban nem hisz, nem hitt fiatal korában sem, de ő sem szeréti, ha megkérdik, hova megy, mikor halászni indul. Azt szokta mondani rá: Az erdőbe, görbe fát keresni; de olyan halászt is ismert, aki erre a kérdésre megfordult, hazament és aznap feléje sem nézett a Dunának. Halászott már május első éjszakáján is, pedig akkor — mondják — koporsó úszik a ladik után, meg különböző veszedelmek leselkednek a halászra s „szel­lemkezek” összekuszálják a hálót. De neki nem kuszálták, s ha a veszedelem leselkedett is, többet nem csinált a le- selkedésnél. Mert íme itt van hetvenkét évesen, kicsit so­ványan, néha gyengén, de azért idén tavasszal megint kimegy a vízre. * s S a Dunát, azt nagyon sze­reti, annyira, amennyire véle­ménye szerint a mostani ha­lászok már soha sem tudják megszeretni: S talán a Duna is minden­kinél jobban szereti Gáspár Lajost, hiszen ez az ember hatvan éve tőle kapja a ke­nyerét, megtanulta tisztelni törvényeit. De a folyó hall­gat Csak megy-megy lefelé a Fekete-erdőtől a Fekete­tea gerigi ne tanulni. A másik megáll t> technikumnál. — Tényleg kJ lehetné tanít­tatni. Helyi gyerek, jól ismer­jük, 6 is jól ismer mindenkit) meg a határt is. EGY PILLANATIG rigón- dolgodnak ezen. De hirtelen azt mondja az elnökhelyettes.: t— Kellene egy traktoróst küldeni Sellyére. 460 forintot kap havonta, telje* ellátási, meg családi pótlékot Mindenki hallgat — Egy mezőgazdasági gép szerelőt Is kellene küldéh! Vépre. öt hónapról van szó. Olyat kell küldeni, akinek legalább kétéves gyakorlat* van. > — A Hau Antal jé lenne, ö már tíz éve traktoró«. — Majd meglátjuk, hógy 6 mit szól hozzá. — És ki légyen az a két növénytermesztési brigádveze- tó, akit Siklósra küldünk? — Az egyiknek jő lenne e> Mariska. — ö nem méhét Mőst Végi: a hetedik áltáláttóst Nem szabad annyira túlterhelni. — ÉS a Fihk János? — ö jó lenne. — És ki legyen a másik? — ÖólbaCh Jánós. Hát ez nem volt kónnj ú Nehi azért, mintha nem sze­retnének az emberek tanulni Hosszú ideig kell távól lenn: a családtól. És még csak á ki­jelölésnél tartanak. Vájón elfő gadja-e az illető? Mindeneset­re beszélnek velük. Elmagya­rázzák: a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szükség ván jól képzett szakemberékre. — Hány szakmunkásuk van? — Olyan, aki kapja a tizen­öt százalékot? — Olyatt. — Négy. De hamarosan több lesz. A Kucsera Mária most kertészeti tanuló. A vil­lányi szakiskolába jár. — És a traktorosok is szak­munkások, — szól közbe az el­nökhelyettes. — Igen. Ök vannak a leg­többen. Harminc traktorosunk van. Minden gépre, akár két embert ültethetnénk. Csak lenne elég gép! — És az állattenyésztők? — Szervezünk nekik taníp- lyamot Minden állattenyésztő részt vesz ezen a tanfolyamon. Mind szakmunkás lesz. — Még ösztöndíjat is kap­— Per*2é, ném hatsz*?: íc rintokat, de kapnák. Amikor foglalkozásuk van, minden órára kapnak 0,1 munkaegy­séget. Igaz, nem sok, de több a semminél. ÉS ha szakmun­kások lesznek, akkor a fizeté­sük is magasabb lesz. — Jól kijönnek Ők is, ha tanulnak, meg mi is. NYÍLIK az ajtó. Vége sza­kad a beszélgetésnek. Igaz, hogy zárszámadásra készül­nek, igaz, hogy sok a vezetők dolga, de itt, Majson azt Vall­ják: minden munka csak ak­kor ér valamit, ha nem feled­keznek meg a legfőbbről, az emberről, jaguar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom