Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
2 hlAPlO im«. petirtuIr tAz országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) a he.yzet arra, hogy a xéi Allan. viszonyát -zavaró, ma inég vitás kérdésekről hivatalos tá'-£ va.ások kezdőd lenek. A békés egymás mellet1 élés poétikájának érvényre.ulúsát szo.'gálja Hruscsov eivi.ár; ú.- vasiata, amelyet a villg állam- és kormányfő’'hej intézett a területi és hatá -viszályuk békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel, kormányunk a maga részé.ől kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az országgyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésével és egyetértésével találkozik, Széleskörű felvilágosító és szervező munkára van szükség — A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervező-nevelő munka, a pártszervezetek, az állami és a társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotóerővel vegyenek részt valóra váltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széleskörű felvilágosító és szervezőmunkát. kai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvalósításé ra mozgósítsa a dolgozó mii Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei, üldözve és verve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi eseménye:« Magyarország teljes felszabadulása 20. évfordulóját, A Baranya megyei képviselők felszólalásai Pr. Szabó Pál Zoltán: Oldják meg Pécs ivóvízellátását Tisztelt országgyűlés! Az állami költségvetési javaslat népünk boldogulásának további nagyütemű fejlődését jelenti. Igen jelentős ipari beruházásokat is tartalmaz. A fejlődés üteme gyors. Ez felveti, hogy az ipari beruházások előzetes megtervezése minden esetben kellő körültekintéssel készül-e, nehogy amit népgazdaságunk egyik kezével alkotni szándékozik, azt a másik oldalról károsodás érje. A tervek megvalósításakor esetenként megfeledkezünk az 1/1961-es számú kormányrendeletről, amely az élővizek tisztaságának védelmére készült. Ilyen országos jelentőségű probléma orvoslása céljából emelek szót. Pécs város esete ugyanis megoldásban messze túlhaladja a tanácsi feladatkört. Ismeretes, hogy Pécs ipari-vízzel való ellátása céljából az új hőerőmű építésével kapcsolatban elkészült a dunai vfzklter- melömű Mohácson. Pécsre 45 kilométer hosz- szú csővezeték hozza a Duna- vizet. A város ivóvízellátásában 1962 nyarán fordulat következett be. Ugyanis a Pécsi Vízművek a várostól nyugatra fekvő, úgynevezett tor- tyogói vízterület kútjainak vizét ipari célra engedte át a környéken levő nehézipari létesítmények számára. Az engedmény fejében a dunai vízműből kellett Pécs város rendelkezésére bocsátani a szükséges vizet, ivóvíz minőségben. Ivóvíz-minőség előállítás az alkalmazott víztisztító eljárással nem lehetséges. Ezzel az eljárással ugyanis nem lehet a vízből eltávolítani az igen súlyos klórfenolszennye- ződést, és más egyéb vízrontó, vegyi, bűzös anyagokat, többek között az amoniákot. Felmerül a kérdés: 120 000 ember igyék továbbra is szennyezett vizet, a kitűnő ivóvizet pedig használjuk-e fel ipari célra? Ez sürgős megoldást kíván. A megoldás módozatai lehetnek: Először: a várostól nyugatra, a nehézipari telepek vízigényét a jelentékeny meny- nyiségű és fel nem használt bányavízzel, patakok vizével és a visszaforgatható zaggyal is ki lehetne elégíteni. Másodszor: az üzemeltetés biztonsága céljából mindössze 6,5 kilométeren meg kellene építeni azt a háromszázas csővezetéket, amely a Duna-vi- zet a nyugati terület nehézipari létesítményeihez juttatná el. A fortyogó! kutak vizét Pécs 1902 óta mint kitűnő minőségű ivóvizet használja. Ennek a víznek ipari célokra való felhasználása ma amikor az ivóvíz világszert" hiánycikk, népgazdasági kárt jelent. A tortyogói területen a mai kutakkal minimálisan • napi 12 000 köbméter ivóvíz termelhető ki. Hogy ez a mennyiség mit jelentene Pécsnek, azt az alábbiakban igazolhatom: a pécsi Ivóvíz-hálózatban lévő Duna-víznek, többek között oly magas amonla- tartalma is van, hogy ezt drsztillálás után sem veszti eL Ennek következtében sem a I pécsi klinikák, sem a gyógy- i szertárak nem juthatnak hozzá a szükséges tiszta desztillált vízhez orvosságok készítése céljából. Ugyancsak a Duna szennyezettsége miatt Budapest ivó- vízellátása is komoly nehézségekbe ütközik. Pécsett ez hatványozottan jelentkezik. Fűzfő és környéke ipartelepei rövid tárolás után a Séd patakba dobják a súlyosan szennyezett ipari vizet. Ebben nemcsak klórfenol, hanem más undortkeltő szagú és ízű vegyi anyagok is bőven találhatók. Az ilyen vízben főtt hús élvezhetetlen. Az ilyen vízben a még életbenmaradt hal, vagy az ilyen vizen élő kacsa és liba húsa bűzös. Levesben, teában — volt rá eset, hogy tejben is — érezhető volt a rossz íz és a víz. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet és a Baranya Megyei KÖJÁLL 1963 novemberében szervezett megfigyelés alapján kimutatta, hogy a Fűzfőn és környékén kibocsátott ipari víz végigszennyezi a Nádor-csatornát, a Sió alsó szakaszát és a Dunát. Ez a szennyezett víz Szekszárdnál ömlik a Dunába és ez alatt nem messze, Mohácsnál Pécs számára ivóvíznek emeljük ki. Mivel a szennyezettséget illető panaszok állandóan fokozódnak, utalnom kell Fűzfő és környéke területén a levegő nagymérvű szennyeződésére is. Idézek a Magyar Meteorológiai Társaság VIII. vándorgyűlésén elhangzott előadásából. A vándorgyűlés 1962 augusztusában volt Veszp rémben. Az idézet a következő: „A fűzfői gyártelepekről kiinduló, patikaszagra emlékeztető levegőszennyeződés Veszp rém megye területén nyolc községben okoz panaszokat — Balatonalmáditól Kenéséig tér jedő Balaton környéki településeken. Van olyan meteorológiai helyzet, amikor a fűzfői bűz a Balatonvilágos és Siófok közötti déli partszakaszon is érezhető. A fűzfői nlt- rokémia és a Medicolor Fes tékgyár által kibocsátott komp lex bűzhatással állunk itt szemben, amely még a szenny víz útján is terjed. A legtöbb panaszt Papkeszi községben okozza, ahol körülbelül 40 katasztrális hold szőlőterület hoz rossz ízű, nem értékesíthető bortermést. Az ezen a vidéken termett csemegeszőlőt, szilvát, diót, nem vették meg 1960-ban a piacon A kutak vizein és egyes bel - vizeken felnövő szárnyasok ból készült étel élvezhetetlen még a tollúkból készült párnákon is észlelhető a bűz”. Az Országos Közegészség ügyi Intézet vizsgálata sze rint 1954 és 1963 között a Duna szennyezettsége 45 százalékkal romlott, ivóvíz-nyerés szempontjából semmi jó’ nem remélhetünk nagyobb fo lyóink vízének jövőbeni fel használását illetően. Nem remélhetjük, hogy Pécs esetében Ivóvíz-minőségű Duna-víz lenne előállítható. Éppen ezért kérjük a Nehézipari Minisztériumot, hogy a tortyogói egészséges ivóvizet Pécs lakossága mielőbb visszakaphassa. Dobos József: Ez lényegében politikai kérdés. Ennek érdekében szükséges, hogy mielőbb — ha lehet, még ebben az évben vagy a következő esztendőben — elkészüljön, illetve elkészíthető legyen az a 6,5 kilométer hosszú csővezeték, amely a Duna-vizet a hőerőműtől Pécs ipari telepein keresztül a legtávolabbi nyugati n^éz- inari létesítményig is eljut- tatia. Az ipari fejlődés ezen a területen még fokozódik. A Du- na-vízre egyre nagyobb mértékben lesz szükség. Pécs abban a szerencsés helyzetben van, hogv a tortyogói vízterület birto,rá- ban, ennek fe ji esz* ■'sc- e' és újabb egészséges vízte-me- lőbciyről kielé'-'H’-'t! lövőben egvre nagyobb i’óvíz- és háztartási vízigényét. Mindezekhez kérem az Illetékes minisztériumok segítségét és olyan Intézkedéseket hogy Pécs lakossága mielőbb megszabaduljon az undort keltő, erősen klórfenolos és más bűzös vegvlanyaggai szennyezett ivóvíztől. A költségvetést elfogadom Törődjünk iöblét Komló város fejlődésével Dobos József, Baranya megyei képviselő fiatal bánya városunk, Komló eredményeiről, gondjairól beszélt. Az egykori elmaradott bányászközség az elmúlt másfél év tized nagyarányú építkezései, hatailmas összegű beruhá á a; eredményeként mintegy 28 ezer lakosú várossá fejlődött, s lakóinak élete is gyökeresen megváltozott. Modern házsorok, bő választékú üzletek, iskolák, egészségügyi intézmények épültek. — Komló ma már sok vonatkozásban kinőtte a korábbi esztendőkben szabott ruháit — folytatta a képviselő. — Az új otthonok számának gyarapodásával például nem tartott lépést a Vízszolgáltató kapacitás. Bár az elmúlt években 64 új tanterem került tető alá, még mindig gondot okoz a tanulók elhelyezése, A komlóiak hiányolnak különféle művelődési létesítményeket, könyvtárakat, kul- túrházakat stb. — A város központi rendelőintézete tízezer biztosított igényeinek kielégítésére épült A biztosítottak száma azonban ma már hetvenezerre nőtt — ha számításba vesszük a környező községek termelő- szövetkezeteinek tagjait. A kórházat a közeljövőben csaknem kétszeresére bővítik. —• Szükség lenne traumatológiai osztály felállítására is« Komló kereskedelmi hálózatának munkáját raktárhiány nehezíti, s indokolt az a kérés is, hogy a felszabadulás előtt épült bányászkolónia üj iárulékos beruházásokat kapjon. A képviselő felszólalása végén arra kérte az illetékeseket, hogy a következő esztendők terveinek kialakításakor fokozottabban vegyék figyelembe a bányászváros igényeit, Czlnege Lajos honvédelmi miniszter felszólalása Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter hozzászólásában a honvédelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963 ban előirányzott összegek felhaszná'ásáról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az ország- gyűlést. Tavaly a néphadsereg tagjai az elemi csapások elhárításán túl, több mint egymillió munkanapot dolgoztak az iparban, mezőgazdaságban és mintegy 400 millió forint értékű munkát végeztek. — Az évi kiképzési feladatok maradéktalan teljesítése és az említett munka elvégzése a parancsnoki állománytó! nagyon gondos szervezést, az egész személyi állománytól pedig odaadó helytállást kívánt. Jelenthetem, hogy népköztársaságunk fegyveres erői e követelményeknek becsületesen eleget tettek — mondotta Czinege Lajos. 450 millióval csökkentjük a katonai kiadásokat — Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásainak előkészítése során a kormány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a népgazdasági ter[ vekben előzetesen jóváhagyott 1 e'öi rányzatokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, harckészültségünk színvonalát. A költségvetés tó vábbi előkészítése során azon (Folytatás a 4. oldalon) Évfortlulóra készülünk múlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzve az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politi- *