Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

2 hlAPlO im«. petirtuIr t­Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) a he.yzet arra, hogy a xéi Al­lan. viszonyát -zavaró, ma inég vitás kérdésekről hivatalos tá'-£ va.ások kezdőd lenek. A békés egymás mellet1 élés poétikájának érvényre.ulúsát szo.'gálja Hruscsov eivi.ár; ú.- vasiata, amelyet a villg ál­lam- és kormányfő’'hej inté­zett a területi és hatá -viszá­lyuk békés, fegyveres össze­tűzéseket kizáró megoldására. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szov­jetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyet­értését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybe­esik a Magyar Népköztársa­ság külpolitikai törekvéseivel, kormányunk a maga részé.ől kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegít­heti az egyezmény megköté­sét. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az országgyűlés által megha­tározott külpolitikánk szelle­mében fogant, képviselőtár­saim helyeslésével és egyet­értésével találkozik, Széleskörű felvilágosító és szervező munkára van szükség — A szocializmus teljes fel­építésének munkája ma első­sorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos te­vékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szerve­ző-nevelő munka, a pártszer­vezetek, az állami és a társa­dalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másod­rendűvé vált? Nem, természetesen nem je­lenti ezt. Feladatainkat csak a töme­gek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével old­hatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémi­um és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb mun­kára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesíté­sének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadás­sal, alkotóerővel vegyenek részt valóra váltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szük­ségessé teszi a tömegek kö­zött a kiterjedt, széleskörű felvilágosító és szervezőmun­kát. kai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jö­vőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosab­ban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes fel­építésében, annál erőteljeseb­ben növekedhetik népünk jó­léte. Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: meg­szűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építőmun­kára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb fel­adata most az, hogy ország­építő terveink megvalósításé ra mozgósítsa a dolgozó mii Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felsza­badult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demok­ratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadse­reg első egységei, üldözve és verve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Debrecen­ben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfor­dulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demok­ratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földre­form megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb törté­nelmi eseménye:« Magyaror­szág teljes felszabadulása 20. évfordulóját, A Baranya megyei képviselők felszólalásai Pr. Szabó Pál Zoltán: Oldják meg Pécs ivóvízellátását Tisztelt országgyűlés! Az állami költségvetési javaslat népünk boldogulásának to­vábbi nagyütemű fejlődését jelenti. Igen jelentős ipari beruházásokat is tartalmaz. A fejlődés üteme gyors. Ez fel­veti, hogy az ipari beruházá­sok előzetes megtervezése minden esetben kellő körül­tekintéssel készül-e, nehogy amit népgazdaságunk egyik kezével alkotni szándékozik, azt a másik oldalról károso­dás érje. A tervek megvalósításakor esetenként megfeledkezünk az 1/1961-es számú kormányren­deletről, amely az élővizek tisztaságának védelmére ké­szült. Ilyen országos jelentő­ségű probléma orvoslása cél­jából emelek szót. Pécs város esete ugyanis megoldásban messze túlhalad­ja a tanácsi feladatkört. Is­meretes, hogy Pécs ipari-vízzel való ellá­tása céljából az új hőerő­mű építésével kapcsolatban elkészült a dunai vfzklter- melömű Mohácson. Pécsre 45 kilométer hosz- szú csővezeték hozza a Duna- vizet. A város ivóvízellátásá­ban 1962 nyarán fordulat kö­vetkezett be. Ugyanis a Pécsi Vízművek a várostól nyugat­ra fekvő, úgynevezett tor- tyogói vízterület kútjainak vizét ipari célra engedte át a környéken levő nehézipari létesítmények számára. Az engedmény fejében a dunai vízműből kellett Pécs város rendelkezésére bocsátani a szükséges vizet, ivóvíz minő­ségben. Ivóvíz-minőség előállítás az alkalmazott víztisztító eljá­rással nem lehetséges. Ezzel az eljárással ugyanis nem lehet a vízből eltávolítani az igen súlyos klórfenolszennye- ződést, és más egyéb vízrontó, vegyi, bűzös anyagokat, töb­bek között az amoniákot. Felmerül a kérdés: 120 000 ember igyék továbbra is szennyezett vizet, a kitűnő ivóvizet pedig használjuk-e fel ipari célra? Ez sürgős megoldást kíván. A megoldás módozatai le­hetnek: Először: a várostól nyugat­ra, a nehézipari telepek víz­igényét a jelentékeny meny- nyiségű és fel nem használt bányavízzel, patakok vizével és a visszaforgatható zaggyal is ki lehetne elégíteni. Másodszor: az üzemeltetés biztonsága céljából mindössze 6,5 kilométeren meg kellene építeni azt a háromszázas cső­vezetéket, amely a Duna-vi- zet a nyugati terület nehéz­ipari létesítményeihez juttat­ná el. A fortyogó! kutak vizét Pécs 1902 óta mint kitűnő minő­ségű ivóvizet használja. En­nek a víznek ipari célokra való felhasználása ma ami­kor az ivóvíz világszert" hiánycikk, népgazdasági kárt jelent. A tortyogói területen a mai kutakkal minimálisan • napi 12 000 köbméter ivóvíz ter­melhető ki. Hogy ez a mennyiség mit jelentene Pécsnek, azt az alábbiakban igazolhatom: a pécsi Ivóvíz-hálózatban lévő Duna-víznek, többek között oly magas amonla- tartalma is van, hogy ezt drsztillálás után sem veszti eL Ennek következtében sem a I pécsi klinikák, sem a gyógy- i szertárak nem juthatnak hoz­zá a szükséges tiszta desztil­lált vízhez orvosságok készí­tése céljából. Ugyancsak a Duna szennye­zettsége miatt Budapest ivó- vízellátása is komoly nehézsé­gekbe ütközik. Pécsett ez hat­ványozottan jelentkezik. Fűz­fő és környéke ipartelepei rö­vid tárolás után a Séd pa­takba dobják a súlyosan szennyezett ipari vizet. Ebben nemcsak klórfenol, hanem más undortkeltő szagú és ízű vegyi anyagok is bőven ta­lálhatók. Az ilyen vízben főtt hús élvezhetetlen. Az ilyen vízben a még életbenmaradt hal, vagy az ilyen vizen élő kacsa és liba húsa bűzös. Le­vesben, teában — volt rá eset, hogy tejben is — érez­hető volt a rossz íz és a víz. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet és a Baranya Megyei KÖJÁLL 1963 novem­berében szervezett megfigye­lés alapján kimutatta, hogy a Fűzfőn és környékén kibocsá­tott ipari víz végigszennyezi a Nádor-csatornát, a Sió alsó szakaszát és a Dunát. Ez a szennyezett víz Szekszárdnál ömlik a Dunába és ez alatt nem messze, Mohácsnál Pécs számára ivóvíznek emeljük ki. Mivel a szennyezettséget illető panaszok állandóan fo­kozódnak, utalnom kell Fűz­fő és környéke területén a le­vegő nagymérvű szennyező­désére is. Idézek a Magyar Meteorológiai Társaság VIII. vándorgyűlésén elhangzott előadásából. A vándorgyűlés 1962 augusztusában volt Veszp rémben. Az idézet a követ­kező: „A fűzfői gyártelepekről ki­induló, patikaszagra emlékez­tető levegőszennyeződés Veszp rém megye területén nyolc községben okoz panaszokat — Balatonalmáditól Kenéséig tér jedő Balaton környéki tele­püléseken. Van olyan meteo­rológiai helyzet, amikor a fűz­fői bűz a Balatonvilágos és Siófok közötti déli partszaka­szon is érezhető. A fűzfői nlt- rokémia és a Medicolor Fes tékgyár által kibocsátott komp lex bűzhatással állunk itt szemben, amely még a szenny víz útján is terjed. A leg­több panaszt Papkeszi köz­ségben okozza, ahol körülbe­lül 40 katasztrális hold szőlő­terület hoz rossz ízű, nem ér­tékesíthető bortermést. Az ezen a vidéken termett cse­megeszőlőt, szilvát, diót, nem vették meg 1960-ban a piacon A kutak vizein és egyes bel - vizeken felnövő szárnyasok ból készült étel élvezhetetlen még a tollúkból készült pár­nákon is észlelhető a bűz”. Az Országos Közegészség ügyi Intézet vizsgálata sze rint 1954 és 1963 között a Duna szennyezettsége 45 szá­zalékkal romlott, ivóvíz-nye­rés szempontjából semmi jó’ nem remélhetünk nagyobb fo lyóink vízének jövőbeni fel használását illetően. Nem remélhetjük, hogy Pécs esetében Ivóvíz-minőségű Duna-víz lenne előállítha­tó. Éppen ezért kérjük a Nehézipari Minisztériumot, hogy a tortyogói egészséges ivóvizet Pécs lakossága mi­előbb visszakaphassa. Dobos József: Ez lényegében politikai kér­dés. Ennek érdekében szük­séges, hogy mielőbb — ha le­het, még ebben az évben vagy a következő esztendőben — elkészüljön, illetve elkészít­hető legyen az a 6,5 kilomé­ter hosszú csővezeték, amely a Duna-vizet a hőerőműtől Pécs ipari telepein keresztül a legtávolabbi nyugati n^éz- inari létesítményig is eljut- tatia. Az ipari fejlődés ezen a te­rületen még fokozódik. A Du- na-vízre egyre nagyobb mér­tékben lesz szükség. Pécs abban a szerencsés helyzetben van, hogv a tor­tyogói vízterület birto,rá- ban, ennek fe ji esz* ■'sc- e' és újabb egészséges vízte-me- lőbciyről kielé'-'H’-'t! lövő­ben egvre nagyobb i’óvíz- és háztartási vízigényét. Mindezekhez kérem az Illeté­kes minisztériumok segítsé­gét és olyan Intézkedéseket hogy Pécs lakossága mielőbb megszabaduljon az undort keltő, erősen klórfenolos és más bűzös vegvlanyaggai szennyezett ivóvíztől. A költségvetést elfogadom Törődjünk iöblét Komló város fejlődésével Dobos József, Baranya megyei képviselő fiatal bánya városunk, Komló eredményei­ről, gondjairól beszélt. Az egykori elmaradott bányász­község az elmúlt másfél év tized nagyarányú építkezései, hatailmas összegű beruhá á a; eredményeként mintegy 28 ezer lakosú várossá fejlődött, s lakóinak élete is gyökere­sen megváltozott. Modern házsorok, bő választékú üz­letek, iskolák, egészségügyi in­tézmények épültek. — Komló ma már sok vo­natkozásban kinőtte a koráb­bi esztendőkben szabott ru­háit — folytatta a képviselő. — Az új otthonok számának gyarapodásával például nem tartott lépést a Vízszolgáltató kapacitás. Bár az elmúlt években 64 új tanterem ke­rült tető alá, még mindig gon­dot okoz a tanulók elhelye­zése, A komlóiak hiányolnak különféle művelődési létesít­ményeket, könyvtárakat, kul- túrházakat stb. — A város központi ren­delőintézete tízezer biztosított igényeinek kielégítésére épült A biztosítottak száma azon­ban ma már hetvenezerre nőtt — ha számításba vesszük a környező községek termelő- szövetkezeteinek tagjait. A kórházat a közeljövőben csak­nem kétszeresére bővítik. —• Szükség lenne traumatoló­giai osztály felállítására is« Komló kereskedelmi hálóza­tának munkáját raktárhiány nehezíti, s indokolt az a ké­rés is, hogy a felszabadulás előtt épült bányászkolónia üj iárulékos beruházásokat kap­jon. A képviselő felszólalása vé­gén arra kérte az illetékese­ket, hogy a következő eszten­dők terveinek kialakításakor fokozottabban vegyék figye­lembe a bányászváros igé­nyeit, Czlnege Lajos honvédelmi miniszter felszólalása Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter hozzá­szólásában a honvédelmi ki­adások, a fegyveres erők cél­jaira 1963 ban előirányzott összegek felhaszná'ásáról és az idei előirányzatok rendelteté­séről tájékoztatta az ország- gyűlést. Tavaly a néphadsereg tagjai az elemi csapások elhárí­tásán túl, több mint egymillió munkanapot dolgoztak az ipar­ban, mezőgazdaságban és mint­egy 400 millió forint értékű munkát végeztek. — Az évi kiképzési felada­tok maradéktalan teljesítése és az említett munka elvégzé­se a parancsnoki állomány­tó! nagyon gondos szervezést, az egész személyi állománytól pedig odaadó helytállást kí­vánt. Jelenthetem, hogy nép­köztársaságunk fegyveres erői e követelményeknek becsüle­tesen eleget tettek — mon­dotta Czinege Lajos. 450 millióval csökkentjük a kato­nai kiadásokat — Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásainak elő­készítése során a kormány ha­tározatot hozott, hogy a fegy­veres erők 1964. évi költség­vetését a népgazdasági ter­[ vekben előzetesen jóváhagyott 1 e'öi rányzatokhoz képest mint­egy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy hogy az alap­jában ne érintse védelmi ké­pességünk, harckészültségünk színvonalát. A költségvetés tó vábbi előkészítése során azon (Folytatás a 4. oldalon) Évfortlulóra készülünk múlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át ben­nünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőz­ve az ellent, a tornyosuló mil­lió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel ér­tünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépíté­séhez. Azt hiszem, mindnyá­junk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtá­sával, a szocialista építő­munkában elért újabb ered­ményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfo­gadva a költségvetést, képvi­selőtársaimat e nagy felada­tok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fe­jezte be nagy tapssal foga­dott beszédét Kállai Gyula. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politi- *

Next

/
Oldalképek
Tartalom