Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
TT) 1964. FEBRUÁR 1 SZOMBAT I. •• a A1H8IM0 BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TABACS LAPJA xxi. évfolyam Ara 50 FILLÉR 26. SZÁM Hazánkba érkezett A. Rankovics elvtárs A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására néhány napos látogatásra pénteken hazánkba érkezett Alekszandar Rankovics elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Ivan Gosnjak, Gyúró Pucar, Jovan Veszelinov elvtársaik, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjai és Dobrivoje Vidics elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja. A vendégeket Biszku Béla. Gáspár Sándor és Nemes Dezső elvtársak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai fogadták a Keleti pályaudvaron. A vendégek fogadásánál Jelen volt dr. Dusán Csalics, s Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A genfi leszerelési értekezlet iilése Genf, (MTI): A 17-hatalimi leszerelési értekezlet pénteken délelőtt tartott valamivel több, mint egy órás plenáris ülésén az elsőnek felszólaló Ato Abate Age- de, az etióp küldöttség vezetője hangsúlyozta a kedden előterjesztett szovjet emlékirat jelentőségét Ezután síkra szállt a nemzetközi feszültség enyhítésére szolgáló részintézkedések — mint a földalatti atomfegyver-kísérletek eltiltása. az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a stratégiai fegyverkészletek megsemmisítése, a katonai költségvetések csökkentése, stb. — megvitatása mellett R. K. Nehru, az indiai küldöttség vezetője hason'ókép- pen fontosnak mondotta a nemzetközi feszültség enyhítésére szolgáló részintézkedések megvitatását. A továbbiakban ámutatott, hogy az „atom- ernyőről” szóló szovjet javasát következtében az általános és teljes leszerelés kérdésében közelebb került egymáshoz az atomhatalmak álláspontja. Végül örömmel üdvözölte Ijjruscsov szovjet minisz- ■„erelnoknek azt a javaslatát, hegv az államok mondjanak e az erőszakkal való fenyegetőzésről és az erőszak al- -z alma zásáról a határ- vagy t?-i'üeti viták rendezésénél. William Foster, az amerikai -".liöttség vezetője félszóla- ■-' ■üban megkezdte a Johnson nőknek január 21-én az ér- kezlethez intézett üzenetéin foglalt javaslatok részle- ' kifejtését. A pénteki ülésen utolsónak szólaló Emesto de Santiago mexikói küldött támogatta Hruscsov szovjet miniszterel- ’ök újévi üzenetét és szorgalmazta hogy a leszerelési bizottság vitassa meg az erőszakról való lemondás kérdé- séf. A leszerelési értekezlet február 4-én. kedden tartja következő ülését. Elhatározták, hogy a jövőben hetenként két l'üést tartanak. A Baranya megyei képviselők felszólalásai az országgyűlésen (2-es oldalon) Losoiiczi Fái löldhiűvelésiigyi miniszter és Dezse Béláné Baranya megyei képviselő az országgyűlés szünetében. A költségvetési törvényjavaslat vitája Az országgá íiles pénteki ülése Az országgyűlés péntéM ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett KádAr János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vc«s Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Kállai Gyula elvtárs beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azon ban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályo- sodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszmeibevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. E téren vannak saját tapasztalataink is. Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ottani ellenségei nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos, — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olasz ország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a ml munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. A munkásosztály és parasztság legjobbjaihoz fordulunk nék világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4. óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”. Az életszínvonal további emelése a jó munkától függ VáJtozatJamul és következetesen kell dolgoznunk aizért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis az elmúlt évben a mun kásák és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt a mezőgazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emel kedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság meg takarítása is. A magvar nép Jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszcr idején volt. Nyugodtan ámíthatjuk, száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolig életkörülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsületesen dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Hazánkban sem a munkásnak, sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatnia a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A md rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára. Népünk éfetszín vonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadókot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egyCl téves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, immel-ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály leg jobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és, ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is értük mindnyájan — ki ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel! Bár a földeket még hó lepi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos még nagyon sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, — hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva — idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg kell kezdeni. Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy többoldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munka megosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. 27 millió forintot fordítunk egészség- ügyi, szociális és kulturális kiadásokra Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. A mi idei költségvetésűnk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgál ja. hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom osztatlan elismerésével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szakközépiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolá j ának. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. A tavalyihoz Viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Hazánk nemzetközi tekintélye tovább növekedett Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer orszá- gaihaz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon,. hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköz- társaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett (Folytatás a 2 :■/ l:iU f á k v' ■*/ Af I* > R L t If F \ T F O I, T O « O 7 I ^
