Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
XXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 50 FILLÉR 14. SZÁM Szerve Bizonyos rend és szervezettség nélkül bajosan képzelhető el az emberi élet, kezdve a családtól egészen a népgazdaságig. A szocialista rendet minden területen nagyfokú szervezettség jellemzi. Népgazdasági szinten ez a szervezettség a tervszerűségben nyilvánul meg, s ezen keresztül a gyárakig, a vállalatokig, egészen a legkisebb termelő kollektíváig érződik. Nem akarom szó szerint idézni Marxot, amikor arról beszélt, hogy a kapitalista gazdaságot a gyáron kívüli szervezetlenség jellemzi, de gyáron belül szervezett a termelés. Sőt nagyonis szervezett. Mi az lin. külső szervezetlenséget szinte egy csapásra kiküszöböltük, amikor államosítottunk és bevezettük “ tervgazdálkodást. A belső, a gyáron belüli szervezettséget nem bontottuk fel, nem ziláltuk széjjel, hanem a régi tőieAs embertelenségből kihámozva új tartalommal töltöttük meg. MA is értünk belső szervezettség, alatt, mit jelent a gyár szervezettsége? Az üzem kitűnő megszervezése elsőrendű kérdés volt és marad a jövőben is. A kapitalista üzem szervezettségének, szervezésének legfőbb célja az, hogy -a tőkésnek a maximális profitot nyújtsa. A szocialista üzem szervezettségének mást kell -biztosítani. Elsősorban azt, hogy a gyár vagy az üzem a társadalom szükségleteit, — amelyeket részükre az előre meghatározott tervfeladatok fejeznek ki — minél jobban, minél tökéletesebben kielégítse, a legkisebb ráfordítással. A szervezettséget vállalatonként alakítják ki, illetve a vállalati szervezés feladata e tevékenység. A vállalati szervezés a mi szocialista viszonyaink között olyan állandó szabályozó tevékenység, amely a fentebb említett célnak az érdekében összefogja, elrendezi s összehangolja a munka folyamat egyes elemeit, tehát a munkaerőt, a munkaeszközöket és a munkatárgyat. A munkafolyamat egyébként nem más, mint a munkavégzés sorrendje. Hogy ez a szervezés, ez a szervezettség jó, vagy nem jó, azt az adott vállalat, üzem eredménye dönti el, végsősoron a munka termelékenység alakulása. A kérdés az, hogyan állunk mi jelenleg a belső szervezettséggel? Ahogy vesszük. Vannak igen jó tapasztalatok és sajnos vannak elszomorítóak is. Mert odáig rendben van a dolog, hogy a vállalati szervezés talán megfelel a követelményeknek, csakhogy ezt a gépezetet állandóan táplálni kell, hogy zavarmentesen működjék. Az • ayageV ' tás, a határidők, az gyes anyagmozgatási feladatok elvégzése, a minőség izsgálata, az irányítás és az ülenőrzés állandó és folya- natos feladat; a munka végzési sorrend szigorú, de ugyanakkor ésszerű betartása •edig elengedhetetlen felté- ele a szervezettség fenntartá- s r -ak. Nemrégiben öt-hat építkezést jártam végig. A téliesí- tést általában jól megoldottál- a panelházaknál, sőt még • hétemeletes épületeknél is. Ezeken a munkahelyeken rendesen, szorgalmasan dolgoztak az emberek, nemcsak szemre, de eredményeiben is zetten kitűnő munka folyt Biztosítva volt az anyag, a megfelelő hőmérséklet az embereknek nem kellett semmit feleslegesen tenniük. Ellenben a klinikai építkezésen más képet láttam, — legalábbis azon a napon igen nagy volt a szervezetlenség. A hiba már ott kezdődött, hogy a munkások egy része nem tudott időben az építkezéshez érkezni. Sőt olyan ember is volt aki dél körül keresett magának elfoglaltságot, de fogalma sem volt arról, hogy mit is fog egyáltalán csinálni. Ugyancsak itt láttam egy meghökkentő esetet is. Villanyszerelők cipeltek egy nagyméretű elosztószekrényt, illetve annak a vázát a bejárati ajtó felé. Már az is nehézséget okozott hogy az ajtót megközelítsék, mert a távvezeték részére kiképzett árok pontosan az ajtó közepe felé húzódott és igen mély volt — félő volt hogy valaki megcsúszik és komoly sérülést szenved. De ez még hagyján. Az ajtó előtt derült ki, hogy az elosztószekrény váza jóval terjedelmesebb, mint az ajtó vaskerete. Erre fel hosszas tanácskozásba kezdtek, hogy mitévők legyenek, vajon mi lesz a következő lépés. Én is kíváncsian vártam a fejleményeket. Végül is elhatározták, hogy vágópisztolyt kerítenek és „rést” nyitnak a beépített ajtó vaskretében. így is történt, egyikük hozta az „ap- parátot” és „ajtót nyitottak”, majd visszahegesztették a kivágott vasdarabot. A helyes vállalati, illetve üzemszervezésre nagyon jellemző példát láttam néhány napja a televízióban. Igaz, hogy a példa a mezőgazdaságból való, de a gazdaság minden ágazatára érvényes. A múlt évben magasrangú magyar mezőgazdasági küldöttség járt az USA-ban, ők készítették a filmet is, s többek között bemutatták egy farmer gazdaságát, amikor ott betakarítási munkálatok folytak. Érdekes volt megfigyelni, hogy az amerikai farmer milyen meggondolások alapján határozta meg tábláinak méreteit, majorságának épületeit, gépeinek számát. Ugyanilyen jó példának lehet említeni a Mecseki Szén- bányászati Tröszt új munka- szervezését, amikor áttértek a négynegyedes munkavégzésre. Köztudott, hogy a bányamunka már az aknánál kezdődik, de az is tudott dolog, hogy az aknagardtól a vájcé- gekig igen hosszú az út. A négynegyedes munkabeosztás lehetővé tette, hogy a veszteségidőket csökkentsék, ugyanakkor a gépek, a fejtések, a vágatok kihasználásának a fokát a leható legmaximáíli- sabban javítsák. A gyáron, az üzemen belüli szervezettséget tehát így kell értelmeznünk. A legkisebb mérvűre kell szorítani minden olyan időt, emberi és anyagi értéket, amely felesleges a termelés folyamatában. Mi célul tűztük ki, hogy állandóan emeljük a munka termelékenységét, s most ez a legfőbb tennivalónk. A gazdasági versenyben a szólamokkal nem lehet előre menni. Tényeket, eredményeket kell felmutatni, s ebben a tartalékok feltárásának, az üzem szervezettségének döntő szerepe van. Gazdagh István Somogyi Miklós eivtárs látogatása Pécsett Somogyi Miklós eivtárs, az MSZMP Politikai Bizott- tagja tegnap, január 17-én Pécsre látogatott. A délelőtti órákban megbeszélést folytatott a megyei pártbizottság vezetőivel, Kapai Gyula elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával, Novics János és Papp János elvtársakkal, a megyei pártbizottság titkáraival. Ezután Raped Gyula és Papp János elvtársak társaságában látogatást tett a Pécsi Porcelángyárban, megtekintette az új üzemépületet, ahol a nagyfeszültségű szigetelőket gyártják. Később a Baranya megyei Építőipari Vállalat központjában beszélgetett a vállalat műszaki, gazdasági és pártvezetőivel, majd látogatást tett az új-mecsekaljai városnegyedben, ahol megtekintett több panelházban lévő lakást, valamint az ércbánya munkásszállodáját. Hruscsov és Castro Kalinyinban Kattnyt* Nyikita Hruscsov, Fidel Castro és a kubai miniszter- elnök kísérete Kalinyinba érkezett. A városban megtekintették a műrostkombinátot és különösen a fonó- és -a kiké- szitő-üzemben időztek hosz- szabban. A munkások meleg fogadtatásban részesítették a vendégeket Innen a szovjet és a kubai miniszterelnök, a kísérettel együtt a Kalinyini fésűsfonál- kombinátba ment. A vállalat megtekintése után a szövőüzemben gyűlésen vettek részt. A gyűlés résztvevői viharos ünnepléssel és üdvözlő felkiáltásokkal fogadták Fidel Castro felszólalását. A kubai miniszterelnök beszédének jelentős részét a proletárnemzetköziségnek szentelte, amely egyesíti a világ dolgozóit a gyarmati rendszer és imperializmus ellen vívott harcban, t Felszólalt a gyűlésen Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök is. Beszédében a Szovjetunió belső és nemzetközi helyzetének kérdéseivel foglalkozott. Beszélt a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság népeit összekötő, a marxizmus—laninizmus nagyszerű elvein alapuló megbonthatatlan barátságról. Tíz darab faforgács-bálázósépet gyártottak a Pécsi Fémipari Vállalat II. telepén. Jelenleg már az utolsó darabokat készítik elő szállításra. — A gépeket az ÉRDÉRT rendelése alapján készítették és most folyamatosan szállítják, küldik a rendeltetési helyükre. A képen: Krcmcr Imre cs Fülöp József szállítás előtt még igazítanak a gépeken. — Szokolai felv. — Eredménytelen a ciprusi értekesiet London j Rácz Dezső Károly, az MTI ■ londoni tudósítója írja: A ciprusi értekezlet aggasztó módon közeledik a; két oldal sziklaszilárd ellen- I tétes álláspontjainak zátonya- j hoz. A török küldöttség ra- j gaszkodik a sziget kettéoszlá- | sárnak követeléséhez, a görögök a Ciprust Görög- és Tö rökországhoz fűződő köteléke] elszakításához, s követelik i londoni és zürichi egyezmé nyék hatálytalanítását. fount Utfon ntyyvmiztt Ünneplőbe öltözött emberek. Mosolygósak. A megyei tanácselnök-helyettes, Földvári elvtárs Szabó Sándorral beszélget. — Mennyit kap? — Nyolcszázharminc munkaegységünk volt. A feleségem segített, meg a hetven éves apám. Én egyedül, mint fogatos 530 munkaegységet szereztem. Azt mondják: 57 forintot ér egy munkaegység, Könnyű ■kiszámítani... Az én jövedelmem havi 2 500-at tesz ki. Ennyit kerestem havonta, mint kocsis. — És a háztáji mennyit hozott? — Hát van tehenem, két hízóbikám, két kocám, 5 darab 60 kilós süldő, meg öt malac. A tyúkokat az asszony tudná megmondani. Az az ö reszortja. Közel ötvenezer forint a jövedelme a közösből és mégsem ő a favorit. — Ki kapott a legtöbbet? — Szlalomét lánosné sertésgondozó, meg a két fia. Nekik 1170 munkaegységük volt. 66 900 forintot kaptak összesen a közősből és most negyven forint híján 40 000 forintot kapnak takarékkönyvben. Az egyik Szlalovics-fiú fent áll a színpadon, veszi át a takarékbetét-könyvet, a tv operatőre kéri, ismételje meg az aláírást, szeretné ezt is megörökíteni. A lámpák és ez a művelet úgy megizzasztotta, hogy még a munkában sem érezte ilyen fáradtnak magát. A munkához hozzászokott, ez pedig szokatlan. Sztároknak való az ilyen munka. Jön lefelé a színpadról, amelynek a lépcsője tojásos ládákból van összeállítva, rajta a felirat is: „Vigyázat! Te- nyésztojás!” Ebben szállítják a tenyésztoj ást a keltetőnek, de alkalomadtán lépcsőnek is megfelel. — Azt mondják, százezer forint készpénzük van — bök valaki oldalba és a Szla- lovics-gyerekre mutat. — Házat akarnak építeni. Van nekik egy, de az már kicsi, régi — kinőtték. Elégedetlen embert nem találni Szörényben. Igaz, hogy voltak, akik 70 forintot jósoltak a mostani zárszámadásra, de most már ők is elégedettek az 57 forinttal, az egy dolgozó tagra eső több mint 18 OOO forintos évi jövedelemmel. Ilyen időjárás után elégedettek is lehetnek. Sőt, bús* kék is! Megdolgoztak ezért a pénzért. De most aat mondják: megérte. A nyáron az aratást mind géppel végezték és volt idejük a kapálásra. A kétszeri lókapa és az ugyancsak kétszeri kézi kapálás meghozta az eredményt: 26,9 mázsa szemes kukoricát takarítottak be holdanként. A búzatermés miatt sem kell szégyenikezni- ök. Bár az ellenőrző bizottság elnöke megemlítette: lehetett volna jobb is a termés, hisz voltak területek, ahol 18—21 mázsát adott a búza holdja, viszont a tsz átlagtermése egy holdra kivetítve csak 15 má- zs^ lett. Az áruértékesítésüket is érdemes szemügyre venni. Megyei átlagban a tsz-ek 1500— 1600 forint értékű árut adnak el egy hold szántó után az államnak. A Szörényiek 2200 forintot terveztek és 3084 forint értékű árut adtak ei egy-egy holdra kivetítve. 1962-ben 61 forintot fizettek munkaegységenként. Akkor sokan azt mondták: mindent kiosztanak, mi lesz velük jövőre? Akkor sem, most san osztottak ki mindent. És mi lett velük?! Az aszályos év ellenére csak négy forinttal csökkent a munkaegységértékük. Az egyik gépkocsivezető azt mondja: — Eljövök magukhoz állattenyésztőnek. — Nem is járna rosszul — válaszol az elnök. — Tudja, mennyit keresett cc elmúlt évben havonként Horváth József bikahizlaló? 3000 forintot. És plusz a háztáji. A gépkocsivezető számot. Zárszámadás van Szörényben. A megye első zárszámadása. A kezdet biztató. És figyelmeztető is. A jó vagy rossz eredmény senki máson nem múlik, mint a vezetőkön •o a tagokon. (Szálúi) Az értekezlet első zárt ülésén — a kiszivárgott értesülések szerint — az első vihart Palamasz görög külügyminiszter robbantotta ki azzal a követeléssel, hogy vonják kj a szigetről a török és görög csapatokat, mert külső beavatkozás Ciprus ügyeibe „súlyos veszedelmeket teremthet Görögország és Törökország Viszonyában.” Egyszersmind figyelmeztette az értekezletet, hogy ha Törökország még- egyszer megkísérelné további csapatok szállítását Ciprusra, úgy „háborús helyzet állna elő.” Növelte a feszültséget Erkin török külügyminiszter válasza: a 650 főnyi török hely őrség Ciprus szigetén marad. Szavatosságra van szükség — úgymond — a ciprusi török kisebbség biztonságának megvédéséhez. Denktash, a ciprusi török kisebhség képviselője a ciprusi török helyőrség növelését sürgette. Kiprianu, Ciprus külügyminisztere minden külső beavatkozás kizárásának szükségességét hangoztatta. Sajtókörök olyan véleményt fejtenek ki, hogy sok függ attól, milyen eredményeket hoznak Duncan Sandys nemzetközösségi miniszter bizalmas megbeszélései, amelyeket Chequers-ben, a miniszterelnök hivatalos vidéWl otthonában a két küldött ifts&el külön-külön folytat majd. — Hír szerint a kilátások korántsem biztatóak. * Pénteken Londonba érkezett és megkezdte tárgyalásait Jósé Rolz-Bennett guatema- lai ENSZ-küldött, U Thant főtitkár helyettes kabinetfőnöke, akit a főtitkár azért küldött az angol fővárosba, hogy ott a Ciprus kérdésével foglalkozó értekezlet részvevőivel tanácskozzék. A guatemalai diplomata előbb Sandys nemzetközösségi és gyarmatügyi minisztert, majd Butler külügyminisztert kereste fel. Rolz-Bennett a hét végén jelentést tesz V Thant főtitkárnak tárgyalásai eredményéről. K t i
