Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

4 1964. JANXAR It Tüntetések Panamában Panama: Panama fővá­rosában szerdán este ezer egyetemista nagy amerika- ellenes tüntetést rendezett. „Jenkik, menjetek haza!” kiáltásokkal az elnöki palota elé vonultak és követelték, hogy Chiari elnök ne enged­jen az Egyesült Államoknak és ragaszkodjék új szerződés megkötéséhez a Panama-csa­torna használatáról. A diákok több pontban foglalták össze követeléseiket. Ezek: az Egyesült Államoknak a Panama-csatorna meghatá­rozatlan időre történő hasz­nálatát lehetővé tévő 1903- as szerződés felmondása: minden kapcsolat megszakí­tása az Egyesült Államok­kal, mindaddig, amíg kielé­gítő új szerződést nem hoz­tak létre, a csatorna sem­legesítése az államosítás első lépéseként; végül a panamai kormány mind az egyesült nemzetek, mind pedig az amerikai államok szervezete előtt emeljen vá­dat az Egyesült Államok ellen agresszió miatt. A diákok ezenkívül köve­telték a Panamában működő amerikai kulturális misszió ki­utasítását és a panamai egye­tem amerikai professzorainak eltávolítását. Chiari elnök a palota erké­lyéről biztosította a diákokat, hogy egyetért követeléseikkel Az elnök később rádióbeszé­det mondott, amelyben kije­lentette, hogy mindaddig nem állítják helyre a diplomáciai kap­csolatokat az Egyesült Ál­lamokkal. amíg Washington nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni az 1903-as szerző­dés revíziójáról. Ez a kijelentés ellentétes az AÁSZ közvetítésével létrejött megállapodásokról Szerdán ér­kezett jelentésekkel. Panamai politikai körök szerint Chiari elnök felkérte a Costa Rica-i kormányt, vál­lalja a panamai érdekek vé­delmét Washingtonban. Hírek szerint Costa Rica kormánya helyt adott a kérésnek. A Panama állami szuveré- nitásának védelmére alakult országos bizottság szerdai ülésén több határozatot foga­dott el, amely javasolta, hogy több nagyhatalom — így Fran­ciaország, Anglia és a Szov­jetunió, — valamint a latin­amerikai országok képviselői­nek részvételével tartsanak értekezletet Panamában. Az értekezlet a csatorna semle­gesítésének kérdésével foglal­kozna. Washingtonban a külügy­minisztérium szóvivője szer­dán este kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész „ta­nácskozásokat” kezdeni a panamai kormánnyal a csa­tornára vonatkozó szerződés kérdéséről. A szóvivő azon­ban nyomatékosan hangoz­tatta, hogy nem „tárgyalá­sokról” van szó, s erre kü­lön felhívta as újságírók figyelmét. Az A EB tudósítója szerint jólértesült washingtoni körök szerint az amerikai kormány feltétlenül ragaszkodik a Pa­nama-csatornával kapcsolat­ban szerzett „jogaihoz”. Az elmúlt 24 órában több olyan politikai megnyilatko­zás történt, amely azt bizo­nyítja, hogy Latin-Amerika és a világ népeinek döntő több­sége Panama jogos követelé­sei mögött áll. Több ismert venezuelai fró, művész és más közéleti személyiség üze­netet intézett a panamai kor­mányhoz és együttérzéséről biztosítja. Az arab államfők értekezlete Film Film Film cSzei'eneje a izetttcmhen Az arab csúcsértekezlet szer­da délután is ülést tartott. Az államfőkön kívül az ülésen részt vettek a külügyminiszte­rek. valamint Abdel Haitim Amer, az EAK fegyveres erői­nek helyettes főparancsnoka és Hasszuna, az Arab Liga fő­titkára is. Az ülés után Nasz- szer vacsorát adott az arab államfők tiszteletére. Egy kairói szóvivő újságírók előtt szerdán kijelentette, hogy az értekezlet gyakorlatilag be­fejeződött. s most már csak a programtervezet kidolgozá­sa van hátra, amelynek alap­jaiban egyhangúlag megálla­podtak. A csúcsértekezleten elfoga­dott elvekről és határozatok­ról közelebbi részleteket o.' dig még nem közöltek, de a kairói rádió és az A1 Ahram csütörtöki száma a kővetke­zőket emeli ki azok közül a kérdések közül, amelyekben megállapodásra jutottak: 1. Megalakítják az egysé­ges arab katonai parancsnok­ságot „pénzügyi és adminiszt­rációs hatáskörrel”; 2. Arab terveket dolgoznak ki a Jordán vízének felhasz­nálására; 3. Határozatot hoztak a „Pa­lesztinái közösségről”, amely- nejt alapján a palesztinai nép az összes arab országok tá­mogatásával folytathatja har­cát hazájáért Az értekezlet munkájával párhuzamosan állarr’óan foly­nak a külön-tanácskozások. A külöm-tanácskozások eredmé­nyeként döntés született ar­ról, hogy az EAK és Jordánia helyreállítja egymással diplo­máciai kapcsolatait A két or­szág hamarosan kicseréli nagy­követeit. Hasszán és Bungiba is meg­állapodott abban, hogy helyre­állítják a diplomáciai kapcso­latot Marokkó és Tunézia kö­zött. A nagykövetek kiküldése a közeli napokban megtörté­nik. Hasszán király áprilisban hivatalos látogatást tesz Tu­néziában. Áprilisban látogat el AZ AMERIKAIAK ENGEDÉLYEZTÉK A PANAMAI NEMZETI LOBOGÖ FELHÚZÁSÁT A CSATORNA- ÖVEZETBEN AZ AMERIKAI ZÁSZLÓ MELLÉ. Végre egy vádlott A frankfurti törvényszék lőtt folyó Auschwitz per tár- yalasán a csütörtöki nap azt „meglepetést” hozta, hogy égre akadt egy vádlott, aki Lismerte bűnösségét. Míg az iőző napokon kihallgatott ádiottak — élükön a volt áborparancsnokok adjután- aival — váltig azt hangoztat­ok. hogy semmi közük sem olt az auschwitzi gyilkossá- okhoz, Hans Stark vo't SS- ärzsörmesfcer, aki az ausch­witzi táborparancsnokság úgy- levezett politikai osztályán sljesített szolgálatot, elis­merte: „igen. sajátkezűleg gyón lőttem orosz hariifoglyo- :at a fekete falnál és közre­működtem egy több mint 200 ">nyi csoport elgázosításánál s”. ,.Ma már szégyentem — ette hozzá —, hogy akkor zeket a megsemmisítési pa- ancsokat szükségesnek és e- erülhetetlennek tartottam”. Stark azt hozta fel mentsé­gül, hogy „egyenesen az is- :ola padjaiból” került Ausch­witzba, az elnök azonban fe- ére olvasta, hogy a nyomozás órán kihallgatott tanúk azt vallották: Stark rendkívül jru*álisan viselkedett a iogr yokkail szemben, __ F rancia—olasz filmvígjáték, I melynek érezhetően egyetlen I célja volt: a könnyed szóra- 1 koztatás. A neveltetéshez, a szatirikus jellemrajzok és kü­lönleges szituációk megterem­téséhez a . francia és olasz j filmművészeknek mindig nagy } tehetsége volt. A „Szerencse a j szerelemben” átiagfiim, mely- I ben biztos rutinnal rajzoljál: meg az alkotók egy különle­ges szerelem bonyolult törté­netét. Mivel a helyzet és jel- lemkomikum állandóan válta­kozik, nagy jelentősége van minden mozdulatnak, szónak és helyrajznak is. Bemard Monot a film köz­ponti hőse. a St. Vincén t-de- Paul vallásos művek kiadójá­nak aligazgatója. így olyan kefelevonatokat kell tanulmá­nyoznia, mint például a „Val­lásos történetele kicsinyeknek” — s ebből eredően az élete is elég bezárt, fellépése bizony­talan. Szegény Bemard Monot nyugodt élete azonban hirte­len válságba kerül, mert bele­szeret egy fiatal kislányba, szélvészkisasszonyba, akit min den munkahelyéről küódita- nak, mert semmihez sem ért, csak a tviszteléshez. A meg­ismerkedés pizsama-vásárlás­sal kezdődik, aztán közleke­dési kihágásokkal, és kegyes hazugságokkal folytatódik, de Bemard Monotnak szerencsé­je van, így a különleges kis­lány három hónap múl va már a felesége. Igaz, a kislány miatt elbocsátották az állásá­ból, s az Apostolok Klubjában a legfantasztikusabb kalando­kon 'kellett átesnie, de Ber­nard Monot boldognak érd magát. A boldogság azonban Sophie és a kedves mama kö­zelségében nagyon zajosna.: bizonyul. Botrány botrányt követ, a fiatal házaspár éle­tében. Sophie például mérő véletienségből „vén csataló” nak nevezi Bemard Monot főnökének a feleségét, aki CP- pen hivatalos hozzájuk vacso­rára; A főnök felesége viszont ..ilyen buta cselédet még láttam” megjegyzéssel óieii még ugyanezen az estén So­phie mamáját. A botrunwhf- végül Sophie egy karambollá, teszi teljessé, melynek fo.va- mataképpen végigönti tintává! a rendőrfelügyelőt. A viharos, állandóan benyt - iódó szerelem történetét a ki, zönség őszinte felszabadult - Sággal nézi és neveti végi; A film feltétlenül sikeres, hi­szen a szórakoztatáson kívü más funkciója aligha volt. A történetben felbukkanó fiav rák hitelesek, szükségszerű« kerülnek bonyolult heiyze be. s a bonyolult helyzete.: • u felvonultatott emberi 'elle­niekből eredő logikai törvé­nyek szerint oldódnák fel. A film legérdekesebb figurája kétségtelenül Sophie volt, akit Dany Savai alaikított meggyő­zően. A filmben sikeresen ha­tottak a tvisztbetétek is. me­lyek funkcióval kapcsolódták a történetbe. A szatirikus hangvételű francia—olasz űlmvígj étékor Annette Wademant írta és Michel Boistromd rendezte Bertha Bules« Slasz—amerikai közös közlemény YENKI: Ha már megvan ez a panamai lobogó, erre a célra nyugodtan felhasználható. Hz angol kormány mérséklést ígér Az angol alsóházban Heath brit kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter szerdán vázol­ta jóelőre beharangozott ár­mérséklési tervét. Nagy álta­lánosságok között mozgó be­szédében mindjárt igyekezett megnyugtatni a monopóliu­mok gazdáit: benyújtandó törvényjavaslata nem abból fog kiindulni, hogy a mono­póliumok vagy a vállalatok nem kívánatosak. A kormány nem akarja a monopolista összevonásokat akadályozni. A miniszter azonban kényte­len volt elismerni, hogy a közönség érdekeire káros kö­vetkezménye van az ilyen irá­nyú változásoknak. Azt ígér­te, hogy az árszabályozással megvédik a fogyasztókat Megfigyelők megjegyzik: a kormány iga# célja a tervbe vett intézkedésekkel az, hogy rábírja a szakszervezeteket fogadják el a „bérszünetet” — egyelőre ne indítsanak bér- mozgalmakat. A szakszerve­zeti főtanács azonban — ha egyáltalán hajlandó erről akárcsak ideiglenesen is le­mondani, ezt csak az összes jövedelmek ellenőrzésével egyidejűleg és főként csak egy munkáspárti kormány idején tenné. Heath terve a kabinetben dúló heves harcok kompro­misszumos eredménye. Több miniszter, főleg Butler a leg­élesebben ellenzett minden árszabályozást, azzal az érve­léssel, hogy ez a kormány el­len hangolná a gyárosokat és a kiskereskedőket, akiknek üzleti érdekeit sértenék. Minden postakézbesftőnél postahivatalban és hírlap­árusnál kapható az OKOS KATA KALENDÁRIUM a Nők Lapja 1964. évi képes, 224 oldalas naptára Mint a nyugati hírügynög- j ségek közük, szerdán este be- fejeződtek az amerikai—olasz j tárgyalások. A tanácskozás I után közös közleményt adtak ki. A kőkemény rámutat, hogy tárgyalásain Johnson elnök nyomatékosan síkraszálit a NATO megerősítése mellett. Mindkét államfő elégedet­ten vette tudomásul a NATO multilaterális tengeri hadere­jének megteremtésére vonat­kozó tárgyalások „kedvező alakulását”. A két elnök kinyilvánította azt a nézetét, hogy aktív ke­reskedelmi tárgyalásokat kell a jövőben tartani a „ÜberáU- sabb” nemzetközi kereskede­lem ösztönzése végett. Mind­két elnök nagy jelentőséget tulajdonított a gazdaságilag fejlett országok szerepének az elmaradott országok gazdasági és műszaki megsegítésében. A közlemény külpolitikai vonatkozású záró részében rámutat annak a fontosságára, hogy törekedni kell a kelet— nyugati viszonyt megjavító eszközök megtalálására. Egyet­értettek abban, hogy a soron- következő genfi leszerelési tárgyalásokon új javaslatokat kell beterjeszteni pozitív ered­mények biztosítása végett. A hírügynökségek arról is tájékoztatnak, hogy Saragat olasz külügyminiszter szerdán rögtönzött sajtóértekezletet tartott „Olaszország külpoliti­kai céljai” címmel. A kül­ügyminiszter nyomatékosan hangoztatta, hazája ellenzi bármely ország olyan törek­vését, amellyel biztosítani pró bálja uralmát Nyugat-Európá- ban. Olaszország ügy véld, hogy Nyugat-Európa megvan „bármely ország uralma” nél­kül. Világosan meg is mond­ta, mely országokra gondol: „az ilyen uralom megteremté­sét célzó bármiféle kísérlet­nek kudarcot kell vallania, ahogy az a Párizs—Bonn ten­gely esetében is történt. Nem j fogadjuk el az európai poli- j tika semmiféle túlzott leegy-1 szerűsítését, amely azt jelen- j tené, hogy Európa nem egyéb i De Gaulle Franciaországánál, ! vagy Erhard Németországánál. Nekiülik olaszoknak is van mondanivalónk”. Saragat egyrészt: ellenezte az olyan próbálkozásokat is. amelyek Nyugat-Európa és az Egyesült Államok szembefor- dítását célozzák, másrészt a nyugat-európai politikai egy­ség megteremtése mellett tört lándzsát. Kijelentette, hogy az egység útjában „nagyobb akadályok és nehézségek” van nak — itt külön megemlítette Franciaországot — és az igazi társulás mindaddig nem kö­vetkezik be. amíg Angliát ki­rekesztik ebből az egységből Kívánatosnak minősítette a külügyminiszter a skandináv országok bevonását is. Kérdésekre válaszolva Sa- ragait közölte, hogy Olaszor­szág még határozottan nem döntött a multilaterális NATO tengeri haderőben va16 rész­vételről, s döntése csak a ter ­vek beható tanulmányozási1 után várható. A szocialista országokká, folytatott kereskedelemről szói va Saragat megállapította, hogy ez a kereskedelem csak javára válik a Nyugatnak. Újabb zavargások Ke!et-Pakisztán fővárosában Dacca: A pakisztáni rádió szerda esti adása szerint Daccában, Kélet-Pakisztán fővárosában — amely a közelmúltban a többségében mohamedán la­kosság és az ott élő hinduk véres összecsapásának színhe­lye volt — ismét fellángoltak a vallási ellentétek. Az újabb gyújtogatások és fosztogatások nyomán a hatóságok szerda délután 24 órás kijárási tilal­ÁRA: 10 FORINT B Gyakorlott GYORS­ÉS GÉPIRÓNÖT azonnali hatállyal felve­szünk. — Jelentkezés a DÉDÁSZ személyzeti ősz tályán, Pécs, Rákóczi út 73/b. szám. Megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara svéd tagozata Csütörtökön délután meg alakult a Magyar Kereskedel­mi Kamatra svéd tagozata. A Royal Szálló különtermében megtartott alakuló ülést a Magyar Kereskedelmi Kama­ra elnöke nyitotta meg, majd ismertette a tagozat céljait. Részt vettek az ülésen a ma­gyar—svéd árucsere-forgalom fejlesztésében érdekelt ma­gyar külkereskedelmi vállala­tok és más intézményeik ve­zetői és képviselői. Megjelent és felszólalt az alakuló ülésen Carlson KjelTberg, a buda­pesti svéd követség ideiglenes ügyvivője üt mat rendeltek el Dacca, déli városrészében, valamint Na- rajangandzsbars és a környe­ző iparvidéken. A jelentés szerint a rend­őrség fegyverét használta a tömeggel szemben, az össze tűzésben húszán életüket vesztették, sokan megsebe­sültek. A rádióadás azt állt­ja, hogy az érintett területe ken helyreállt a rend. Az indiai Kalkuttából, Nj gat-Bengáliából érkezett hr szerint csütörtökön újaké rendőr- és katonai egysége.: érkeztek rpülőgépen a rend biztosítására. Mint ismeretes a hét végén itt is véres ösz- szecsapások voltak a váró- főleg hindukból álló lakói es mohamedánok közöti. Ki tud róla? Az elmúlt év december 8-ái lakásáról eltávozott Csuk; Jánosné, született FI csór Er zsebet, Budapest. XVII. kér. Ilomaszék utca 6. szám alalf lakos cs azóta eltűnt. A rend őrség kéri mindazokat, akii eltűnésével kapcsolatban fel világosítással tudnak szolgál ni, vagy látták őt, jelentke-/, zenek a Pest megyei Rendőr főkapitányság életvédelmi al osztályán (Budapest, VI. kér. Aradi utca 21—23.) szemt) c sen, vagy távbeszélőn: 124-úót számon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom