Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
XXI. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR Ión- szigetelők exportra Ebben az évben is gyárta- nagy nagyfeszültségű porce- j lánszigeielőket a Pécsi Porcelángyárban. Az ipari por celángyártmányok teszik ki az üzem termelésének jelen tős többségét. A nagyfeszülí ségű szigetelőket exportra ké szítik a porcelángyáriak. Ké pünkön a gyár legfiatalabb üzemrésze, ahol a nagyfeszültségű szigetelőket gyártják. 12. SZÁM — Szokolai felv. Két mérföldkő között Régi jó barátommá! találkoztam a napokban. Beszélgettünk, vitatkoztunk, s közben barátom egyszeresek azt állítja, hogy ma nincs olyan lelkesedés, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt és nincsenek olyan lelkesítő feladatok sem. Az idő rövid volt, a vitát nem tudtuk lezárni. Azóta végiggondoltam országunk rövid, új történetét. Megrohantak az emlékek. Az újjáépítés — lelkesítő feladat volt. A földosztás — évszázados álom vált valóra. Az új pénz — végre lehetett valami t pénzért is venni. A bankok, a gyárak, a bányák államosítása — először éreztük magunkénak az országot Az iskolák államosítása — emlékszem Pécsről sok-sok munkás jött M áriagy űdre, hogy nemet mondjon az államosítás ellen uszító Mindszenty bíborosnak. Miénk lett az iskola. Aztán a tsz-szervezés, új alapokra helyezni az egész magyar mezőgazdaságot, — ez is szép, lelkesítő feladat volt Lelkesítő, szép feladatok voltak, mérföldkövek a történelem országú tjén! De csak mérföldkövek vannak az út szélén? — Nem, vannak közbeeső útszakaszok is. És ezek az útszakaszok sokszor egyhangúak és nehezek. De új mérföldkőhöz csak úgy jutunk, ha megjárjuk előtte az utakat. Ki tagadhatja, a földet kiosztani szép és lelkesítő feladat volt. Az út azonban nem állt meg a mérföldkőnél. A kiosztott földön termelni kellett. De se gép, se ló. Volt, ahol teheneket fogtak az ekék elé, volt ahol ásóval kezdte az újgazda a munkát. Elkergettük a tőkéseket a bankokból, a gyárakból. Hurráztunk. Utána bizony megizzadtunk azért, hogy megtanuljuk vezetni ezeket a bankokat, gyárakat. Az iákola a miénk lett, a mi gyerekeinkkel kellett megtölteni. Mentek bányászok, kovácsok, földműveseik, hogy meghódítsák a tudás magaslatát. Az első métereket még jól vették, de sokan kifulladtak. Tudok olyan szakérettségis osztályt, amelyben év elején még - 67 munkás-paraszt fiatal győzködött a tudásért, év végén csak huszonheten maradtak. Ennyien érettségiztek. Ez is két mérföldkő között történt. Nagy és fárasztó, sokszor legyőzhetetlennek hitt, riasztó volt a távolság. Hősiesség kellett ahhoz, hogy két krumplival leszálljon a bánvász a föld mélyébe. Leszállt. hogy meginduljon az ország vérkeringése. A múlt télen rendikívüli volt az idó- iárás. A bányászokon múlott: lesz-e elég szén, mennek-e a vonatok, lesz-e villanyáram? Pluszmunkát kért tőlük az ország. És ők vállalták, teljesítették. sőt túl is teljesítették a feladatot; Mérföldkő vélt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. De az út tovább vezet itt is. És a továbbvezető út szélén ilyen táblák álltak és állnak: „Az átszervezéssel egy időben növelni keU a hozamait.’’ „Rövid idő alatt el kell érni, hogy jobban éljen a parasztember”. Istállókat kellett építeni, új, közös állatállományt kellett kialakítani. És közben meg kellett birkózni a kisparaszti nézetekkel. Ez már nem volt olyan lelkesítő feladat. Legalábbis sokan így gondolták. A tsz-ek megerősítése már közel sem volt olyan társadalmi ügy, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Pedig egy kátyúból kivezető úton nemcsak egyszer kell nagy hórukkal megtolni a kocsit Állandóan segíteni kell, egészen addig, amíg szilárd útra nem ér. Ismerek parasztembert, aki néhány nap alatt eldöntötte: belép a termelőszövetkezetbe. Viszont negyven éves korában elkezdett tanulni Négy évig járt a mezőgazdasági technikumba. A cél lelkesítő volt, de a négy év nagyon fárasztó. Tanult, mert tudta, érezte — hat elemi nem elég két falu határához. És nem állt meg ezután sem. Ismerek volt kereskedősegédet, aki ma kandidátus, de tudok olyanokról is, akik lelkesen hurráztak a mérföldkőnél, de utána megijedtek, táb- láboltak az akadályok között, megkerülték és észrevétlenül kihullottak a rostán. Csak a mérföldköveket látták. Ez is nagy hiba. Éppen olyan nagy hiba, mint csak a közbeeső útszakaszt látni; Nincsenek nagy, lelkesítő feladatok?! De vannak, csak a mérföldkövek ritkábbak, s a következő mérföldköveket nem mindenki látja. De sokan, nagvon sokan látják! Azok például, akik úgy értik az automatizálást, ahogy érteni ke!M. Akik már most készülnek az automatizálásra, mert tudják, hogy ez nemcsak könnyebb munkát, de több tudást, nagyobb szakképzettséget is jelent. Azt mondtuk annakidején: a föld azé, aki megműveli. És azé lett. Viszont ma hiába mondjuk: kétszer aranyi búzát termeljünk, mint tíz évvel ezelőtt. Ez nem megy olyan könnyen. És ezért nem elég csak lelkesedni, nem elég odaállni fegyverrel. Ehhez több műtrágya, több gép, több tudás kell. Tavaly is terven felül kapott gépet a mezőgazdaság, idén is nőtt a mező- gazdaságnak juttatott műtrágya mennyisége és öröm látni; mennyi ember tanúi most falun. Ki általános iskolában, ki traktoros iskolában, ki szakmunkás-képzőn. Tizenöt-tizennyolc évvel ezelőtt rövid távon lelkesedtünk. Közel voltak egymáshoz a mérföldkövek. Közben-közben szusszantottunk és észre sem vettük, hogy egy újabb mérföldkőhöz értünk. Ma már hosszabbak a távok. És a hosz szabb távhoz kitartás, tudatos, mély meggyőződés, több tudás szükséges. Aki előrelát, az ma is megtalálja a lelkesítő távlatokat és örömöt talál abban is, ha a távlatokhoz vezető úton legyőzött egy- egy akadályt Szabi Hmm Erhard megérliezeíí Londonba London : Erhard nyugatnémet kancellár Schröder külügyminiszter kíséretében szerdán délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Angliába érkezett. A nyugatnémet államférfiakat a londoni Victoria-pályaudvaron Sir Alec Douglas- Home brit miniszterelnök és Butler külügyminiszter üdvözölte. Erhard londoni tartózkodása alatt találkozik Wilson- nal, a munkáspárti ellenzék vezérével is. Több lesz a modera bútor Hatvanmillió forint értékű bútort hoznak forgalomba idén Baranyában A Belkereskedelmi Minisztérium kultúrcikk főigazgatóságának osztályvezetője: Ná- day György kedden tájértekezletet tartott Pécsett a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Értékelték a lakosság múlt évi bűtorellátását és ismertették az idei bútorforgalom várható alakulását. Megállapították, hogy az állami kereskedelem 1963-ban 22 százalékkal több bútort hozott forgalomba, mint amennyi az előirányzott volt. Jelentős fejlődés különösen a földmű- vesszövetkezetek bútorértéke- sítésénél mutatkozott. Megyei viszonylatban az állami és a szövetkezeti kereskedelem az elmúlt évben összesen 52 millió forint értékű bútort hozott forgalomba. Modern lakószobából azonban a jelentkező igényeket teljes mértékben nem tudták kielégíteni. Ennek ellenére a tavaly előirányzott bútormennyiség 5 százalékát a hitelakció keretében értékesíthették volna, azonban a vásárlók a meglévő bútoroknak mindössze 38—40 százalékát vették igénybe hitelben Ez évben Baranyában mintegy 58—60 millió forint értékű bútort hoz majd forgalomba az állami és a szövetkezeti kereskedelem. A belföldi iparral és a külföldi szállítókkal folytatott előzetes tárgyalások olyan kedvezően alakultak, hogy az idén, a modern bútorok aránya a tavalyinak valamivel több, mint a kétszerese lesz. Országos viszonylatban pedig a kereskedelem ez évben 8 százalékkal több bútort hoz majd forgalomba, mint 1963-ban. Tamil a fala Ha rmínciiyolc íMX-ukadcmia működi*« Itaraajrában kon. A szakmunkásképző szervezett képesítést nyújtó oktatási formg, a tsz-akadémia pedig ismeretterjesztési célt szol gál! Az alap- és középfokú akadémiákon a helyi és a körzeti mezőgazdasági szakemberek tartanak előadásokat, de j megyei szakembert is meghívhatnak. Felsőfokú továbbkép- j ző akadémia három indult: j báromfitenyésztési, általános | kertészeti és állatorvosok ré- j szére állategészségügyi. Az előadásokat neves kutatók tartják. t i xí ni az euöu narum víz akadémiát az 1960—61-es nép művelési évadban szervezd meg Baranyában. Számuk évről évre gyorsan nőtt és a mezőgazdasági ismeretterjesztés legjobb formájánál bizonyultak. 1961—62-ber már 30 működött 1052 résztvevővel, a múlt évben 2f indult 1128 hallgatóval, aj idén pedig 38 kezdődött. Tizennyolc első évfolyam, tizenkét második és nyolc har: madik indult. Legtöbb a sás- di járásban működik, legkevesebb a mohácsában. Itt viszont legtöbben tanulnak a Ezeken a továbbképző sor; kívül ankétokon, konferenciákon, nagyobb mezőgazdasági rendezvényeket hallhatnak az érdeklődők a legújabb kutatások eredményeiről. Tavaly például 56 konferenciát rendeztek, tizennyolcat üzemi bemutatóval egybekötve. Az idén is terveznek hasonló tapasztalatcseréket, nyolc nagyobb rendezvényt, tizennégy tapasztalatcserét, négy külföldi beszámolót és ismét megrendezik a Pannonia mezőgazdasági napokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott jó az ismeretterjesztés, ahol a tsz vezetősége készíti elő, tartja kézben az előadás-sorozatot. Sokat törődik például a tsz-akadémiávai a mágocsd tsz, a berkesdi termelőszövetkezet pedig 6000 forint értékben vásárolt szemléltető eszközöket. Hasznos, jól bevált ikerelőadásokat tartanak Gödrekereszturpn, Göc}- reszentmárton'ba-n, Vásáros- dombon, Tarróson. Ugyanazt az előadást a központon kívül az üzemegységben is megtartják. A tsz-akadémiákai a VlT egymaga nem tudná megszervezni, azokban a járásokban tudnak számottevő eredményt elérni, ahol a népművelési csoport és a mezogaz''’" 'ági osztály is közreműködik. Az ismeretterjesztés egyik legfontosabb eszköze a szemléltetés. Erre különösen nagy gondot fordítanak az idén. A megyei tanács filmtárából 15— 20 perces filmeket kölcsönözhetnek diafiimekkel. ere"-:dátumokkal, gyűjtemér- -kkel illusztrálhatják az előadást. A filmt'árban körülbelül 200- rövid film van. nem túl rleiek, az elavultakat a múlt évben kivonták a forgalomból. Természetesen kellene deal több, új módszereké ou- tató rövid film. s dia mes sorozatokat is jó lenne forgalomba hasai. körtéren, amelyre még 100 000 forintot kell fizetnünk. Vagy kifizetjük, vagy mostani lakásunkat eladjuk és nagyobbat veszünk, hogy két gyermekünkkel elférhessünk. Azután egy autót szeretnék venni, hogy Pécsről ne kelljen minden nap vonattal utaznom munkahelyemre: Szigetvárra, — mondja dr. Sellei József bíró. — Ezt még megbeszéljük a családi tanáccsal — szól közbe felesége. Bár én eléggé önálló vagyok, mégis ha februárban Jugoszláviából megjönnek szüleim, azokkal is megbeszéljük, hogy mire fordítsuk a nyereményösszeget. — Mennyit hagynak betétkönyvben? — Most 15 ezer forintot — szólal meg a férj. — Azután veszünk egy zeneszekrényt. — Négyezer forintot pedig — folytatja szavát felesége — szigetvári gépírójának ad a férjem. Sima József tér vissza a szobába és jelenti: — 172 883 forintot lehet készpénzben kifizetni a nyertesnek. A Sellei házaspár boldogan megy a pénztárhoz, ahol Vlaj Istvánná, az OTP főpénztárosa leolvassa előttük a százas kötegeket. Tegnap nem volt náluknál boldogabb házaspár Pécsett. lem racajoi. síiuikut ner nyertem, én akkor sem iz gattam magamat. Tudtán éreztem, hogy egyszer mégi csak nyernem kell. — Hogyan sikerült a nég találat? — Az első játékhéten ugya azokat a számokat játszottál meg, mint a tavalyi legutolsc 52-es játékhéten. Az év vél sok kettős ünnep teljese megzavart. Nem tudtam, hog milyen nap van és azt is el felejtettem, hogy az első já tékhétre á szelvényeket má 1963. december 31-én bedől tam. Ezért 2 újabb szelvény vettem az X. játékhétre é megkértem szigetvári gépire mat, hogy a számoké izelje át, és dobja be a Iádé ba. S a két szelvény közi éppen az egyikkel nyertei most a 216 000 forintot. Most izgalmas pillanato következnek. Budapestről vái ják a telefonértesítést, hog a nyereményösszegből kész pénzben mennyi fizethető k Közben egy cigarettafüst mel lett folytatjuk a beszélgetés — Mire kívánják felhasi nálni a nyereményösszeget? — Vettünk egy szövetkeze, lakáét « Móricz Zsigman Mosolygós arcú, boldog házaspár ült szerdán délelőtt Tegzes Józsefnek, az OTP Igazgatóhelyettesének szobájában. A férj kék szemű, gön- iör, fekete hajú, bajuszos: Ír. Sellei József. Pécsi lakos, le Szigetváron dolgozik, bí- ■ósági tanácsvezető. Hét év ita ö a legelső igazságügyi iolgozó, akire rámosolygott a szerencse. A Lottó első játékhetén ? 135 666-os számú szelvényével 216 000 f orintot nyert. Zsebéből előveszi a szelvényt is mutatja: — Ezt elteszem emlékbe. A megjátszott számokban benne van az én és feleségem születési száma, a házszámunk, szüleim házszáma. — Mióta lottózik? — Amióta a lottó megindult, immár hetedik éve. Átlagban 3 szelvénnyel játszottam. Amikor pedig egy kis felesleges zsebpénzem volt, zkkor 10 szelvényt is vettem. — Nem unta meg a rendszeres lottózást 7 éven keresztül? — Egyáltalán nem. Amikor nem nyertem, sokan mondták, hogy tusmus van a lot- ÜtÍHk Mm most az és eseA boldog nyertei
