Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

★ AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAD3A XXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 50 FILLÉR t SZÁM Rajtunk a sor! R/'ttget értek az finnepek. * * Szilveszter éjszakáján a sok jó kívánságokon túl az 1964-es esztendő felada­tainak sikeres elvégzésére is ürítettük poharainkat. Elér­keztünk Ismét a munkás­hétköznapokhoz. Ez évi nép- gazdasági terveink országos szinten már ismertek, s üzemeinkben, gyárainkban, a vállalatoknál rövidesen meg­kezdődnek a termelési ta­nácskozások, ahol a szakve­zetés mérlegre teszi majd az elmúlt év eredményeit, értékeli: mennyiben dolgoz­tunk eredményesen, milyen nehézségekkel kellett szembe szánnunk, miként győztük le azokat, hol voltak gyengéink, s ami a legfontosabb, rész­leteiben is ismertetik az új gazdasági év feladatait le­bontva kinck-kinck a saját munkaterületére. A tervben előirányzott cé­lok reálisak, teljesíthetők, de azt is hozzá kell tennünk, hogy végrehajtása egyáltalán nem lesz könnyebb a tava­lyinál. Ha mindazt el akar­juk érni, amit az újév haj­nalán kívántunk egymásnak: magasabb életszínvonalat, több lakást, kulturáltabb öl­tözködést stb„ azaz hogy lé­pést tarthassunk a növekvő igényekkel — a tavalyinál is tervszerűbben, szorgalmasab­ban, még odaadóbban kell dolgoznunk. Mert miről is van szó? Ar­ról, hogy kívánságaink, óha­jaink tökéletes összhangban vannak ugyan pártunk és kormányunk politikájával, mindez azonban önmagában kevés. A legfontosabb dolog — és erre kell felhívni min­denek előtt a dolgozók fi­gyelmét — a tervek ütem­szerű teljesítése. Röviden: arra kell törekednünk, hogy már most az év elején hét­ről hétre, hónapról hónapra, negyedévről negyedévre oko­san, kapkodás nélkül részle­teiben is eleget tegyünk a terv követelményeinek. A terv céljai ismertek, a-r“- végrehajtáshoz szüksé­ges feltételek mindenütt adottak, csak helyesen kell velük élni. így is mondhat­nék rajtunk, kivitelezőkön a sor. Milyen főfeladatokra kell irányítani a figyelmet? Az :l964-es népgazdasági terv si­keres megvalósításának el­engedhetetlen feltétele a munka- és tervfegyelem Megszilárdítása, az anyaggal s különösen az importanyag­gal való takarékossági szem­pontok betartása, a termelés költségeinek további csök­kentése s nem utolsó sor­ban a termelékenységi mu­tatok teljesítése. így lehetne sommázni a legfőbb tennivalókat, ame­lyek szinte kivétel nélkül, mind az ipari, mind a mező- gazdasági termelési egysé­gekre egyformán irányadók. Tehát most már rajtunk a sor, rajtunk fizikai és szel­lemi munkásokon, bányá­szokon, mérnökökön, eszter­gályosokon és a falvak dol­gozóin. Dolgozzunk úgy, hogy az idén még többet nyújthas­sunk népünknek, dolgozzunk még szorgalmasabban annak érdekében, hogy az 1964-es esztendőben még nagyobbat léphessünk előre a szocializ­< nus teljes felépítésének ut­án, Békésen kell megoldani a területi viszályokat Hruscsov üzenete a világ országainak állam- liléivé kormányfőihez Moszkva; Hruscsov szovjet kormányfő 1963. december 31-én üzenetet intézett a világ országainak állam-, illetve kormányfődhez. Üzenetében a szovjet kor­mányfő javasolja minden ál­lama kormányánaík, vegyék fontolóra egy olyan nemzet­közi egyezmény (vagy szerző­dés) megkötését, amelynek ér­telmében az államok lemonda­nak arról, hogy erőszakot al­kalmazzanak területi viszá­lyok, vagy határkérdések meg oldása céljából. Az üzenet hangsúlyozza, hogy „jelenleg olyan helyzet alakult ki, amikor gyakorlati síkon lehet felvetni és meg­oldani azt a feladatot, hogy küszöböljék ki a nemzetközi életből az erőszak allcalmazá- eát államközi területi viszá­lyok esetén”. A javasolt nemzetközi egyez ményneik — mondja az üze­net — az alábbi négy fő ren­delkezést kell tartalmaznia: 1. Az aláíró államok ünne­pélyes kötelezettséget vállal­nak, hogy nem folyamodnak erőszakhoz a kialakult állam­határok megváltoztatása érde­kében, 2. Elismerik, hogy az álla­mok területe még átmenetileg sem lehet célpontja valamely betörésnek, támadásnak, kato­nai megszállásnak, vagy egyéb erőszakos lépésnek, amelyet más államok tesznek közvet­lenül vagy közvetve valami­féle elgondolás — politikai, gazdasági, stratégiai vagy ha- tárlcérdések, illetve egyéb szempontok alapján. 3- Határozottan kijelentik, hogy sem a társadalmi és ál­lamrend különbözősége, sem diplomáciai elismerés meg­tagadása, vagy diplomáciai kapcsolatok hiánya, sem egyéb ürügyek nem szolgálhatnak alapul, hogy egy állam meg­sértse egy másik állam terü­leti épségét. 4. Kötelezik magukat, hogy kizárólag békés eszközökkel oldanak meg minden területi viszályt. Ilyen eszköz: tárgya­lások, közvetítés, egyeztető el­járás, valamint más békés eszközök, amelyeket az érde­kelt felek választanak az ENSZ alapokmányának meg­felelően. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy ha az ál­lamok kötelezettséget vállal­nak, amelynek értelmében ki­zárólag békés úton oldják meg a területi viszályokat, ez nagy mértékben elősegíti a nemzet­közi ügyek rendezését — mu­tat rá Hruscsov üzenete, majd így folytatja: Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy ha az államok szerződést kötnének és ebben lemonda­nának az erőszak alkalmazá­sáról a területi viszályok meg oldása érdekében, ezzel új helyzet jönne létre, amelyben sokkal könnyebbé válnék más alapvető nemzetközi problé­mák megoldása is. Ez minde­nekelőtt és mindennél inkább vonatkozik a leszerelés prob­lémájára. A szovjet kormányfő meg­állapítja, hogy „sok állam kö­zös erőfeszítései révén az utób bi időkben bizonyos sikereket lehetett elérni a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A világ sorsáért, a népek jövő­jéért nagy felelősséget viselő államférfiak egyetemes köte­lessége, hogy további, még határozottabb lépéseket tegye­nek, amelyek allcalmasak az új háború veszélyének kikü­szöbölésére”. — A szovjet kormány arra a következtetésre jutott — mondja a továbbiakban az üzenet, — hogy hasznos volna, ha az általános és teljes le­szerelés feladatának megoldá­sára irányuló lankadatlan igyekezet mellett egyidej üleg fokoznánk erőfeszítésemket az államok közötti éles súrlódá­sok és feszültségi gócok kikü­szöbölése érdekében, Hruscsov megállapítja, hogy a területi viszályok, az állam­közi határkérdések, államok­nak más államokkal szemben emelt kölcsönös vagy egyol­dalú területi igényei olyan problémákat jelentenek, ame­lyeknek következményekép­pen a leggyakrabban keletkez­nek veszedelmes súrlódások az államok között a világ kü­lönböző részeiben. — A területi igények és az államok közötti területi vi­szályok gyakran visszatérnek — mutat rá a szovjet kor­(Foly tatás a 4. oldalon) TÉLI TÁJ II kereskedelem és a helyiipar kapcsolatáról, a kereskedelmi szolgáltatások helyzetéről tárgyalt tegnap a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A helyiipar és a kereskedel­mi vállalatok együttműködé­sétől függ a lakosság ellátása a mindennapi élelmiszer, ru­házati és közszükségleti cik­kekből. Pécsett a vállalatok egyre jobban kialakították kapcsolatukat. A Sütőipari Vállalat az Elelmiszerkereske- delmi, ,a Vendéglátó és a FŰ­SZERT Vállalattal tart rend­szeres kapcsolatot. A Ruha­ipari Vállalat állandó szállí­tója a Ruházati Botit Vállalat­nak és az Állami Áruháznak. A Vegyesipari Vállalat kár­pitozott bútorokat, ágybetéte­ket küld a bútorértékesftőnek, kötöttáruit, cipőit, araitógép- ponyváját pedig a pécsi szak- vállalatok hozzák fongaüamba- A közkedvelt Kékes garnitú­rából a tavalyi száz helyett már kétszázat hoz forgalomba és a 13 ezer kötöttáruval szemben az idén 24 ezer da­rabot szálilíit a kereskedelem­nek. Erről a kapcsolatról tárgyalt tegnap a pécsi városi tanács végrehajtó bizottsága. MegáHaprftotiták, hogy a kapcsolat egyre javul és fi­gyelembe veszi a lakosság igé­fValamit tenni kelt... Teremhiány, passzivitás, a járási irányítás hiánya, a községi nőbizottság tehetet­lensége ... Sorolhatnánk mind­azokat az okokat, amelyek hosszú időn keresztül sorvasz­tották Siklóson a nőmozgal­mat. Ilyen körülmények között Nagyon boldogok voltunk. Ezután már egymás után születtek az új tervek. — A legközelebbi klubes­tünkön Siklósról és a vár múltjáról lesz előadás■ Ezt követőleg orvosi szakelőadást, vitát az általános iskolai ne­emberek. Különösen amióta elszaporodtak a televíziós ké­szülékek- Csak a színvonalas rendezvények érdeklik őket. Arra gondoltunk, hogy talán az lesz a legeredményesebb, ha megszervezzük a nőklubot, így került sor az első ösz­szejövetelre a kultúrházban. velési tervről, farsangi klub­választották meg a megyei Nem nagyon bíztak a siker- estet, nemzetközi nőnapi ün- nőtanács tagjának Horváth ben és ezért úgy döntöttek, népségét tervezünk. Az év Mihálynét a siklósi terület- hogy a kézimunka-szakkör- elején tálán már sor kerülhet TŐI. hoz kapcsolják a klubot. Min- a nőklub vezetőségének meg­— Valamit tenni kell — denkit meghívtak, akit csak választására js. Teljesen ön- gondolta a megtisztelő megbi- ismertek. Az utcán, a piacon, állóan, a kézimunka szakkör- zatás után. De hogyan? Ez a moziban szólította meg asz- tői függetlenül működünk volt a legnagyobb kérdés, szonyismerőseit Horváthné, majd. Elkészítünk egy hosz- lgaz, hogy a megyei nőtanács hogy vegyenek részt a nőklub szabb időre szóló programot vezetői sok javaslatot adtak, első összejövetelén. is. Persze egy nagy gondunk de végül is neki kellett el- — Franciaországról szervez- továbbra is megmarad, a te- döntenie, hogy mit lehet Sik- tünk egy vetítettképes útiéi- remhiány. Bízunk abban, hogy lóson eredményesen megváló- ménybeszámolót. Izgultunk, a járási szervektől kapunk sitani. vajon sikerül-e a tervünk? majd segítséget... A kezdet nehéz volt, de nem Képzelje el, több mint száz- Tervek, elképzelések, áktlvi- maradt eredménytelen. Erről ötvenen jelentek meg! Érdek- tás, bizakodás... íme ez lett beszélgetünk most. lődéssel figyelték az előadást, Siklósom m tettek eredménye. « Igényesek Siklóson az mindenki jól érezte nyeit. Például a Vegyesápjari Vállalat a hazai és külföldi órák, hazai varrógépek és a töltőtollak garanciális javítá­sét megszervezte és a közel­múltban megnyitotta ezzel foglalkozó szaküzletét is. Hasonlóan megfejelő a kooperáció a Pécsi Ruházati Bolt VáMjat kilenc üzüete és a Patyolat Vállalat között A boltokban elvállalják a szem­felszedést és a Patyolat elvég­zi. Igaz, feömerült a javaslat, hogy ezt a szolgáltatást a vá­rosi tanácshoz tartozó hedyi- ipari vállalat is elvégezhetné. Szerintünk nem a vállalatok hová tartozásán múlik a meg­felelő szolgáltatás, hanem a minőségen, a szervezésen és a gyors végrehajtáson. A nehézséget nem is a szol­gáltatások szervezése és beve­zetése jelenti, hanem a szál­lítás. A reggeäi bosszúságat éppen az okozza, hogy a kif­li, más pjékáru nem kerül idő­ben a fogyasztóhoz. Megoldás­ra vár a tv-tetőantenna fel­szerelése. Ma a boflü dolgo­zók beállítják a készüléket a vásárló kérésére, de az an­tenna felszerelését már nem vállalhatják. Ez a feladóit a Vegyesipari Vállalatira vár. Ugyancsak kívánatos lenne egy elektromos háztartási gé­peik felvételére szolgáló bolt- helyiség kijelölése, valamint az ilyen gépjeit megfelelő szállí­tása. Sürgős intézkedést kö­vetel a bútorjavítás megszer­vezése az állami hélyiipsrban. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a lakosságnak nyújtott, a kereskedelemiben és a helyiipjor álltai biztosított mindennapos szolgáltatásokat a jövőben tovább kéül bőví­teni és javítani kéül a szol­gáltatások minőségét, csök­kenteni • vállalást határidő­ket, „Kis Svá;c‘‘-cá alakul a Mecsek vidéke A Mecsek vidékét, ahol évszázadok óta virágzó szarvas marhatenyésztés folyik, való­ságos „kis Svájc”-cá alakít­ják át a szakemberek. A há­rom legjobb állattenyésztő szövetkezeti gazdaságban ere­deti szimentáli tehenészetet fejlesztenek ki. E végett a gerdei Béke Tsz 46, a bólyi Kossuth Tsz 33 és a mágocsi Béke Tsz 34 vemhes üszőt kapjott Svájcból. Mind a há­rom termelőszövetkezetben tisz ta vérben tenyésztik tovább ezt a fajtát és száz-száz egyedből álló szimenitali te­henészetet hoznak létre. Innen látják el később az egész Mecsek vidékét nagy tejho­zamú állatokkal. A cél az, hogy a szimentáli fajtát szé­les körben bevonják a Me­csek vidéki szarvasmarhate­nyésztésbe. Ezáltal a hazai állománynak megjavul a kül­leme, fokozódik a szervezeti szilárdsága, emelkedik a ter­melése és növekszik a tej zsír- tartalma. A gerdei Béke Ter­melőszövetkezet tehenei máris átlag négyezer liter tejet ad­nak évente és közülük több elérte az ötezer litert — ma­gas zsírszázalék mellett A Mecsek vidékének „sváj- cias jelleg”-ét azáltal is fo­kozzák, hogy a következő évek során magas színvonal­ra emelik a rét- és legelőkul­túrát. Az erre alkalmas terü­leteken öntözéses legelőgaz­dálkodásra térnek át Beve­zetik a szakaszos legeltetést és „villanypásztorok”-at alkal­maznak. A mecseki hegyhát szövetkezeti gazdaságaiban hegyi legelőket alakítanak ki. A völgyekben, a feltört lege­lők helyén, szántóföldi takar­mánytermesztésre rendezked­nek be. Víztárolókat építe­nek, s ezekből öntözik majd a takarmánytermő földeket, illetve a réteket és a legelő- I két Hegyei tanácselnökök értekezlete Pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővá­rosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végre­hajtó bizottságainak elnökei. Az értekezleten, amelyen Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára is részt vett, Faluvégi Lajos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az 1964. évi tanácsi költségvetés egyes kér­déseiről adott tájékoztatót, majd dr. Kovács Tibor, a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztályának helyettes vezetője a Tanácsok igazgatási munká­ja, különös tekintettel az ál­lampolgárok és a tanácsok kapcsolatára címmel tart elő­adást I k é i

Next

/
Oldalképek
Tartalom