Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

«m. jantjär s. TUArttó 5 cÄz ín szilveszterem Nyilatkozik az író, a zenész és a balett-táncos Gvenis József — A szilvesztert is olyan napnak tar lom, mint az év többi napját — véld Gyenis József író. — Vailahogy mégis az ember úgy van vele, hogy valami határállomásnak tekin­ti, melyről visszapillanthatunk kicsit a megtett útra. Előre is kutatunk valami új után, ami­re majd csak a következő év ad választ. Mint rendszerint, ezt a na­pot is a sajtó átböngészésével kezdtem, s jó volt olvasni a Népszabadság vezércikkének a múiit év eseményeit summázó megállapításait. Számomra is, de azt hiszem az egész embe­riség számára az az eredmény a legmegállapitóbb, amit a bé­ke* megőrzése érdekében tett erőlködések eredményeként el­könyvelhetünk. veszteren! Időseik, fiatalok és középkorúak szórakoztak most, az örök optimisták és a „bez­zeg” emberek vegyesen. Igen, a „bezzeg” emberek, akik azt mondják mindenre, „Bezzeg tavaly! A tavalyi szil­veszter jobb volt!” Az ideiről tehát jövőre tudjuk csak meg igazán, milyen is volt tulajdon­képpen. Nem éppen kitörő örömmel, de üdvözöltem az új divatot is. Ismerős kislány jött be, derűs társasággal éjfél után. „A haja szőke volt..kezd­tem játszani. Dühösen nézett és levette a „szőkét”. Vadonat­új fésülhető „hajsapka” volt a fején ... Nekenri ez sem volt elég. Sikerült még egyszer „megfürödni”. Másik ismerő­sömnek — persze csupa figyel­mességből „Fekete hajú, kis gimnazista voltál..játszot­tam belépésekor. Rajta is „hajsapka volt” ... Divat, di­vat! Ezek hát az 1964-es ta­pasztalataim e téren. Elszomorodtam négy órakor, mikor végeztünk, de rögtön vidámabb lettem, amikor eszembe jutott, hogy január 1-én tíz órakor délelőtt újra, ugyanitt „szolgálhatunk a sör­zenével a kedves vendégek­nek”. Na nem baj! Csak vége lesz a ünnepeknek, már alig váirom a józan, dolgos munka­napokat! Rónay Márta Az illetékesek MlcL&zoltoCtk „Más alapokra kell helyezni a» alkatrészellátást" Ismételten felajánlottuk elfekvő készleteinket Szilveszter napján általában az ember önmagával is szám­adást készít: mit sikerült meg­valósítani terveiből, milyen problémákkal kell megbirkóz­nia az új esztendőben. Sokan csak trilógiák megírásában vélnek hasznos munkát végez­ni. Én úgy érzem, hogy azzal is jó ügyet szolgálok, ha az élet apró jelenségeit egv-egy riport formájában jelenítem meg. Ennek volt köszönhető az a meghívás is, melynek szintén szilveszter napján tet­tem eleget A Pécsi Rádióban nemrég közölt Kákicsról szóló riportom nyomán egy isme­retlen fiatalasszony elkesere­dett hangú levelet küldött a stúdióba választ várva a prob­lémájára. Felkerestem, s kicsit elbeszélgettem a csalóddal, de az egy újabb riportot igényel, hogy miről is van szó. Miután a szilveszter kicsit a szokásos vidámságnál is vi­dámabb hangulatok megte­remtője, jutott idő arra is, hogy kedvenc szórakozóhelye­men, a KIOSZ klubban eitölt- sek néhány órát bubik és dá­mák társaságában. Mentsége­mül szolgáljon, hogy ezek a dámák a römá kártyában ta­lálhatók. Legközelebbi céljaimról! ta­lán csak annyit: szeretném összehozni novellás kötetemet 6 hiszem, hogy ez az új esz­tendő termékenyebb lesz a ta­valyinál. lOtesik Ali Rónay Márta már öt éve a Pécsi Balettegyüttes tagja. Ve­lük bejárta már fél Európát, volt Drezdában, Lengyelor­szágban, Helsinkiben, Bejrut­ban, Londonban. Hihetetlenül szerény, csendes, sokat olvasó, szorgalmasan dolgozó művész. Mondatai véletlenül sem kez­dődnek másképp csak így: „mi..sohasem „én .. — Zsúfolt a programunk. Nyugat-Németországba készü­lünk január másodikán. Dol­goztam szilveszterkor. Színpa­don voltam. A Haway rózsá­jának harmadik felvonásában táncoltam egy betétet Dómján Tiborral. Két előadás is volt 31-én, hétkor és tizenegykor. Valamit sikerült azért a szil­veszteri rádióműsorból meg­hallgatnom, míg színpadra nem szólított az ügyelő. A második előadásnak kettőre lett vége, éppen három óra volt, mire lefeküdtem. Nem mondom, lett volna kedvem még kicsit zenét hallgatni, de elsején is szerepeltem, „te­mettük” a „Hawayt”... Este vonatra ülök, Pesten összecso­magolt bőrödmj elmet felkapom és indulunk a nyugatnémet turnéra. Harmadikén már fel­lépünk Bad Orb-ban. Harminc fellépés vár ránk egy hónap alatt! Két műsort is viszünk. Mindegyiknek minden darab­jában szerepelek. Fárasztó, nehéz, de gyönyörű pálya a táncosé. Igaz, nagyon sok fi­gyelmet, akaraterőt kíván! Mégis szívesen, örömmel vál­lalom minden „megpróbálta­tásával” együtt. Legalább olyan jól sikerült esztendőt kívánok az együttesnek és ma­gamnak, mint az elmúlt, 1963- as év volt... E cikkben az alkatrészellátás új alapokra helyezésével kapcso­latos helyes következtetések és megállapítások mellett voltak részek, melyek az olvasók részé­ről éppen a tények részletesebb ismeretének hiányában félreérté­sekre és gazdaságunkkal szemben esetleg bizonyos negatív megnyi­latkozásokra adhatnak okot. Ezen utóbbiak eloszlatása. Illetve a cikk ezen részének Usztázása ér­dekében szükségesnek tartjuk tudatni a következőket: Az érvényben lévő Jogszabá­lyok értelmében az úgynevezett norma feletti. Illetve hónapok vagy évek óta raktáron heverő készletek felszámolására a válla­latoknak Intézkedést kell tenni. Ezen rendelet kapcsán tárta fel gazdaságunk azon készleteit — köztük gépalkatrészeket is — me­lyek elfekvöségben voltak. Hogy ez az elfekvöség az el­múlt évek során miért és hogyan halmozódott fel gazdaságunkban, azt most nem részletezzük, hisz ezért van szükség az alkatrész- ellátás új alapokra helyezésére, ellenben azt a pozitív Jelzőkkel egyáltalán nem illethető nyilat­kozatot, melyet a Péesváradi Gépállomás Illetékesei ez ügy­ben tettek és amely gazdaságun­kat érinti, nem hagyhatjuk szó nélkül azért, mert éppen az em­lített gépállomás volt a többi kö­zött az, amelyik az elsők között kapta meg gazdaságunktól az el­fekvő alkatrészek részletes kimu­tatását többfzben annak érdeké­ben, hogy azokból az őket érdek­lő és számukra szükséges alkat­részeket átvehessék, mielőtt azok még a MÉH-hez kerülnének. Mondanunk sem kell, hogy a Péesváradi Gépállomás egyetlen esetben sem Jelentette be Igényét ezen alkatrészekre hasonlóan mint a többi gépállomás, válla­lat vagy tsz. Ezzel szemben az említett gép­állomás azt a gyakorlatot követte — és ebből már kitűnnek a szá­Próbál a zenekar A téli szünidőben is min den második napon próbát tartanak a gyárvárosi állalá nos iskola úttörő zenekar tag­jai. A fiatal zenészek Rajnai Henrik tanár vezetésével már a tavaszi szereplésekre új m úsorszámok betanulásával ké­szülnek. TÉLI GONDJAINK — Krizsük AH vagyok. Do­bos, a Mécseikből. Hogy szil­vesztereztem.' Hm... Megdöb­ben ten tapasztaltam, hogy a szokástól eltérően dolgoznom kell ezen az estén. Sok hely­re hívtak, végül is a Mecsek cukrászda mellett döntöttem, mivel tartottam tőle, esetleg „megneheztélmek” rám, ha Bem ide jövök. Érdeke* dol- £»& tapasztaltam, caeo a aril-1 Könyvtáraink életében a legjelentősebbek az őszi-téli hónapok. Ahogy elnéptelenedik a határ, úgy növekszik a könyvtárak forgalma. A nyári lemaradást — ami mezőgazdasági munkák miatt érthető — mindig a téli hó­napok hozzák be. A könyvtáraik is éves mun­katerv alapján dolgoznak, s ők is figyelik a tervszámok alakulását. A megye könyvtári forgalmának igen je­lentős hányadát a falusi könyvtárak bonyolít­ják le. Az elmúlt évben 40 000 falusi olvasó több mint félmillió könyvet olvasott el. Ha hozzátesszük azt is, hogy 310 falusi könyv­tárunkból 220 nak még mindig nincs otthona, hanem társbérlője az iskolának, tanácsnak, sok helyen magánlakásnak, s sok községben a tavalyi hideg téliben fűtetlen helyiségben folyt a kölcsönzés, akkor ez nagyon szép eredménynek mondható. S az idei — előre­láthatólag — ennél is szebb lesz. Ismét itt állunk a tél küszöbén. Nem egy könyvtárunkban ma sincs kályha, vagy ha van is, nincs tüzelőanyag. Kevés még az olyan könyvtárunk, ahol barátságos környe­zetben, otthonosan érezheti magát az olvasó. Pedig ez elsődleges feltétele annak, hogy falusi dolgozóink a könyvtárakat szívesen keressék fel. Ha nem tudjuk megteremteni a működési feltételeket, akkor nem is várha­tunk eredményeket. Pedig megállnunk nem szabad. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy vannak fnlvaink. ahol még mindig csak 8—10 százalékban olvasnak az emberek, mert ennél jóval többet el lehet és el kell érni. Ezt bi- zonyítják azok a helyek, ahol a lakosság 25— 30 százaléka olvas. Persze meg kell monda­nunk, hogy a magasabb olvasói arány min­dig az agilis könyvtárossal működő és ked­vező körülmények között lévő eredmény®. Itt jutottunk el mondanivalónk lényegéhez. Gondjainkban igényeljük a társadalmi és tö- megsaervezebek segítségét, mert egymagunk- ban azokat nem tudjuk megoldani. Van már példa arra, hogy a Könyvbarát-mozgalom segítségével sikerült a könyvtárnak kedve­zőbb helyzetet teremteni, azt hangulatosabbá, szebbé tenni. Olyan esetekről is beszámolha­tunk (Szajk, Baksa, Téseny, stfo.), amikor a tanács szerzett új helyiséget és biztosította a korszerűbb berendezést. Sorolhatnánk a különféle példákat tovább. De most nem ez a cél, hanem az, hogy a könyvtárak nehézségeire, gondjaira hívjuk fel a figyelmet. A meglévő problémák meg­oldására a községi tanácsok mellett a Könyv- bairát-mozgalom szervei: a Hazafias Népfront, a nőtanács, és a földmű vessző vetkezetek a leghivatottabbak. Nézzék meg falujukban a könyvtárak ügyét, s a községi tanács vezetői­vel együtt oldják meg minél előbb a könyv­tárak helyiség- és berendezés-problémáit, fű­tési gondjait. Segítsenek szebbé tenni könyv­tárainkat, hogy még jobban működhessenek. Ha a jelenlegi mostoha körülmények mel­lett is — áldozatos munkával — ilyen ered­ményeket tudtak elérni, mennyivel inkább számíthatunk a szellemi élet fellendülésére, könyvtáraink látogatottságára, a felnőtt olva­sók számának jelentős emelkedésére, ha ked­vezőbb körülményeket biztosítunk számukra. Télen érnek rá többet olvasni falusi dol­gozóink teremtsünk erre módot és lehetősé­get. A Könyvbarát-mozgaloim akkor felel meg a célkitűzéseknek, ha ezen a területen tevé­kenykedik, mert minden egyes szebb könyv­tár számos új olvasót vonz a könyvtárba. Jósm Dénes Piroska mltás félre nem érthető jelei —, hogy várta, amíg gazdaságunk, miután erre az idő előrehaladott volta kényszerítette. leadja azo­kat a péesváradi MÉH-telepnek, hogy Itt azután megvásárolhassa azokat Jóval olcsóbban haszon- vaskénh Ezek után az Illetékesekre bíz­zuk annak eldöntését, hogy meny­nyire volt őszinte és hátsó szán­déktól mentes a gépállomás azon kijelentése, miszerint „nem tud­ják Hogyan lekönyvelni gazda­ságunk által 'eadott azon alkat­részt vagy alkatrészeket, mely­nek vagy melyeknek az ára hat­száz forint, ugyanakkor amikor ők azért mindössze harminc és fél fillért fizettek" De menjünk további Ugyanez a gépállomás kiküldte több héttel ezelőtt illetékes szakemberét hoz­zánk azzal, hogy a még meglévő néhány anyagféleségből válogas­son ki olyant, amit hasznosítani tudnak, amit azután meg fognak vásárolni tőlünk. És mi történt ezen kiválogatás után? Röviden — semmi. Az a néhány anyag- féleség még máig is félre van téve várva a gépállomás illeté­keseit, hogy elszállítsák, de saj­nos ez mind a mai napig nem történt meg dacára annak, hogy a szállítási távolság nem több mint S kilométer. Nem nehéz ezek után kitalálni — és ehhez még csak rosszindulatra sincs részünkről szükség — hogy Ismét arra várnak, hogy ezen kiválogatott anyagokat lead­juk a MÉH-nek (más ugyan­is azt át nem veszi), ahon­nan azután azokat Jóval olcsóbb áron ismét megvásárolhatja. De hogy ez a Péesváradi Gép­állomásnak újabb „könyvelési" problémát ne okozzon, majd olyan MEH-telepre fogjuk leadni azo­kat, ahonnan várhatólag nem ők fogják megvásárolni és így gaz­daságunk megkíméli a gépállo­mást az ilyen irányú kellemet­lenségtől. Epri Vendel, a Zengőalja) Állami Gazdaság igazgatója • A válasz annyi kiegészítésre szorul, hogy a lap értesüléseit nem a péesváradi gépállomástól, hanem a Gépállomások Megyei Igazgatóságától szerezte. .^Játék az IdegekkeP Kisegítő járatokat indítanak A közelmúltoan felül vizsgát* tűk a 30-as autóbuszvonalunk forgalmát. A kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy n 7—8 óra közötti utasforgalom oly magas, hogy azt menetrendsze­rinti járatainkkal utaslemaradáe nélkül lebonyolítani nem tudjuk„ Ezért a csúcsforgalmi időszak­ban kisegíti járatokat állítot­tunk be °s ezzel kívánjuk megoldani zökkenőmentesen a 30-as jelzésű autóbuszvonal for­galmát. Egyben utasítottuk a főpályaudvaron szolgálatot tel­jesítő inditóellenőrU hogy vo­natérkezésekkor kísérje figye­lemmel az utasforgalmat és a szükségletnek megfelelően a ki­segítő járatokat biztosítsa. Dubovánszky Rudolf, a Pécsi Közlekedési Vállalat mb. igazgatója „Mikor Javítják meg az utcát?’* Az év elején Az üggyel kapcsolatban tá­jékoztatóul, hogy a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vál­lalat az út helyreállítását 1963- ban kapacitás hiányában nem tudta vállalni. Az 1964-es helyreállítási prog­ramot a tanácstagi beszámolók alapján állítjuk össze. Termé­szetesen helyszíni szemlén meg­vizsgáljuk az említett Felső- Malom és Rózsa Ferenc utcá­kat összekötő utcarészt és amennyiben a munkálat Indo­kolt. úgy helyreállításáról fel­tétlenül gondoskodunk. Kováts József. a n. kér. tanács vb építési és közi. csoportjának vezető főmérnöke GBrBsgalH Illetményföld Kártalanítjuk a dolgozókat A gazdaság vezetősége nem kí­vánja a szobanlévő illetmény­földek gyenge termese miatt a felelősséget magáról elhárítani. Tisztában vagyunk azzal, hogy az • állami gazdasági dolgozók il­letményföldje nemcsak bérkiegé­szítés, de a dolgozók háztáji gaz­dálkodásának döntő tényezője Is, ezért a jelentős terméskiesés Igen érzékenyen érintette a dol­gozókat. Vizsgálataim során arra a meg­állapításra jutottam, hogy a szó- banlévő görösgalli Illetményföld talajereje nem volt megfelelő és a talajelőkészitésnél és vetésnél is történtek hibák. A mulasztá­sokért az érdekelteket felelősség­re vontam. Meg kell azonban azt is állapítanom, hogy maguk az érintett dolgozók sem egyenlő mértékben vették ki részüket sa­ját Illetményföldjük megmunká­lásában, mert különben az azo­nos értékű földterületen nem adódhatott volna olyan szóródás a terméseredményben, mint ami ténylegesen bekövetkezett. Azo­nos területre számítva ugyanis nem volna Indokolt az, hogy egyik dolgozó 2 mázsa, a másik pedig io mázsa kukoricát taka­rítson be. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdés a magyarázattal és féle- lősségrevonássai nincs elintézve, ezért — rendkívül korlátozott le­hetőségeink mellett is — módot találtunk arra, hogy az érintett dolgozókat legalább részben kár­talanítsuk. Ezért , 1. az illétméhyföldről a gazda­ság által betakarított kukorica- szarai a dolgozóktól silókukorica értékben megváltjuk, 2. az elkövetkező gazdasági év­ben az összes Illetményföldek trágyázásával, kiváló talajerőbe hozásával és kifogástalan talaj­műveléssel biztosítani kívánjuk a megfelelő termést, hogy a dolgo­zók károsodását a magunk ré­széről eleve kizárjuk, 3. az idén károsodott dolgozók részére a jövő évben — kártala­nításként — az előírtnál valami­vel — arányosan — nagyobb il­letményföld-területet mérünk ld anélkül, hogy ezzel a gazdaság tervfeladatainak teljesítését ve­szélyeztetnénk. Reméljük, hogy ezekkel az In­tézkedésekkel dolgozóinkat kár­talanítani tudjuk, s ezzel a sajná­latos ügyet megnyugtató módon lezárhatjuk. Kovács Lajos, • Görösgalli Állami Gazdaság Igazgatója SZÍNHÁZ A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1164. Január 3-1, pénteki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Téli vadászat. — Riport. Népi kettősök énekelnek. Érdekelni fogja hallgatóinkat, Tamburazene. 17.30: Német nyelvű műsor: Faluról falura. — összeállítás. Fúvószene mindenki kedvére. 18.00: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés ösz- szeállítás. A tartalomból: Most érkezett. Hanglemezújdonságok. — Falusi kommunisták a zárszám­adó közgyűlések előtt. — Jegy­zet. — Zenélő levelezőlap. — Dél-dunántúli híradó. — Min­denki kedvére. — Emberek a télben. Oyenls József Írása. 1S.S7: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZI Nemzeti Színház: Éjjeli mene­dékhely (este 7 órakor). Bajor- bérlet. „ MOZI: Park: Egy kislány Iskolába megy (4. 6 és 8 órakor). Petőfi: Boccaccio 70 n. (fél S, háromnegyed 7 és 9 órakor, szé­lesvásznú). Csak 18 éven felüliek­nek! Kossuth: Boccaccio 70 n. (4, negyed 7 és fél 9 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, ősi város. 400. találkozó. Találkozás (Mohács). Maci Afri­kában. (Előadások U órától I éráig folytatólagosan). Építők Kult úrotthona: Mt ket­ten, meg a ló (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Én és a gengszter (6 órakor, szé­lesvásznú). Ságvári Endre Kultúrotthon (Uj­Mecsekalja): Válságos órák (fél 8 és fél 8 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Az élei kapujában (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Oldás és kötés (7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas II.): Optimista tragédia (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Mindennap élünk (6 és 8 órakor, szélesvász­nú.) Zrínyi (Szigetvár): AW átmegy a falon (8 órakor). Táncsics (Siklós): Szélhámosnő (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Maeyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megye! tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi ’ános út 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat; 31-68«, Kiadja: a Baranya megyei La pkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károiv Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út II* Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00 PÉCS! SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10. 83. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi posta hivatalotok nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Rv Indexszám; “

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom