Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

IW«. JANUAR SOl 5 Tanúk és hamistanúk Ä bíróságok az igazság ki­derítése érdekében a bizonyí­tékok széles skáláját vehetik igénybe. Ennek a széles ská­lának egyik része: a tanú­vallomás. KI KÖTELES TANÜVALLOMÁST TENN17 • Elvileg mindenki, akit a ha­tóság megidéz. Azért „elvi­leg”, mert a tanti vallomás megtételének kötelezettsége alól vannak kivételek is. Nem köteles például tanúskodni a férj a feleség ellen vagy fe­leség a férj ellen indított bűn­perben, nem köteles a gyer­mek sem tanúskodni a szü­lője ellen, vagy a szülő a g; érméké ellen. Előfordul az is * hogy valaki nem is tehet bizonyos ügyekben tanúvallo­mást, mert titoktartásra köte­lezett (például orvos). A tanúk kötelessége leg­jobb tudomása szerint az igaz­mondás. Akadnak azonban hamista­núk is. Ki a hamistanú? Az, aki egy ügy lényeges körülmé­nyeire vall hamisan, vagy pedig ilyen lényeges körülmé­nyeket elhallgat. A lényeges körülmény: ami az érdemi döntést befolyásolhatja. A hamistanúzást a törvény szigorúan bünteti. A bünteté­sek mértékét a törvény a bün­tető eljárásoknál attól teszi függővé, hogy az alapügyben (amely miatt a bíróság ítél­kezni összeül) milyen bünte­tés szabható ki a vádlottra Például 6 hónaptól 5 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető az a hamistanú, aki olyan alapügyben állít valótlant, ahol a törvény 3 évet meg nem haladó szabad­ságvesztéssel sújtja az alap­ügy elkövetőjét. Ha például a vádlott olyan súlyos bűntet­tet követett el, ahol a tör­vény a halálbüntetés kimon­dására is lehetőséget ad, a hamisan vallót 5-től 12 évig terjedhető szabadságvesztésre is Ítélheti a bíróság. Persze akadnak, akik nem tudatosan állítanak valótlant a hatósá­gok előtt. A gondatlanságból elkövetett hamistanúzót 0 hó­napig terjedhető szabadság- vesztéssel büntethetik. AMtG NEM KÉSŐ Még annak is, aki tudato­san állít valótlant, a törvény lehetővé teszi, hogy akár bün­tetlenül is „megússza" a dol­got. Ez az eset: ha a hamis­tanú a vallomását az alapügy jogerős befejezése előtt vissza­vonja. Ö2V. G. Ferencné 1963- ban fiához költözött Buda­pestre. Lakását R. Antalné közvetítésével 2000 forintért eladta. A pénzt R. Antalné vette át és továbbította özv. G. Ferencnének. Az ügy ki­derült s mivel a lakáseladás tiltott, polgári per folyt a bí­róságon az összegnek az ál­lam javára marasztalása vé­gett. R. Antalné a per során többször is azt vallotta, hogy ő a lakás eladásáról mit sem tud, abban neki semmi sze­repe nem volt. Az eladó és a vevő lényegében bizonyítot­ta, hogy az üzletet R. Antalné bonyolította le. R. Antalné el­len hamistanúzás vádja miatt eljárás indult. Az eljárást azonban — ügyészi figyel­meztetés mellett — megszün­tették ellene, mert az alap­ügy befejezése előtt a bíróság előtt tettét őszintén bevallotta. A hamistanúk általában nem önszántukból vallanak valótlant A hamistanúzás mögött majdnem mindig a felbujtó megtalálható. Ha va­laki a felbujtó hatására már megtette hamis vallomását, akkor a törvény a felbujtóra és a hamistanúzóra is egy­forma büntetés kiszabását te­szi lehetővé. Egy lány egy orvos ellen apaság megállapí­tása és tartásdíj megállapí­tása miatt keresettel élt. Az orvos egy ismerősét rábeszél­te arra, hogy a bíróság előtt vallja: a lányt ismeretlen fér­fivel látta a szabadban... Hamis vallomásáért pénzt is ígért neki. Az ismerős ráállt az alkura és c/et vallotta, amit kért tőle az orvos. A brósá- gon a hamis vallomás kide­rült. A felbujtottál egyforma büntetésben részesült a fel­bujtó is, sőt megállapították az alapügyben szereplő alpe­res apaságát is és a lány ré­szére tartásdíjat ítéltek meg. A FELBUJTÓK * 1 * * * * * 7 Váltás a Patyolat gépcsarnokában Sok a felbujtás az úgyneve­zett „kis ügyekben”. A pécsi járásbíróság előtt 1963-ban becsületsértés miatt folyt el­járás Hunyadi Mihályné el­len. Hunyadi Mihályné sógor­nője Hunyadi Lászlóné az al­peres felbujtására hamis tanú­vallomást tett, azt vallotta, hogy Hunyadi Mihályné a szóban forgó napon nem is tartózkodott otthon, tehát szomszédja ellen becsületsér­tést sem követhetett el. Ké­sőbb kiderült, hogy febujtás- ra hamisan vallott s ezért az ügyészség mindkettőjüket meg­vádolta. A bíróság Hunyadi Mihálynét mint felbujtót 4 hónapi, sógornőjét pedig mint hamisan tanúskodót 3 hónapi végrehajtható szabadságvesz­tésre ítélte. Az utolsó simítások az ingvasaló gépén A PÉCSI PATYOLAT Vál­lalat Tüzér utcai új üzemé­ben próbaüzemelés alatt áll a néhány nappal ezelőtt felsze­relt nyugatnémet gyártmá­nyú ingvasaló gépsor. A gé­pek beállítását próbálja cége megbízásából Hans Sasanna szerelő, a használati útmuta­tásokat pedig Gertrud Nitsch- mann adja át az „okos” gé­pek leendő kezelőinek. A mozdulatok kissé avatatlanok még, ezért a türelmes tanító- mesterek néhány nappal meg­hosszabbították a tapasztalat­átadást. A praktikus és amel­lett küllemre is csinos gépek először az ingujjat, majd a gallér és a kézelő, harmadik­nak pedig a mellrész vasalá­sát végzik el tüneményes gyorsasággal, s végül egy A Rigoletto felújításáról Jámbor Lászlónak, az Ál­lami Operaház művészének vendégszereplésével került sor kedden este a Pécsi Nemzeti Színházban Verdi Higoletto című operájának felújítására. A címszerepet éneklő kiváló baritonista, valamint a pécsi társulat együttes művészi törekvése kiegyensúlyozott, nagysikerű előadást eredményezett Mióta Verdinek ezt a leg­népszerűbb művei közé tar­tozó, éppen ezért nem egy­szer könnyebb megoldások­ra csábító operáját legutóbb láttuk a pécsi operaszínpa­don. kétségtelen fejlődést új színekkel gazdagodást tapasztalhattunk az együt­tes munkájában. Kihullott a rostán azóta nagyrészt mindaz ami nem bizonyult megfelelőnek, amiről idő­közben kiderült (hogy selej­tes, színvonaltalan És meg­maradt: ami érték, ami a pécsi operatársulatot ma már országos viszonylatban is számottevő, átlagon fe­lüli teljesítmények sikeres megoldására is képes együt­tessé érlelte. Különösen szembeötlő az opera alap­anyagát jelentő zenei fejlő­dés Ez tükröződött a Rigoletto kedd esti felújításán is. Paulusz Elemér invenciózus, az együttest sikeresen össze­fogó vezénylésével hatalmas ívben fokozta a színpadi és zenei hatást. így sikerült elérni, hogy az előadás fel­forrósodó csúcspontjai egy­beesnek a Verdi zenéiéből adódó csúcsokkal. E tekin­tetben a harmadik és negye­dik felvonást éreztük a leg­sikerültebbnek, itt jutott legmarkánsabban érvényre Verdi muzsikájával meghat- ványozottabban a dráma társadalmi mondaniva'óia és emberi tragikuma. Téri Ti­bor. aki a felújítás rende­zői munkáiét dr. Németh Antal eredeti elgondolásai alapién végezte ugyancsak érnék az egységes koncep­ciónak rendelte alá tevé- ke^vc/gét. Leegyszerűsítései, a Kártya-áriának a hercegi udvari bál cselekményébe való beleillesztése. a II. feß- von ás szín paciképének mó­dosítása. de nemkülönben Bo'ár Iván díszletei, illetve Majoros Teréz és Herisat László Jelmezei ugyancsak ezt a célt szolgálták. Az operát megszólaltató énekesek között az első hely a vendéget illeti, öszin te, megérdemelt sikere volt. Rigoletto-alakítása, különö­sen a III felvonásbeli nagy áriájától kezdve vált meg- rendítően drámaivá. Hang­jának zengő orgánuma, ke­vés külső eszközzel, de an­nál lényegretörőbben meg­oldott színészi játéka rop­pant elhitető erővel keltette életre a hercegének élve^et- hajhászását eleinte gátlás­talanul kiszolgáló udvari bo­hóc. majd egyetlen lányá­nak elbukása által saját szörnyű tragédiáját végig­kínlódó, szenvedő apa alak­ját Jámbor László kvalitá­sait művészi alázattal ren­delte alá az egész együttes munkájának. így volt csak elérthető, hogy töretlen íve­lésű, kiegyensúlyozott elő­adást láthattunk. Méltó part neme talált a Gildát meg­személyesítő Ágoston Edit­ben. A tisztán csengő kolo- ratúr-szoprénnal rendelkező, jó színészi képességű éne­kesnő határozottan nyere­sége a pécsi együttesnek. Hangjával játszi könnyed­séggel bánik, aminek bizo­nyítására a híres Gilda- áriában remek lehetősége nyílott. És bár az énekelek réme, a rekedtség őt sem kerülte el, szépen megoldott pianói és erőteljes crescen- dói nagy tapsot arattak. Wágner József, aki a pécsi operatársulat egyik legelső tagjaként már korábban is énekelte a manutai herceg szerepét, mértéktartó mű­vészi eszközeivel igényes és mindvégig megbízható sze­repformálással párosuló ki­tűnő énekhanggal oldotta meg feladatát, Pécsváry Gabriella, Tréfás István, Berczeli Tibor. Bolla Tibor, Cser Tímea, Horváth Sári, Hotter József járultak még hozzá a felújítás sdkeréhez. A létszámával való küszkö­dés ellenére is helytálló énekkar, elsősorban férfi­kar, valamint a zenekar (melyből Kircsi Lée-ló III. felvonásbeli oboaszólója ér­demel külön említést), szín- vona'asan oldotta meg fel­adatát, e- * — A MAGYAR RAmO PÉCSI STUi. IÖJANAK 1964. Jan, rO-i csütörtöki műsora 1 a 223,8 m középbullámon: ! !7.#0: Szerb—horvát nyelvű műsor: i Falusi hétköznapok... — Zenés j összeállítás. i 17.30: Német nyelvű műsor: Vidám farsang . . . Emlékek, szokások, hagyományok. Kívánsághangverseny. ’ 18.00: Zenéről zenére. — Közben Jegyzetek, glosszák. [ 19.15: Dél-dunántúli híradó. (19.35: öntevékeny együttesek ! műsoréból. 119.45: Ku atás a nagyszerű ered­mények mögött . . . Látogatás a Bólyi Állami Gazdaságban. — n .rész. ! 19.55: Műsorismertetés. J 20.00: Műsorzárás. színház: (Nemzeti Színház: Éjjeli men»dék- (hely (délután 3 órakor). Móricz Zslgmond-bérlet. — Rigoletto (este 7 órakor). Erkel-bérlet. MOZI: Park: A gyilkos és a lány (4, t és 8 órakor). Petőfi: Az utolső ítélet (4, 8 és > órakor, szélesvásznú). Kossuth: A gyilkos és a lány (fé> 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Egy balett története, Pluto Hollandiában. Blues, Szeretem az állatot. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A lány és az államügyész (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Fekete Gyémánt (Gyárváros): Bakaruhában <6 órakor, Irodalmi sorozat). Istenkút: Méhktrálynő (7 óra­kor). Csak 18 éven felülieknek! Jószerencsét (Pécsszabolcs): Bálvány (5 és 7 órakor, széles­vásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Papát vá-ároltam (7 órakor, szélesvász­nú). Május I. (Vasas II.): Kegyetlen éjszaka (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Boccaccio 70. I. (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Zrínyi (Szigetvár): Esy házasság hétköznapjai (8 órakor). Táncsics (Siklós): Kollégák (fél t órakor). rendkívül ügyes gép fejezi be az ing „háziasán” szép össze- hajtogatását. Az eddigi „ha­gyományos módszerekkel” még a leggyakorlottabb kéz­zel is legfeljebb 4—5 inget vasaltak meg óránként, amíg ezek a gépek két kezelő kom- mandálásával egy óra alatt 60—70 frissen vasalt inget ad­nak át a csomagolóknak. Hans Sasanna mégis össze­vont szemöldökkel járja kö­rül az egyik gépet, mert —• csak az ő fülével észlelt za­jokból — megállapította, hogy valamelyik mágnes megbontja a működés ritmusát. Már mondja is a főmérnöknek, hogy a legközelebbi repülő­postával megkapják a tökéle­tesebb mágnest, s azután jö­het a teljes üzemelés. Néhány méterrel odább NDK gépet szerelnek ugyan­csak német vezető szerelő, Walter Hermann szigorú fel­ügyelete mellett. A tekinté­lyes méretű kéthengeres vá­lyús kalander két hét múlva kerül próbaüzemeltetésre, de kell is ennyi idő, hiszen masszívabb alapokra helye­zik, mint a „pehelysúlyú” ingvasalógépeket. A négy mé­ter széles hengerek nem ke­vesebb, mint két tonna ágy­neműt szárítanak és vasalnak meg nyolcórás munkaidő alatt. A NAGY ELFOGLALTSÁG miatt nem is igen tudunk szót váltani Walter Hermannal, ezért újra „visszapártolunk” a nyugat-németországiakhoz. An nál is inkább, mert ők elő­ször járnak Magyarországon, nem érdektelen hát számunk­ra a néhány nap alatt alko­tott, illetve szerzett vélemé­nyük sem. Nem túlzás, de Hans Sasanna szinte ontja a dicsérő jelzőket. Elmondja, hogy a rólunk hallott sok mende-monda után bizony némi fenntartással utazott ha­zánkba. O úgy hallotta, hogy nálunk elhanyagoltak, „falu­siasak” a városok, s hogy ezt sem szabad, azt sem sza­bad. Többek között azt is hal­lotta, hogy nálunk éjfél után senki nem járkálhat az ut­cán, fényképezni meg egyene­sen tilos. Ezért nem is ho­zott magával fényképezőgépet, amit utólag rendkívül sajnál, Innentől kezdve már „sab­lonos”, amit mond. Azt. hogy a pécsi kirakatok árubősége, a pécsi hölgyek választékos öltözéke, bája, szinte semmi­ben sem különbözik az övéík- :ől S miután a vállalat köny­velője s egyben alkalmi tol­mácsa, dr. Palotai Géza né még családlátogatásra Is el­vitte őket, nem győzték eléggé csodálni a lakások kényelmiét, modern bútorait, egyéb prak­tikus felszereléseit. Harkányban kicsit csóvál­ták ugyan a fejüket, mert se­hogy sem értették meg, hogy egy ilyen értékes gyógyvíz mellé miért nem építettünk már világvárost, különösen, amikor néhány kilométerrel odább „felfedezték” a siklósi várat Is. A pécsi „svábbálra” Is meg- nívták őket. s ezzel kapcso­latban ismét el kell monda­nunk Hans Sasanna vélemé­nyét: — Sose hittem volna, hogy a fajtánkból ennyit látok itt ebben az egyetlen városban. Ekkora tömeget csak a pápa jeruzsálemi fogadtatásán lát­tam, azt Is csak a tv-híradó- ban. Ha elmondom otthon, hogy milyen szeretettel dé­delgetik őket, talán el sem hiszik. Persze volt olyan vélemé­nye is, amit nem dicsekvés­ből, hanem inkább okulás­ból publikálunk. Roppant­mód elcsodálkozott azon, hogy nálunk a munkások mi­lyen hihetetlen ráérőssel, ké­nyelemmel dolgoznak. — Ilyesmiért nálunk lelki- ismeretfurdalás nélkül kiad­nák az „útilaput”. Ma utaznak vissza hazájuk­ba, de holnap már új szere­lők jönnek. Méghozzá Cseh­szlovákiából, hogy teljes le­gyen a pécsi Patyolat üzem gépeinek nemzetközi össze- válogatása. NOHA MESSZE VAN MÉG a napja az üzem végleges be­fejezésének, arról minden­esetre beszámolhatunk, hogy a téli építési, szerelési mun­kákhoz már központi fűtés szolgáltatja a megfelelő hő­mérsékletet. Nem merjük el­kiabálni, de ha minden jól megy (legalábbis a tavalyi­nál jobban), akkor nyáron már minden igénynek meg­felelő új és modern közszol­gáltatási intézménnyel gazda­godik a városunk. JogJ tanácsadó ( Szerkesztőségünkhöz Irt leve* lében olvasónk airol é-d.iklőihk, hogy a nyugdíj iránti kérelmet szóban elő lehet-e terjeszteni vagy szükséges azt írásba fokiam!. A nyugdíj megállapítása i.ánti kérelmet a lakóhely szerint ille­tékes SZTK alközpontnál kell elő- 1 terjeszteni írásban vagy szóban. (A szóban előterjesztett kérelmet >is írásba kell az alközpon nál foglalni, mert a kérelem attól a ) naptól számit, amikor a szüksé­ges igénybejelentési nyomtatványt aláí. ta a kérelmező. Olvasónk (esetében szóban előterjesztet ké- ) reime akkortól minősül igén: be- ;jelentésnek, amikor az Alközpont (Nyugd j Osztályánál kérelmét írás ba foglalták, s azt sajátkez "leg aláírta. Ettől a vonatkozó jog­szabályok értelmében nem lehet • eltérni. A 67/19*8. (XII. 24. Ko.m (sz. rendelet 75. § a a következő..«. ) írja elő: } Az 1958. év! 40. sz. törvényerő­id rendelet alapján járó m nde i j nyugellátást igénybejele Uő lapcj \ előterjesztett kérelem alapján kg.í ] elbíráni. Az igényt az SZTK-nnk az igénv’lő lakók^Ive szerint ille­tékes megyei alközpontjánál (’ i v rendeltségénél) Kel előterje zte »1. A meghalt nyugdíjas hozzátarto­zóiának annál a szervnél kell az igénvt előtérJe-z^enie, ame’y a megholt nyugdíjas nvugel’átását folyósította. A továbbiakban az 5/1959. (V. 8.) Mü. M. sz. rendelet 212. §-a az igénybejelentés-el kap­csolatban a következőket rendeli: „Ha az igénylő a me^áPaptó szervnél személyesen jelente ti be Igényét, az Igénybe jelen-1 és idŐ- nontíának azt a naotári napot kell tekinteni, amelyen az igény- be^íentési lapot aláírta. Ha az igénylő a nyugellátás megállanftása Iránti kérelmet pos­ta útján írásban terjesztette elő, a kérelem postára adásának Iga­zolt naptári napját — igazu.ás hiányában a megalapító szervhez való beérkezés naptári napját — kell tekinteni. * Kérdésként merül fel az |s, hogy az iskolakö.e.cs gyermeket miiior lehet foglalkoztatni mint dolgozót. Ezzel kapcsolatban is­mertetjük a vona.kozó rendelke­zések szövegét, amely pontosan meghatározza a feltételeket: „A 14. életévét betuitött gyer­meket az általános iskola nyo.ca- dik osztályának elvégzése előtt az iskolai szolgalmi idő alatt mind alkalmi, mind pedig rendszeres munkára alkalmazni csak abban az esetben szabad, ha az okta­tási intézmény rendszeres látoga­tása alól az iskola igazgatója fel­mentette. A továbbképző iskola tanulói a szolgalmi Idő alatt munkát vál­lalhatnak. A napi négy órát mag­halra 6 munkára lét2sített min- * kaviszony fennállásának idejére a továbbképző iskola 1'toga á iá­nak kötelezettsége szünetel. A napi négy órát meg nem haladó munkaidővel foglalkozatott ta­nuló számára a munkált t > kö­teles az iskolai foglalkozások za­vartalan látogatását biztosítani. A 12 évesnél fiatalabb tankö­teles egyáltalán nem, a 12 é .es­nél idősebb, de 14. életévét be nem töltött tankötetes pedig az Iskola igazgatójának engedélyé­vel — csupán az iskolai szünet­ben és csak könnyebb munkára — alkalmazható. A 14. életévét betöltött tankö­telest az iskolai szünetben alkal­mazni lehet, az iskolai szolgalmi idő alatt azonban csak akkor, ha a továbbképző iskola tan lója, vagy az általános Iskola látoga­tása alól felmentették. nos elbírálás alá esik a gyermek­nek a gondviselő kereső foglalko zása körében történő olyan fog­lalkoztatása is, amely a gyerme­ket a tanulmányaiban akadályoz za. A továbbképző iskola napi négy órát meg nem haladó munka dő- vel foglalkoztatott tanulója szá­mára a munkáltató olyan munka beosztást köteles biztos tani, amely az iskolai fogla koz ások látogatását lehetővé teszi. A ta­nulót a munkahelyről olyan idő ben kell elengedni, hogy a fog­lalkozások kezdetére a tovább­képző iskolába érkezhessen. Meg kell még eml tonünk e rendelkezések ismertetésénél, hogy szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbír­sággal sújtható az a munkáltató, aki 14 évesnél idősebb, de általá­nos iskolát még nem végzett és az iskola látogatása alól fel nem mentett tanköteles gyerm két az iskolai szolgalmi Idő alatt foglal koztat, vagy az általános Iskola nyolcadik osztályának elvégző ;e után napi négy órát meg nem haladó munkaidővel foglalkozta­tott tanköteles gyermeket az ok­tatási intézmény zavartalan lá­togatásában megakadályozza**. A most ismertetett rendelkezé­seket az 1962. évi 13. sz. tvr, va­lamint a 7/1963. (VII. 11.) M. M. rendelet tartalmazza. ár Horváth István olvasónk as iránt érdeklődik, hogy munkl- tatója jogosan vonta-e le a fél évvel korábban tévesen kifizetett munkabért. Közelebbről nem írta meg a körülményeket. ezé”t is­mertetjük a M”nka Törvénykönyv vonatkozó rendelkezését: „Ha számolási hiba miatt vagy egyéb okból a dolgozó részére té­vesen fízet+ek ki mun**a^ért a visszafizetésre való köt*l«zés~ől a dolgozót a kifizetéstől szám'tott napon belül írásban értestoni Ha a vállalat az előírt 30 napon beiül az értesítést elmulasztja, a dolgozó az összeg vi„s/af:zet s re csak abban az ese.ben kötelezhe­tő, ha a kifizetés helytelcnsé é- ről tudomással bírt (rosszhlszeTrÜ- ség), vagy a téves kifizetést ma­ga idézte elő (helytelen adatok bemondása, stb.). Ebben az eset­ben a dolgozó csak egyeztető bi­zottsági eljárás útján kötelezhető visszafizetésre**. Az utóbbi esetben az egyeztető bizottság határozata ellen kere­settel lehet fordulni a járásbíró­sághoz. (Mt. V. 195. S). További kérdése volt, hogv l&í- helyezés esetén a ki nem vett szabadsággal mi ’esz, ki adja azt ki vagy ki fizeti ki. Abban az esetben* ha az előző vállalatnál a szabadságot egyál­talán nem vagv kisebb mér: ék­ben vette Igénybe, mint amennyi az oft tölt- tí Idő ar'nyáan misr- ?l!ette volna, a hátralékos szabad­ságot új munkahelyén ke’l meg­kapnia. (Mt. V. 104. §. (2) bek.). DUN^NTTU N API O * Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács .aDia Főszerkesztő Vasvári Ferenc. Szerkesztőség Pécs Hunyadi Tános u 11 Telefon 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Braun Káro.v kiadóhivatal: Pécs Hun vádi u .i. Telefon • 18-32 15-33 so-no PÉCSI SZIKRA NYOMDA Mnn !Fí$r»«3v U T Felelős vezetg: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivatalok» ná! és kézbesítőiméi. Előfizetési üli 1 hénaora ti.— m, Indexszám: 25.054. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom