Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
BŐVÜL A PÉCS' GÁTMŰVEK AIMSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS J.APJA XXI. ÉVFOLYAM ARA 50 FILLÉR 24. SZÄM Vároaunhba látogatott a KISZ Központi Bizottságának első titkára Tegnap Pécsre látogatott Méhes Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Méhes Lajos elvtársait a KISZ Központi Bizottságának legutóbbi ülésén választották meg az ifjúsági szövetség első titkárának. Békésen! %'f a már a hűvösen tár* gyüagos külföldi újságírók közül is sokan elismerik: nagyszívű, lelkes nép a magyar. Ez a nép évezredes történelme során sokszor igazolta már ezt a véleményt. És igazolja újra, meg újra, legutóbb például, amikor ismertté vált Hruscsov üzenete a világ államfőihez és kormányelnökeihez, az egész ország szívből fakadó igent mondott rá! Helyeselte azt a javaslatot, hogy minden területi vitát és határkérdést békésen kell megoldani! Békésen! És most, amikor Hruscsov javaslatára Kádár János, a Minisztertanács elnöke válaszolt, minden hazáját szerető, értelmes magyar férfi és női — újra Igent mond. Ez a nép helyesli pártjának és kormányának politikáját. Aláírja intézkedéseit. Egy vele, mert helyesen irányítja az új társadalom felépítésének történelmi munkáját s a vezetés helyességét meggyőző, önmagukért beszélő sikerek igazolják. Ha van nép, amelyik sokat szenvedett már a nagy kérdések békétlen megoldási kísérlete miatt, a magyar ilyen nép. Ez a nép nem hisz többé az erőszakban, nem óhajt véres háborúkban szembekerülni más népekkel, s noha egyáltalán nem pacifista, odaadó és következetes híve a békének, a népek barátságának. Hisz az emberi értelemben, amely minden problémát kénes megoldani a legteljesebb humanizmus szellemében. Békét akarunk! Ml súlyos évszázadokon át voltunk elnyomottak. Mi nagyon jól megértjük, mi az a nemzeti elnyomottság. Ezért vagyunk kénesek még lelkesebben, mint sokan mások, kiáltani az elnvomott gyarmati népek szabadságáért. Ml nagyon jól tutink, micsoda emésztő szenvedélyeket képes rázűd'tani egv nenre az erőszak elvének v"’" *'«'kódolás. A mikor tehát Kádár Já- nos válasza elment Moszkvába,- vele ment a ma- ™ar nén határozott, egyér- +ci—»'S. szívhői és lélekből fakadó helyeslése is. A Minisz- tertenács elnöke az egész nép nevében szólott. Egyek va- svuok kijelentéseivel. És úgv érezzük, beev a dolgos hÄt- i.-s-,—,nníí sodrában ez az ál- Iá,s?oelatás megint gazdagította jó hírünket, öregbítette nen»-»eti becsületünket. Magyarország a béke or- ,'záza. a, magvar kormánv a békés énUés kormánya, és a magvar nén. ttttn«>k érezvén [íomÍTi-a állásfoglalását — vM<mabb szívvel dolgozik tovább.. Délelőtt ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Megvitatták a mezőgazdasági ifjúsági termelési mozgalmaik és az Ifjúság a szocializmusért .mozgalom elmúlt évi ered ményeit. A Mecseki Szénbányászati Tröszt KlSZ-bizott- s-ága tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a bányagépesítési védnökségvállalás és a baleset-megelőzési mozgalom helyzetéről. Méhes Lajos elvtárs a délelőtt folyamán találkozott Baranya, Bács és Csongrádi megyék KISZ-bizottságainak első titkáraival. Megvitatták az ifjúsági mozgalom mimikájának tapasztalatait a három megyében. Délután a KISZ megyei bizottságán kibővített apparátus-értekezletet tartottak. Az értekezleten részt vett Méhes Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Novak György elvtárs, a KISZ Intézőbizottságának tagja, Földes Andrásáé, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője és dr. Vida József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, valamint a KISZ megyei végrehajtó bizottság tagjai, a megyei bizottság munkatársai, a KISZ járási bizottságainak első titkárai, p Kupka Sándor elvtárs, a I KISZ megyei bizottságának I első titkára tájékoztatta a I megjelenteket az ifjúsági szö- I vétség eLmúlit évi munkájá- I nak tapasztalatairól, a szervezi zeti helyzetről, az ifjúsági ter- I melési mozgalmak, az Ifjúság ;; a szocializmusért-mozgalom I eredményeiről, azokról a legfontosabb feladatokról, melyek a KISZ előtt állnak az 1964-es esztendőben. Ezután Méhes Lajos elvtárs kérdéseire válaszolva a járási és városi KISZ-bizottságok titkárai, a megyei bizottság munkatársai adtak tájékoztatást a különböző területeken dolgozó KISZ-alapsaervezetek munkájáról. A tízéves rekonstrukciós beruházási terv kivitelezéséi 1955-ben kezdték meg a Pécsi Gázmüvekben. A bővítés első két szakasza lezárult. Ebben az időszakban százhu - szonhétmillió forintot ruházott be a vállalat. Az új létesítmények jelentősege a termelési adatokban jelentkezik. Jelenleg naponta 86—90 000 köbméter gáz a vállalat kapacitása. 1965-re a vállalat benzinbontó felépítésével 100 ezer köbméterre emeli a szolgáltatást. A gázmennyiség gyors ütemben való növelését a városfejlesztés is követeli, mivel egyre több új lakótelepet kapcsolnak a pécsi gázvezeték-hálózatba. Képünkön: az új nagyteljesítményű kokszosztályozó. Termelőszövetkezetek terveiből Nagyarányú fejlesztése^ korszerűbb gazdálkodás 124 holdat öntöznek Véménden — Hízott marhát exportálna!: Szalántáról Legtöbb termelőszövetkezetben már a zárszámadás befejezéséhez közelednek, s a múlt évi eredmények alapján elkészítik terveiket. Megkérdeztünk néhány tsz-vezetöt, milyen tervekkel, reményekkel kezdik az 1964-es évet SÖLLEI REZSŐ főagronómus, Véménd: — Tavaly 45 forintot tervez tünk munkaegységenként, s 50 forintot fizettünk. Az idén a tervezésnél maradtunk az elért 50 forintnál A kenyérgabonánkat időben elvetettük, nagyon szép volt az ősszel a I rozzsal együtt összesen 1711 Óriásraliéíát lőttek fel az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban a Cape Kennedy kísérleti telepről szerdán, magyar idő szerint 17.25 órakor Saturnus—1 elnevezésű kétlépcsős óriásrakétát lőttek fel A rakéta összsúlya 562 tonna. Az 50 méter hosszú Saturnus—1 felbocsátása után körülbelül 100 méter hosszú lángnyclveket lövellt ki és 10 másodperc múlva délkeleti irányba fordult. Wartburg vagy Felicia holdunk van. Tavasszal 850 holdon kukoricát vetünk, 200- om tavaszi árpát, 60 cukorrépát, 100 burgonyát és 260 holdon borsót. Szántóföldi zöldséget 124 holdon termesztünk. Ezt a területet az idén már öntözzük is. Tavaly csak 30 holdon gazdálkodtunk öntözéssel. Az állatállományt fejlesztjük ebben az évben. A 840 darabból álló szarvasmarha-állományt 1003-ra szaporítjuk. A szerződött állatok számát is növeljük, hízómarhából a tavalyinál 50-el többet, 300-at, sertésből pedig 300-zal többet, 3300 darabot adunk át az AUatforgalmi Vállalatnak. SZABÓ MÁTYÁS elnök, Boly: — A munkaegység értékét a múlt évi 44 forintra alapozzuk, ismét ennyit terveztünk. Van reményünk, hogy elérjük, a kenyérgabonánk 557 holdon a földben van. Tavasszal 300 holdon kukoricát vetünk, 30- on mákot, 40-en cukorrépát, kendert, 32 holdon tavasza árpát, 30-om burgonyát, 60 holdon pedig silókukoricát, azon kívül 20 holdon egyéb vegyes takarmány féléket. A 106 darabból álló kocaállományt 120- ra, a 116 tehénállományt pedig év végére 140-re növeljük. Ezen felül 40 svájci üszőt is importálunk, amelyek a törzsállományt alkotják majd. Uj istállókat építünk, egy 100 férőhelyeset és egy 126 állatot befogadó borjúnevelőt. A beruházási keretből bővítjük még a felszereléseket, és víztornyot építünk hidroglobus- sal. KOLOS JÁNOS fóagronómus, Sellye: — Mi. már készpénzzel fizetünk. A múlt évben 3 millió 600 ezer forintot fizettünk1 ki a tagoknak, 1964-ben viszont többet, legalább 4 milliót szeretnénk szétosztani. A vetés- területünk ebben az évben a tavalyi 680 holdról növekedett 790-re. A jó idő beálltával 500 hold kukoricát, 100 hold burgonyát, 150 cukorrépát, 100 borsót, 50 napraforgót, 50 hold zabot és 100 hold silókukoricát vetünk. Takarmányozásra 50 holdon pillangósokat, 200- on pedig vörös herét termesztünk. Az állattenyésztésben nem lesz számszerű változás, inkább a minőségre fordítunk nagyobb gondot. Meemar^d a 385 darab szarvasmarha és a 977 sertés. Hizlalásra is a múlt évi mennyiséget szerződtük, 150 szarvasmarhát és 1200 sertést. Beruházások? A befejezetlen építkezéseket idén átadjuk rendeltetésének, így elkészül a 96 férőhelyes bor- júnevelő, valamint a gépmű- garázs. KERNER ADAM tsz-elnök, Szalánta: — Óvatosságból 35 forintot terveztünk erre az évre munkaegységenként, de szeretnénk elérni a 40-et. Az egységek számát is növeljük 120 ezerről 130 ezerre. Gazdasági alapunk megvan, hogy elérhessük ezt az eredményt. Ezer hold kenyérgabonát vetettünk, 240 holddal többet a múlt évinél. Az ipari növények közül cukorrépát 140 holdon, napraforgót 200-on. dohányt pedig 15 holdon termesztünk. Étkezési borsóból 50 holdat, burgonyából 30-at, sörárpából pedig 270 holdat vetünk. Takarmányt 400 holdon, kukoricát pedig 716 holdon termelünk. Az idén újra „rámegyünk” a szerződéses hizlalásra, s 265 marhát és 1100 sertést hizlalunk. 240 marhát exportra állítunk elő, amelyet valószínű a tavalyihoz hasonlóan Olaszországba és NSZK-ba szállítanak. Az idén a tejtermelést is növeljük, tavaly 1100 hektolitert fejtünk, az idén 1670 hektót szeretnénk. A beruházási tervünk is élég szép. 100 férőhelyes tehénistállót építünk 1 millió 200 ezer forintért, valamint irodaházat 300 ezerért és egy gépműhelyt 380 ezer forintért. A majort ellátjuk vízzel, villannyal, összesen 350 ezer forintot kötünk rá. TÓTH GYULA tsz-elnök, Hidas: — Harminc forintot tervezünk egy munkaegységre, s ezt szeretnénk is elérni. Nem sokkal, de növekszik az állatállományunk ebben az évben. Huszonöttel több tehenet és 30-al több kocát tartunk az idén. Száztíz szarvasmarhát és 600 sertést szerződtünk. Sertésből például 200-zal többet, mint tavaly. A tehénállomány tejhozamát növeljük, 79 ezer liter helyett 150 ezer litert termelünk ebben az évben. A gazdaság építését is folytatjuk, befejezzük a tavaly megkezdett 100 férőhelyes istállót, a ^3 vagonos magtárt, valamint ' egy v-á™7int és így új 10 vagonom górét. 4 i i i igaz, öröklakást veszek majd belőle itt, Üj-Mecsekalján. Jóska édesapja beteges ember. Eddig is megérkezett hozzá, Duslokra minden hónapban legkevesebb ötszáz forint a fiától, Most egyösszegben 25 000 forintot kapnak tőle a szülők, vegyék ki ők is részüket fiúk öröméből. — Milyen lesz az új kocsi? — Felicia, esetleg Wartburg ... — S* mik a további tervei? — ősztől komolyan fogok tanulni. Idén nem sikerült elkezdenem a Bányaipari Technikumot. Az üzemtől Ígéretem van rá; ősszel javasolni fognak továbbtanulásra. Ezenkívül van még egy kívánságom: szeretnék végleg Pécsett maradni. — Tehát ez kilencvenezer — számol Sugár Győző, az új-mecsekaljai OTP-fiók vezetője és kilenc köteg százast tesz Jagicza Jóska elé, aki innen egyenesen a vonathoz siet, a vonattal pedig Pestre, a szerencsehoz** ciáért, . i .. fi. M: még akkor is, amikor a szelvények fölé hajolva ixelni kezdte a számokat. Közben fel-felnézett, és gyanakvó pillantásokkal kísért minden arra haladót. — Ez volt! De nem, az lehetett! Még pislog is hozzá... A tettes nem került elő, de bosszankodva állapíthatta meg, hogy két szelvényére is ugyanazokat a számokat írta. — Most persze már örülök, mert ez a két lottószelvény lett a négyes. De akkor bosszankodtam. Nem elég, hogy megették az ebédemet, még a lottót is elrontom miatta. A tréfa — ha közvetve is — szerencsét hozott Jagicza Jóskának. A haver, aki megette az ebédjét, azóta pompás vacsorát kapott tőle — hálából a kocsiért, amit most vásárol meg a nyereményből... — Es a kocsin kívül mit vesz? — Nyereménybetétkönyvet váltok és negyvenezer forintot takarékban hagyok. Ha Egyetlen négyes találatot elérni is nagy öröm lehet, hát még ha megduplázódik a szerencse és két négytalálatos lottószelvényt tud valaki bemutatni az OTP-fiókban. Hogyne örülne hát a 19 éves Jagicza Jóska, aki az egyik négytalálatosra kifizetett het- venhárom ezer forintot tulajdonképpen egy tévedésnek köszönheti, csak a 144 ezer forint másik felét veheti a szerencse ajándékának. Rendszeresen lottózik, ha kevesebb a pénze, beéri három szelvénnyel is, máskor legalább tízet vesz. Így történt a harmadik játékhéten is. A tíz szelvényen bosszankodva ült le a Hajnóczi utcai munkásszálló halijába. Hogyisne, hiszen korgott a gyomra, mert valamelyik pajtása tréfából elfogyasztotta az ő ebédjét is. Ennivalót kapott volna a büfében — pénze volt rá —, de hát a hideg mégse főtt étel. — Csak kerüljön elém a i tettes — füstölgőit magában