Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

Szánnánk tartalmából: A, Voznyeszenszkij, Lovász Pál, Pál József, és Sík Mihály versei Tersánszky 3. Jenő, Sean O'Casey és Szalai János elbeszélése Riportok, tanulmányok QuhilfLiim iamihágőkkai dája Is mutatja, jó miűsor­poíitt Lkával, nem a legnehe­zebb, de igényes művekkel ez elérhető dalosoknak, tán- cosokmiak, zenészeknek egy­aránt S mindjárt a har­madaik tanulság is: leginkább úgy válhat az együttes köz­sége, járása édes gyer­mekévé, ha születése pilla­natától szereti, ápolja,. ter­jeszti szülőföldje értékes kul­turális hagyományait. S a következő évék: a mo­hácsi táncos találkozó, a szigetvári és a bólyi dalos- találikxjzó, a Baranyai Kör- műsor feledhetetlen fellépé­sei és barangolás a járás­ban Hidason, Zengővár- konyban, Lcrvászhetényben; a megyében Hirden, Sellyén, Villányban, Csányoszr&n, Sás- don; 8 kirándulások Bala­tonra ... Pécsváradon az ün­nepségek elképzelhetetlenek voltak az együttes fellépése nélkül, s nemcsak a hagyo­mányos társadalmi ünnepsé­geken, hanem a családi ün­nepségeken is felcsendült a kórus sok dala. ötletes zenés, dalos, táncos összeállításaik címe is sokat mond: Téli sze­renád ... A szebényi fcmó- házban ... Zengő felett... Üdvözlet Zengőaljáról. - — Fénylik a távol... Tavaszi szerenád... Az utóbbi mű­sorban már az együttes tag­jaiból alakult irodalmi szín­pad is részt vett. Az együttes művész: igé­nyességét, nemes céljait tük­rözik az öt év alatt kiala­kult kapcsolatai. Az együttes műsorában fellépett többek között Dörömbözö Géza és Babai Gyula egyesített népi zenekara. Más alkalommal Váry Ferenc zeneszerzőnek, Baranyi Ferenc költőnek és Thiery Árpád írónak rendez­tek közös szerzői estet Meg­hívott vendégként szerepel­tették Pécsi Ildikót, Bolla Tibort, Berczeli Tibort és Végvári Tamást is. ■Az újabb tanulságok ma­guktól adódnak: a rendsze­res munka, a somok övetke­ző fellépés bíztató távlata, a nevelési és művészi cél- tudatosság és igényesség a műkedvelő mozgalom éltető étemé. S ha most megkérdez­nénk a fenntartó Pécsváradi Földmüvesszövetkezetet. — vagy az együttest támogató szerveket: érdemes volt-e se­gíteni az együttest —• bi- zonnyáira igennel felelné­nek:. S igennel felelnének az együttes művészeti vezetői, a régiek is, az újaik is: Vár­nai Ferenc, Benkő István, Illés Mária, Tóth Pál és ifj. Fábos Mihály, á azoknak a tagdkmaik válaszát is tud­juk: Havas Gabrielláét, Szántó Veráét, irattér Já- nosnéét, Gresa Lajosnéét, Müller Lajosét, Dürr Tamá­sét. Virág Ferencet, Gresa Lajosét, az fmsz ig. elnökéét és Ties szer Pálét, az együttes elnökiét, — okik 5 éve tagjai a Zengő Együttesnek. A Zengő Együttest tavaly M arany jelvénnyel ju­talmazták a kulturális szem­lén. Kemle Géza kyl űkedveOő együttes éle­™ tében mondénképpen szót érdemei az ötéves ju­bileum, mert kevés csoport éri még ezt a „tisztes” kort; s ha megéri is, aligha ad­hat számot olyan töretlen fejlődésiről, s az alakuláskor . meghirdetett művelődéspoli­tikai célalt olyan . követke­zetes és szerény szolgálatá­ról, mint a Zengő Együt­tes. Ez az együttes igazán a község, Pécsvárad és a péos- váradd járás együttese volt, s, ezért tudott a megye együt, tese lenni. Az együttes tag­jaival együtt ünnepelték az évfordulót a járási és köz­ségi pártszervek, a tanácsok, a KISZ, a Nőtamócs, az is­kola és az együttes fenntar­tója a MÉSZÖV megyei és járási képviselői. Ott voditak az együttes szánté kivétel nélkül ifjú tagjainak szülei, s elhozta üdvözletét a „szü­letésnapra” a hosszúhetényi , és niecseiknádasdi , együttes, illetve lánccsöport. Az egy­szerű zászlóra kötött szala­gok az együttest övező szeme­teiről, eredményeinek meg- beesü léséről és a eegítőseám- dékrói beszéltek. Akik most a Ws ünnep­ség résztvevői voltak, ott álltait az együttes bölcsője körül is, s figyelemmel kí­sérték az „újszülött” min­den lépését. Az együttes mél­tónak mutatkozott a Zengő Együttes névre. Az 1958. te­lén alakult együttes — ének-, tánc- és zenekarával — már a következő év februárjá­ban a közönség élé lépett, márciusban már a komlói megyei dalostalálkozón „kép­viselték Pécsvárad színeit”, s azt követően Erzsébeten és Mecseknádasdon szólaltat­ták meg a legszebb magyar népdalféldolgazásoikat és Csajkovszkij muzsikáját. Az év végén pedig Leányvásár Pécsváradon c. rádióműso­rukkal az ország színe előtt mutatták be a Zengőalja ér­tékes népi hagyományait "sy kezdődött a Zengő Együttes „pályafutása”. S itt mindjárt, levonhatunk né­hány tanulságot minden mű- edvelő csoport és fenntartó s 'orvé számára. Mindenefc- '■T>tt azt: a jó indulás alap­kő feltétele a munka ked- —ő körülményeinek olyan - • eremtése, mint ahogyan A sógorban a földmű vesszö- ’"ükezet, de más szervek is '■’vengetíék anyagi és er- - Ur-**- támogatásukká! az im- ’”V> együttes útját. Minden -érnek, szervnek, műve- otthonnak olyan mű- ■•?rlvé!ő együttese, sőt olyan ’vimirális élete alakul ki, •’•hflyent megérdemel! Ahol -ütetése pillanatától közö­tti gyámolítják a kultúra új ’ saiit. ott nem marad el • "‘réeris, a gyümölcsérle- '' ■ 'errnő szakasza. > másik tanulság: viszony­lag rövid idő alatt ered­ményt kell elérni a műked­velő csoportoknak, mert az fCr". e-p^er összekovácsolja az -üttr •* lelkesíti, újabb si- 1«“re ösztönzi. S •int a Zengő Együttes pél­Felszabadultan festeni... Kiléptem a műterem ajta­ján, s a lépcsőházban össze­találkoztam egy öregasszony­nyal, aki tejeskannával és kosarakkal indult a szomszé­dos vegyeskereskedésbe. Ki- I vóncsian rámnézebt, s lát­szott az arcán, hogy nagyon szeretné tudni, mit kerestem ,,festőm ű vészékmél ? ” Ha az emberi érintkezés dehesebb lenne talán meg is kérdezné, hogy: „Aztán milyennek ta­lálta őket?” S amíg beszél­nék bólogatna: . „Ugye... Na látja” — s minden valószí­nűség szerit elégedetlenül folytatná útját a fűszerüzlet felé. No, de tételezzük fel, hogy a tejeskannás öregasszony mégis feltette az indiszkrét kérdést a lépcsőházban ... Mit válaszolnék? Néhány pillanatig zavartan állnék, s gondolkoznék, hogy mi is az a momentum, mely leginkább jellemzi Soltra Elemér festőművészt? El­mondhatnám esetleg, hogy a fáradhatatlan alkotók közé tartozik, a napi penzumot, művészi munkát mindig el­végzi ... Elmondhatnám, hogy két órakor feküdt le, mert az éjszaka szebbik felét átdol­gozta ... Elmondhatnám, hogy éppen elkezdett két különös képet: Az egyiken piros fal előtt szerelmes pár és egy fa áll, & másikán két lény van, és semmit másít nem csinálnak, csak élnek... De azt hiszem mindezeknél jel­lemzőbb rá különös ember­sége ... Reggel, amikor rátörtünk la kásában, éppen borotválko­zott, így mi tévedésből a gyerekszobába nyitottunk. Két kisfia a karácsonyi játé­kok dzsungelében ténykedett, így módiunk volt körülnézni. A gyerekszoba falán fekete tábla függ, gyerekrajzokká;... A tábla alatt összetört kréták a kölykök száméra- valóságos paradicsom. Azt hiszem ez jeL­Nausicaá 4 modern festészet atyja Settea Bemér l A londoni Royal Academy megnyitotta téli tárlatát, amelyet teljesen Goya művei­nek szentelt. A látogatók már az első napokban nagy szám­ban özönlöttek, jóllehet a be­lépőjegy 5 shilling volt;. Ez a legnagyobb szabású Goya tárlat, amelyet Spanyolorszá­gon kívül valaha is rendez­tek. A képek jó részét a mad­ridi Prado Múzeum kölcsö­nözte, a többit pedig Argentí­nából, az Egyesült Államok­ból, Magyarországról, Svédor­szágból, Franciaországból és Németországból küldték. A tárlaton a spanyol mes­ter nyolcvannégy olajfestmé­nyét, hatvanöt rajzát és ki­lencvenkilenc rézmetszetét mutatják be, valamint elődei­nek, kortársainak és tanítvá­nyainak 65 olajfestményét és 37 rajzát. Néhány ismert remekmű hiányzik, például a wellingtoni herceg arcképe, amelyet, mint ismeretes, két evvel ezelőtt elloptak a Na­tional Galleryből és azóta sem került meg. A tárlat azonban így is remekül bemu­tatja Goya munkásságát és művészetét. „Goya a művészettörténelem új szakaszának kezdetét jelen­ti” — írja a katalógus beve­zető soraiban Z. Sanchez Can­ton tanár. „Nemcsak nagy, hanem mo­dem festő is volt” — írja az egyik londoni napilap műbí­rálója. ö használta először kifejezési eszközként a színt, ábrázolás helyett, s ezzel utat nyitott az impresszionisták­nak. Azt valósította meg a festészetben, amit Beethoven a zenében”. Nemcsak az új képzőmű­vészeti korszak meglcezdése közös vonása a nagy spanyol és német mestereknek, ha­nem az is, hogy mindkettőjük életét a süketség tette küzdel­messé. diust olvastam előtte ... Ami­kor Ovidius a tengerparton búcsúzik a szerelmes Nausi- caától, nagyon megragadott. Ez a rajz a tengerparton vá­rakozó Nausicaá alakját idé­zi... Soltra Elemér művészete tá­gasabb, levegösebb lett. Több a finom áttűnés, a könnyű­ség és felszabadultsóg. Külö­nösen színvilága gazdagodott, s talán a vanalkultúrája is légiesebb, szebb lett A művésztől búcsúzóul e kell még mondanunk, hogy kiállításokra készül, pécsi és budapesti bemutatkozásra, mi vei a közelmúltban a Kép­zőművész Szövetség néhány Pécsett élő művészt is meg­hívott egy átfogó fővárosi ki­állításra. Bertha Bulcsu nekben erőteljesebben aka­rom összefogni, valahogyan úgy, hogy a figurákon és körülöttük meleg színvilág alakuljon ki. S itt egy má­sik kép. Néhány asszony haj­long, dolgozik. Konvencioná­lis téma. Sokan azt mond­ják, hogy nem érdemes dol­goznunk, mert már mindent megfestettek előttünk. Ez per­sze nem igaz. A konvencioná­lis témákat úgy kell megfes­teni, hogy azok ne legyenek konvencionálisak. A jelensé­gekhez mai, korszerű néző­pontból kell közelednünk. — Nézzétek ezt a másikat! Az a címe, hogy „Szűre?’, itt a színekben már él a kép... Koczog Ákos kritikája gon­dolkodtatott el... Azt íra rólam, hogy miért nem tű­hegy jóformán észre sem ve­szik. A műteremben megismer­tük Soltra Elemér művészi életútjának legújabb állomá- jait. Az olaj kompozíció most is uralkodik. Kése és félbe­maradt képeket tett a festő- állványra és magyarázott: — Az emberi élet szépsé­gét keresem, mert biztos, hogy szép körülöttünk <t világ, csak nindenkinek fel kell ezt a Soltra Elemér műtermében lemzi leginkább Soltra Ele mért... A pedagógus mű vész, igiaz emberi magatar tása. Színes krétákat ad ; gyerekek kezébe, s azok úffi tanulnak meg rajzolni és fe dezik fel a viliág szépségét szépséget fedezni... Minden­ki megtalálhatja a boldogsá­got, de nehéz ezt szavakká, kifejezni, festeni könnyebb.. Egy félig átdolgozott kom­pozíciót állított elénk: — Anya a gyermekével. S­dók felszabadultan festem, teli torokkal kiáltani, amikor a lehetőségeim adottak? Iga­za van Koczog Ákosnak ... ősszel sokat jártam a me­gyében, s hagytam, hogy a táj hangulata uralkodjon rajtam. Ezek a feljegyzések itt — mondta s egyik mappából több tucat képet vett elő — kirándulásaim alkalmával ké­szültek. Igazi vitaminkúra volt. Erőteljes őszi napsütés, ragyogó mezők és hegyek. Itt az eredmény: színélmények néhány konkrétummal. A képek szépek, korszerű­ek. A konkrét táj még a ké­pek hangulatában is felismer­hetően él. Soltra Elemér mindig von­zódott a monumentalitáshoz, így nem is csodálkoztam, hogy a falra függesztett ha­talmas kartonon embernagy­ságú figurát látok. — Talán újabb mozaik terv Ítészül? — Nem... Néha felteszek egy Icartont és jól kirajzolom magamat... Ez olyan, mint amikor az ember beül az au­tóba, és semmi mást nem akar csak menni, rohanni.. * Ilyenkor nem figyeli a tájat, a hegyeket és a mezőicet, csak a sebesség felszabadító han­gulatára ügyel agyéb­'•*”+ -- Ovi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom