Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

Téli I tanfolyamok A falusi pártoktatás igen jó formája a téli tan­folyamok. A téli hónapokban nyílik a legjobb lehetőség ar­ra* hogy a marxista képzést, a politikai és szakmai érdek­lődés kielégítését faiun is biztosítsuk. Nagy számban tudnak az emberek ezeken a tanfolyamokon részt venni. A falusi téli tanfolyamok szerves részei a pártoktatás­nak, de jellegében különböz­nek a többi formától. A me­gyei pártbizottság javaslatára a háromhetes téli tanfolyamok általában az elmúlt héten kéz dődtek meg a megyében. Mint egy 120 helyen, több, mint négyezer ember vesz részt azokon. Elsősorban ott szer­vezték meg, ahol rendszeres pártoktatás nincs, ahol a ter­melőszövetkezetek egyesülése, összevonása után a pártmunka megszervezése a pártcsoportok ra hárul. Nem kötelező a tanfolyamon a rendszeres részvétel Kilenc­tíz előadása közül mindenki azt hallgatja meg, mely a legjob­ban érdekli, természetesen le­hetőleg minél többet. A téli tanfolyamok sikere elsősorban programjának he­lyes kialakításától függ. Meg­indulására olyan időben került sor, amikor a falusi embereket, a zárszámadások kapcsán, kü­lönösen foglalkoztatják a ter­melőszövetkezetek problémái. Nyilvánvaló, hogy a progra­mok kialakításánál ezt figye­lembe kell venni. Fél kell használni a tanfolyamokat az új gazdasági tervek megvita­tására, az embereket érdeklő problémák megválaszolására. A megyei pártbizottság a programok elkészítésé­hez csak útmutatásokat adott. Szükségesnek véld, hogy min­den falusi tanfolyamon szó essék az emberek szocialista ne velésének feladatairól, a szocia­lista népi-nemzeti egységről, az eszmei-ideológiai harc kérdé­seiről A további előadások témáját a helyi érdeklődést figyelembe véve kell megha­tározni. Nyilvánvalóan itt el­sősorban a szövetkezeti gaz­dálkodás, a külpolitikai élet, a kultúra kérdéseiről lehet szó. A tanfolyamok hallgatóit érdeklik az olyan előadások, melyek a mezőgazdaság ter­melő erőinek fejlődéséről, a munkaszervezésről a háztáji gazdaságok szerepéről, az áru­termelés növelésének kérdé­seiről szólnak. A jó tanfolya­mok programjából ezek nem hiányozhatnak. Nem szabad mereven ragaszkodni sem az elképzelésekhez, sem a mód­szerekhez. Ahol menet köz­ben új témák iránti érdeklő­dés tapasztalható, azt vegyék fel a tanfolyam programjába. Jó propagandisták, szakem­berek, pártmunkások állnak a tanfolyamok rendelkezésére, akik mind poHtikad, mind szakmai előadásokra felkészül­tek. Nemcsak előadásokat, ha­nem vitákat, beszélgetéseket is szervezhetnék a három hét alatt. Felhasználhatják a falu kulturális lehetőségeit is. Ha a televízióban érdekes politi­kai vagy szakmai előadás hangzik el, szinte kínálja a lehetőséget arra, hogy a tan­folyam egyes foglalkozásai t azokhoz kapcsolják. A falusi téli tanfolyamok sikere elősegítheti a pezsgő kulturális és politikai élet ki­alakítását. Vitatkozó, érdek­lődő emberek körét teremthe­tik meg. Nagyszerű propagan­dája lehet ez {jártunk szocia- Mzr-.ust építő politikájának. A megyei pártbizottság ^ már korábban is java­solta, hogy a falusi tanfolya­mok szervezésével ne várja­nak január közepéig. Már eddig is, novemberben, decem­berben több helyen hangzott el külpolitikai tájékoztató^ tanfolyam iránt érdeklődők előtt. Most három hétig meg­élénkül a tanfolyamok mun­kája. Hetenként 2—3 előadás hangzik el. A propagandisták kísérjék figyelemmel az ér­deklődést, a vitákat és a ké­sőbbi hónapokban is, egy-egy előadás, vagy tájékoztató for­májában az igényeknek meg­felelően folytassák tovább a tanfolyam előadásait. így segíthetik a falusi téli tanfolyamok igazán a politika* viták elevenségét, az őszinte vszmecserét. a termelőszövet­kezetek gazdasági feladatai­nak, gondjainak megoldá-áM Mitzki El vin XXI. ÉVFOLYAM ÄRA 50 FILLÉR 22. SZÄM (Ij üzemrészek, fSrúék, balesetmentes környezet Fázisjavító honáenzátoroh a Sütőipari Vállalatnál Közel másfél millió forint védőruhákra Biztosítani a termelést — nemcsak anyag-, létszám- és géppark-kérdés. A megfelelő körülményeiket is meg kell te­tekercselésóre. Az újítás men­tesíti őket eme gondoktól. BM SZIKVlZ- ÉS SZESZ­IPARI VÄLLALAT költségek aránya is nagyobb Ebben az évben például ki­zárólag csak munkaruhákra — bakancs, csizma, vafctaruha, nyári zsávoly, kesztyű és egye Valóságos trópusi éghajlat uralkodik a Pécsi Tanárképző Fő­iskola üvegházában. A tetőig nyúló pálmák és más délszaki í ínyek — köztük néhány már virágzik — üde, zöld környe­zetet kölcsönöznek a botanikusháznak. — Szoítolai felv. — remiteni a dolgozók részére, hogy munkájukat balesetmen­tesen, egészségesebb környe­zetben — és ahol mód van rá —■ könnyebben végezhessék. Üzemi és szakszervezeti veze­tők alapos körültekintéssel igyekszenek megvalósítani eze­ket a feltételeket. PÉCSI SÜTŐIPARI VÁLLALAT A vállalat kényszerhelyzet­ben van, mert több üzeme meglehetősen elavult épüle­tekben. hajdani pékműhelyek­ben kapott helyet. Ennek el­lenére több intézkedést hoz­tak, amelyek révén megköny- nyítik a szociális és munka- védelmi helyzetet. Két üzem öltözőjébe rövidesen bevezetik a gázfűtést, amely olcsóbb és higiénikusabb is. Orvosi ta­nácsra a fürdőkben korábban használt farácsot — ami gom­bás megbetegedést okozhat — felcserélték fapapucsokra. A balesetmentes munkalehető­ség érdekében három üzem fázisjavító kondenzátort ka­pott. Ez a berendezés energi amegtakari tást is ered­ményezett a vállalatnak. A közelmúltban átvették a ME- GYEVILL egyik dolgozójá­nak, Horváth Károlynálc újí­tását is, amelynek előnye az, hogy fáziskimaradás esetén automatikusan kikapcsolódik a villanymotor. Ugyanis a vál­lalat a múlt esztendőben is több ezer forintot fizetett ki a leégett villanymotorok újra­A vállalathoz tartozó üze­ntek állapota itt sem rózsás. Ezért a múlt évben a megyei tanács 250 ezer forintot sza­vazott meg a vállalat részére. Ebből az összegből — a le­hetőségekhez mérten — rend­behozták a megye több szesz­főzdéjét és szikvízüzemét. Elő­ször is korszerűsítették az üzemek villanyhálózatát s ez­zel csökkentették a baleseti veszélyt. Köztudomású hogy a szesz lepárlásához nagyon sok hideg víz kell. Berkesden és Tormáson eddig kéziszi­vattyúval szerezték meg a vi­zet s ez elég fáradságos mű­velet volt. Most felszerelték a villanymotor ^meghajtású szi­vattyúkat. A vállalatnak szándékában áll még további korszerűsítés is. Egyik üzemük például Mo­hácson, a vágóhid területén működik. Ez az épület már nem megfelelő a termelésre. Valószínű , a volt sörraktár­épületbe helyezik át az üze­met, ahol aztán megfelelő öl­tözőt, fürdőt is berendezhet­nek majd a dolgozók részére. Ez azonban egyelőre csak terv: a megyei tanács még nem ho­zott végleges döntést. AramszolgAltatö vállalat Közel háromezer dolgozója van a vállalatnak s a mun­kahelyek is nagy távolságra esnek a pécsi központtól, hi­szen a munkaterületet négy megye határa fogja át. Itt már a szociális és munkavédelmi Mezőgazdasági gépek felújítását, gépkocsik javítását végzik a Mecseki állami Erdőgazdaság gépállomásán. bek — 1 millió 400 ezer fo­rintot fordítanak. Ezenkívül mintegy 800 ezer forintot fordítanak szociális létesítményekre. A marcali üzemvezetőség területén öltö­zőt és fürdőt építenek: a költ­ségek meghaladják a 200 ezer forintot. A vállalat Nagyatá­don és Top on áron dolgozó munkásai részére étkezdét, öl­tözőket, fürdőket építenek eb­ben az évben. A balatoobog- lári vállalati üdülő korszerű­sítésére tavaly 72 ezer forin­tot költöttek, azonos összeget fordítanak rá az idén is, s ez­zel az épületet sikerül vég­érvényesen rendbehozni. Pé­csett, Pécsszabolcson és Pécs- váradon (üzemvezetőségeken) szintén sor kerül mosdók és öltözők építésére 163 ezer fo­rint értékben. A vállalat egyébként egész évben mint­egy 200 ezer forintot fizet ki tisztálkodószeretere, amelyek­kel ellátják a dolgozókat. — Ezenkívül az idei télen — ha­sonlóan a tavalyihoz — körül­belül 90 ezer forintot fordíta­nak, kint a hálózaton dolgo­zó brigádok védőitalrellátá- sára. Közös közlemény a kínai-francia diplomáciai kapcsolaiok felvételéről Hétfőn Pekingiben és Párizs­ban egyidejűleg közös közle­ményt hoztak nyilvánosságra a kínai—francia diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A közös közlemény szövege így hangzik: — A Kinai Népköztársaság kormánya és a Francia Köz­társaság kormánya kölcsönös egyetértésben úgy határozott, hogy diplomáciai kapcsolato­kat létesít egymással. Evégett a két kormány meg­állapodott abban, hogy három hónapon belül nagykövetet • nevez ká. * A kínai—francia diplomá­ciai kapcsolat felvételének hí­rére a világ számos fővárosá­ban hangzott el állásfoglalás a kormányok részéről. Londonban a külügyminisz­térium szóvivője csupán an­nak kijelentésére szorítkozott, hogy „a kommunista Kína el­ismerésének kérdése a francia kormányra tartozik”. Belgrádiban a jugoszláv kül­ügyminisztérium szóvivője ki­jelentette, hogy kormánya po­zitívan ítéli meg a Kínai Nép- köztársaság Franciaország ré­széről történt elismerését. A bonni kormány szóvivője sajtóértekezletén sajnálkozását fejezte ki, hogy Franciaország „előzetesen nem tanácskozott szövetségeseivel” és kijelentet­te: „reméli, hogy ez a lépés nem okoz kárt a nyugati szö­vetségnek^’. Tajvanról jelentik a hírügy­nökségek, hogy Tajpejben a Csang Kaj-sek-klikk a beje­lentés elhangzása után nyom­ban minisztertanácsra ült össze. cAttila, ^Js tíián és a Hatteras-kapitány Ne tévessze meg a kedves olvasót a cím■ Szó sincs a hun vezérről és nagynevű honalapítónkról. Istvánnal és Attilával tegnap délután ta­lálkoztam a Benedek Elek gyermekkönyvtárban, amelyet szabadpolcos rendszerűvé ala­kítottak át, s amelynek most volt az ünnepélyes megnyi­tása. Még tartott a megnyitó be­széd, amikor a felnőttek sűrű­jében felfedeztem ezt a két fiatalembert. Attilát be is mutatta Mária néni a felnőt­teknek: ő az a fiú, aki há­roméves kora óta tagja a könyvtárnak. — Ez igen! — mondtam Attilának. •*- És most hánya­dikba jársz? — Másodikba. Már a szor­zásnál tartunk. Számtanból, igen, ötösöm van, meg olva­sásból is. Írásból négyes. Nem bírok szépen írni. Nincs olyan kézérzékem.. i Rajz? Ajaj. Már négyes alatt is volt be­lőle ... Különben csöndes gyerek, nem is mosolygott egyet se. Szorongatta a Sicc-et meg a Világszép nádszál kisasszonyt, meg még két “könyvet, a cí­mükre sajnos nem emlék­szem, mert mesekönyvek dol­gában sajnos műveletlenebb vagyok Attilánál. — Erre már olyan rég vá­gyakoztam — közölte Attila, de minden szenvedély nélkül, ö öntudatos olvasó. — Na megyek aláírni, hogy azzal se legyen már- gondom. Es megy, de Mária néni, a könyvtáros szinte felsikolt: — Attikám, drága kis szi­vem, ez lehetetlen! Négy új könyvet! Ezt még neked se lehet. (Merthogy mi marad a többieknek?) — Jó, akkor kettőt majd legközelebb — bólint egyked­vűen Atti. No de az Istvánt, azt nem ilyen könnyű leszerelni■ Tíz­szer is visszaoldalog Mária nénihez, hátha most nála hagyja mind a nemtudomhány könyvet. István azonkívül egy­szerűen fáradhatatlan. Azzal kezdődött az ismeret­ségünk, hogy valaki a sar­kamra lépett. — Bocs! — vetette oda Ist­ván, aztán beszélgetni kezd­tünk. Követtem polctól polcig, de bízisten, kezdtem fáradni a végén. — Jenci — ordította a ba­rátjának. — Ezt olvasd el! A Hatteras-kapitány! Ez remek, kétszer olvastam. Es így ment a teljes Verne­sorozaton és még sok-sok más könyvön keresztül. István sa­ját bevallása szerint a régi könyvtár felét olvasta már. Még leányregényeket is olvas, ha nincs más. De azért a „harcosokatt” kedveli legin­kább. — Belelapozok vagy elolva­som itt ezt az izét — a borí­tóra bök — és ha a kritika jó. elolvasom. Ezen egy kicsit meghatódom — hát ilyen is van? — Az a baj velem — mondja közlékenyen —, hogy ha elkezdek egy könyvet, nem bírom letenni­Diszkréten a bizonyítvány felől érdeklődöm. — A félévi, tudom biztosan, négyes lesz. Miből van né­gyesem? Hát énekből. Meg tornából. — Na de István — mon­dom meghökkenve — semmi mást nem csinálsz, csak olva­sol? Egyoldalú leszel ám... — Éppen gondolkozom raj­ta — egy harmadikos tanuló teljes magabiztosságával közli ezt. — Különben kaptam egy fémépítőt, abból már csinál­tam egy autót. Sakkozni már tudok- Meg pingpongozni is. Tizennyolcadikán visszakapom anyukámtól a pénzt, amit kölcsönadtam neki, abból ve­szek egy vívófelszerelést. Még egyszer odatörleszkadik a kölcsönző pulthoz. Feltétle­nül el kell vinnie legalább négy könyvet... — Most hogy nem volt nyitva a könyvtár — magya­rázza — egyszerűen nem volt mit olvasnom. A Vörös to­rony kincse volt nálam, el­olvastam ötször. Roppant természetesen köz­li ezt, észre se veszi a meg­rökönyödésemet. De azért csi­bész egy fickó ez az István! Már kabátban van, amikor visszajön és rámnéz. — Azt még tessék megje­gyezni. hogy balkézzel írok. — Látja a meglepődést, most már jól látja, és az ajtóból tudósgőggel visszaszól: — De azért jobbal is tudok! Hallatna Erzsébet é í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom