Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

2 UfAvn A 1904. JAVÜÄB CS. 11 Aulát,,idííí // //* Ez a szokásos reggeli ta­lálkozás senkinek sem okoz 1902. augusztus 31 volt a örömöt. Két óriási génko- Bazár-udvar, illetőleg a Szé- csi-monstrum — a csuklós chenyi tér 15—16—17. számú 20-as autóbusz és a zörgő épületek felújítási munkámat KUKA-autó — ad randevút eredeti határideje. A munká­latok azonban még most sem fejeződtek be, jelenleg is dol­goznak az épületek lakásai­ban. A legújabb befejezési határidő 1964. május 30. A Bazár-ház 1860-ban épült Sok idő telit el. amig illetékes helyen megállapították, hogy műemlék, s ennek megfelelő­en kell helyreállítani. Az ere­deti befejezési határidő, 1962. Májusra befejeződik a Bazár-udvar felújítása ízléses lakásdíszek nap mint nap reggel a szűk Sallai utcában. A KUKA- autónak nem sürgős. Las­san, komótosan nyeli el a szemetet, nagyokat köhög, krákog, aztán kényelmesen föliebb cammog vagy tíz métert, a következő kapuig. A csuklós busz egykedvű­en követi, duruzsol, néha meglódul, majd ismét leáll, mert a szemeteskocsi elfog­ta előle az utat. A talállca mindig reggel hét és nyolc között zajlik le. Az utasok azonban — főleg ilyen ködös. hideg reggeleken — fcerésbé ta­lálhatók romantikus ked- —ükben. Pénteken például oontosan tíz percig tartott az út a ferencesek templo­mitól a Széchenyi térig Ez annyit jelent, hogy a busz­ban szorongó és türelmet­lenkedő tzázegynéhány utas ~öme elkésett a munka he­'ilfiTŐI OAntcl-nn P* 77 — rrf­ismétlődik másnap is és a lövő héten, minden islenál- dott napon ... Nem gyűjthetnék össze később a szemetetT R. özek pusztulását okozták a jeges rügyek Nagy harcot folytatnak a hideg ellen a Véménd kör­nyéki erdőkben. A vadállo­mány megmentése érdekében állandóan hordják az élelmet. Eddig tíz szánkó szénát vit­tek ki az erdőbe, hogy a szarvasok a hótakaró ellenére is találjanak élelmet. A .vad­disznók etetését két hete kezdték el. s a hóra helye­zett kukoricát esténként egy szemig felszed1 k az éhes álla­tok. A fácánok etetésében ma­ga az erdő is segít. A szá­mukra leszórt kukoricát ugyanis bőségesen kiegészíti az akácmag. amit szívesen csi­pegetnek a madarak. Csupán az őzeknek jelentett tragédiát a nagy hideg. Vé­ménd környékén ugyanis mintegy harminc-harmincöt őz el, s közülük öt-hat a gyen­gébb állatok, vagyis a tavalyi gidák száma. S az őzek szoká­sához híven ezek a fiatal ál­latok nem mentek messzire az élelem után, nem mindig ta­lálták meg a számukra le­szórt magot. Helyette a kö­zelükben lévő fák jeges, hi­deg rüggyeit rágták le. Eddig már két özet találtak elpusz­tulva az erdőben. A boncolás után megállapították, hogy gyomruk génnyes. s halálukat valószínűleg a jeges rügyek okozták. augusztus 31 és a műemlék­jelleg megállapításának ideje, 1963 tavasza között eltelt idő­szak egyik bizonyítéka annak, hogy emiatt is késett a befe­jezés. De a felújítás elhúzó­dásának más okai is voltak. A munkák megkezdése után derült ki például, hogy telje­sen újjá kell építeni az udvar üvegtetőzelét, valamint fel kell újítani a kérdéses épüle­tek elektromos vezetékeit, mert a korábban beénftett ve­zetékek állandó tűzveszély jelentették A legújabb ok pe­dig. amit Máthé Istvántól, a Pécsi Ingatlankezleő Vállalat műszaki ellenőrétől tudtunk meg, az. hogy a sürgető, leg­újabb határidő ellenére sem tudiáik még. hogv milyen üz­let helviségelk kerülnek a Ba­zár-udvarba. s mivel a négv üz'ethelyiség sorsa még nem dőlt el. ők sem tudnak olyan ütemben dolgozni, mint sze­retnének. A Széchenvi tér 15—16—17 számú éDűletek felújítása két és félmillió forintba kerül Eb­ből az összegből nemcsak a külső falakat és a homlokza­tot hozták rendbe, hanem a lakásokat is. A Bazár-udvarra jutó 700 ezer forintból példa ul a négy üzlethelyiségen és a homlokzaton kívül 15 la­kást állítanak helyre. Jelen­leg nyolcán dolgoznak az ud­varban, illetőleg az udvarban lévő lakásokban. Ha ismernék már az üzlethelyiségek ren­dé1 tétését, ennél népesebb is lehetne az építkezés. A loltó nyerős?ómai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tátékoztatása szerint Kiskúnlacházán. a Petőfi Művelődési Otthonban megtartott lottósorso’áson a 4. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 31, 34, 56, 69, 84 — 1147 HIZOTTS^PTEST adót* el az elmúlt évben a gerényesi terme lő sző ve - keze t az államvak. A modem lakások díszítésére egyre többen vásárolják a kisplasztikát és a kis szobrokat a Képcsarnok Vállalat pécsi boltjában. Nagy népszerűségnek örvendenek Megye­ri, Ráhorzik, Deák és Nagy szobrászok alkotásai. Megkérdeztük : Miért nincs víz? Az utóbbi hetekben, sajnos, elég sűrű időközökben előfor­dul, hogy a város egyik-má­sik pontján megszűnik az ivó­víz-ellátás, gyakran másfél— két napra is. A lakosság kö­rében bosszús találgatások kezdődnek, mondván: „Miért nem kapnak előre értesítést a Vízművektől, mielőtt elzár­nák a főcsapokat?” Nos. a vál­lalatot nem lehet kárhoztatna Für dós Ferenc, a Pécsi Viz­es Csatornaművek igazgatója a következőket mondotta: — Csőtörések jelentkeznek. tehát nem hálózati bővítésről vagy egyéb munkálatokról van szó. A csöveket elfedő I földréteg „él és mozog" a gyors hőmérsékletvá Hozás so­rán. Szinté mindennap kap­juk a jelzést és a szerelők azonnal a helyszínre érkez­nek. A lehető leggyorsabban igyekszenek megjavítani a hi­bás szakaszt. Uj-MecsekaJján például ismét csőtörés volt, méghozzá a pellérdi főveze­téken. Ilyenkor fordul elő, hogy az emeleti lakások egy­általán nem jutnak vízhez, mert csökkentett nyomás alatt tartjuk a hálózatot, különben nem tudnánk elvégezni a ja­vítást. A gyakori csőtöréseket az időjárás okozza, erről mi. sajnos, nem tehetünk; csupán annyit, hogy azonnal hozzá­fogunk a hibák megjavításá­hoz. Í21 MATENADARAN Könyvmúzeum — Matena- daran. A világ egyik legérté­kesebb könyvgyűjteménye. Számos olyan kéziratot őriz­nek itt, sok olyan örmény nyelvű másolatot, amelynek az eredetije, valamikor a kö­zépkorban megsemmisült és csak egyedül itt található. Ezért érthető, hogy egész év­ben a világ kutatóinak talál­kozóhelye a Matenadaran és olvasótermeiben, kutatószobái­ban fordítják, másolják, gyűj­teményének legszebb darab­jait. Amikor falai között jártam, németek és olaszok forgatták könyveit Az épület előtt kőbevésett örmény ábécé. Tavaly ünnepel­ték Mesrop Mastocnnk. az ör­mény ábécé megalkotójának születése 1600. évfordulóját. Ilyen régi az az írás. 'amelyet ma is változatlanul használ­nak az özrov -k. A b-i<rat- •á. a küszönbön egy felirat: 1957 — csupa betűkkel. Az örmények ismerték a betű­számokat és könnyen leírták a csillagászati eredményeket is az ábécé segítségével. Az üveglapos asztalokon régi kéziratok, tudóskönyvek, amelyeket a kolostorok kéz­író barátai hosszú százado­kon át másoltak. Egy nap — egy oldal. Ismerték a töltő­tollat is. Látható egy lúdtoll, amelynek a végéhez kis, göm­böt erősítettek, ezt teles'zfvat- ták tintával és így nem kellett mindúntalan mártogatni.. Na, és a színek, mintha csak tegnap festették volna a mi- niatúrákat évszázadok ismert és ismeretlen mesterei. Emma Bábáján, aki a Matenadaran egyik restaurátora, civilben festőművész és kiváló kalauz ebben a régi világban, el­mondotta, hogy restaurálás közben sohasem tud iák azt a színt kikeverni, amit az erei detihez használtak a korabeli mesterek. Meleg, plasztikus és pasztelí-színek ezek s hozzá gazdagon használták az ara­nyat, nem a színt, hanem a förrósított, folyékony ércet, így vegyült eggyé a szín és a gazdagság. A könyvek legtöbbjét úgy gyűjtötték össze az örmény tudományos kutatók a kauká­zusi apró, hegyi falvakból Sorra járták és járják ma is a településeket és könyvek írások után érdeklődnek. Egy nénikét a kútnál szólítottak meg. „Nincs semmi, fiaim!” — de a tudós észrevette, hogy bőrlappal borították le az ivó­vizes kannát... „Hát ez?” „óh, — mondta a néni —, hát ilyen van a padláson sok, is­tentudja milyen könyvek” — a tudósok viszont megfejtették, hogy nagyon értékes, régi írá­sokra, történelmi adatokat tartalmazó könyvekre bukkan­tak — véletlenül. D»v:d N00f»b y'mij dispu­táját ts me;-""izte egy bőrkö­téses könyv. David négy elem­ből rakja össze a világot. Ezek a meleg, a hideg, a ned­vesség és a szárazság és ezek variációjából születik minden. Például a víz a nedvesség és a hideg vegyülete, a tűz a melegből és a szárazságból ke­letkezik. Külön tanulmányt érdemel­ne Mhitar Heraci orvos könyve. A szerző a XII. szá­zadban élt és leírta a mun­kabetegségeket. Tudományos fejtegetését legutóbb az olasz- országi orvosi világkongresz- szuson is szóbahozták. Másik könyv a császármetszést írja le a XV. században. Jelentő­sége éppen abban áll, hogy ke­letkezése korában vallási meg­fontolásokból orvos nem nyúl­hatott a női testhez. Nem hiányoznak a legen­dák és történelmi események sem a gazdag gyűjteményből. II. Arsak legendája mind­egyiknél érdekesebb. A herce­get fogságba ejtette a perzsa király és hogy próbára tegye, sátrát-ketté osztatta Az egyik felét örmény földdel szóra tta fel, a másikat perzsával. Az­tán hivatta a fogoly herceget. A perzsa földre állította és megkérdezte: Elismersz engem uralkodódnak néped felett? — A herceg alázatosan megha­jolt. Aztán átparancsolta az örmény földre és újra feltet­te a kérdést. A herceg büsz­kén válaszolt: Nem ismerhet­tek el idegen bitorlót hazám földjén... A Matenadaran világhírű nevezetessége a legkisebb és a legnagyobb könyv. A legki­sebb csupán azért került a hatalmas, birkabőrökhől ké­szült lapok mellé, hogy érzé­keltessék nagyságát. Tulaj­donkeppen az óriás könyvnek van szenzáció jellege. Egy lap — egy bárány és hétszáz ilyen oldal volt, hélszáz bá­ránybőr, amelyből ránk már csak 607 maradt Az is két részben. A törökök annak ide­jén a könyvet magukkal vit­ték és Mus városának templo­mában őrizték, mígnem 1914- ben nyoma veszett. Csak ké­sőbb került elő — történeté­vel együtt. Nők vásárolták meg a könyvet a töröktől és cipelték magukkal. Súlyos te­her volt, ezért két darabra szedlek és mivel útjaik elvál­tak, a könyv is más-más hely­re került. Egyik részét orosz tiszt adta el Bakuban, még 1919-ben, a másik Tbilisziből került vissza az örmény fő­városba. A Matenadaran ban egyesítették újra. Nem is csodálom, hogy ezeknek a könyveknek olyan nagy a tudományos értéke. Sárguló, de — hála a res­taurátoroknak —. nem pusz­tuló lapjain megtaláljuk a kétezer évvel ezelőtti kauká­zusi színházművészetet, amely híven másolta a görögöket. Füvek gyógyerejével foglalko­zik a másik és rajzokat is kö­zöl a gyógyfüvekről — Aztán nézze meg ezt a vörös festéket — mondja Em­ma az egyik mlniatúránál Jellegzetes örmény vörös, ilyen festéket csak itt készítet­tek és ellátták vele az egész világot. Olyannyira, hogy Matenada­ran emlékeiből még Pécsnek Is jutott. Emma miközben az írásművek szerzőit magyaráz­za, egy nevet említ: Evlia Cselebi, aki megírta az ör­mény kereskedők életét és ke­reskedelmi fortélyaikat. De hiszen Cselebi Pécsett is járt világkörüli útja során ... OáMonyl Béla _ (Folytatjuk4 A televísió műsora január 25-én, szombaton: 16.50: Hírek. — 17.00: Nem- csak a módszeren múlik A zárszámadásról. — 17.05; Különös házasság. Magyar film. A KISZ filmszeminá- riumai részére. — 18.50: A Tenkes kapitánya. Folytatá­sos ifjúsági tv-film. 3. Bugs Jakrb — 1920: Esti mese. — 19.30: TV-hiradó. — 19 45; Hétről hétre... — 19.55; Magyar balett *— külfölden. NDK kisfilm. — 20.15: Szep­tember Televíziójáték — Kb. 21.45: Vice Torrian éne- kel. — 22.00: Hírek. TV-hír- adó (ism.). hírek * — KADAR JANOS, a kor* mány elnöke pén'eken fo* gadta Pierre Franc-For:-t a Francia Köztársaság magyar országi nagykövetéi. — ' KÉT VÍZTORNYOT épít a püspöklaki tsz ebben az évben. A tíz- és ötköb­méteres létesítmények két tsz-major vízellátását oldjájg meg. — A DUNASZEKCSOt Egyetértés Tsz a közel'önő­ben ünnepli fennél’dsámk IS éves jubileumát. Az ép* forduló alkalmából ünnepé* lyes közgyűlést tar ana% ahol több tsz-tagot ki ün ét­nek. A szövetkezet a zár* számadás alkalmával tö' b^ mint 41 forint értéket fizet munkaegységenként. — NÖVÉNYVÉDELMI kí­sérletet végez a pécsvárad! Dózsa Tsz-ben a Szederké­nyi Növényvédő Állomás. A különböző növényvédőszerek és új vegyszerek hatásfokát próbálják ki- A kísérletek % tavasszal kezdődnek meg. — ERDÉSZT vettek fel m közelmúltban a gödrekeresz« túri tsz-ben. 800 holdas er* dészeli részlegük gaz^ál'-o* dósának . irányításához. Fri* gyesi Nándor az első tsz* erdész a megyében. — MINTEGY 40 ezer nyúl és 14—10 ezer fogoly és ugyanennyi fácán van jelen­leg a megyében. — az Átalakított Benedek Elek gyermekkinyv tárat, amely a Városi M'ee- lódési Ház egyik termében működik, hétfőn, január 27* én délután 2 órakor nyitják meg. Mintegy 100 ezer to­rn; összegben korszerűsitet* te s alakította t ab-doni. os rendszerűvé a Városi Könyv tár. — A PÉCSI kabaré har­madik előadása be'e ég miatt elmarad. Az elő-dást február 24-én 19 óraik ír tart­ják meg. — ZENErST len január 25-én. sz mha'on este 7 6 á- tól a Va-utas Ku'tú* tthón* ban, D bik Pál főiskola la* nár és n MÍV énekkar k z* remüködésível. (xl — A DEBRECENT Agrár- tudományi Főiskola arrny, gyémánt, iletve vas okleve­let adományozhat azok ré­szére. akik a volt Debreceni Gazdasági Akadémián 50 60, illetve 05 éve szerezték ok e­velet. szak területük ’n válóan működtek és köz- g- bec-ülésre méltó m-’g'té tá t ianúsftottak. Kéri minda o- kat. akik az oktévéire igé yt tartanak, közöljék cinv'Vet a Főiskola Rektori Híva alá- val (Debrecen, II., Böször­ményi út 104 sz). — AZ ORSZÁGOS Ren­dező Iro’a k izli. hogy a nagy érdeklődésre vahi te­kintettel „Ritmus 1964" tánc­zenei hangversenyé' janu'r 27-én a Nem-eti Színházban fél 4, 6 és háromnegye ’ 9 órakor tartja. (x) — A MOHÁCSI első bér­leti hangversenyt az Ors~á- gos Filharmónia január 27- én. hétfőn este 7 órakor a Bartók Béla MOve’őtVsi Hás ban tartja. Közreműködik: Kocsis Albert hege 'űműv'ss, a Pécsi Szimfonikus Zene­kart Paulusz Elemér ve­zényli. (x) — AZ ORSZÁGOS Filhar­mónia közli, hogy az ál a- lános iskolák ne ve-ti Ír bér­leti hangversenye január 21- án vrt-á-nap délelőtt 9 4« ti ómkor lesz a Liszt -- Ü**S!b (x) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom