Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

2 **&.«> 1904. JANUÁR L ffiöoideti Soluit vitatkoznak napjaink ­ban a termelés s a termékek világszínvonaláról. Aktuális jfes hasznos téma, de csak akkor lesz eredményes, ha legalább Ilyen szenvedéllyel dolgoznak elérése érdekében. Ve Vannak, akik lelkesen fogad­nak minden javaslatot, csupán egy kikötésük van: valósítsák meg azok, akik még nem tud­nak Így lelkesedni. sir A prémium, a jutalom elosz­tásával mindenki egyelér:, ki­véve? 1. Aki nem kapott (hogy miért nem adtak neki), 2. aki kapott (hogy miért csak ennyit adnak), 3. akik eloszíják (lehe­teti volna Jobban Is). * A fizetési besorolásnál meg- •értódik, mert nem értékelik eléggé képességeit — s ez még nem elég — a munkaelosztásnál ■ újból megsértik, mert nem vet­ték figyelembe, hogy nincs még kellő tapasztalata. * Egy alkotás, mert nőm irtom, ne! em nem tetszik. >«ieg lehet értékes, művészi. De ha csak alkotója érti, akkor • • .7 k A művészi alkotásnak nemcsak gyönyörködtetni, hanem gondo­latokat, érzelmeket is kell éb­resztenie. Jó az a mí^, amely mindenkiből más és más, egy­mással homlokegyenest ellenté­tes gondolatokat vált ki, ami­be ,, mind ént bele lehet magya­rázni”. k Állítja, hogy csalhatatlan po­litikai érzéke van, nem is hisz senki tek, csali jajveszékel, s hogy figyelmét a világ és sa át nehéz helyzetéről elterelje, kül­földi autótúrákra jár. k A politikai életben nem vesz részt, mert meggyőződése, hogy • csak így tud elfogulatlanul bí­rálni, s „bírál” mindent, ami körülötte történik. * Van, aki azért nőm bízik senkiben, mert — véleménye szerint — nagyon sok az oppor­tunista. Néha még önmagát is éberen figyeli — mit lehessen tudni. • • * Ha flottam, s érdemes volna V Mini: aki okosnak tartja magát, be kell irattatni a meg­felelő iskolába, az talán segít!? *V Van, aki elvégzett egy tanfo­lyamot, s azt szilárd alapnak hiszi ahhoz, hogy számonkér'e mástól: diplomavizsgái befejezé­se óta miért nem jár iskolába? k Ne szidjuk állandóan a fia­talokat, mert nem olyanok, mint amilyennek mostanában filmen, színpadon és irodalomban áb­rázolják őket. KRESZ KAROLY Idő'áráH'elentés Várható időjárás vasárnap es­tig: párás ködös idő, kevés fel­hő. legfeljebb néhány helyen hős !11 ingózással. Hideg éjszaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 7—mínusz 12 fok között, helyenkint m n sz 12 fok alatt. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap •— plusz 4 fok között. Doktor Sándor emlékünnepség a Városi Művelődési Házban Bensőséges ünnepélyt ren­deztek szombaton este a Vá­rosi Művelődési Házban dr Doktor Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából. Pákolitz István: „Messzenéző” című verséinek elhangzása után — melyet Mihályfy Pé­ter adott elő, a bevezetőt dr. Kotta Ferenc, a művelődési ház elnöke mondotta eL Az emlékbeszédet Baló István, a művelődési ház vezetője tar­totta. Ünnepélyes keretek között került sor dr. Doktor Sándor életével foglalkozó 1963. feb­ruárjában kiírt pályázati fel­hívásra beérkezett pályamun­kák díjazására. A díjakat és kitüntetéseket Gábriel József, a városi művelődésügyi osz­tály vezetője adta át I. díjat — 1000 forintot — Borbély György, a Nagy La­jos Gimnázium harmadik osz­tályos tanulója kapott „Dr. 1 Doktor Sándor a Horthy-bíró- ságok előtt” című pályamun­kájára. A II. díj — 600 formt — tulajdonosa Záhonyi János, i szintén a Nagy Lajos Gimná- ] zium harmadikos növendéke. Pályamunkájának címe: Dr. Doktor Sándor világnézete és tevékenysége naplója alapján. A III., 400 forintos díjat is ..Nagy Lajos”-lsta, a negyedi­kes Hangya Antal kapta, aki szintén a pályázat első téma­körét dolgozta fél, igen szín­vonalasan. A színvonalra jellemző, hogy a díiazott pályaműveket a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályán a Dok­tor Sándor dokumentumok mellé helyezik el. A műsoros est záróakkord­jaként a Mecsek Művészeti Együttes énekkara két számot adott elő, szép sikerrel. lói fizet a négyes A Sportfoeadíst «■ Y.ottő Irai ratőság táj^kos'atása szerint a- 1-es lálélrhéten — nem vé-leg—, megállapítás szerint — öttalál-i- tos lottószelvény nem érkez-tt. ! Négy t-lála'ot 17 fogaié ért el j i er-m*nvük egyenként t **72 forint. Három találatot 3330 fo- ! gaóó ért el, n-e-em'nyOk egyen ■ ként 551 forint. Két talá’atot j 103 422 fogadó ért el. nyeremé- ! nyttk egyenként 17 forint 70 fil­lér. V.’zum és útlevél nélkül Csehszlovákiába A gémeskutak alkonya a baranyai pusztákon A baranyai pusztákon, ame­lyek a felszabadulás előtt va­lamelyik nagybirtokhoz tartoz­tak, ma jobbára állami gazdasági üzemegységek mű­ködnek. Az elmúlt tizennyolc esztendő alatt természetesen gyökeresen átalakult az élet az egykori uradalmi közpon­tokban. Egy dolog azonban alig változott: a puszták víz­ellátása. Most is gémeskutak vagy kerekeskutak szolgáltat­ják a vizet, amit aztán lan­tokkal szállítanak az istállók­hoz és az ólakhoz, míg a pusztán lakó családok vöd- röznl kénytelenek. Az állami gazdaságok az utóbbi időben nagy erőfeszí­téseket tettek a puszták víz­ellátásának megjavítására. Az elmúlt három év alatt körül­belül tízmillió forintot fordí- , tottak új kutak fúrására és vízvezetékek építésére. Ez a gémeskutak és a kerekeskutak alkonyát jelenti szerte Bara­nyában. Helyüket ugyanis a ! modern hidroglobuszok fog­lalják el. A Sátorhely-Bólyi Állami Gazdasághoz tartozó ,1 Sziebert-pusztán és Bácsfa- | pusztán, valamint a Pécsi Ál- 1 lami Gazdasághoz tartozó j Szentkútpusztán már állnak is a „nagyfejűek” — amint a karcsúszárú, nagygömbű hidroglobuszokat nevezik a pusztai emberek. A tervek szerint további hat helyen — Csobokapusztán, Galambospusztán, Tésenypusz- tán, Csokoládépusztán, Tar- csapusztán és Űjmajorban — oldják majd meg hasonló mó­don a vízellátást. Ennek so­rán mintegy 15 ezer méter hosszúságú vízvezetéket fek­tettek, illetve fektetnek le a gazdaságokban. Ezeken a he­lyeken tehát általánosságban megszűnik a lajtozás és a vödrözés. Körülbelül kétszáz család lakásához jut el csöve­ken az ivóvíz és több ezer jó­szág itatását oldják meg csa­pokkal. Pénzbüntetés ittas vezetés miatt Az első jelentkezők már megkapták a betétlapot Gyorsan intézik az utazók ügyét a járási rendőrkapitányságokon A múlt év végén jelent meg a rendelet, amely szerint 1964. január 1-től útlevél és vízum I nélkül lehet utazni Csehszlo­vákiába. A jelentkezők felke- ; resik a járási és a városi rendőrkapitányságok igazga­tásrendészeti alosztályát, ahol ingyenes nyomtatványt kap­nak, azt kitöltik és 48 órán belül kézhez vehetik a határ- átlépéshez szükséges betétla­pok Már január 2-án többen jelentkeztek a járási rendőr- I kapitányságokon kérelmeik­kel és akik messziről jöttek, még aznap kézhez vehették a betétlapot Az ügyintézés nemcsak gyors, hanem igen figyelmes és megértő is. Sás- don például január 2-án dél­előtt a három kérelmező meg is kapta a határátlépőt, így nem kellett még egyszer fel­keresniük a járási rendőrka­pitányságot. Az első nap dél- I előttjén — a szigetvári járás I kivételével — valamennyi já­rásban igénybe vették ezt a kiutazási kedvezményt Az előzetes tapasztalatok szerint a rendelet kedvező hatása majd csak a nyáron érvényesül, amikor a jó idő beálltával egyre többen utaz­nak Csehszlovákiába, A kiutazáshoz szükséges pénzt a Magyar Nemzeti Bank adja ki a kérelmezőnek, azon­ban már a közeljövőben de- centralizélási intézkedés vár­ható, hogy megakadályozzák az esetleges visszaéléseket és felesleges utazgatásokat A megye területén előforduló közlekedési balesetek nagy része a gépjárművezetés előtt, vagy közben történő szeszesital fo­gyasztása miatt történik. A leg­utóbbi Időszakban a rendőri szer­vek az ilyen szabálysértési cse­lekmények miatt az alábbiakat bírságolták meg: Kaiser Imre szászvári lakost 1200 forint pénb r tággá! és ellen­őrzőlapjának 2 évi Időtartamra való bevonásával. Kincses István mágocsi lakost 300 forint. Beck József vájár, hosszúhetényi la­kost 1400 forint, Elekes Sándor gépkocsiszerelő, nagynyárádl la­kost 1200, forint. Nagy Sándor asztalos, kölkedi lakott 1300 fo­rint, Kuczi Ernő , kerté, zeti szak­munkás, újpetrei lakost 2000 fo­rint pénzbírsággal és I. sz. ellen­őrzőlapjának 13 hán.-pi időtartam­ra való bevonásával, Mészáros András csillés, ko-ármlsleayi la­kost 800 forint pénzbírsággal. 1. sz. ellenőrzőin pj ínak egy évre .való bevonásával, Fiiinger Óvna gázmérő, koralói lakost 120» fo­rint - pénzbírsággal és 1. sz. ellen­őrzőlapjának G hóra-»l Időtartam­ra való bevonásával. Kaiser Vil­mos hegesztő szászvár: l kost £01 forint pénzbírsággal sújtottált. Czein'nger Károly kőműves, pécsi lakost 1000 forint pénzbír­sággal, L re. ellenőrzőlapjának egy évre való bevonásával súj­tották, mivel a lakott területen a megengedett legnagyobb sebessé­get túllépte motorkerékpárjával, a tulajdonjogban beállott válto­zást nem Jelentette be és a motor kerékpár vezetése előtt közvetle­nül szeszesitalt fogyasztott. — A SIKLÓSI Járásban az 1963/64-es népművelési évadba i 889 felnőtt jelentkezett alapis­mereti tanfolyamra, állalános- és középiskolai esti tagozatra. — UJ TÁNCISKOLA kezdők [ részére január 8-án, szerdán este j 7 órakor kezdődik a KPVDSZ j Művelődési Házban (József u. 15.). Vezeti: Hermann. — áramszünet lére tantiár 7-én 8—12 óráig:. Alkotmány u. | 92—87, Ifjúság u. 1—17. Tavasz ; u. 1—19, 23—29, 2—14, Rókus rt. 1 1—15, 2/1—14, Kisrókus u. 1—23. Kiskereszt u 1—21. 2—22. Kőit ;s alja u. 1—19, 2—18, Budai Antal u. 2. Steinmetz kapitány tér 2— 8, Édesauyák útjn 1—13, Nyár n. 1—15, 2—4, Xavér u. 19/1—19— 25. — DIAKÖSSZTANC lesz ma délután 5 órától Pécs város Mű­velődési Házában (Déryné u. lí.). A televízió műsora Január 5-én, vasárnap: 10.00: Hétmérföldes kamera. U0­törőhíradó. — 10.15: Szent Péici esernyője. Magyar—csehszlovák film, a KISZ filmszcmináiiumai részére. — 16.50: A Magyar Hir­dető műsora. — 17.0ü: Mezőgaz­dasági filmműsor. Növeljük a kukorica termésátlagát! — 17.30: Országos műkorcsolyázó bajnok­ság. Közvetítés a ki stadion jóL Riporter: Vrtray Tamás. — 18.30: Dalol a folyó. Csehszlovák kis­fiún. — 18.50: Magyar mesterek. I. Székely Bertalan művésze e. — 19.20: Esti mese. — 19.30: T^­lűradó. — 19.50: An:;yal kai nd- jai. A szerencsés g i kns Ma­gyarul beszélő rn:;ol fi.m. (Csak 14 éven felülieknek!) — 0: Képeslapokban Iá tam . . . Eoldi- zsár Iván műso a. — 20.5.:: Fel­hívás táncra. Hármas mé leg. — 21.15: Tel: sport. — 21.35: Hí­rek. TV-híradó (ism.). — ÖNKÉNTES tűzoltótest ileti vezetőségváLasztó közgyűlést tar­tottak Nagydobszán és Kis ob- szán. A közgyűlés úgy határo­zott, hogy a két tűzoltótes ille­tet összevonják és a jövőben Kisdobszán csak egy tűzoltóraj működik. — UJ HELYISÉGBE költözik a közeljövőben Moh.cson a GELKA szerviz és ezzel a jár­tásra leadott készülékek vii.ia- lási határidejét tovább csök­kenthetik. — FEJLESZTIK a pécsváradi postahivatalt és ezért egy na­gyobb épületet vásárollak, amelyben bővíthetik a jelenlegi postát. — IFJÚSÁGI klubot alar'í At­tak Véménden a mohácsi Jár.*si tanács műve.őaési osztá ya se­gítségével. A falu fia'alsága ed­digi Jó kultúrmunkája jutalmául televíziót, lemezjátszót kapott. — JÁRÁSI tüdőgondozó inté­zetet kívánnak létesíteni Mohá­cson, és a terv megvalósítá ához a járás községei 270 ezer forint­tal járulnak hozzá a községfej­lesztési alapból. — A PÉCSVARADI Járásban 8 millió forintos beiuhá ássál égy 40 ezer férőhelyes baromfiól építését tervezik ebben az év­ben. Az állatállományt több termelőszövetkezet kooperáció­ban látná ei takarmánnyal. A tojás évente több mint 8 miJió forint jövedelmet hozna. — HÉTFŐTŐL kezdve Pécsett, a Kossuth L. utcai fodrászüzlet ki vételével, a Fodrászipari Válla­lathoz tartozó üzletek reggel fél 7-től este fél X0 óráig tarta­nak nyitva. — A PÉCSI NŐK KLUBJA a városi művelődési házban jár nuár 8-án, szerdán este fél 6 órakor a nőtanács és a TIT pe­dagógiai-pszichológiai szakosztál­lyá klubdélutánt rendez. A ser­dülőkorú gyermekek problémái­ról kerekasztal-beszélgefóst tart a szülő, a pedagógus, a fiaal- korúak bírája és a KISZ 1 épr viselője. A vitaindító elő.d.ist Tibor István pszichológus tanár tartja. Felszólalnak: Szeudröi Gyürgyné szülő munkaközösségi elnök, a nőtanács tagja, dr. Dani Sándor, a KISZ városi bi­zottságának ágit. prop, felelőse, dr. Tamásffy József, a fiatalko­rúak bírája és Heilmann József, a városi úttörő elnökség tagr^a. yengs Itntóiszivsllífzilgl ■i i mntwiMMi ii ii iiiiwrar iifiiiriiii" Termelőszövetkezeteink gaz­dasági eredményeiben jelen­tős különbségek mutatkoznak. A szocialista átszervezést kő­vető fejlődés erős differenciá­lódással ment végbe, amely abban is kifejezésre jut, hogy a jól és közepesen gazdálko­dó szövetkezetek mellett — bár a korábbi évekhez képest kisebb arányban — még szá­mos gyenge, gazdaságilag meg em erősödött termelőszöveí- eaet is található mogyénk- ben. UT fíKTONK GYENGE fSZ ALATT? A gazdasági megerősödés el- íaradásának részben objektív sai (kedvezőtlen természeti, jx/Uzdasági és üzemi vi.zo- .yok), részben szubjektív okai urnák, amelyek a rossz veze- csböl a tagság nem kielégítő nunkafegveiméből, rossz poäi- iéai hangulatából adódnak. Bár a gyenge szövetkezet j egórjája viszonylagos foga­im, hisz az átlag, amelyhez asonlítunk, a fejlődés során und magasabbra emelkedik, inban szükséges, hogy a ki- ■iölés' alkalmával meghatáro- utt gazdasági mutatókat al- uimaz/.unk, amely a tárgyi- ,;os elbírálást biztosítja. Je- enleg a „gyenge” fogalmába 'azok a szövetkezetek tartoz­nak. ahol az egy hold szántó­fa ju ó ■ ■ ’átkod isi eredmény ‘•em éri ta az 1200 forintot, a holdanként! kataszteri tisz­tajövedelem 10 aranykorona alatt van, az álló- és forgó­eszköz-ellátottság és a főbb növények 3 éves átlagtermése a megyei átlagnál alacso­nyabb. Szocialista mezőgazdasá­gunk égjük alapvető feladata a termelőszövetkezetek meg- szilárd tása, korszerű nagy­üzemekké való fejlesztése, amelynek végrehajtása során jelentős erőfeszítést igényei a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése. Az MSZMF VIII, kongresszusa ezzel a fel­adattal kapcsolatban így har- tározott: „A következő néhány évben a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteket az át­lagosan gazdálkodók színvo­nalára kell emelnünk.” Igen fontos politikai kérdés ez, mert a szövetkezés útjára lé­pett parasztcsaládok ezrei az új gazdálkodási formától na­gyobb jövedelmet és jobb éle­tet várnak munkájuk után, de gazdasági szempontból ugyan­olyan fontos, mert a gyenge Szövetkezetek gazdálkodási szintjének emelése jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék- és árutöbbletet adhat a népgazdaság számára. Ha a gyenge termelőszövetkeze'.eket csak a közepesen gazdálkodók színvonalára emeljük, jórészt teljesítettük azt a tervet, amit a mezőgazdasági termelés nö­velése terén célul tűztünk ki a II. ötéves tervben. ANYAGI, PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS _____________ A feladat megoldása érde­kében a párt és állami szer­vek az utóbbi években több intézkedést hoztak, amelyek között igen jelentősek az anyagi, pénzügyi támogatás eszközei. Az intézkedések alap­ján vált; lehetővé, hogy a gyenge szövetkezetekhez a ve­zetés megerősítése érdekében a szakmailag és politikailag képzett, a nagyüzemi gazdál­kodáshoz értő káderek százait helyezték ki, akik jövedelmé­nek egy részét az allam biz­tosítja. A munka megfelelő ütem­ben történő elvégzése az anyagi érdekeltség fokozása érdekében pedig állami pénz­ügyi. támogatás (dotáció is) biztosítja — az előírt feltéte­lek teljesítése esetén — a tag­ság jövedelmét. Sajnos, ezt a hatásos anyagi segítséget gyenge termelőszövetkezeteink egy részénél csupán jövede­lemkiegészítő eszközként fog­ták fel, munkaegységet és elő­leget fizettek anélkül, hogy a szükséges munkákat elvégez­ték volna. Ilyen esetekben a dotációs rendszer visszájái- fordulva az élősdiség szelle­mének kialakulásához veze­tett, mert a gyenge termelő­szövetkezet nem a hozamok növelésére, a költségek csök­kentésére törekedett, hanem arra, hogy minél nagyobb ál­lami támogatást tudjon ki-1 járni. Ennek következtében ■ a pénzügyi segítség nem érte el a kívánt hatást é* a termelő szövetkezet megerősödése el­maradt. A közvetlen pénz­ügyi támogatás mellett a gyenge termelőszövetkezetek különböző egyéb kedvezmé­nyekben is részesülnek (pl gépi munkadíj-, növényvédő- szer-kedvezmény stb.) Az anyagi segítséghez tartozik az is, hogy a beruházások elosz­tásánál a meg nem erősödött szövetkezetek igényeit a lehe­tőségekhez képest elsősorban veszik figyelembe. A megerősítő munka terv- szerűsége és szervezettsége érdekében — felhasználva az előbbiekben ismertetett anya­gi-pénzügyi eszközöket — va­lamennyi gyengének minősülő szövetkezetnél a helyi adottsá­goknak megfelelően a II. öt­éves terv időszakára megszi- lárditásl és fejlesztési terv készült. Ezekben a tervekben kellett előirányozni a terme­lőszövetkezet adottságainak legjobban megfelelő vetésszer­kezetet, az állatállomány nö­velését, általában azokat a termelésfejlesztési elképzelé­seket, amelyek a racionális gazdálkodást biztosíthatják és amelyek végső soron a ter­melőszövetkezet megerősödé­séhez vezethetnek. MI A HELYZET BARANYÁBAN? A gyengén gazdálkodó szö­vetkezetekkel való foglalkozás párt és állami szervek részé­ről megyénkben különösen nagy erőfeszítést és sok mun­kát igényelt, mert 1961-ben az ország 19 megyéje közül a gyenge szövetkezetek számát és területét illetően Borsod megye után a második helyen álltunk' Ebben az évben az Jsszes termelőszövetkezeteink szántóterületének 51.6 száza­léka, a termelőszövetkezeti családok 47,8 százaléka a gyengékhez tartozott. Külö­nösen rossz volt a helyzet a sellyei járásban, ahol a szö­vetkezetek 80.5 százaléka és a pécsi járásban, ahol 72.5 szá­zaléka volt gyenge. Az elmúlt két esztendő alatt lényeges változás következett­be. Bár az időjárás egyik év­ben sem volt kedvező — az aszály miatt főleg a növény­termelésben a vártnál alacso­nyabbak voltak a terméshoza­mok — azonban az a közös erőfeszítés, amely a termelő­szövetkezeti vezetők és a tag­ság összefogásából, a felsőbb szervek támogatásával meg­nyilvánult, lényeges javulást hozott. Ezt érzékeli az alábbi táblázat is, amely szerint me< gyénkben az elmúlt 2 év alatt mind számbelileg, mind terü­letileg csökkent a gyenge ter­melőszövetkezetek száma. Ev Tfcz-ek száma összesen ebbői gyenge % 1961. 243 135 55.5 1962. 204 61 29.9 1963. 184 40 21.7 Tsz-ek szántó­területe összesen ebből gyenge (ezer kh-ban) Gyenge tsz-ek területe az össze! tsz-t -vület %-ában 281.7 145.5 51.6 282.3 60.4 21.3 281.2 46.5 . 14.3 A fejlődés ellenére még mindig nagy a különbség a jó és közepes, valamint a gyenge termelőszövetkezetek között a gazdálkodáshoz szük­séges eszközök, valamint a tiszta vagyon tekintetében,- amit a következő adatok is bizonyítanak. Egy szántóegységre jutó ess közállomány és tiszta vagyor értéke (Ft. 1962-ben) V- közepes gyenge állóeszköz 3124 2942 1937 forgóeszköz 1964 1522 1283 tiszta vagyon 2791 1909 1406 Az 1963-as évben az előírt megállapítható, hogy a gaz­bevételével 40 szövetkezet mi­nősült gyengének. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozata alapján ezek a szö­vetkezetek pénzügyi megsegí­tésben részesültek. A FEJLŐDÉS -TELEI Az 1963- IV. n.-évi hitélter- vezés tapasztalatai, a hely­színi ellenőrzések, a járási szervek vizsgálatai alapján 40 szövetkezet közül 1963-baE kb. 10-nél a fejlődés hatá­rozott jelei tapasztalhatók. A fejlődés olyan mértékű, hogj nemcsak elérik, de többc-ke- vésbé túl is teljesítik terve­zett termelési eredményeiket Ennek alapján minden re­mény megvan arra, hogy ezek a szövetkezetek jövőre mái nem fognak a gyengék közé tartozni« Különösen ; ’ ős a garéi, siklósbodonji, meké-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom