Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-24 / 19. szám
r HM, IANVAR U. niAPió 3 Pécs térképe tízezer példányban Első alkalom al 1957-ben adta ki a Pécs városi Idegenforgalmi Hivatal Pécs térképét utcajegyzékekkel. Az első 10 000 példány igen hamar elfogyott, annak ellenére, hogy a térkép készítői számos ténybeli hibát ejtettek. utcákat és létesítményeket más helyre helyeztek és ezáltal megtévesztették a városba látogató turistákat. A hibák egy részét a következő — második kiadásban *— kijavították, de véglegesen és helyes formában csak a napokban jelent meg Pécs térképe. Az új — harmadik — kiadás is 10 000 példányban látott napvilágot A Pécs városi Idegenforgalmi Hivatal SESorgalmazására előbbre hozták a térkép kiadását, ugyanis csak 1964 végére tervezték megjelenését. Erre azért volt szükség, mert a térkép igen keresett cikk a városunkba látogató turisták körében, öt forint ötven filléres árért megkaphatják az utcajetgyzóket és a főbb utcákkal, létesftmé- oyekkeJ, készült szép nyomatú térképet. Az új kiadványt a Városi Idegenforgalmi Hivatal Széchenyi téri irodájában hozza forgalomba. Szalagszerű gépjavítás Baranya gépállomásain Naponta szalagonként eey traktor készül el — Bővült a javítótér, csökkent a* átfutási idő Ez az igen jól hangzó, a szakemberek fülében kellemesen csengő kifejezés, mely azon nyomban felgyújtja a gépész ember fantáziáját, egy évvel ezelőtt még nehezen elérhető ábrándnak túnt. Annál örvendetesebb, hogy a szalagszerű gépjavítás ma már valóság. Baranya gépállomásai az országban elsők között szinte egyik napról a másikra tértek át erre az új javítási módszerre, könnyű szívvel adva át a múltnak az elavult régi módszert a traktorok s munkagépek egyedi javítását, mely a gépesítés mai fokán már nem járható út, nehézkes, lassú, • csak növeli a traktorok kiesését a termelő munkából. A rmmüvelitűmi Minisztérium gépállomásonként fél millió forint beruházást biztosított a ja- vitóterek bővítésére, motorbejáratót építettek. Ezzel párhuzamosan megkezdték a szalagok „kiépítését” is. A szalagokhoz szükséges szere lók öcsi kát a szigetvári gépállomás gyártotta le, az alkatrész készletező kocsikat a villányi gépjavító készítette el, illetve néhány gépállomás maga vállalta ezt a munkát. A téli gépjavítás megkezdéséig mind a' hét szalag elkészült, s ma már teljes kapacitással dolgoznak. Ezzel a módszerrel novemberben 48, decemberben 43 traktort javítottak ki a gépállomások a termelőszövetkezeteknek. s 1963. szeptemberében a homorúd! és villányi gépjavító állomáson, valamint a mágo- csá. palotabozsoki, pécsváradi, szigetvári és vajszlói gépállomásokon megkezdődtek az építkezések. A két és háromhajós javítóműhelyekhez, illetve csarnokokhoz külső gép- mosót, vegyi mosót, illetve Kétezer építőmunkás dolgozik a pécsi építkezéseken Kedden mínusz hány száz embert Bl fokot mértek foglalkoztatott csak Pécsett, s ha vala- a vállalat. Jelenleg ídk megérzik, hát a szakipar és a sze- az építők nagyon is relő részleg körül- megsínylik ezt a belül ötszáz embert kegyetlen hideget foglalkoztat, vagyis Ennek ellenére az a teljes létszámot, üdéi tél közel sem A vállalat még a gátolta annyira a nyár, illetve az ősz munkálatokat, mint folyamán több épít- a tavalyi. A nyár kezést téliesített, folyamán mintegy így most például az 3200 ember dolgo- új-mecsekaljai hét- aiott a Baranya me- emeletes bérházak gyei Építőipari VáL- belső falazását végfalainál. ez a szám zik fűtés mellett, azonban az utóbbi hasonlóképpen a hetekben kétezerre munkásszállás építősökként. Tavaly kezésén is, a 400 ilyenkor alig né- ágyas klinika építkezésén pedig a dolgozók 90 százaléka jelenik meg naponta. A vállalat egy- egy hónapra mintegy 80 tonna kokszot osztott el a mu nkahelyekre, ezenkívül nagy mennyiségű fát és gézmentes szenet. Ezzel megnövekszik az építési költség, de ez az intézkedés feltétlenül fontos, ha a dolgozók foglalkoztatásáról és egészségvédelméről van szó. Az új módszer a gépállomást dolgozók tetszését is azonnal megnyerte, hisz a szalag mellett dolgozva a munkaidő minden percét hasznos munkával tölt hetik ki, nem kell anyag és alkatrész után jámiok, hisz az alkatrészkocsin minden rendelkezésükre áU. A javításra beérkezett traktor először a mosóba kerül majd egy külön brigád a traktort szétszereli és' az alkatrészeit szortírozza Az így csoportosított alkatrészek ezután a vegyi mosóba kerülnek, majd innen a hibafelvételező helyre, ahol speciális műszerekkel pontosan bemérik az alkatrészeket és megállapítják, melyiket kell kicserélni. A traktort csak akkor Indítják el a szalagon, ha a javításhoz szüksége® alkatrészei mind rendelkezésre állnak. Minden szalagon négy brigád dolgozik. Ha a megjavított traktor a szalagról lekerül, a motor- bejáraton át hagyja le az üzemet. Ezzel az ú) módszerrel naponta egy traktor készül el szalagonként a megye gépállomásain, A villányi gépjavító állomás szalagján például naponta egy Zetor 25-ös traktort javítanak meg Ezt * Jól kiépített meeha nizmust az anyag- és alkatrészhiány zavarja csak meg időnként Ennek kiküszöbölésére a gépállomások megállapodtak abban, hogy egy hónapig egy szalagon csak eey típusú traktort javítanak, ja- inuárban például a mágocsi szalagon esek DT lánctalpai a szigetvárin csak UTOS-t, a homorudin csak RS—09-est javítanak. így a megyei AGRO- KER a nagy anyag- és alkatrész-beszerzési nehézség*k ellenére is aránylag könnyebben látja el a gépjavító üzemeket. A szalagszeré gépjavítás beveietésével máris jelentősen csökkent n gépek átfutási Ideje, meggyorsult a jarítás. Ezzel a módszerrel az első félévben 516 traktor főjavítását végzik el a gépállomások saját részükre és a termeiőszövet- kezetekmék. Megfeszített munkával Az erős hideg köve kéziében az autóbuszok igénybevétele jóval nagyobb a szokottrull, ennek következtében a kopások, meghibásodások száma is megszaporodott. A PKV javítóműhelyében a szerelők meg'eszített munkával jatHtmk a kocsik motorjait és hnjtómüvHt hogy több kocsi kerüljön a járatok útvonalaira. Sokat javult a falusi ismeretterjesztés A TIT iV. országos küldőttgyfilése előtt 1964 júniusában kerül sors TIT IV. Országos Küldöttgyűlésére ém a választott szervek újjá választására A TIT Baranya megyei szervezetében is megkezdték már az előkészületeket. Március 15-ig sor kerül a szakosztályi, április 15-ig a járási és május elejéig a megyei plenáris ülések megtartására. A szakosztályok és a járások felmérik a három éves munkát, a legaktívabban do’gozó tagokból pedig megválasztják a társadalmi vezetőségeket. Ez természetszerűen magával hozza a tagság sorainak rendezésé: is. Mi a helyzet a tagsággal, s ami ezzel Összefügg, menynyiben tudta a múlt években a TIT a „mágnes” szerepét betölteni az értelmiség körében? Közel 1 millió hallgató — A megyei szervezetnek — válaszolta dr. Takács József, a TIT Baranya megyei szervezetének titkára — jelenleg mintegy ezer tagja van. Fiatal szabász áll a porta előtt, látogatóival beszélget. Az édesanyja és a húga kereste fel faluról. Bent a tiszta és meleg portásfülkében régi ismerősre akadok, Fischer Antal bácsira, akiről évekkel ezelőtt a „Tímárok nesztora” című riportomban emlékeztem meg. Az öreg is megismer és szívesen hellyel kínál. A sarokban kis pultszerű asztalka nagy fiókkal. A fiók kihúzva, benne zo- mácos láboska; Lantos Osz- kárné töltöttkáposztát ebédel. Fischer bácsi mesélni kezdi első világháborús élményeit, amikor fogságba került és egy ultrajnai „gosz- podin” birtokán szántott három szép erős ökörrel. Ma is csodálkozik azon a földesúron, hogy 190 ökre volt, de mindnek tudta a nevét. Persze, a porta nem azért porta, hogy ott nyugodt beszélgetéssel teljék az idő. Állandóan jönnek-mennek az emberek, kérdezősködnek, a telefon cseng, a bedolgozók is kopogtatnak; hozzák a kész kesztyűket és viszik a varrnivalót. Egy asszonyka kilépőt nyújt Fischer bácsinak. — Visszajön? — kérdezi Fischer bácsi. — Nem — válaszolja az elmenő asszony. A pillanatnyi szünetet kihasználjuk és a két ember életkora lesz a téma. ' — Hány évesnek néz engem? — kérdi Fischer bácsi. Mit is mondjak az ősz hajú öregnek. Azt tudom, hogy tavaly óta nyugdíjban van, tehát hatvan mindenképpen elmúlott. — Elmúlt hatvan — mondom. — El ám édes fiam, — néz rám csendesen derűvel tos ebédel és Ide kapcsolták a városi vonalat.) Aradi János kicsi fia keresi az apukáját telefonon, s az idegennel nehezen boldogul. Aztán újabb látogató érdeklődik a portán; Hómannét PORTÁN és kezével rákopog a portásasztal lapjára. — Egy híján nyolcvan vagyok. Aztán Lantos néni korát is meg kell „saccolni”, bár hármasban nem titkolta, de a nagy nyilvánosság előtt miért ne legyünk tapintatosak. Újabb Jó ismerős lép be, Dallos Ferenc, ö is nyugdíjas volt már, de három éve itt dolgozik a Kesztyűgyárban, Jó ismerője mindenkinek. A dolgozók egyre sűrűbben érkeznek a gyárba. Egy óra múlott néhány perccel. Senki meg nem áll a porta előtt, csak üdvözlik a gyár őreit és mennek fel a műhelyekbe. Gondolom, próbát teszek. Egy kislány halad el a portásfülke előtt. — Ki volt ez a lány? ■— A négyes műhelyben anyagmozgató lányka. Haj- nalné „keze alatt” — kapom a pontos felvilágosítást. Lantos néni a telefonnal bajlódik. (A telefonközponkeresik a 2-es gépi varródéból. — Milyen ügyben hívatja? — kérdezik tőle. — Hoztam neki valamit, azt szeretném átadni. Kiderül, hogy két kis tarka cicát hoztak Hómanné- nak. Persze, lehívatják egy percre. Aztán fiatal orvosnő érkezik. Csak int a porta felé: — Tessék bemondatni, — s megy tovább. Lamtosmé tárcsázza a hangosbemondót: — Angyalkám, mondjátok be, hogy megérkezett a bőrgyógyász. Egy piroskabátos, prém- galléros asszony fél kettőkor távozik. A céduláját leadja. Kérdem a portástól, miért ilyen korán megy. — Kisbabája van. A szoptatásra megjár az idő. Egyre sűrűbben érkeznek a délutánosok. Érdemes megfigyelni a Kesztyűgyárba járó lányokat és asz- szonyokat. Nem számoltam pontosan, de körülbelül ötvenen léphettek be negyedóra leforgása alatt. Arra vártam, hogy látok majd kopottasán öltözött, bánatosképű, úgymond „szegényes” munkásasszonyokat. Nem szépítés akar lenni, de egyet sem láttam. Annál több bundát, prémes nagykabátot, fél lábszárig érő divatos bőrcsizmát, elegáns táskákat és jókedélyű lányokat és asszonyokat Aztán két apró lányka kopogtat a fülke ajtaján. Egyik bedolgozó nem tudta a kesztyűket behozni, a lányoktól küldi. Lamtosmé átveszi. Pontosan két óra. Negyedóra alatt szinte minden délelőttös elhagyja a gyárat. Mielőtt elköszönnék, Lan- tosné, ez a csupa szív és csupa beszédes asszonyka egy fiatal lányt tessékel hozzám és bemutatja: Gera Ilona. A lány kabáthajtókáján széprajzú gyári törzs- gárda-jelvény díszeleg. ö a gyár kis árvája. Hét hónapja karolták fel a Kesztyűgyár jó szívű dolgozói a bükkösdi otthon lakói közül. Támogatója, nevelője lett sok-sok pécsi munkáslány és munkásasz- szony. A leányka majdnem elsírja magát, amikor társairól és a gyárról beszél: — Boldog leszek én is egyszer. — Igen. Az lesz. Elmegy a lány és elmennek a későn jövők és a későn menők is. A portán váltás van, de a lüktető portai élet zajlik tovább. Gazdagh István Ennek kb. 60 százaléka vidéki. A vidékiek a járási szakosztályokban és a körzeti TIT- csoportokban dolgoznak. Mint ismeretes, a TIT-nek az említett mágnes-szerepen belül hármas funkciója vám: először foglalkoznia kell az értelmiség szakmai és világnézeti továbbképzésével, másodszor olyan módszertani készséggel kell felvérteznie őket, amelynek segítségével képessé válnak közérthető s mégis kellő színvonalú szakmai előadások megtartására, harmadszor szer veznie kell az értelmiség társadalmi életét. Ha áltáános értékelést akarunk adni erről a munkáról, akkor elmondhatjuk, hogy valameny- nyi feladat teljesítésében előrehaladtunk ezekben az években. A TIT munkája dsőeotrban a különféle témájú és fajú előadásokon keresztül mérhető le. Melyek a számszerű és melyek az eszmei eredmények ezen a téren? — Pontosan 2308 előadást tartottunk 136 503 résztvevővel 1960-ban. Ebből falun 853 előadást 4250 hallgató látogatott. 1961-ben, a legutóbbi közgyű lés évében nagy fejlődés követ kezett be, a megyében összesen 4853 előadás hangzott el 256 582 hallgató jelenlétében. Ebből falura 2212 előadás esett, valamint 91 786 hallgató. Ugyancsak ebben az évben került előtérbe a szemléltetés elve is, 397 filmet vetítettünk le az előadások folyamán. A következő két esztendőben tartottuk ezt a szintet. csak a falusi hallgatók létszáma emelkedett tovább és * vetítések száma nőtt 1963- ban 1366-ra. A két közgyűlés közötti időszakban tehát több mint 16 ezer előadást tartottunk közel 1 millió hallgatóval. s ebbőil ma már több mint 50 százalék falura esik. Haayobb é* >obb előadógárda A szóbeli ismeretterjesztés mellett nagy szerepet játszottak a kiá’lítások is. — összesen 32 kiállítást rendeztünk 73 ezer látogatóval. Egyik részük a képző- művészettel és építészettel foglalkozott, másik részük többnvire mezőgazdasággal. — Mit tettek az előadók fejlődése érdekében? — Közel 500 előadói konferenciát rendeztünk, ezek részben módszertannal, a felnőttoktatás lényegével, hogyanjával. részben szakmai kérdésekkel foglalkoztak. — -Utóbbival a cél az volt, hogy egy-egy bonyolultabb világnézeti kérdésben megteremtődjön az előadók közös platformja, azonos módon és azonos szinten tudjanak arról a kérdésről beszélni, A vidéki munka előtérbe kerülésével együtt nőtt az előadógárda, ■ bizonyos fokig ki is cserétó* dött — Milyen eredményeket ér»* tok el a TIT egyéb tevékenységei? — A Munkácsy Mihály Nyelviskola tíz esztendős, s a* utóbbi három évben is kitünően dolgozott. 17 135 halig»- . tó iratkozott be ez alatt a idő alatt az orosz, német, francia, angol és olasz tagozatokra. Bevezettük * gyorsított tanfolyamokat és a gyermekcsoportok oktatását. Az or* szág legnépesebb nyelviskolája a miénk. Több kiadványt is közrebocsátottunk, köztük például a több nyelvű bevezetővel ellátott Berze Nagy- művet. amely több mint 8® külföldi egyetemre eljutott • számos elismerő kritikát váltott ki. Ezekben az években u Nyárt Szabadegyetemünkön 450 magyar és külföldi hallgató fordult még. A pécsi szabadegyetemen dráma tartósé ti, művészettörténeti, esztétikai, etikai, közgazdasági, lélektani, Jogi sorozatok folvntóc Dl. folytak élénk érdeklődé* mellett, átlag évente 1500-200® bei ra tkozóval. Kb. 20 ezer látogatójuk volt * filmművészeti köröknek, amelyek több száz filmet mutattak be, nemcsak Pécsett, hanem Kom’ón* Mohácson és Szigetváron lm További fe'adot: a műszaki ismeret* terjesztés A végleges vélemények még nem születtek meg, mégis: miben látja a legfontosabb ídiaiatokat? — Komoly rfméletl-élvt megbeszélések, viták állanak előttünk, hiszen a párt májusi ideológiai kongresszusára is úgy kell felkészülnünk, hogy alaposan felmérjük a tapasztalatokat és tisztázzunk bizonyos kérdéseket Az bizonyos. hogy ahogy az e’múlt években a mezőgazdaság felé fordultunk az‘ ismeretterjesztő munkával, úgy kéül a jövőben segítenünk az ipar fejlődését, a termelékeny-ég emelését az emberek érdekeltté válását a termelés gazdaságosságában. A műszaki propaganda meglett va’ameny- nyi szakosztály tevékenységének is ehhez kell majd igazodnia. A TIT belső szervezeti életét tekintve pedig a fő feladatnak az látszik, hogy az egységet amely a társadalmi vezetés és a függetlenített apparátus között már kialakult, elmé’yítsük, fokozzuk a tömegszervezetekkel való együttműködést *. B,
