Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

' .III I I M -----------­H ogyan készül fel a MÉK az idei zöldáru-ellátásra? A Kertészetből közvetlenül a boltokba — Primőr árut is forgalomb hős a MEK — Més kétezer hold bumon\ára kell szerződést költi A MÉK Megyeri úti tárhá. Kában ma kétségtelenül nyu- godtabb a tempó, mint a ká- nikulás „uborkaszezon” idején amety az 6 helyzetükben va­lóban szezont, csúcsforgalmat jelent a nyári időszakban. OK ÉS OKULÁS Közel öt hónappal a szomo­rú nyári tapasztalatok után, még ma is élénken kísért az a kaotikus álflapot, amely an­nakidején Pécs város zö'dség- ellátását jellemezte. A zöld­ség- és gyümölcsboltok herva- tag vagy éppen romlásnak in­dult árucikkei szinte megcsú­folták a rekordokká1 jelent­kező árubőséget. Az elmarasz­talás persze nem maradt el noha az nagyrészt c'-aik arra szorítkozott hogy a NEB vizs­gálata nvomán felsorolja az ellenőrzések során tapasztalt kirívóbb hiányosságokat. Ez­úttal az okokra kívánunk fényt deríteni. Méghozzá olyan igénnyel, hogv nocsak az ok, hanem az okulás is he­lyet kapjon azokban az intéz­kedésekben, melyeket a MÉK vezetői az idei „indulásnál" figyelembe vesznek. Kezdjük először azokkal a problémák­kal, amelyeket bajosan oldhat meg saját erejéből a vállalat vezetősége. Közismert már, hogy a 23 millió forintos beruházással évült tárház alapvetően hibás énítészeü megoldásain csak lénveges beruházással lehetne kielégítően változtatni. Az egész komplexum hibás hő- ezigetelésű, labilis tetőszerke­zete éppen a nyáron vizsgá­zott elégtelenre amikor a ki- szikkadt tároló cellák szinte egvidőben mondták fel a szol­gálatot A szerkezeti hibák mellé csatlakozott még az is, hogy a tárháznak nélkülöznie kel­lett a legelemibb segédeszkö­zöké* is (páradúsító berende­zés. emelővillás targonca, stb.) e ezek hiányában még tovább fokozódott az árukészletek fonnyadása, romlása. Egyes időszakokban meg egyenesen kétségbeejtő volt a tárház ré­szére más megyékből ide irá­nyított árudiszponálás (vagy inkább őmlesztés>. ami csak arra vcJt jó (például a zöld­paprika esetében), hogy több száz mázsával növelje a pusz­tulásra ítélt fogyasztási cik­kek mennyiségét Tegyünk pontot a tavalyi problémákra azzal, hogy ami hiba, fogyatékosság történt, abból az országos, de a me­gyei szervek is levonták a szükséges következtetéseket. Egy máris bizonyos. A már meglévő és a soron következő szerződéskötéseket csak a meg adott terv erejéig foganatosít­ják. Ez természetesen nem zárja ki az esetleges pótszer­ződéseket vagy pótfelvásárlá- sokat, amit ezúttal a kereslet­től, valamint a tárolási, szál­lítási lehetőségektől tesznek függővé. SZERVEZETTEBB SZÁLLÍTÁS Természetesen más is kell ahhoz, hogy az idei áruellát á . időben is. minőségben is kü­lönb lesyen a tavalyinál. En­nek érdekében már most a tél folyamán mintegy 90 fő (kirendeltségvezető, felvásárló stb.) részére bentlakásos tan­folyamét indítanak, ahol a korszerű kereskedelem legfon­tosabb ismereteivel gazdagod­nak a résztvevők. A leghathatósabb változást azonban az egész szállítási rendszerük racionalizálásával, képzett szállítási szakemberek beállításával kívánják megöl dani. Ez természetesen csak úgy valósítható meg, ha a tsz-ek megértésével, segítsé­gével találkozik. Vagyis a tsz-ek, mint szerződő felek, kötelezik masukat arra, ho^y áruikat meghatározott időre előkészítik a szállításra, hogy ezáltal is minimumra csök­kentsék a gépkocsik álláside­jét. Ha ez megtörténik, vele együtt megvalósulhat a MÉK legszebb terve is. ami szerint a zöldáru egy részét nem a tárházba, hanem egyenesen a boltokba szállíthatta. ami ál­tal a friss zöldségféle, s nem utolsósorban a gyümölcs’ va­lóban minőségi versenytársa lehet a szabadpiaci árucikkek­nek. Szintén helves k°zdemé- nyezésnek tekinthető, hogy az idén már primőrárut is for­galomba hoznak, vagyis a la­kosság jobb ellátása érdeké ben versenyre kelnek a cse­megeboltok zöldáru újdonsá­gaival is. A korai primőráruk szerződéses term-lte^é-ér^ m - fix árakkal is rendelkezik a vállalat. Eszerint márchr—áp­rilisban a paradicsom 40 fo­rintos félvásárlási árral indul, amit június 21-ig 15 forintra szállítanak le. Lehetséges, hogy a zöldpaprika már a jövő hónapban megjelen k a MÉK-boltokban. A szerződé­ses tsz-ekben már a múlt hó_ napban megkezdték mintegy 800 ezer tápkockázott palánta nevelését. BURGONYA-GONDOK Azonban időzzünk el egy keveset a jelennél! Nem me­hetünk el szó nélkül a burgo nyaellátásban jelentkező p ob lémák mellett sem, amely ez úttal nemcsak megvei. hanem országos problémává nőtt. .Kétségtelen, hogy a kedvezőt­len időjárás is hozzájárult a burgonya rendkívül rossz minőségéhez, mégsem ebben kell keresnünk a fö okot. Az az igazság, hogy az elmúlt év­tizedek alatt termesztett bur­gonyáink nagyon lerom'ot ak. Többek között mulasztásnak írható fel az is, hogy nem történt meg a három éven­kénti vetőgumócsere sem, s emiatt különböző be egségek • kel szemben egyre jobban csökkent a burgonyafajták el­lenállása. Ilyenformán az l'ét is csak a legideálisabb időjá­rás hozhat változást a burgo nya minőségében, amire vi­szont nem nagyon lehet ala­pozni. Éppen ezért el kellene már végre dönteni Baranvában is, hogy a talaj-, az időjá'-ásvi- szonyokhoz legjobban alkal­mazkodó. s lényegeden keve­sebb fajta burgonyát termesz­szenek a tsz-eink. Csakis í?y kerülhetjük él azt az egyre nagyobb mértékben mutatkozó ellenállást is, amit tsz-e!nk tanúsítanak a sze-ződé'es búr gonvatcrmesztéssel szebben Példa erre a MÉK idei bur- gomyatermesztési szerződése is. Tervfeladatukban 4600 kát hold burgonyatermés felvá­sárlása szerepel, s mindössze 2780 kát holdat tudtak le­kötni ezidetg. Ugyanis meg- e- szerfce számyrakaoott az a vé­lemény, hogy a baranyai föl­dek nem alkalmasak a bur­gonyatermesztésre. mi értelme hát a kínlódásnak. — •—tsr — A Ságvári. Művelődési Otthon képzőművészeti köre önálló szakköri kiállításra ké* szül. Pályázatot írtak ki a kulturális szemlére is. Horváth Olivér festőművész szakmai irányításával tanulmányokat készítenek, megbeszélik az esztétikai problémákat. Kiállításra készül a szakkor Jól halad az egyetemi városrész építése bői halasztották későbbre azí a 3—4 napi munkát, ami még hátra van. Az A szárnyba® már a válaszfalak, ajtók, ab­lakok is elkészültek, vagyis, ezt az épületrészt sikerült a terveknek megfelelően telje­sen téliesíteni. Úgy gondoj* ták, hogy közben bevezethető lesz a távfűtés is, s így a bel­ső munkálatok télen tovább folyhatnak. A távvezeték azonban az időjárás szigorú­sága miatt mégsem lett mű­ködtethető. Ennek ellenére folytatják a munkát az épí­tők, miután beállítottak né­hány fűtőtestet. Lényegében tehát a fűtés is készen van, csakúgy, mint a villanyvilágítás, amelyhez most már csak a fénycsöve­ket kell felszerelni. Tervek 6* tervesés A múlt év elején még a szakemberek többsége Is tel­jesen kilátástalannak látta as éves terv teljesítését Nem hitt benne sok olyan ember sem, akinek pedig szinte sze­mélyes ügye az új egyetemi tömb fe’épülése. A két párt- szervezet, az operatív bizott­ság és nem utolsósorban ma­guknak az építőknek az aka­rata és összefogása azonban meghozta a sikert, ami bizto­sítéknak látszik, hogy hasonló jó munka nyomán a további ütem Is teljesíthető lesz, ta­lán a várakozáson felül is. Az ügy fontosságát jellemzi a megyében mutatkozó égető kórháziáey-hiány, valamint az a tény. hogy az egyetemi ok­tatás jelenleg nem folyik a megfelelő anyagi feltételek mellett. Az épülő kbrrkai tömbben — amelynek átadá­sára, a többi épületrésztől függetlenül, azonnal sor kerül, mihelyt használható lesz — helyet kap majd az I. Belgyó­gyászati, az I. Sebészeti, a szem- és röntgenklinika. Ez utóbbi nem is létezett a vá­rosban Orthopédosztály és egy radioaktív izotóp diag­nosztikai és therápiás, Illetve sugárbetegségeket vizsgáló osztály is létesül. A tervek szénák és hasz­nosak. de az Állami ÉnOM- tervező Vállalat nem mindig látja el megfelelően a ráhá­ruló feladatokat. Már a jelen­legi épülettömb befejezését is komolyan veszélyezteti a C szárny alumínium ablakainak tervhiánya. Hosszú ideje fog­lalkozik ezzel a problémával az egyetem és az építésveze­tőség, de tervek még mindig nincsenek. Igaz, már nagy ütemben folyik az oktatási tömb tervezése, de ez távolró! sem nyugtatja meg azokat, akiknek az építkezés kellő ütemű előrehaladása szív­ügyük. S bizonyára azokat az építőket sem, akik két kezük munkájával érték el, hogy • tavalyi évet a sikerült mus­ks évének lebet aiUsjrvebti Minden tekintetben nagy horderejű az új egyetemi vá­rosrész építése. Azért is, mert a nagymúltú egyetemi város­nak, Pécsnek voltaképpen so­ha nem volt eleve egyetem­nek készült épülete. Azért is, mert ezen keresztül Pécs és Baranya megye betegellátása már 1905 szeptemberig is négyszáz ággyal növekszik majd, s ennek jelentőségét kü­lön magyarázni sem kell. Az egyetem és az építők (S>ze(ogása Az új egyetemi városrész építése három ütemben tör­ténik. Elsőnek a négyszáz ágyas klinikatömb készül el, azután következnek ' csak az oktatásra és kutatásra szolgá­ló épületek, az ún. elméleti tömb. Az első ütem befejezé­séit 1965 szeptemberéire terve­zik, de közben a második ütemhez Is hozzáfognak ja­nuár—februárban. Ennek be kell fejeződnie 1967-re, az egyetem 600 éves jubileumá­ra. Eleinte úgy látszott, komoly lemaradás fog bekövetkezni az építkezésben. Ekkor fogott issze az egyetem pártbizottsá­ga és a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat pártbizottsá­ga. A városi pártbizottság ál­tal létrehozott operatív bi­zottság áldozatkész munkájá­nak, az építők minden tekin­tetben lelkes közreműködésé­nek köszönhető, hogy nem­csak nem következett be le­maradás, hanem túl is teljesí­tették az előirányzatot. A tervek szerint tavaly 38,5 millió forintot kellett beépí­teni, s úgy látszott, ez lehe­tetlen. Az év végére mégis három és félmillióval többet építettek a tervezettnél! Hogy ez milyen problémák leküzdését jelentette, azt az egyetemi pártbizottság leg­utóbbi ülésén megtárgyaltak is mutatják. Nyügat-Németor- szágból szállítandó öntöttvas lefolyócsövek beszerzését, a fűtési távvezeték megfelelő megépítését és még nagyon sok más, útközben jelentkező problémát kellett megoldani az év sikeres befejezéséhez. Ami elkészült Mi készült hát el eddig a nagy építkezésből? A klinikai tömb lényegében tető alatt van, a tavalyi évben az A és B szárnyra három, a C szárnyra 5 új emeletet épí­tettek. A C szárny legfelső födémé is zsaluzva van, csu­pán a fagy miatti óvatosság­Miért nem volt ellenszavazat? üzemág kevesebbet jövedel­mez, annál többet hoz a má­sik, a harmadik meg a negye­dik. Az olyan kicsi csoport­ban, mint a miénk is, nincs annyi terület meg üzemág. ezért ha valamiből kevesebb terem, máris kész a baj. S folytatja, hogy a kicsi szövetkezetnek még beruhá­zásra sincs pénze. Pedig kel­lett volna. A tehenek és lovak szanaszét állnak az apró istál­lókban, és nincs kútjuk sem. Sziklára épült az egész falu, csak egy olyan kút van a köz­ségben, ahol sok a víz. Az is egy mély szurdokban, a szik­lák között épült, lajttal kell a falu végéről odajárni. Egy fogatot állandóan leköt a víz­hordós. — De ez csak a kisebbik bej — felhősöd:k el a homlo­ka —. A nagyobbik ott kez­dődik, hogy nincs iparos a községben. Ezért ha a lovunk lábáról leesett a patkó, be kellett vele menni Pécsvárad- ra. Ha a szekér kereike eltö t, azt is Pécsváradon csinálták meg, s ha kőművesre volt szükség, hetedhéthatárból és éjjel kellett ideszállítani. Nem túlzás! Amikor beszakadt a tejcsarnok teteje, Nagypallról kellett kőművest hozni. Este mentem a motorral, mert nap­pal a kőművesnek ott is sok volt a munkája, s csak éjjel eresztették el a tsz-ből. így állunk hát a kőművesekkel... — Hát m valóba« roanj — mondom neki —. De mlér nem hívnak iparost a köz ségbe? — Mert nem jönnek! Ugyai mi vonzaná őket? Az a nyolc van egynéhány ház, ami a fa luban van? Hát meg lehe ilyen kevés emberből élni Van ott valami perspektíva ahol húsz év alatt mindössze négy házat építenek? Nen tréfálkoztam: Lovászihetény ben a felszabadulás óta csal négy új házat építettek. Ug: fest, mintha az olyan kicsin; községnek,' mint a miénk, nen lenne jövője!... A könyvelő, akit már i pécsváradi Dózsa Tsz küldőt ide, eddig szótlanul dolgo zott az íróasztal fölött. Mosl miután Braun János élmondti a magáét, felnéz a számosz lopokról és megjegyzi: — Azt hiszem, most mái világos minden. — Mi világos? — Az ellenszavazat. Amiko: beszélgetni kezdtek, azt kér dezte, . hogy miért nem vol ellenszavazat azon a közgyű lésen. Gondolom, most mái nem kérdezné meg, igaz? — Nem! — mondom ! könyvelőnek, majd a műkő dési engedélyre siklik a pil lantásom, amely az íróasztal: fölött függ, bekeretezve. / szövetkezet fekete tussal raj­zolt nevét olvasgatom ma­gamban: Uj Remény. M. k — És akkor a tagság meg­szavazta, hogy egyesüljünk a pécsvaradi DózsávaL — Ellenszavazat? — Nem volt. Mind a hat­van tag az egyesülés mellett döntött — És ellenvélemény? Az csak volt, nem? A hatvan ember közül valaki csak föl­állt, hogy nagy dologról van szó, emberek, jó lesz ám ala­posan megrágni! — Nem állt fel kérem sen­ki sem! Egyhangú volt az egész tagság. A lovászhetényl Uj Remény Tsz irodájában beszélgetünk, egy magas, kucsmás ember válaszolgat kérdéseimre. Braun János a neve, növény- és állattenyésztési brigádveze­tő a beosztása. Kissé furcsa tisztség. Mert növénytermesz­tési brigódvezetőről hallottam már, meg állattenyésztésiről is, de növény- és állattenyész­tésiről még sohasem. Braun János szerint semmi furcsaság ebben. Ahol csak ötszáz egynéhány hold van hatvan emberrel, ott ez a ter- mésztes. Nem ez a furcsa Liovászhetényben, hanem sok minden más. — Például? — kérdem tőle. — Például az állattenyészté­sünk. Az ötszáz egynéhány hold földhöz annyi tehenünk meg disznónk volt, hogy nem volt miből etetni. Úgy kellett megvásárolni a takarmányt. £• ahol az abrakot pénzért veszik, ott jövedelem sincs mint ahogy nem volt nekünk sem. A prémiumot is bele­számítva, húsz-harminc forini között érő munkaegységet osz­tottunk már évek óta, meri mindent felettek az állatok, s az 1962-es takarmányterméí már arra sem volt elég, hogy az abrakadósságot visszaad­juk. — Csökkenteni kellett volnt az állományt. — Most már csökkentettük de nem hozott megváltást Mert nemcsak az állatokkal volt baj nálunk, hanem más­sal is. Teszem fel a trakto­rokkal. Eveken át gazdálkod­tunk egyetlenegy erőgép nél­kül Később lett egy kis Ze- torunk, tavaly peaig egy Su­per Zetorunk. Mi volt ez? Voltaképpen semmi. Minder apróságban a gépállomás se­gítségére szorultunk. — Traktort kellett volna venni... — Az igaz. De miből? A: olyan kicsi szövetkezetnek mint a miénk, kevés a pén­ze. — Egy jó termésű esztendő­ben azért jut. — Csak jutna! Mert nagyon ritka az olyan év, hogy min­den sikerüljön. Egyszer a bú­zával van baj, máskor meg a kukoricából terem kevesebb, szóval mindig beüt valami Egy többezer holdos gazda­ságban ez még nem jelenthet katasztrófát, mert ha az egyik ARUBOSEG A megyei MÉK Vállalat szá imára is komoly tanulságul «szolgáltak a tavalyi szomorú tapasztalatok, melyek egyik- ín ári kában jobb szervezéssel minden bizonnyal segíthetett volna. Néhány zöldáruféle ká- siaáni termésbőségén felbuz­dulva. megváltoztatta az ere­deti félvásárlási, illetve szer­ződési tervét, s ezzel a saját »vakéba zúdította a bajt. Pél­dául zöldpaprikából az ere­deti terv szerint 300 katasztrá lis holdat (kb. 200 vagonos áruval) kellett volna szerző­désileg lekötnie, s ezzel szem­ben 527 katasztrális holdra kötöttek szerződést ami nem kevesebb, mint 318 vagon zöldpaprikával árasztotta el a tárházat. Fejesk* posztóból 368 katasztrális holdat kötöt­tek le, s a várható 293 vagon helvett 425 vagonnal kellett átmenniük a tsz-ektől. Nagy hiba volt az is, hogy a szerződés nem vette figye­lembe a megye öntözéses ke­rületeinek növekedését. Pél­dául káposztából katasztrális holdanként maximum 80 má­zsás termésre számítottaik hol­ott nem is egv helyen, éonen az öntözéses gazdálkodás foly­tán 150—200 mázsás átlagter­mést értek el a leszerződött tsz-ek. S miután a szerződés elsősorban a katasztrális hold­ra vonatkozott, a MÉK kény­telen volt felvásárolni a több­letet is. Ezzel egyidőben je­lentkeztek a szállítási nehéz­ségek is. ami érthető, hiszen « váB^liart nagyrészt az ere­deti tervezéshez igazította a (Szállítósí »c-rkSTÖk lekötését, előzetes megrendelését

Next

/
Oldalképek
Tartalom