Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
' .III I I M -----------H ogyan készül fel a MÉK az idei zöldáru-ellátásra? A Kertészetből közvetlenül a boltokba — Primőr árut is forgalomb hős a MEK — Més kétezer hold bumon\ára kell szerződést költi A MÉK Megyeri úti tárhá. Kában ma kétségtelenül nyu- godtabb a tempó, mint a ká- nikulás „uborkaszezon” idején amety az 6 helyzetükben valóban szezont, csúcsforgalmat jelent a nyári időszakban. OK ÉS OKULÁS Közel öt hónappal a szomorú nyári tapasztalatok után, még ma is élénken kísért az a kaotikus álflapot, amely annakidején Pécs város zö'dség- ellátását jellemezte. A zöldség- és gyümölcsboltok herva- tag vagy éppen romlásnak indult árucikkei szinte megcsúfolták a rekordokká1 jelentkező árubőséget. Az elmarasztalás persze nem maradt el noha az nagyrészt c'-aik arra szorítkozott hogy a NEB vizsgálata nvomán felsorolja az ellenőrzések során tapasztalt kirívóbb hiányosságokat. Ezúttal az okokra kívánunk fényt deríteni. Méghozzá olyan igénnyel, hogv nocsak az ok, hanem az okulás is helyet kapjon azokban az intézkedésekben, melyeket a MÉK vezetői az idei „indulásnál" figyelembe vesznek. Kezdjük először azokkal a problémákkal, amelyeket bajosan oldhat meg saját erejéből a vállalat vezetősége. Közismert már, hogy a 23 millió forintos beruházással évült tárház alapvetően hibás énítészeü megoldásain csak lénveges beruházással lehetne kielégítően változtatni. Az egész komplexum hibás hő- ezigetelésű, labilis tetőszerkezete éppen a nyáron vizsgázott elégtelenre amikor a ki- szikkadt tároló cellák szinte egvidőben mondták fel a szolgálatot A szerkezeti hibák mellé csatlakozott még az is, hogy a tárháznak nélkülöznie kellett a legelemibb segédeszközöké* is (páradúsító berendezés. emelővillás targonca, stb.) e ezek hiányában még tovább fokozódott az árukészletek fonnyadása, romlása. Egyes időszakokban meg egyenesen kétségbeejtő volt a tárház részére más megyékből ide irányított árudiszponálás (vagy inkább őmlesztés>. ami csak arra vcJt jó (például a zöldpaprika esetében), hogy több száz mázsával növelje a pusztulásra ítélt fogyasztási cikkek mennyiségét Tegyünk pontot a tavalyi problémákra azzal, hogy ami hiba, fogyatékosság történt, abból az országos, de a megyei szervek is levonták a szükséges következtetéseket. Egy máris bizonyos. A már meglévő és a soron következő szerződéskötéseket csak a meg adott terv erejéig foganatosítják. Ez természetesen nem zárja ki az esetleges pótszerződéseket vagy pótfelvásárlá- sokat, amit ezúttal a kereslettől, valamint a tárolási, szállítási lehetőségektől tesznek függővé. SZERVEZETTEBB SZÁLLÍTÁS Természetesen más is kell ahhoz, hogy az idei áruellát á . időben is. minőségben is különb lesyen a tavalyinál. Ennek érdekében már most a tél folyamán mintegy 90 fő (kirendeltségvezető, felvásárló stb.) részére bentlakásos tanfolyamét indítanak, ahol a korszerű kereskedelem legfontosabb ismereteivel gazdagodnak a résztvevők. A leghathatósabb változást azonban az egész szállítási rendszerük racionalizálásával, képzett szállítási szakemberek beállításával kívánják megöl dani. Ez természetesen csak úgy valósítható meg, ha a tsz-ek megértésével, segítségével találkozik. Vagyis a tsz-ek, mint szerződő felek, kötelezik masukat arra, ho^y áruikat meghatározott időre előkészítik a szállításra, hogy ezáltal is minimumra csökkentsék a gépkocsik állásidejét. Ha ez megtörténik, vele együtt megvalósulhat a MÉK legszebb terve is. ami szerint a zöldáru egy részét nem a tárházba, hanem egyenesen a boltokba szállíthatta. ami által a friss zöldségféle, s nem utolsósorban a gyümölcs’ valóban minőségi versenytársa lehet a szabadpiaci árucikkeknek. Szintén helves k°zdemé- nyezésnek tekinthető, hogy az idén már primőrárut is forgalomba hoznak, vagyis a lakosság jobb ellátása érdeké ben versenyre kelnek a csemegeboltok zöldáru újdonságaival is. A korai primőráruk szerződéses term-lte^é-ér^ m - fix árakkal is rendelkezik a vállalat. Eszerint márchr—áprilisban a paradicsom 40 forintos félvásárlási árral indul, amit június 21-ig 15 forintra szállítanak le. Lehetséges, hogy a zöldpaprika már a jövő hónapban megjelen k a MÉK-boltokban. A szerződéses tsz-ekben már a múlt hó_ napban megkezdték mintegy 800 ezer tápkockázott palánta nevelését. BURGONYA-GONDOK Azonban időzzünk el egy keveset a jelennél! Nem mehetünk el szó nélkül a burgo nyaellátásban jelentkező p ob lémák mellett sem, amely ez úttal nemcsak megvei. hanem országos problémává nőtt. .Kétségtelen, hogy a kedvezőtlen időjárás is hozzájárult a burgonya rendkívül rossz minőségéhez, mégsem ebben kell keresnünk a fö okot. Az az igazság, hogy az elmúlt évtizedek alatt termesztett burgonyáink nagyon lerom'ot ak. Többek között mulasztásnak írható fel az is, hogy nem történt meg a három évenkénti vetőgumócsere sem, s emiatt különböző be egségek • kel szemben egyre jobban csökkent a burgonyafajták ellenállása. Ilyenformán az l'ét is csak a legideálisabb időjárás hozhat változást a burgo nya minőségében, amire viszont nem nagyon lehet alapozni. Éppen ezért el kellene már végre dönteni Baranvában is, hogy a talaj-, az időjá'-ásvi- szonyokhoz legjobban alkalmazkodó. s lényegeden kevesebb fajta burgonyát termeszszenek a tsz-eink. Csakis í?y kerülhetjük él azt az egyre nagyobb mértékben mutatkozó ellenállást is, amit tsz-e!nk tanúsítanak a sze-ződé'es búr gonvatcrmesztéssel szebben Példa erre a MÉK idei bur- gomyatermesztési szerződése is. Tervfeladatukban 4600 kát hold burgonyatermés felvásárlása szerepel, s mindössze 2780 kát holdat tudtak lekötni ezidetg. Ugyanis meg- e- szerfce számyrakaoott az a vélemény, hogy a baranyai földek nem alkalmasak a burgonyatermesztésre. mi értelme hát a kínlódásnak. — •—tsr — A Ságvári. Művelődési Otthon képzőművészeti köre önálló szakköri kiállításra ké* szül. Pályázatot írtak ki a kulturális szemlére is. Horváth Olivér festőművész szakmai irányításával tanulmányokat készítenek, megbeszélik az esztétikai problémákat. Kiállításra készül a szakkor Jól halad az egyetemi városrész építése bői halasztották későbbre azí a 3—4 napi munkát, ami még hátra van. Az A szárnyba® már a válaszfalak, ajtók, ablakok is elkészültek, vagyis, ezt az épületrészt sikerült a terveknek megfelelően teljesen téliesíteni. Úgy gondoj* ták, hogy közben bevezethető lesz a távfűtés is, s így a belső munkálatok télen tovább folyhatnak. A távvezeték azonban az időjárás szigorúsága miatt mégsem lett működtethető. Ennek ellenére folytatják a munkát az építők, miután beállítottak néhány fűtőtestet. Lényegében tehát a fűtés is készen van, csakúgy, mint a villanyvilágítás, amelyhez most már csak a fénycsöveket kell felszerelni. Tervek 6* tervesés A múlt év elején még a szakemberek többsége Is teljesen kilátástalannak látta as éves terv teljesítését Nem hitt benne sok olyan ember sem, akinek pedig szinte személyes ügye az új egyetemi tömb fe’épülése. A két párt- szervezet, az operatív bizottság és nem utolsósorban maguknak az építőknek az akarata és összefogása azonban meghozta a sikert, ami biztosítéknak látszik, hogy hasonló jó munka nyomán a további ütem Is teljesíthető lesz, talán a várakozáson felül is. Az ügy fontosságát jellemzi a megyében mutatkozó égető kórháziáey-hiány, valamint az a tény. hogy az egyetemi oktatás jelenleg nem folyik a megfelelő anyagi feltételek mellett. Az épülő kbrrkai tömbben — amelynek átadására, a többi épületrésztől függetlenül, azonnal sor kerül, mihelyt használható lesz — helyet kap majd az I. Belgyógyászati, az I. Sebészeti, a szem- és röntgenklinika. Ez utóbbi nem is létezett a városban Orthopédosztály és egy radioaktív izotóp diagnosztikai és therápiás, Illetve sugárbetegségeket vizsgáló osztály is létesül. A tervek szénák és hasznosak. de az Állami ÉnOM- tervező Vállalat nem mindig látja el megfelelően a ráháruló feladatokat. Már a jelenlegi épülettömb befejezését is komolyan veszélyezteti a C szárny alumínium ablakainak tervhiánya. Hosszú ideje foglalkozik ezzel a problémával az egyetem és az építésvezetőség, de tervek még mindig nincsenek. Igaz, már nagy ütemben folyik az oktatási tömb tervezése, de ez távolró! sem nyugtatja meg azokat, akiknek az építkezés kellő ütemű előrehaladása szívügyük. S bizonyára azokat az építőket sem, akik két kezük munkájával érték el, hogy • tavalyi évet a sikerült musks évének lebet aiUsjrvebti Minden tekintetben nagy horderejű az új egyetemi városrész építése. Azért is, mert a nagymúltú egyetemi városnak, Pécsnek voltaképpen soha nem volt eleve egyetemnek készült épülete. Azért is, mert ezen keresztül Pécs és Baranya megye betegellátása már 1905 szeptemberig is négyszáz ággyal növekszik majd, s ennek jelentőségét külön magyarázni sem kell. Az egyetem és az építők (S>ze(ogása Az új egyetemi városrész építése három ütemben történik. Elsőnek a négyszáz ágyas klinikatömb készül el, azután következnek ' csak az oktatásra és kutatásra szolgáló épületek, az ún. elméleti tömb. Az első ütem befejezéséit 1965 szeptemberéire tervezik, de közben a második ütemhez Is hozzáfognak január—februárban. Ennek be kell fejeződnie 1967-re, az egyetem 600 éves jubileumára. Eleinte úgy látszott, komoly lemaradás fog bekövetkezni az építkezésben. Ekkor fogott issze az egyetem pártbizottsága és a Baranya megyei Építőipari Vállalat pártbizottsága. A városi pártbizottság által létrehozott operatív bizottság áldozatkész munkájának, az építők minden tekintetben lelkes közreműködésének köszönhető, hogy nemcsak nem következett be lemaradás, hanem túl is teljesítették az előirányzatot. A tervek szerint tavaly 38,5 millió forintot kellett beépíteni, s úgy látszott, ez lehetetlen. Az év végére mégis három és félmillióval többet építettek a tervezettnél! Hogy ez milyen problémák leküzdését jelentette, azt az egyetemi pártbizottság legutóbbi ülésén megtárgyaltak is mutatják. Nyügat-Németor- szágból szállítandó öntöttvas lefolyócsövek beszerzését, a fűtési távvezeték megfelelő megépítését és még nagyon sok más, útközben jelentkező problémát kellett megoldani az év sikeres befejezéséhez. Ami elkészült Mi készült hát el eddig a nagy építkezésből? A klinikai tömb lényegében tető alatt van, a tavalyi évben az A és B szárnyra három, a C szárnyra 5 új emeletet építettek. A C szárny legfelső födémé is zsaluzva van, csupán a fagy miatti óvatosságMiért nem volt ellenszavazat? üzemág kevesebbet jövedelmez, annál többet hoz a másik, a harmadik meg a negyedik. Az olyan kicsi csoportban, mint a miénk is, nincs annyi terület meg üzemág. ezért ha valamiből kevesebb terem, máris kész a baj. S folytatja, hogy a kicsi szövetkezetnek még beruházásra sincs pénze. Pedig kellett volna. A tehenek és lovak szanaszét állnak az apró istállókban, és nincs kútjuk sem. Sziklára épült az egész falu, csak egy olyan kút van a községben, ahol sok a víz. Az is egy mély szurdokban, a sziklák között épült, lajttal kell a falu végéről odajárni. Egy fogatot állandóan leköt a vízhordós. — De ez csak a kisebbik bej — felhősöd:k el a homloka —. A nagyobbik ott kezdődik, hogy nincs iparos a községben. Ezért ha a lovunk lábáról leesett a patkó, be kellett vele menni Pécsvárad- ra. Ha a szekér kereike eltö t, azt is Pécsváradon csinálták meg, s ha kőművesre volt szükség, hetedhéthatárból és éjjel kellett ideszállítani. Nem túlzás! Amikor beszakadt a tejcsarnok teteje, Nagypallról kellett kőművest hozni. Este mentem a motorral, mert nappal a kőművesnek ott is sok volt a munkája, s csak éjjel eresztették el a tsz-ből. így állunk hát a kőművesekkel... — Hát m valóba« roanj — mondom neki —. De mlér nem hívnak iparost a köz ségbe? — Mert nem jönnek! Ugyai mi vonzaná őket? Az a nyolc van egynéhány ház, ami a fa luban van? Hát meg lehe ilyen kevés emberből élni Van ott valami perspektíva ahol húsz év alatt mindössze négy házat építenek? Nen tréfálkoztam: Lovászihetény ben a felszabadulás óta csal négy új házat építettek. Ug: fest, mintha az olyan kicsin; községnek,' mint a miénk, nen lenne jövője!... A könyvelő, akit már i pécsváradi Dózsa Tsz küldőt ide, eddig szótlanul dolgo zott az íróasztal fölött. Mosl miután Braun János élmondti a magáét, felnéz a számosz lopokról és megjegyzi: — Azt hiszem, most mái világos minden. — Mi világos? — Az ellenszavazat. Amiko: beszélgetni kezdtek, azt kér dezte, . hogy miért nem vol ellenszavazat azon a közgyű lésen. Gondolom, most mái nem kérdezné meg, igaz? — Nem! — mondom ! könyvelőnek, majd a műkő dési engedélyre siklik a pil lantásom, amely az íróasztal: fölött függ, bekeretezve. / szövetkezet fekete tussal rajzolt nevét olvasgatom magamban: Uj Remény. M. k — És akkor a tagság megszavazta, hogy egyesüljünk a pécsvaradi DózsávaL — Ellenszavazat? — Nem volt. Mind a hatvan tag az egyesülés mellett döntött — És ellenvélemény? Az csak volt, nem? A hatvan ember közül valaki csak fölállt, hogy nagy dologról van szó, emberek, jó lesz ám alaposan megrágni! — Nem állt fel kérem senki sem! Egyhangú volt az egész tagság. A lovászhetényl Uj Remény Tsz irodájában beszélgetünk, egy magas, kucsmás ember válaszolgat kérdéseimre. Braun János a neve, növény- és állattenyésztési brigádvezető a beosztása. Kissé furcsa tisztség. Mert növénytermesztési brigódvezetőről hallottam már, meg állattenyésztésiről is, de növény- és állattenyésztésiről még sohasem. Braun János szerint semmi furcsaság ebben. Ahol csak ötszáz egynéhány hold van hatvan emberrel, ott ez a ter- mésztes. Nem ez a furcsa Liovászhetényben, hanem sok minden más. — Például? — kérdem tőle. — Például az állattenyésztésünk. Az ötszáz egynéhány hold földhöz annyi tehenünk meg disznónk volt, hogy nem volt miből etetni. Úgy kellett megvásárolni a takarmányt. £• ahol az abrakot pénzért veszik, ott jövedelem sincs mint ahogy nem volt nekünk sem. A prémiumot is beleszámítva, húsz-harminc forini között érő munkaegységet osztottunk már évek óta, meri mindent felettek az állatok, s az 1962-es takarmányterméí már arra sem volt elég, hogy az abrakadósságot visszaadjuk. — Csökkenteni kellett volnt az állományt. — Most már csökkentettük de nem hozott megváltást Mert nemcsak az állatokkal volt baj nálunk, hanem mással is. Teszem fel a traktorokkal. Eveken át gazdálkodtunk egyetlenegy erőgép nélkül Később lett egy kis Ze- torunk, tavaly peaig egy Super Zetorunk. Mi volt ez? Voltaképpen semmi. Minder apróságban a gépállomás segítségére szorultunk. — Traktort kellett volna venni... — Az igaz. De miből? A: olyan kicsi szövetkezetnek mint a miénk, kevés a pénze. — Egy jó termésű esztendőben azért jut. — Csak jutna! Mert nagyon ritka az olyan év, hogy minden sikerüljön. Egyszer a búzával van baj, máskor meg a kukoricából terem kevesebb, szóval mindig beüt valami Egy többezer holdos gazdaságban ez még nem jelenthet katasztrófát, mert ha az egyik ARUBOSEG A megyei MÉK Vállalat szá imára is komoly tanulságul «szolgáltak a tavalyi szomorú tapasztalatok, melyek egyik- ín ári kában jobb szervezéssel minden bizonnyal segíthetett volna. Néhány zöldáruféle ká- siaáni termésbőségén felbuzdulva. megváltoztatta az eredeti félvásárlási, illetve szerződési tervét, s ezzel a saját »vakéba zúdította a bajt. Például zöldpaprikából az eredeti terv szerint 300 katasztrá lis holdat (kb. 200 vagonos áruval) kellett volna szerződésileg lekötnie, s ezzel szemben 527 katasztrális holdra kötöttek szerződést ami nem kevesebb, mint 318 vagon zöldpaprikával árasztotta el a tárházat. Fejesk* posztóból 368 katasztrális holdat kötöttek le, s a várható 293 vagon helvett 425 vagonnal kellett átmenniük a tsz-ektől. Nagy hiba volt az is, hogy a szerződés nem vette figyelembe a megye öntözéses kerületeinek növekedését. Például káposztából katasztrális holdanként maximum 80 mázsás termésre számítottaik holott nem is egv helyen, éonen az öntözéses gazdálkodás folytán 150—200 mázsás átlagtermést értek el a leszerződött tsz-ek. S miután a szerződés elsősorban a katasztrális holdra vonatkozott, a MÉK kénytelen volt felvásárolni a többletet is. Ezzel egyidőben jelentkeztek a szállítási nehézségek is. ami érthető, hiszen « váB^liart nagyrészt az eredeti tervezéshez igazította a (Szállítósí »c-rkSTÖk lekötését, előzetes megrendelését
