Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

7 WAWd 1984. JANUÁR SS« * d piros éiDöm' röl Múr rengetegei olvashattunk a tanokban a Hatol francia fény­képész, Albert Lamonsse rö­vid filmjéről. amely 1956-ban el­nyerte a cannes-i filmfesztivál nagydiját, Most végre elkerült hozzánk. Pécsre az egyik nagy- jelentőségű magyar történelmi film kíséróműsoraként. Azt kü­lön lehetne elbírálni, hogy eoy műsorban való-e a két film Vagy nem? Ez egyéni ízlés kér­dése. de vem is ezen óhajok v editálni, hanem vár gondolat és megfigyelés a piros léggömb filmhez. Gyermekkorunk kedves, na- gt’on kedves látékai közé sorol­hatom a 'szén színes, különböző formájú, de samos csak tisza- vi+án életű ..luftbaUontahogy ezt még annak Ideién nevezték. Mert tagvük a kezünket a szi­vünkre. ki nem nézte sóvárgó szemekkel a vasárnan vagy va- la^vven más Ünnevnav a? utca- Bc-kou megjelenő lénoömhárust és nem gondolta mandban, de J ó *s volna az egészet meg- ‘.á^nriptani. Its hánnszor fakad­tunk sima. mikor ünveflen kis y^rmekke^ür'kböl elszállt a s?ó-o színes játék. Ez g bájos francia kisfilm Is (B<i, kisfiú kalandjait eleveníti men n szén nagy színes tég- Ip^m^bel. Egy nanyon bájos részletre lettem figyelmes a sok ka'ang folvamán. ami valóban O? alkotó letagadhatatlan fran­cba charme-jár a vall és ezt il-’-en bájosan és finoman még filmben nem tanasztaltam A lé^oömb mini jóbarát és enge­delmes társ kö ve*f a kisfiút bármerre megy. Egyik alkalom- ma1 azonban szembejön eoy ha­sonlókorú kislány, akinél eay ha^^nló kék léaaömb van. Erre mit csinál a niros léaaömb? Egy kicsit tétovázik. azután huss. utánaered a kék léggömbnek! A kisfiú gyanútlanul tovább­megy. de aztán hátrafordul és látva a hűtlent, utánafut és m**-a ni ?zi mnnár<al. Frre a kék siklik ki a kislány kezéből és kbneti a pirosat. Majd a kisuny fut vissza jogos tulajdonáért és wakon. azaz madzagon csípi és magával. E* olx/an kedves és finom fcis kö~'*+*ka a filmnek, hogy csak arra lehel következtetni, aki il*» bájosan tud " fűm nyel­vé" beszélni, az valóban meg- é-r' a Hiat és attól még sok sok ilyen szét és művészi a'k-^ást várunk a továbbiak­ban jÄi Jó votna. ha a híradó mozi alkalmilag összeállítaná az utób­bi onek legjobb kisfilmjeit és rendeznének előadásokat, de korán délután hogy a dol­gozók is megnézhessék. Dr. Szabó Endréné Vízágyúkkal „szétlövik“ a salakhegyet Évi tfz-ti zenkétmillió fo­rint kárt okozott a gyárváro­si salakhegy. Szakemberek — közöttük főleg a KÖJALL or­vosai — már korábban vé­geztek helyszíni vizsgálatokat s kiderült, hogy a körnvező lakosság körében eléggé elha­rapózott a szembetegség, a salakhegy állandó porzásától De tönkre mentek a gyümölcs­fák. a szőlőtermés és a kony­hakerti növényzet is. Már a múlt évben határo­zat született arra, hogy a sa­lakhegy — amelynek magas­sága jelenleg mintegy hetven- hetvenöt méter — „elmosás­ra” Ítéltetett, vagyis: víz­ágyúkkal annyira elmossák, hogy a magassága alig halad­ja meg majd ,a húsz métert A komlói Kossuth-bánva isza- poló részlege megkezdte az előkészületi munkálatokat Je­lenleg szivattvúkat szerelnek, csőhálózatot fektetnek le és lépcsőket építenek a salak­hegy oldalába. Eddig mintegy — MEGTÖRTÉNT a püs­pöklaki termelőszö'retke’<*‘ 100 férőhelyes nővén dók- marha-istállójának műszak átadása. E hét folvamán használatba veszi a tsz. az új istállót. 1270 ezer forintot fordítottak az előkészületekre, de a sa- lakhegv „szétlövése” közel 3 millió forintba kerül. A víz­ágyúknak körülbelül 1 mil­lió köbméter salakot kell el­mosniuk a közelben levő ná­das-mocsaras területre. A munkálatok — amelyek ta­vasszal kezdődnek meg — közel két évig tartanak. Az elmosott salakot egyébként továbbra is felhasználhatják panel- és téglagyártáshoz úgy, mint eddig. Kétszáz autó karambolja Anglia nagy részét áthatol­hatatlan sűrű köd borítja, ami rengeteg balesetet okoz. A London—Birmingham autóút egyik 26 mérföldes sza­kaszán Luton város közelében 200 személy- és teherautó ösz- szeütközése torlaszolta ei az utat. Szemtanúk állítása sze­rint a környék kocsironcsok­kal borított csatatérhez ha­sonlított. A mentők csak nagynehezen tudtak a baleset színhelyére jutni Miután nem volt elegendő mentőkocsi, tűz­oltó autókat is felhasználtak a sebesültek elszállítására. Doncaster közelében egy 12 mérföldes útszakaszon 40 autóbaleset történt. A rendőr­ség elrendelte az út lezárását. 48 forintot fizetnek Csertcn Január 28-án este 6 órakor tartja zárszámadó közgyűlését a csertői Kossuth Termelő- szövetkezet 1059-ben ebben a termelő­szövetkezetben 31 forintot osz­tottak munkaegységenként és a szövetkezeti alapjuk 160 000 forint volt 1960-ban 30 fo­rint volt az egy munkaegy­ség utáni részesedés, a szövet­kezeti alap pedig 302 000 fo­rintra emelkedett. 1961-ben is­mét 31 forintot osztottak munkaegységenként, a szövet­kezeti alapjuk pedig 904 000 forintot tett ki. 1962-ben 40 forintot kaptak a tagok a le­dolgozott munkaegységek után és a szövetkezeti alap elérte az 1 500 000 forintot Az idei zárszámadási köz­gyűlésen könyvelhetik el az eddigi legjobb eredményüket. Pedig az elmúlt év ugyan­csak aszályos, kedvezőtlen volt. Mégis most 48 forintot fizetnek munkaegységenként és a szövetkezeti alapjuk is elérte a 2 600 000 forintot. Jóváhagyták Sikonda részletes rendezési tervét Komlő város általános ren­dezési tervének programja Sikondát Komló fürdő-, üdü lő- és szórakozóhelyének je­lölte meg Sikonda fekvése és természeti adottságai folvtán valóban alkalmas a tovább­fejlesztésre. A kiépítést egy­részt gyógyhatású melegvize, másrészt a sűrű erdők által határolt völgyek természeti szépsége indokolja. Sikonda részletes rendezési terve meghatározza a fürdő­hely beépítési módját, építé­szeti kialak tását, létesítmé­nyeinek elhelyezését, valamint a közlekedés- és közműháló­zatot. A terv végrehajtásának első lépéseként meg kell épí­teni a Komló—Sikonda közöt­ti utat. ki kell alakítani a ter­vezett villatelkeket és azokat sürgősen ót kell adni értékesí­tés céljából az OTP-nek. An­nak érdekében, hogv ez mi­előbb megtörténhessék, a Ba­ranya megyei Tanács Végre hajtó Bizottsága az előterjesz­tések alapján jóváhagyta Si­konda részletes rendezési ter­vét. Huszonötnapi éfefmiszerkészlel a fcidutas községekben A szigetvári járási tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésén a járás áruellátását tárgyalta meg. A beszámoló­ból kitűnt, hogy tavaly az élelmiszerellátás kielégítő volt a járásban. Hiányként je­lentkeztek a száraz hentes­áru-készítmények, viszont sok­kal több vajat kaptak, mint az elmúlt években. Az alap­vető élelmiszerekből — zsír­ból, lisztből, cukorból, sóból stb. — az ellátás teljesen zavartalan volt. A téli hóna­pokra a földutas községeket is ellátták 25 napi készlettel. Zavar van azonban a ke­nyérellátásban: a túrajáratok rendszeresen késve érkeznek, a rekeszhiány miatt keve­sebb kenyeret visznek, mint amennyi szükséges. Az igé­nyek növekedése megköveteli, hogy az idáig egy műszakban nyitva tartó zöldségboltok másfél műszakban legyenek nyitva. Az iparcikkellátásban Is mutatkoztak nehézségek. Hiány volt a vas-, műszaki- és ruházati cikkekben, bár a szi­getvári körzeti földművesszö­vetkezet árukészlete 1962-höz viszonyítva 4 millió forinttal volt magasabb. A vendéglátás még mindig nem kielégítő, mert kevés a sör, a szóda még télen is. Hálózatfejlesztésre is szükség van, ezért kerül sor a szente- gáti, nagypeterdi, szentdénesi és rózsafai egységek korszerű­sítésére, valamint a kárász­pusztai áruház építésére. A lakásgazdálkodás helyze­tét megvitatva arra az állás­pontra jutott a v. b., gondos­kodni kell arról, hogy az épít­kezők részére házhelyek áll­janak rendelkezésre, különös gondat fordítva a cigányla­kosság építési igényeinek ki­elégítésére Szigetvárott. Ezen­kívül a v. b kéri a megyei tanácsot, hogy a jövőben a le­hetőséghez mérten biztosítson szövetkezeti lakásépítési kere­tet. valamint állami lakásépí­téshez beruházási hitelt, mivel a községben uralkodó mosto­ha lakáshelyzetet a helybeli tanács egyedül nem tudja megoldani. Zármsámn dám Mohúc»on Ma délelőtt tartja zár­számadási közgyűlését a mo­hácsi Uj Barazda Termelő- szövetkezet. Az elmúlt év­ben jól gazdálkodtak a mo­hácsiak. ezt mutatják gaz­dálkodási eredményeik s a tagok jövedelmének növe­kedése is. Már tavaly sem kellett szégyenkezniük a mohácsiaknak a 31.20 fo­rintos munkaegység-érték­kel, most azonban a terve­zett 32 forinttal szemben 38 forintot osztanak ki munka­egységenként. Az egy tagra jutó összes részesedés 1962- ben 9861 forint volt, 1963- ban pedig a tervezett 8601 forint helyett 13 215 forint­ra nőtt a tagok átlagkere­sete. Mindezt az eredmé­nyes gazdálkodásnak, a jó munkának köszönhetik. Az Uj Barázda Tsz-ben az egy szántóegységre jutó gazdál­kodási eredmény 2437 forint. Harminc nap Mongóliában Az egyik mongol kommu­nista vezető idősebb testvér­nek nevezte Mándoki László előtt a Szovjetuniót. Más kommunistákat és pártonkí- vülieket is hallott, akik e fo­gaimat magától értetődő ter­mészetességgel ejtik ki. Aki meg akarja érteni a mongol ember lelkivilágát, an­nak tudnia kell, hogy nem­csak a népi hatalom kialaku­lása. a puszta Léte és fejlődé­se is annak köszönhető első­sorban. hogy erős szocialista ország van a szomszédságá­ban. 1939-ben például a nagy étvágyú japán hódítók tanul­ták meg, hogy az egymilliós kisn^o sem préda többé. VIZET ADJANAK... Mongólia lakott helyein szín te egy Lépést sem tehetünk anélkül, hogy ne találkoz­nánk a szovjet segítség vala­milyen formájával. Szovjet gyártmánvú reou’^-'éoek száll­nak a végtelen térségek fe­lett, túlnyomórészt szovjet gépkocsik futnak az ország­utakon. Szovjet lánctalpas traktorok hasítják a barázdá­kat (Mándoki László jobb ízű búzakenyeret evett odakünn, mint Maevarocszágon). szov­jet gépekkel, darukkal kezd­ték építeni Ulan Bátort. A mongo’ fiatalok egvik része Ulan Bator egyetemére, főis­koláira jár, a másik hányad a Szovjetunióban tanul to­vább Szovjet segítséggel kéz- *n-.ésrí ’* -cJ-n ioaro- litása, s az ország egész ál­latorvosi gárdája a Szovjet­unióban nevelődött. Természetes, ma már a né­pi demokratikus országok is részt vesznek a nagy munká­ban. A pompás Ulan Bator Szálló csehszlovák tervek alap ján készült, bútorzatát és egyéb berendezéseit is Cseh­szlovákiából szállították. Bul­gáriától kezdve valamennyi európai szocialista ország gyá­rakat és más objektumokat épít az országban. Mándoki László magyarok építette mal­mot látott, a legtöbbet azon­ban nem is a malom, hanem a víz jelenti Mongóliának. Köztudott, hogy népes ma­gyar geológus gárda kutat víz után a mérhetetlen mongol mezőkön. Amint ilyenkor tör­tén.™ szokott, nemcsak vizet,, hanem sok mást is találnak. Például százötven méter vas­tag an’racittelepet fedeztek fel a felszín közelében, s a magyar kutatók már hatal­mas külszíni bányát láttak maguk előtt, amikor az öröm­hírt Ulan Bátorral közölték. A kapott válasz kicsit le- hűtőtte a kedélyeket: — Köszönjük a felfedezést, bár nem a szén a legfonto­sabb — hangzott a mongol ve­zető udvarias hangja. — Sze­nünk van. de vizünk nincs. Vizet adjanak, s akkor kibá­nyászhatjuk a szenet Is... „UNGAR HON­Sokszor büszkélkedünk a JT> O ctxrr> rn<t Acr<52eTP+0,tt0l Azuín kúuo.üxe utazunk és „felfedezzük”, hogy majdnem minden nép vendégszerető. Ilyen felfedezést tett Mándo­ki László is. Észak-Mongóliában jártak, a szovjet határ közelében. A Bajin-gol-nak, tehát Gazdag folyónak nevezett húszegyné­hány jurtás település éppen költözködött. Egy teherautó fuvarozta a szétszedett jurtá­kat a téli szállásra, amely nyolc kilométerre volt ettől a helytől. A költözködőknek csakha­mar a fülébe jutott, hogy „un­gar hűn”, tehát magyar em­ber jár közöttük. A költöz­ködés kellős közepén azonnal nekiláttak sütni, főzni. Amíg az é+el elkészült, tejszínnek is beillő tejfellel, s egész sajt­kollekcióval traktálták a ma­gyar vendéget, aztán birka­húst tálaltak tésztával. Eköz­ben tejpálinkát főztek és sza­badkozva mondogatták, hogy ha tudlák' ki lesz a vendégük, már tegnap hozzálátnak és háromszor kifőzték volna. A magyarok közkedveltek Mongóliában. Nincs olyan mongol ember, aki ne tudna a_ vizet fakasztó magyar kút­fúrókról. Noha nem felel meg a történeti igazságnak, a leg­egyszerűbb mongol pásztor is azt állítja, hogy rokonnépek vagyunk. MILYEN A KUMISZ? Mongóliában ma Is közked­velt és nemzeti ital a kumisz. Még a szupermodem Ulan Bator Szállóban is árusítják. Mándoki László egy alkalom­mal Ulan Bátortól délre Dzun- -mod (Száz fa) mel’ett, Tur- gem-gol községben járt. A község két jurtából állt, a két jurtában 5 család lakott, amelynek hatszáz ló volt a tu­lajdonában. Az esti kancafejés idején értek oda. Az összeölelkező barátkozás után Mándoki Lászlót az egyik jurtába in­vitálták. Rengeteg kumisz er­jedt ott a hatvan literes ló- bőrtömlőben. A tömlő mellett vagy négyliteres porcelán­edényt látott, amelyet mosdó­tálnak gyanított. Kisvártatva kiderült, hogy amit mosdóiéi­nak nézett, az kumiszivó edény, méghozzá a legna­gyobb a jurtában, mert a ré­gi mongol szokások szerint a vendéget a legnagyobb edény illeti meg. Háromszor kell ki- mnia. Szerencsére ezúttal eltekin­tettek a szabálytól. A mon­golok szakavatott mesterei a kumiszkészítésnek. Amikor Mándoki elvtárs ott járt, 79 éves öregember álM a lóbór- töm’őnél és szakadatlanul ke­verte a tejet. Azt állította, hogy a kumisz akkor igazi, ha legalább ötezerszer van meg­keverve. Egyébként Ulan Bá­torból kocogott ide lóháton, negyven kilométert jött, hogy végre igazi falusi kumiszt ihasson. VERSENYBEN A NAPPAL Mándoki László a többi kö­zött a népi csillagnevek gvűj- tésével és eurázsiaj összeha­sonlításával foglalkozik. Első­sorban ehhez gyűjtött anyagot Mongóliában is. Mongólia csil­lagos ege — mivel ugyanazon a szélességi körön fekszik — megegyezik a miénkkel. Az alapos kutatások során nem sikerült a magyar- mon­gol népi elnevezésekben konságot találni. Az öreg mongo.ok a Göncölszekeret Hét istenség. Hét öreg vagy Hét vadász néven illetik, a Fiastyúk neve náluk: Maj­mok. A Tej utat Égi varratnak nevezik. A régi néphit szerint a Földet úgy borítja be az eg. mint jurtát a nemez. Ez egy­szer elszakadt és egy öregasz- szony varrta össze. Ez a Tej­út. A„ mongóliai kutatások még sok értékes adattal, színes és fekete-fehér filmek sokaságé val jártak. Mándoki László előadást is tartott az Ulan Bá­tor-! Állami Központi Mú­zeumban a magyar múzeumi ügy szervezetéről. A mongol tudósoknak az előadás na­gyon megnyerte a tetszését, s kilátásba helyezték, hogy Mán doki Lászlót családjával együtt néhány évre meghív­ják Mongóliába, a néprajz részleg megszervezéséhez. A fiatal pécsi múzeológus délelőtt 11 órakor szállt is­mét repülőgépre. Állandóan az alkonyodó napot követték. — Omszkban például napnyugta előtti párás szürkeség fogad­ta őket amikor leszálltak, s vakító napfény amikor hét­ezer méteres magasságban Moszkva felé száguldottak. A nappal versenyre kelve Moszk­vában ismét napnyugtakor szálltak le. Tán még Buda­pesten is elérték volna a nap­nyugtát, ha nem alszanak éj­szaka Moszkvában. így csak másnap délelőtt 11 órakor értek a Ferihegyi re­pülőtérre, harminc órával az­után, hogy Mongólia földjé­ről felszálltak. László ! A televízió (minora Január ÍJ-in, csütörtökönt IMS: Vnukovo — Moazkvo légi! kapuja. Az Inlerv alá műi ra Moszkvából — 11.40: Hírek. — 17.50: Orosz társalgás hala tik­nak. Vizsga előtt ... — IS.10: Hazunkt.lja, A gyümö csfák téli ápolása. — 18.15: K csíny k mű­sora. I Tűnök úrfl esejö e- net. í. Cicamica p istája. — 18.45: A jövő hét mű o a. — 18.55: Telesport. — 9.20 Esti mese. — 11.30: TV-híradó — 19.45: Beszéljünk róla. Dr Ca­ram József jegyzete. — 19.508 Tánciskola: A bécsi keringd — 20.15: Megemlékezi; Oábo An­dorról. Irta és elmo-d a Qá-° dós Miklós - ÍO.ÍO: Hute Ger- mínla. TV film üs-n.i. Csak 14 éven fein.lek-ek! — t'.P- Az UJ-é Ír’ Kunban. re s-fnl kfizvet tés, — 21.45: Hírek. TV- híradó (ism.). hírek — RAKTÁR less a ká'ol d malomból. A kátolyl községi tanács a helyi lermelVz3- vetkezetn k ad‘a á' az eddi? tanácsi kezelésben lévó mal­mot. — A SZAKSZERVEZETEK Megvei Tanácsa érterít a szülőket. hogv a tóalmás! gyermeküdülőből januá^ 25- én 19 55 órakor érkeznek a gyerekek a pécsi vasú*aro­másra Kérik hogv a gyer­mekeket a főpályaudvaron vegyék át. VELENCEI ÜNNEPEK A Pécsi Kamarrk'r •« Bá­ré ti Köre neg- edlk klub st- Jét január 25-én. gzomb ton este 7 órakor tar'J i a Neve­lők Hazában. Velencei Qn té­pek címmel mozaikokat ma­tatnak be a velencei művé­szet k történőiéből, a k’í én- kortól napjainkig. Közre­működik a kom-rakónis kis­együttese. M. Perínrí s 1- >sa csellón és K'várs Jmf zongorán, valamint a k rus tagjai. A műsort Dók-9 László tanár rendezte A% előadás után az érdeklődők rés'éré vcl-ncel zenesz r ők műve t mutatják be ha..gfel- vét-lrőL • — MEGKEZDŐDTEK at előkézületek a pécsi kö ó- iskolások szellemi vetélkedő­jére. amelvet február 8-án rendezmk m»g. Irodalomb >1, történelemből, fizikából, kén- zöművészetból és zené ől kell számot adni tudá'ukról a résztvevőknek, s lesznek Pécs történetére, a helyis­meretre vonatkozó kérdé ek is. Tréfás játékok gvako ati feladatok egészítik ki a Kulturális Szemle k-rétében rendezendő szellemi vetél­kedőt. — BABARCON, Lovász- he‘énvb-n, Abaligeten r I- rálycgy’ áz n és Dráva zer- dabei en befejezték »■> cr- rtő'ng- lanok rendezési mun­kálatait. 676 IFJÜVEZETÖ Tegnap délelőtt együ*t~s ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága és aa Vttörőszövetség megyei el­nöksége. Megvitat ák a KISZ tag ifjúvezetők munká^á-ak tapasztalatait a medvében. Megállapították, hogv jelen­leg a megye úttörőcsapa ai- ban 676 ifjú vezető drígozík, akikrek többsége Kl^Z-tag, középiskolát tanuló Munká­jukat jjecsülettel végzik, hoz zájáru'nak az úttörő mozga­lom fejlődéséhez megyénk­ben. A vita során határoza­tot hoz+ak az ifjúvezetők számának növelésére, kép­zésük. képességeiknek m°g- felelő úttörővevetői beosz.á- suk biztosítására. — AZ ORSZÁGOS Rende­ző Troda közli, hogy a nn-y érdeklődésre való tekin'ettel „Ri'mus 1964” tánczenei hangversenyét január 2" én a Nemzeti Srínbá-b-n fé’ 4, 6 és háromnegyed 9 órakor tartja. Idő ártís e entés Várható IdS'árás csíitri'li estig: ma míg k3iös. p r . hi­deg idő, az északi és kelst' ré­szeken szórványos hiva’áss-I Mérsékelt szél. Várható le ala­csonyabb é’sza’cal hómé sé' -t mínusz 13—mínusz 17 fo'r kö­zött rcl-'eukén* n-in„s- alatt. Holnao megél-mkü-ő észak nyugati szél. a köd só-: h ly'o elnszPk. Feibós Idd bavaz'so't- kal. a i«-ma~a ab - — ,s ^5- mé-sékW b-' » m - köze­líti * • fok körül értéket. A I i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom