Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

> f9«4. jantjAr ta. ÍV API ö Támaszkodjunk a társadalom segítségére! a* 1958-as vílasrtások után, de különösen a mű t évi választásokat követően egyre gyorsabban, alkotóbban bontakozik ki a tanácsok mun káiában a szocialista demok ratizmus, egyre több dolgozó vonnak maijuk mel’é jelentős 'á’’ami feladataik megoldásié­ra. A testületi munka, a kol­lektív vezetés' k’bontakozása mel’ett a társadalom minden rétegéből számtalan aktíva vesz részt a tanácsok mun­káéban. A b’zottsások mun­ka’ -5 ban tudósok, érte’misé- gek és munkások együtt tö- r‘k a felüket a le°iobb meg o’tiásokon és javaslatok szá­za5 val inspirálják a testülete­ket. Nő az állandó bizottságok szerepe A törvényes kereteken be lír 'ovább növekszik az állan­dó bizottságok feladatköre. A tanács számos határozatban írta e’ő szakigazgatási szervei számára, hogy döntésük elő11 kö'e’es mogha’leatni az áb. á’^soontiát. Pl. adófizetési ksdvezrn^nv^k, halasztások, kttsc^eólyezés. iparengedélyek k’ndása, üzletek nyitva* artási ideje stb. Az áPandó bizott­ságoknak ilyen konkrét fel­adattal való megbízása jő Is- ko'a arra. hogv később ma­guk dönt-ViMsenefc majd ha- eon'6 kérdésekben. A tanácsok és a vósrehattA b:->ottcá°ok me’lett eavre *öbh j^oi^Vnes b5zott«ág alakú1 kfl- ]f—Viö7ő kérdéseik mevnrzsgála tóra vacv jelentősebb naoi- ro,'dsik előkészítésére. Azi’yen jzJoio’pnes bizottságokban a tanácstagok mel’ett számos !t-v«ő ssqirember is részt vesz. vlss. gá’ta ni. n Mecseki SzAnhá- nvássgti Tröszt pécsi lakóte­lepe! komm'ináüs szo^iáUs és ku’t'isáiis e^átottsásának helv 7p.+é> és. készíti elő a tanács ez évi munkaterve a1 an ián a jra»»osy<»75 pao-rendí pontokat • A do5 gozó nők társada’mi ti»’wo.«épek és munkáink mea ,,rOicAn«Tr riébánv orob’ő­snáia; Az énteimiséo szerepe he’v^ a közéletben stb. A sToVIgozqaiási munka társada'masíiása A testület5 szervek munká­ja me'’ett jelentős szerepet kan a társada’om az egyedi á^ny->azgatási szervek tevé­kenységében is. Szakigazgatá­si szerveink az osztályvezető irányításává1 egyedi hatóság­ként működnek. E szervek te­vékenységében is érvényesít­jük a pártkongresszus’ tanítá­sa it és számos kü’ső szómé1 vt vonunk be a szakigazgatás szervek döntésének előkészí­tésébe. Szakiigazgatási szerve­ink nagy részé, kü’önö'en a kerületi szintűek döntéseik e’őtt kikérik az illetékes ta­nácstagok- véleményét. Sza- bá'vsértési ügyeknél ma már legtöbb esetben a tanácstag v»-*y a laköb'^nMnig* e'nök is elmondja véleményét a szabálysértést elkövető szemé- lyérő1. s fgv a felelősségrevo- nás során nemcsak az elkö­vetett cselekmény, hanem az e’követő egész emberi maga­tartása alapján hozhatnak ne- ve’ő iel’eoű, visszatartó dön­téseket. Számos birtokhábo- rítási ügyekben vettek részt tanácstagjaink, iajkób'zotisági .e’nökeink és éppen közremű­ködésüknek volt köszönhető, hogv a vitázó felek között leg­több esetben békés úton sike- rü’t tisztázni az ellentéteket. A szakigazgatási munkában néhánv esetben már döntő jel ■ legge1 kapnak szerepet a ta­nács á’lppdó bizottságai vagv más társads’mi bizottságok Pé’dául a propán-biéán gáz­palackok k’utalását a keres­kedelmi állandó bizottság dönt5 el. A szűkös lakáskere­tek felosztását is társada’m- bizottság végzi. A lakásigazdá' kodé«5 társada’mi bizottság­ban 45 aktíva tevékenykedik és helyszíni vizsgálatok során dönti el a lakás kiutalására legjobban rászorultak rangso­rát. Munkájuk minőségét m- •ffln dicséri jobban, mint a? a körülmény, hoav az elmű t évben felü’vizsgált kb. 40ö igénylő közül kialakított sor­rend ellen mindössze 9 ész­revétel érkezett be, de ez sem minősült a'aposnaík. Bővül a lalcób:zo*fságok hatásköre» A társad alomnak az állam­igazgatási munkába való be vonását szo’.eá’ta a l.ákób'zott 'ágok é’etrebfvása is. 1956- ban már működtek ilyen bi­zottságok szórványosan, de az evész városra kiteriedóen csak 1960-ban választották meg őket. A lakóbizottságok tö­megszervező és -mozgósító fel­adataik me’lett látnak el már ha'ósári kisegítő, illetve ha­tóságot helyettesítő feladato­kat is. A lakóbizott'ágok ál­tal kiadott igazolások egysze­rűsítették egyes hatósági bl- zonvftványok beszerzésének mód iát, az általuk végzett összeírások oedig biztos a! au­lai voltak számos árami in- fézked’5snek. A kisegítő fél­időtök ellátása során csak az á^aimi munka társad a’roi alá­támasztásáról, elősegítésérő’ ’ehet besrá'-ni. Bár ma mée nem fő cél de' Itt az id«ie ho<*y esv ráhánv fe’ada+Knn átvegvenek á”ami hatásirözö- k°t és ha+öságamk he’wf* közvetlen jártainak el. NA- kánv Igazo’ásnak közvetlen I-Kr^nő k’adása. mint p'. S7Tf( czöksAaes iga­zolások, MÁV ked'sezminvos utazási ieazo’ások s’b már áM ami fe’-dat átvé’e’ét ie- 'o^tí^ Cíondo’kodiink ó’van le- köTős^eqi-Ven Is. hftrv ez év né ín-ában Ólra vá’isszta-ő-* ’aVébtzot+ságok eav n^sz0 ellát habra már ol, házk^z.-.’Aq! Síz’- adatokat és bizonyos amvsg “szköz&k felett is rendelkez­hetne. !íBoe«olaf más szervekkel A szakigazgatási szervek nagy része fefismerte a tár­sadalmi közreműködésben rej­lő erőt, ezért az egyedi ügyek eldöntésébe való bevonásuk mellett súlyt helyeznek arra, hogy ki vü’álló szakemberek tanácsai, észrevételei és ja­vaslatai is érvényesü'hessenek az á’ta’ános irányító munká­ban. Jól működnek például az iipari és építési osztályok mel­lett szervezett vállalati ültet­ve műszaJkfejlesztési taná­csok. Hason’óam kedvező lesz a közreműködése azoknak a közgazdasági szakemberek­nek. akik a vb-tiflkárság tár- sada’mj közgazdasági csoport­jaként vizsgálnak, tanu’má- nyoznak közgazdasági problé­mákat és készítenek javasla­tokat a testületi szervek szá­mára. A’kötő kapcsolat kezd ki­alakulni a tanácsok és szer­vei, valarrünt a más társadal­mi szervek között. A Haza­fias Népfront akcióbizottságai, a MTESZ és a Magyar Épí­tőművészek Szövetsége helyi csoportjai, illetve szervei szá­mom műszaki tanáccsal, konk­rét műszak’ munkával, rövid és hosszabb idejű tervek ké­szítésével segítik ma már a tanácsi munkát. Tanácsaink­nak és szerveinek az eddigi­nél szorosabb kapcsolatot ke'1 kisiakítsmok a szakszerveze­tekkel, amelvekben a társa dalom nagy része tömörüL Tanácshírodó Ahhoz, hogy az emberek tevőlegesen bekapcsolódjanak az állami munkába, bizonyos jogszabályismeret szükséges. Ezért ügyelni kell arra, hogy jogszabályaink áttekinthetők, egyszerűek legyenek, különö­sen azok, amelyek a dolgozóin élet- és munkakört’ményeit érintik. E cél érdekében ta­nácsi szerveinknek sokkal töb­bet kell tenniök a jogpropa­ganda terén. Néhány lépést itt is tettünk már. mint pél­dául a városi tanácstagok ké­zikönyvének kiadása, a n*~ gyedévenként meel^enő Ta­r.ácsh íradó. de ez még nem elégséges. A legfontosabb jog­szabályokat meg kell ismer­tetni a közvéleménnyel, első­sorban a tanácsok tagjaival. E munkánkban komoly segít­séget várunk és kérünk a jo­gászok társadalmától, ügyé­szektől, bíróktól, ügyvédek tő1 stb. Az apparátus és a rriunka- 'ársai. valamint a társada’mi aktívák között nrndis e’even kaocco’a*mak kell lennie és ennek m5nd:g kiegvensű’vo- zottnak kell lennie. Az appa­rátus munkáia nem nélkü'öz- heti és nem nóto’hatia a tár­sada’mi aktívák munkáiét mert akkor tevékenységük a ’akosság bekapcso’ása nélkü’ tarta’ma'f’anná vá’ik. Csak a szoros együttműködés biztosf*- ha’ia kapcsai’a*unkat a törne gpkkel. a tömegek oed!s raj *uk keresztül kapcso’ödoak a szocipljs*a á’’am vezetéséhez és a közüavek intézéséhez. Forrada'nv munka A társada’mi munka a mun káemozealgm gvakor’eta sze­rint forrada’m1 munka és an­nál á’ts’ánosabKá vár5k nr'nél köze’eb.h iu+unk cé’unkhoz, a szoeieüzimus mewa’ésí+ásá­hoz. A táirsada’mi munka ba- safias mnnka. amn’ret szűré­sén vá’la’nak és le’kes övöm­rntal feu1 Z)*jf n-1 f'-r-t f ^ ráír p.y-| ra vyi nyit fiz ^>1<=',fc>'-/fTs^rrp-rií>,l rv"vz£i_ Irrs^Ac^f- a7 pyivacrl é« IciiHu- vá1?«; rn;nH f^Vo^ot­v!prív ni rri?j­«acoiihrmdij táreada’m! élet kialakulását Dr. C-V«Mr Tibor Bizalommá! fordulnak a munkások hozzánk Egyé»’~,# és Rózsafa D^npfhAra ng w'^h' évek­ben a sz'rre+v^r’ iár*s wten­pébb terweJ^szov^keefftpi közé tartozott Tw-lv a denrphÁzi tevők tigii hatá­roztak: felkérek Háttá Józse­fet, a rózsafai tsz elnökét, hogy vállalja el náluk is az elnöki tisztet. Háttá Józs-f vállalta ée munká dban a tagok is tám-gatták. Annak ellenére hoay rossz volt az idő árás, Dencsházán is jól zár 'ák az évet. Negyven forintot- osz­tanak munkaegységenként. Most úgy határoltak a dencsháziak hagy csatlakoz­nak a rózsafaiakhoz. AZ ELMÚLT EVHEN há­r ,m szegedi és a pécsi ken­derfonó összevonásával létre­hozták az Újszegedé Kender- fonó és Szövőipari Vállalatot. Sok gondot okozott az átszer­vezés a Pécsi Kenderfonógyár vezetőinek. Mégis becsülő' to' teliesftették 1963-as évi gaz­dasági feladataikat. December 8-án befejezték éves tervüket és év végéig 66 tornával töb­bet termeltek az előirányzott­nál A termelékenységi ter­vüket is egy százalékkal tel- j sí tették túl. Az összevonás segítésében, a gazdasági feladatok vérne- haifás"ban nagy szerepe volt a gyár pártszerve-e'ének . is. Erről beszéleet.tem Takács Já- nosné oárttitkárral, — Bizony, az emberek fél­tek az ös-ezzvonéstól Sok^n úgv nondoúák, hogy csökken a nyár felentöséae elbocsátások lesznek. Angódtnk amint*, hogv az összevon *s után a nani/ vállalat székhelye Sze­ged, nem lesz gazdája a mi gyárunknak. Féltették az ad­din eié~t eredre'ny-ke* n kü­lönböző szociális kedvezmé­nyeket. A pártszervezet tagjai soka' beszélgettek az emberekkel hogy meggyőzzék őket az átszervezés gazdasági elő­nyeiről. és elosz’aS-ák a kételyeket S: került. Az átszervezés követke'tében három adminisztratív dolgozót bocsátottak el. de az"k”ak 1" segítettek az e'ho'veAmdés él A múnkáslétszém éppen « fe' ’ődés következtében jelentősön növekedett. A pártszervezet helwete effv kicsit saiátos lett az összevo­nás után. A hár-m '■zegp',í üzemnek van ezv köz.ös ná-t­bi7Pttsága. azonban a récu gyér pártszervezete továbbra is öpállő maradt. a városi nértt>i7pttsíg iránvífésa aat dolgozik. Sikerült ‘ azopban biztosítani a szoros ewü tmű- kö^ésit a nawyá’lalat párt- szervezeteivel Takács e!"tár=. nő rendszeresen részi vesz a nér’bizettgág szered! ülésein ha ott az ecész vá”a’atot éne tő terme’ésí kérdéseket vitat­nak meg Természetesen ez utazási nehézségekkel jár azonban megérj, morf ige1 köz vétlenül megismerkednek a Az él elmentő Heparin pártszerveret előtt állő tesv melési feladatokkal. AZ ÁTSZERVEZÉS után aa 1964-es tervfeladatok követ­keztében új gondokkal küzd a pécsi gyár pártszervezete — Még nrm lcaptuk mé~ az éves terv felbontását d” már tiid/vk, hogy a gyár tovább­fej'ódik ez év' en is Ezzel a pártszerveze *nek kom'Inán kell törőd ne. V* géneke' ka­punk. ätt'riink a finomf na- lak gyártására. Több min öt­száz do'goióia lesz a g á rak. Az új gyártmányok meg’ öve- telik a fia*al dplzczók szak­mai tudásának nö élését. A pártszervezet már maga *ta m-unkatervét Szorosan egv ti akarunk működni a vállalat* vezetéssel és a szakszerv Zet­tel. Rendszeresen elbeszélget­nek a gyár kommunistái a dolgozókkal, hogy félkészt sék őket az ú* feladatokra. Sokkal több lett a dolgozó, kérés a helyiség. Nincs e’”g öltöző, fürdő. Még a ku’‘ór- termet is ezekre a célokra használják fel. A dolgozók so­kat beszélnek erről, kérik a pártszervezet segítségét Ez év­ben felúiítják a sziárazfopodát; itt már megfelelő öltözőt kap­nak a munkások. Most szervezik a harmad'k műszakot is. A pártszervezet figyelemmel kíséri az úí mű­szak munkáját. Több í'1 bem beszélgettek vezetőségi ü’éso- ken, taggyűléseken az űi műn kaszerr’ezés jelentőségéről a pártszervezet feladatairól, be­vezetésének segítéséről. Természetesen a term°’és kérdései mellett nem f le­kérnék meg a politikai mun­káról som. — Elmondhatjuk, hoay a do'gozók hangulata ió a *yár­ban Ez e7S'"sorban abba” mér­hető le. hooy a p-'r sz rvcz-i­! hez. a tömegsrervezetakhez őszintén farkainak pr blé,r,'á'k kai. Az év végén például el­terjedt a gyárban ez a rém' ír, hooy január elsejéve' f-l-rre- lik az élelmiszer-cikkek á—it, Mi megmagyaráztuk az asszo­nyoknak, hogy ez nem ítz. A többség hitt nekünk nem, vásárolt feleslegesen. Most az év elején többen mondták ne­künk, jól tették, hogy ránk hallgattak. Nem költötték el feleslegesen pénzüket. A PÉCSI Kenderfonógyár pártszervezetének aránylag kevés tagia van. Azonban a tömegszérvezetek munkái ónak fellendülésével lehetőség nyí­lik arra, hogy soraikat s-e’e- sítsék. Máris többen kérték felvételüket a pártba. Az egy- A Kőbányai Gyógyszerárugyar egyik fontos készítménye a He- erősödő pártszervezet k 'oes parin, amelyet a véralvadás csökkentésére használ tak. Kutatását \ , „„ négy évvel ezelőtt kezdték el, je’enl-g io köbméteres berendező- arra nogy az átszervezés séfében gyártják. Termelése nöVe'ésében nagy szerepe volt a gyár Után megfeleljen a növekvő KiSZ-szérvezete fiataljainak, nevezetesen a Heparln-brlgádnak. Ezek 1 felada'oVból adódó úi követei. a fiatalok ma már a törzsgárda megbecsült tagjai és Ok nevelik a j J jelenlegi kezdő fiatalokat. Az idei első negyedévben a tervek sze- menyeiKneK IS. ríni kétszeresét termelik majd az elmúlt félévi mennyiségnek. I Mltzkl Ervin Zárszámadás a Mecsek Gyöngyében Poharak esörrennek a fo­nott kosárban, kattog az író­gép, s az asztalon sokasodnak a zöldeskék borítékok. Egyik laposabb, másik vastagabb, aszerint, milyen szorgalommal dolgozott egész évben a gaz­dájuk. Délután lesz a mecsek- aljai Mecsek Gyöngye Ter­melőszövetkezet zárszámadá­sa. Ezért a készülődés, a nyüzsgés az irodában. Az elnök, Vörös Nándor le­zárta az írógép fedelét, s rö­vid, kimérten a múlt évről beszél. — Eredményeink közepesek, az idei zárszámadáson 34 forint harminc fillért ér a munkaegység. Húsz forint elő­leget már évközben kifizet­tünk, most a „maradékra” ke­rül sor Jövőre többet szeret­nénk osztani. Véleményem szerint van rá módunk. Hat­vannégy taggal dolgozunk, s azok sem fiatalok, negyven­ötven évesek. A múlt eszten­dő elég rosszul fizetett, itt a köves földjeinken 10 vagon árpa ment tönkre. Aztán a bolgár kertészet sem nekünk való. nem fizetődött ki. Az idén meg is szüntetjük. — Helyette? — Kifizetődőbb d'deckkal kell foglalt-emunk Az állat­tenyésztés nem megy, kevés a kukorica, nincs istálló, beru­házást nem kapunk. Megpró­bálkozunk a lúd-, s a juhte­nyésztéssel és csibeneveléssel. Ebben az évben 1500 libát ne­velünk, ólat saját erőből épí­tünk, legelő is van bőven, 383 hold. A juhtenyésztés jó­nak ígérkezik, az idén 250-nel kezdenénk. Csak vállalják el a juhászságot a tagok! A tyúktenyésztést, tojásterme­lést úgy akarjuk megoldani, mint a baksaiak. Kiadjuk a tagoknak a baromfit, leszer­ződik, s a nagyüzemi felár a termelőszövetkezeté lesz. Az öreg istállókat nagyszerűen kihasználhatják. Bízok benne, hogy beválik a tervünk ... — Kinek van legtöbb mun­kaegysége a tsz-ben? — Hernádi Ferenc és fele­sége egész évben rendszere­sen dolgozott, s talán ha az állattenyésztők vagy más ál­landó munkások között akad is több munkaegységgel ren­delkező, Hernádiék mégis a legszorgaimasabbak közül va­lók. Házukat a leírás szerint könnyen megtalálom. Hemá- diné a hátsó udvarban tesz- vesz. Betessékel a konyhába, s közben magyarázza, hogy a férje éjjeli műszakon volt, más alszik, de majd mindjárt felébreszti, mert egyórakor kezdődik a zárszámadás, az­tán még el is kell készülni. — Mennyi munkaegységük van? — A férjemnek 271, nekem meg valami 131—137, nem tu­dom biztosan Azt mondják, meglesz a 34 forint. Ha min­den évben ennyi lett volna! Mi nem panaszkodhatunk. Ha a kis háztájit meg az állato­kat még hozzászámítom, egész jól kijövünk. — Mennyi állatot tartanak? — Négy szarvasjószágot és hét süldőt. Két hízót elad­tunk, kettőt levágtunk. A konyhában unokái, egy hat éves kislány, meg egy, talán négy év körüli kisfiú játszik. Lánya Pécsett dolgo­zik. Hernádi Ferenc is a téli hónapokban, míg a tsz-ben nincs munka, a városba jár. — Világéletünkben a föld­del dolgoztunk, ezentúl is ab­ból akarunk megélni. A nyá­ron is, amikor csak mehettem, nem hiányoztam a kertészet­ből. Még az első hó leesése előtt is jártam tüskét vágni a legelőre. Az uram is min­dennap dolgozott, ő volt a kertészet brigádvezetője. Most megszűnik a kertészet, vajon tvdnak-e munkát adni? Hernádiné hekülrii * ki»­fiút a szobába, hogy hívja kJ a nagypapát. Hernádi Ferenc, magas, szikár, pirospozsgás, igazi parasztember. — Ha megfogná mindenki a munkát — mondja amint a tsz-re terelődik a szó —, szép jövedelmet tudnánk elérni. Csakhát nehezen jönnek, előbbre való a háztáji szőlő meg a piac. Hányszor mérge­lődtem, amikor hiába szóltam az embereknek. Másnap csak öten-hatan jöttek össze a ker­tészetben. Nem is értünk el sok eredményt. Talán majd az idén... Bár nem tudom, hogy s mint lesz, én szívesen maradok, ha kapok munkát. Jó pár esztendeje itt lakom, a feleségem itt nőtt fel, én is ehhez a földhöz szoktam. — Elmennek mindketten s zárszámadásra? — Már hogyne mennék! — mondja Hernádiné. — A pénzt el kell hozni, utána meg mulatság is lesz. Mégpedig a bagócsal ci­gányzenekar játszik. A tagság ismerős zenekara Augusztus­ban negyvenegyen jártak ott, s úgy összebarátkoztak a ze­nekarral, hogy a zárszámadás­ra is őket hívták meg. Hadd húzzák kedvükre a talpaláva- lótl St & A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom