Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

SZERDA Á termelés növelésének tartaléka , üzemeinkben a termelés fo­tózásáról szólva elsősorban a létszám növeléséről, a terme­lékenység emeléséről szólva pedig legtöbbször csak a gé­pesítésről, automatizálásról beszélnék. Arról, hogy a na­gyobb létszám, a nagyobb tel­jesítőképességű gépek, a mo­dernebb termelési eljárások miként teszik lehetővé, hogy a munkások ugyanannyi, vagy kevesebb fizikai munkával — természetesen nagyobb szak­tudással, több szellemi hozzá j árulással — többet termel­hessenek. A termelők számá­nak emelése, a gépesítés, az automatizálás a több termelés nek, a társadalmi haladásnak valóban az egyik legfontosabb feltétele. De arról sem szabad megfe­ledkeznünk. hogy a jelenlegi munkáslétszámmal, a jelenlegi termelési szervezetükben a mai gépparkunkkal is jóval többet és gazdaságosabban termelhetnénk, ha nagyobb lelkiismeretességgel, fegyelme­zettebben dolgoznánk. S az, hogy az Ipari termelés, a ter­melékenység növelésének el­sősorban az üzemen belüli tar talékait kell feltárnunk, talán sohasem volt olyan parancso- '.óan szükséges, mint manap­ság. Nemcsak azért, mert ki­derült: a népgazdaság arányos :ei löd ősének biztosítása érde­dében a rendelkezésre álló beruházásoknak nagyobb há­nyadát kell a mezőgazdaságba irányítanunk, mint korábban. Hanem azért is, mert egyre csökken a termelésbe beállít­ható új munkaerők száma. S hogy a munkafegyelem és üzemszervezés terén milyen . nagyok a tartalékok, azt né­hány számszerű adat eléggé világosan megmutatja. Az iparban (az építőipart is bele­értve) a munkaerő-kihasználás 90 -ázalók körül van. A ki­eső 10 százalék több miint 100 ezer dolgozót jelent. Persze ezek a számok csak elméleti adatok, hiszen a munkaerő-felhasználás — azaz a dolgozó létszám és az állo­mányi létszám hányadosa '■— sohasem lehet 100 százalék, iAz állományi létszámban ugyanis a fizetette és beteg- szabadságon lévók is benne- bglaltatnak). Mégis a két szám közötti 100 000 fős kü­lönbség egy része olyan, amely a munkafegyelem fokozásával megtakarítható. S ez a szám lényegesen több, mint amivel :z egész ipar és építőipar munkaerő-problémája meg- o’ iható lenne. Pedig a munkafegyelem .'okozásának még sokkal na- -iyo>b\ tartalékai is vannak. iiizerV a munkafegyelem nem- csa< Azáltal javítható, ha az állományi létszámból egyre -evesebben mulasztanak és egyre többen jelennek meg dolgozni, hanem azáltal is, ha a munkára megjelentek job­ban használják ki a rendel­kezésre álló munkaidőt. S itt is lenne bőven tenní- zaló! A KGM Üzemszervezési intézetének reprezentatív fel­mérése szerint a forgácsoló- gépeken a termelési idő ará­nya 65 százalék, a tényleges főidő 44,5 százalék volt. A mun­kaidőn belüli összes veszteség- idő kb. 12 százalék. (Hasonló az arány a sajtolóüzemekben, szereldékben is). 1963 őszén több KGM-vállalatnál végeztek saunkaidőfeűjmérést- A Vegy­ipari Gép- és Radiátorgyárban a kieső idő az összes munka­idő több mint 21 százalékát tette ki. S ebbe nem számítot­ták be azokat az állásidőket, amik az új munkára való át­állás vagy a folyó munkával kapcsolatos megbeszélések miatt váltak szükségessé. A Gamma Gyárban, mely pedig ilyen szempontból egyáltalán nem tartozik a rosszabb vál­lalatok közé, a kieső idő meg haladta az. összmunkaidő 11 százalékát. A munkaidő jobb kihaszná­lása természetesen nemcsak a fizikai munkásokra vonatko­zik, — hanem a műszaki, ad­minisztratív dolgozókra — és nemcsak az üzemekre, hanem a felsőbb irányító szervekre, minisztériumokra is. Az egyik legnagyobb gazdasági minisz­tériumokban a büfében és ebédlőben eltöltött idő — ter­mészetesen a fél órás ebéd­időn felül — kb. 100 dolgozó teljes évi munkaidejének fe­lel mep. Az esrütett néhány példa — úgy gondolom — eléggé megvilágítja, hogy a termelés növelésének mekkora tartalé­kát jelenti a munkafegyelem emelése: a munkában való pontosabb megjelenés, a mun­kában töltött idő intenzívebb kihasználása. Minden munkásnak, de kü­lönösen a gazdasági vezetők­nek elsőrendű feladata, hogy —. kitartó munkája! — állan­dóan javítsák üMmükben a munkafegyelmet." Sok gazda­sági vezető azonban meglehe­tősen húzódozik a feladattól. S elsősorban nem is azért, mert’ a feladat népszerűtlen. Hanem azért, mert nehéz meg értetni a munkásokkal, hogy egy pjercet késni, vagy a mun­kafegyelmet lazítani vétek a közösséggel szemben akkor, amikor a szerszámra, anyagra való várás nem perceket, ha­nem órákat is elvesz a mun­kás napi idejéből. Olyan mun­kaszervezés mellett, amikor a negyedév végi rohammunka „mindent bele” munkatempó­ját a tétlenség, az üzemenbe- lüli munkanélküliség idősza­ka követi. Igencsak nehéz a munkásoknak megmagyarázni, miért kell fegyelmezettebben, a munkanap minden percét kihasználva dolgozniok. És megfordítva, miként a rossz munkaszervezés „meleg­ágya” a fegyelmezetlenségnek és lógásnak, a korszerű üzem- szervezés, a modern termelési eljárások — szalagszerű ter­melések. stb. rendkívül meg­nehezítik a munkafegyelem ellen vétők dolgát. Nemcsak azért, mert pl. a szalagszerű termelésnél a szalag haladása szinte automatikusan szabá­lyozza a munkatempót, hanem azért is, mert azok a munká­sok, akiknek nem kell mun­kájuk közben anyagra, szer­számra hosszú időket várakoz­nia, hanem minden kérés nél­kül, automatikusan, idejében biztosítják számukra a tempós munka összes felételeit, más­ként néznek a büfében eltöl­tött negyedórákra, mint azok­ra. akik, ha „megfeszülnének” az igyekezettől sem tudnák — rajtuk kívül álló okok miatt — a napi 8 órát maradéktala­nul „kidolgozni”. A munkafegyelem és a mun kaszervezés ilyen összefüggé­!Folytatás « 2. oldalon) Megkezdte munkáját a genfi értekezlet Genf: A genfi Nemzetek Palotájában kedden délután összeült a 18 hatalmi leszere­lési bizottság értekezlete. A bizottság ülését Burns tábornok, Kanada képviselője nyitotta meg és átadta a szót Dragoszlav Protics különleges politikai ügyekkel megbízott ENSZ-főtitkárhelyettcsnek, aki felolvasta U Thant főtitkár üzenetét. Az üzenetben az ENSZ főtitkára kifejezte re­ményét, hogy az értekezlet minden részvevője komoly erőfeszítéseket tesz annak ér­dekében, hogy korunk legje­lentősebb problémája, a lesze­relés, valamint az igazságos és tartós nemzetközi béke és biztonság irányában az érte­kezlet komoly haladást érjen eL A leszerelési értekezlet ez­után zárt ajtók mögött foly­tatta munkáját. Az ülés ma­gyar Idő szarint 17.26 óra­kor ért véget. A ciprusi válság A ciprusi válság megoldá­sáról tárgyaló londoni érte­kezlet megkezdése után .öt nappal még mindig nincs ki­látás a probléma rendezésére. Az értekezlethez közelálló kö­rökben kijelentették, hogy Duncan Sandys gyarmatügyi miniszternek a ciprusi görög és török küldöttséggel foly­tatott különmegbeszélései után sem mutat semmi jel arra, hogy megtalálták volna a megegyezés bármiféle alap­ját. Görög részről nem tartják kizártnak, hogy — amennyi­ben a londoni tanácskozások a hét végéig sem járnak si­kerrel — a kérdést az ENSZ elé terjesztik. Az Építéstudományi Intézet Minőségvizsgáló pécsi laboratóriuma a napokban új géppel gazdagodott. Egy öttonnás húzó- és nyomó szilárdságmérő gépet helyezek üzembe, amellyel az eddigieknél pontosabb. méréseket tudnak végezni a laboratórium munkatársai. — Szokolai felv. — Mínusz 21 fok Pécsett Az erős hideg zavarja a városi közlekedést Baranya útjai mindenütt járhatók — Nehézségek a szénbányák kötélpályáinál Tíz fok hőmérsékleti különbség a városban. Kedden, január 21-én mér­ték az idei tél legalacsonyabb hőmérsékletét Pécsett.' A reg­geli körzeti időjárásjelentés- bem Pécs volt az ország leg­hidegebb pontja: mínusz 21 Celsius fok! A hideget a mun­kába induló dolgozók saját bőrükön „mérték le” kedden reggel; dideregve, toporogva várták az autóbuszokat. S az autóbuszok egyre késtek, sőt járatok maradtak el. Miért? Milyen zavarokat okozott az első igazi hideg téli nap? KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT — Lefagynak a kocsik, le­fagynak a kocsik... — pa­naszkodik a vállalat forgalmúi osztályvezetője. S aztán so­rolja, hogy a pótkocsikat egy­általán nem tudták vontat­ni, mert a fékvezetékek el- fagytak, de ezenkívül az aj­tók és a vezetékek fagynak le a nagy hideg miatt. — Kora reggel már tizen­négy kocsi maradt a garázs­ban. Fagyás miatt.;. Ezért voltak a kiesések is a reggeli járatokban, amit ma­gam is bizonyítani tudok, hi­szen fél órát vártam a húszon egyesre, de végül is gyalog- szerrel indultam el. — Később újabb nyolc ko­csi esett ki..! összesen hu­szonkettő. A Közlekedési Vállalat dol­gozói mindent megtesznek, Ijaoasz 7őarUámjban a legszélső üvegtetős hol­landi ágy végénél a hó­kupacba szúrt fanyeles hőmé­rőre pillant a brigádvezető és örömmel állapítja meg: — Végre, a higany elhagyta a nullát! Plusz egy, kezdhet­jük a palánták áthordását a hollandiba. Élesen tűz a nap, a hóról visszaverődő napfény vakítja a szemet. Hetek óta ez az első „meleg” délelőtt. — Jól esik a napsütés a növényeknek. Ezt az egyet nem tudjuk számukra mester­ségesen biztosítani, s bizony kevés jut belőle télen, — mondja Jávor Andor, a kerté­szet vezetője. A hollandi ágyak között lép­kedünk a szürke téglakockás úton. A harkányi kertészet egyedüli a megyében, ahol termálvízzel fűtik az üveghá­zakat, hollandi ágyakat, g e mesterséges tavaszban megpi­rul a paradicsom, megnő a paprika. — Karácsonyra két és fél mázsa érett paradicsomot szedtünk le, s 7—8000 zöld paprikát szállítottunk a bol­tokba. Talán még lesz tíz-húsz kiló paradicsom .— mutat az üveg alatt gyümölcsöt érlelő tövekra. hogy a lefagyott kocsikat mi­előbb rendbe tegyék és forga­lomba állítsák. A MÁV PÉCSI IGAZGATÓSÁGA A vasútnál nincs különö­sebb fennakadás a hideg miatt, bár a vonattok jelentős késéssel indultak és érkeztek a keddi napon, de minden me­netrendszerű vonat közleke­dett. A késések oka: a hideg. Nehezebb a mozdonyokat üzemben tartani, nehezebb gőzt fejleszteni. A mozdonyok vezetékei könnyen befagynak, sakkal több szénre van szük­ség, mint ezelőtt A váltók eljegesedése okoz nehézségét a közlekedésben, de a pályafenntartás dolgozói mindent megtesznek, hogy a jegesedést eltávolítsák: vág­ják és sózzák a jeges felüle­tet a pálya és a váltók tér­ségében. SZÉNBÁNYÁK A szabolcsi István-afcnáról öt kilométer hosszúságú kö­télpálya vezet az újhegyi szén­mosóhoz. Naponta 4200—4400 csille szenet kell a bányából a mosóműhöz továbbítani. Ed­dig nem volt üzemzavar, sőt a keddi nagy hideg ellenére is szállítani tudtak a kötélpá­lyán. Az ellenőrzést „megdup­lázták” a kötélpálya területén, mert a pálya ebben a hideg­Tüdötfondoző a járás segítségével ft 4 4 szakadás következhet be. A legnagyobb nehézséget jelenleg az okozza, hogy a pálya előtti töltőbunkerek, szénsilók gyorsan befagynak és nehéz elindítaná a szállítást A kötélpályát kétszer nyolo órán keresztül üzemeltetik; reggel hattál kettőig és este hattól hajnali kettőig. A bá­nya vezetője elmondta, hogy a keddi napon még minden rendiben sikerült, sem kötél­szakadás, sem lefagyás nem történt KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG — A megyében minden köz­út járható — tájékoztat a „hó- szolgálat”. A hideg csupán annyiban okozott zavart, hogy a nagyobb kapacitású úttisz­tító gépeikkel nem tudnak dol­gozni, mert oly erős a fagy» Várják az enyhülést, hogy .a? utakat tovább tudják tisztíta­ná és a szélességet növelni. ; METEOROLÓGIAI állomás Érdeklődtünk a misinatetői és a repülőtéri állomásokon. Igen érdekes adatokat mond­tak. ' A Misána-tetőn nyoma sincs a kemény hidegnek: — Reggel mínusz tíz fok volt a hőmérséklet — jelen­tik. S a repülőtéren? — Mínusz huszonegy. Honnan e nagy különbség? Hiszen „egy helyen vagyunk” s mégis tíz foknál több az él- térés? Igaz, ■ hogy egy helyen vagyunk, de a Misina-tető majd négyszáz méterrel ma­gasabban van, mint a Széche­nyi tér, s éppen ez a szint- különbség okozza a tízfokos eltérést. A magasabb légréteg­ben enyhébb a hőmérséklet. Kedden délután három óra­kor a városiban mínusz 14—■ 15 fok volt. a Misina-tetőn pe­dig —4,5 Celsius fok. — Tudnak valami biztatót mondani? — Egyelőre semmi jóvaí nem „szolgálhatunk” — felel­ték. Elég baj az — mondom magamban. Gazdagh István a monacsiak eddig a sor­házba jártak tüdőszflrésre és kezelésre. Ez azonban néro volt egészséges, a hely is ki­csinek bizonyult. Ennék meg­változtatására a járás közsé­gei községfejlesztési alapjuk­ból 270 ezer forintot adtak az Eötvös utcai épület áruvá­sárlására. A házban átalakí­tás után külön helyirí "’’én vizsgálhatiák a gyerekeket, külön a fertőzötteket és kü­lön ’esz a szűrőállomás is. tét földön és szabályos távol­ságba kis fapálcika segítségé­vel dugdossák a palántákat. A hajtatóban nagy a nyüzs­gés, karfiolpalántákat ültet­nek földcserépbe, s a korai salátát dugdossák a földdel töltött ládákba. A siklósi gimnázium 2/c osztálya ügyes­kedik, politechnikai órájuk van. Meg sem tudom külön­böztetni, végeredményben kik is a kertészet dolgozói, mert ők is fiatal lányok, a villányi szakiskolában tanulnak. Idén végeznek, s akkor már mint kertészeti szakmunkások dol­goznak itt. Hordják a fedett ládákat a hollandi ágyakba, gyorsan kihasználják az eny­hülést. Vigyáznak nehogy megfázzanak a még zsenge palánták. — Sietnünk kell ilyenkor, hogy legyen hely az új pa­lántáknak — mondja Vadászi János brigádvezető —. Szű­kén vagyunk kicsit, kevés ez a két 80 négyzetméteres hajta­tó. A terv meg a duplája. Ta­valy 300 ezer forint volt, az idén 600 ezer. Teljesítjük így is, csak nehezebb ilyen körül­mények között. Ígértek egy új 6000 négyzetméteres haj­tatót, ha új termálvíz forrást találnak, de ez bizonytalan. Abbahagyták a viz kutatá­sát Erzséíset Arrébb 13 ágyban petrezse­lyem és zeller zöldéit, heten­ként ezer csomót szállítanak a csemegeboltokba és a har­kányi, siklósi saját üzletükbe Lesz még néhány száz zölc paprika is, az utolsó ágybar pedig hagyma mutogatja pái centis zöldjét. — A legközelebbi primői árut február végén márciut elején hozzuk forgalomba Körülbelül kétezerötszáz fej salátát, két ágy zöldhagymái és retket szállítunk. Korár lesz majd karfiol, karalábé is A főkertész felsorolja, hogy már 12 ezer karfiolpalántc kikelt, s a múlt évi 5 ágy he­lyett az idén 50 ággyal hajtat­nak. Fóliaborítót használnak amely olcsóbb az üvegnél s könnyebben szállítható. Ezen­kívül 26 ágy paprikát, hat ágy paradicsomot ültetnek, IC ezer karalábot, majd később ismét paradicsomot 50 ágyban és paprikát. Körülbelül 20 ezer szál paprika-paradicsom palántát nevelnek az idén eladásra is. A harkányi üzem­egységben összesen kilenc hol­don, Máriaayűdön 15 holdon, Siklóson pétiig 66 holdon ker­tészkednek. Az egyik hollandi ágy nyit­na oasg KM Um ttod* • Uh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom