Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Béke és szocializmus A történelliesnben e&fxszür —. születésétől kezd­ve — a Szovjetunió Hirdetett következetes béke­politikát. Akkor az első vi­lágháború után a genfi nép- szövetségben és mindep más fórumon a Szovjetunió javas­latait azzal magyarázták, hogy a proletárállamnak gazdasági éa katonai elmaradottsága ■miatt érdeke a béke. De a szovjet hatalom 47. évében, amikor gazdaságilag megerő­södött, katonai fegyverei pe­dig erőben, korszerűségben messze túlhaladják a tőkés ál­lamokét, változatlanul a bé­kés egymás mellett élés poli­tikáját vallja. A Szovjetunió ás a második világháború után kialakult a marxizmus—leni- nizmus útján járó szocializ­must épító országok, valamint, a lenini utat járó kommunis­ta pártok azt tartják, hogy a béke megőrizhető. Nagy kár, :iogy a monopolkapitalisták, főleg az úgynevezett veszet­tek új jelszóval, változatlanul akadályozzák a lenini esz­mékhez hű szocialista orszá­gok békepolitikájánalk meg­valósítását. Most azt próbál­ják a világ közvéleményével elhitetni, hogy a szocialista országok csak taktikai meg­gondolásból, a nyugat ébersé­ge elaltatásía céljából dolgoz­ták ki a békés egymás mellett élés politikáját. A marxizmus—-lenintemus oékepolitikája teljesen reális. A valóságos helyzet józan ér­tékelése alapján, aiz egész em­beriség érdekében, a proletár internacionalizmus tekinté­lyét és erejét a béke fenn­tartásáért mozgósítja. A Szov­jetuniónak és a vele együtt ha íadó szocialista országoknak e politikáját milliók és milliók támogatják. A munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiek­kel együtt a kispolgárság és gyakran a középburzsoázia is támogatja a békés egymás mellett élés eszméjét. A marxista—leninista pár­tok és a proletárintemaciona- lizmus fő jelszava meghatáro­zásának tehát nagy a jelentő­sége. Napjainkban a történel­mi viszonyokat alaposan ele­mezve az egész emberiség ér­dekét kifejező jelszó: a béke. A békés egymás mellett élés, a termonukleáris háború el­kerülése, a két tábor gazda­sági harca korszakalkotó je­lentőségét sók érvvel lehet bi­zonyítani. Az érvek közül ér­demes egynéhányat megem­líteni. 1. A szocializmust építő or­szágok, a marxizmus—leniniz- mus elméletét követő kommu­nista pártok a béke megőrzé­séért végzett erőfeszítéssel tudják a munkások, parasztok ás értelmiségiek körében kap­csolataikat is legsikeresebben fejleszteni. Az emberiség tá­mogatja azokat, akik a béke megőrzésén fáradoznak. A szo­cialista országok népi-nem­zeti egységét is erősíti az, hogy a kommunista párt és a munkásosztály nagy erőfe­szítéseket tesz a békéért. Ha lehet, a kapitalista országok kommunista pártjai békeprog­ramjának még nagyobb a je­lentősége A legtöbb ország­ban, közöttük Franciaország­ban éa Odaszonnágben ta, a tömegkapcsolatokat semmivel sem lehet sikeresebben széle­síteni, mint a béke jelszavá­val. A békéért a kommu­nista pártok az egész népet képesek mozgósítani. 2. Vannak a békemozgalom­nak olyan kritikusai, akik ma­guk is a szocializmust építik, és mégis megalkuvásnak tart­ják azt a következetes erő­feszítést, amit a Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország és más nép kommunista pártja a békéért tesz. A történelem kerekének fordulásával elmúlt az az idő, amikor a proletariátus csak láncait veszíthette. Ma »nem­zetközi munkásosztály meg­valósult szocialista köztársa­ságokkal rendelkezik. És aki a szocializmus építését érté­keli, annak érdemes a béké­ért küzdenie, hiszen a törté­nelmi tapasztalat is bizonyít­ja, hogy a szocializmus leg­hasznosabb éltetője a béke. 3. A tudományos szocializ­mus nagy érdeme, hogy az emberiséggel felismertette: a marxista.—leninista pártok po­litikája és a béke összetarto­zó fogalom. Ez az Igazság a gyakorlatiban nemcsak úgy mutatkozik, hogy a kommu­nista pártok küzdenek a há­ború kirobbantása düen, ha­nem úgy is, hogy a békés egymás mellett élés a szocia­lizmushoz vezet. A békés egymás meTlett élés politikájának érvényesülése nem is vezethet máshová, marat a szocializmushoz. Aki Marxnak, Emgelsnék és Lenin­nek a műveit ismeri, annak meg kellett tanulnia, hogy a szocializmus világméretű győ­zelme történelmileg elkerül­hetetlen. A marxizmus Masz- szikusai a háborút sohasem tartották a szocializmus meg­valósulása egyeljen lehető út­jának. Az első világháború megakadályozásáért senki sem tett többet, mint éppen Le­nin. Pedig 1913—14-ben még nem voltak atombombák és olyan szocialista országok, amelyeket él lehetett volna velük pusztítani. A történe­lemnek, lehet olyan, időszaka, amikor a szocialista forrada­lomnak a fő harci módszere éppen a béke. A béke és a szocializ­mus összefüggését is a legnyilvánvalóbban a tények igazolják. A második világháború óta élteit viszony­lagos békés tizennyolc esz­tendő adott arra lehetőséget, hogy az erőviszonyok megvál­toztak. A szocialista országok­nak nemcsak a demokratiz­musa, kulturáltsága, gazdasági építésének üteme, hanem a katonai ereje is felülmúlja az imperializmusét. A viszonylag békés egymás mellett élés Időszakában világ háború nélkül és hosszú polgár háború elkerülésével amerikai földön, Kubában is győzött a szocialista forradalom. A ku­bai szocialista forradalom nagyszerű bizonyítók arra. hogy a békés egymás mellett élés nem az opportunizmus­nak az útja, hanem a győzel­mes szocialista forradalomé. Lányai Sándor — Ma van az első nyugdí­jas napom. Furcsa, hogy még reggel kilenckor is az ágyam izéién ülhetek és cigarettá­zom — fogadott a minap men­tegetőzve Mihály János. A nyugd j — sok évtized után a megérdemelt pihenés időszaka — tehát megérkezett. Ss most mi lesz7 Mihály János harminchét­ben jött Pécsre, előtte Barcson élt. A téglagyárban kovács­ként dolgozott, s a lelkiisme­retes, szorgalmas munkást megkedvelték társai. A szer­vezett munkások is hasznos embert láttak benne, úgyhogy nemsokára tagja lett a Vasas Szakszervezetnek. Apja balol­dali ember volt, gyermekeit a munkások jogaira és köte­lességeire tanította. Fiai meg­fogadták tanácsát, azóta is az az ő útját járják: mind a hatan párttagok. — A Zrínyi utcai székház­ban szoktunk találkozni, a szakmáról, politikáról beszél­gettünk, sakkoztunk és kug­liztunk. Egyszóval ott volt a ■második otthonunk— emlékezik a több mint két évtizedes múltra. — Volt egy vezetőnk, « Dick Jenő a téglagyárból. rCcL&aiz a télben * I XXL ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 1«. SZÁM Mit várhatunk a sütőipartól 1964-ben Kulturáltabb ellátást — A sütemények minőségének javulását Több íehér kenyeret UOb véletlenfü «sett as elsők között üzemi látogatásunk éppen a Pécsi Sütőipart Vállalatra. A sütőipar ugyanis köz­vetlenül és naponta a pécsi dolgozók elé tárja munkáját, szin­te nincs még egy olyan vállalatunk, ahol ilyen, 120 ezer em­berre kiterjedő „MEOZÄS” folyna. De így van ez rendjén, az emberek kényesek a kenyér, a zsemle minőségére, szeretnek szép, friss árut fogyasztani. Vajon lesz-e minőségi változás termékeiknél, várhatunk-e javulást ebben az évben? 1960-TÖL 1963-IG A pécsi vállalat 1960-ban, a második ötéves terv első esz­tendejében még nagyon kez­detleges körülmények között, mintegy 20 régi üzemecské- ben sütötte a kenyeret. Egy­két érdekes számot idézve: 1960-ban kenyérből 121 ezer mázsát, 32 millió péksüte­ményt és 98 vagon száraztész­tát gyártottak. Három év alatt a pécsi sütő iparban 10 millió forintot ru­háztak be, s teljesen átalakult a Il-es, a III-as és a Zsolmay utcában lévő központi üzem. Uj tésztafeldolgozó gépsort he lyezteík üzembe, beépítettek két automatataememcét, két gázíkemencét, beszerelitek négy vízadagoló berendezést, kor­szerűsítették az épületeket Is. A 20 üzemből kilencben kon­centrálódott a termeiéi TÖBB FEHÉR KENYÉR 1963-ban már a pécsi la­kosságnak 140 ezer mázsa ke­nyeret gyártottak. 141 vagon száraztésztát, 34 millió péksü­teményt, s „mellékesen” egy­millió 800 ezer üveg üdítőitalt. Legszebb eredményük azonban a fehér kenyér mennyiségi „el tolódása”, mert az országban előkelő helyein végezve, az ösz- szes kenyér 53,1 sz-ázaléika fe­hér kenyérből állott 60 ezer mázsával több fehér Jcenyeret adtak a lakosságnak tavaly, mint a II. ötéves terv első esztendejében. A vállalat 74 millió forintos termelési ér Nyugdíjban Zsidó volt, emiatt internál­ták. Mi nem hagytuk, a bíró­sághoz fordultunk. A harc­nak az lett a vége, hogy 15 hónap után felmentették. Ez negyvenegy—negyvenkettő te­lén volt. Attól kezdve nekem és a Jámbor Karcsinak min­den másnap a rendőrségen kellett jelentkeznünk. Mihály János Pécsről a bő- szénfai téglagyárba került, majd 43-ban Celldömölkre. Innen a kőbányai földalatti reputogepgyarba vonultattak be, de 1944 novemberében megszökött. — Három nappal a szovjet csapatok megérkezése előtt értem haza. Január 15-én pe­dig beléptem a Sopiana Gép­gyárba. Itt dolgoztam mint lakatos, gépkezelő és kovács, egészen 1949-ig. Közben, az államosításkor megválasztot­tak üb-elnöknek, s negyven­kilenc nyarán Pestre küldtek tanulni. Onnan már nem ke­rültem nisam m gyárba, la­téket produkált. hárommáUfló- val többet, mint amit tervük előírt MI LESZ 1961-15 EN? Az alapvető rekonstrukcióik végrehajtása után ebben az évben főleg a kulturáltabb el­látásra fordítják erejüket. Lesznetk még gépi beruházá­saik is. Az NDK-ból egy fo­lyamatos zsemleosztó és for­mázó gépet vásárolnak, ame­lyet a központi sütőüzemben helyeznek el, beállítanak négy kenyéráthordó szalagot tata­rozásokat is végeznek az I-es üzemben és két teherautót vá­sárolnak. Mindez már a minő­ség javítását, a szállítás kul­turáltabbá tételét szolgálja. A 35 ezer forintért vásárolt TÜNDE teherautó például zárt, tálas rakodóval kiképez­ve, s ezzel a járművel hordják ki a süteményt az üzletekbe. A szí tálóberem dezés tökélete­sítése lehetővé teszi a kenyér­ben eddig előfordult szállka, vagy spárgafoszlányok teljes kiküszöbölését. Gyakran talál­kozott a lakosság feldolgozat­lan sódarabokkal a kenyérben, ezt most kétszeresen őrölt, tisz tított. finom só felhasználásá­val szüntetik meg. Idén 140 ezer mázsa kenye­ret, 34 millió péksüteményt gyártanak, s 141 vagon szárí­tott tésztát. LESZ-E KENYÉRGYÁR? Tekintettel arra, hogy a szi kvízellát ást is ők végzik, egy teljesen korszerű, automata szikvizmosó- és -töltőgépet igé­nyeltek, s munkába vesznek egy olyan 410 ezer forintos gép­sort, amely az üdítőitalt tölti. Az Igények Pécsett is állan­dóan nőnek. Évek múlva a Sütőipari Vállalat sem tudja majd ezzel a kapacitással és berendezéssel ellátni a város egyre gyarapodó lakosságát. ,, _. , ., . . _ _ , - Jégvirágok az ablakok uveg­Ezert a III. ötéves tervben tówáin éjö vlrágok poin_ 80.5 millió forint beruházót- páznak a Kertészeti Vállalat sál új kenyérgyárat építenek. Siklósi úti telepének tiveghá- Az új gyár felépítésével hos^ Jácintok, ciklámenok, szu időre megoldódik a sütő- keveset ércznek a hideg télből, ipari termékek korszerű, min- száz számra szállítják őket a den igényt kielégítő termeié- város virágüzleteibe, se Pécsett | — Szokolai feiv. —> Százegy új gépkocsi Nagyarányú fejlesztés a MÁVAUT-nál A 12. számú Autóközlekedé­si Vállalat az 1963-as gazda­sági évet sikeresen zárta. A teherforgalom ugyan 362 ezer tonnával elmaradt a tervhez viszonyítva, de ez részben a tél, részben pedig az alkat­részhiány miatti kiesések számlájára írható Éves átlag­ban ugyanis naponta 34 ko­csi vesztegelt javításra várva, ami az összes teherautók 6 százalékának felel meg. Bon­totta az eredményt a szállítási távolságok nö­vekedése Is, ss előirány­zott 11,7 kilométer helyett 13.5 kilométer esett egy-egy fuvarra. Főleg az útépítéseknél hordot­ták messzebbről a követ a fu­varigénylők s elég sok volt az üres kilométer is. A MAVAUT-részleg 24 millió utast szállított 2 millió 200 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A taxik 711 600 utast vittek. Az 1964-es tervfeladatok nagyobbak, mint az előző éviek. Ebben az évben a teherautófuvarozási rész­legnek például 3 millió 146 ezer tonna árut kell elszál­lítania, átlagosan 12,6 kilő­méteres szállítási kilométe­ren beiül. A MAVAUT- részlegnek 26 millió utast kell elvinnie, tehát annyit, mint hozzávetőleg Jugoszlá­via és Görögország teljes la­kossága. Hogyan lehet ezeknek a még- növekedett feladatoknak ele­get tenni? ... Először is újabb gépkocsikat vásárolnál!. A teherautókból 35 vadonat­új érkezik a vállalathoz, még­pedig jórészt billenős, önlera­kó kocsi. A MÁVAUT-részleg több kocsit kiselejtez s he­lyüket szintén új gépkocsik­kal tölti be. Ok 58 autóbuszt várnak. Tíz új taxi, közöttük több Volga készül Pécsre, tehát nő az autópark, összesen 101 új kocsivaL Nem kevesebb erőfeszítést tesznek a gépkocsik gyorsabb és pontosabb javítása érdeké­ben. A Siklósi út 6. szám alat­ti telepen új szervizállomás épül, ahol az úgynevezett I-es revíziót végzik el naponta mintegy 70 kocsinál. Ugyan­itt három, teljesen korszerű zsírzóállást is beszerelnek éá AURAS típusú olaj töltő be- rendezést. A jól fűthető ál­lomásán, az „autóbetegszobá­ban” 150—200 lux fény mel­lett dolgoznak majd a szere­lők is. Az oszcilloszkópos gépko­csiröntgen is munkába lép majd a második félév folya­mán, de bevezetik a szulfo- cementonitridálást is. Ez a I hosszú és idegen nevű munka- ! folyamit teszi jobbá és el­I lemállóbbá a gépkocsik öntött- í vasalkatrészeit. A 24 kilowattos elektromos kemencékben pedig 20—25 százalékkal tudják a hen­gerhüvelyek élettartamát növelni. A gázolaj tüzelésű rugóedző­kemence, az ívelőkészülék s egyéb korszerű technológiai berendezések a javítást köny- : nyítik és elkerülhetővé teszik az alkatrészek idő előtti meg­hibásodását. Mindezek az intézkedések a közlekedés várható javulását vetítik előre, s a vállalat dol­gozóin múlik, hogy a szám­ban megnövekedett gépkocsi- állománnyal, s a korszerű javítási lehetőséggel élve va­lóban több utast, több árut szállítsanak. \ A 1 nem • Vasas Szakszervezet pécsi területi bizottságának lettem elnöke. Ezt a tisztet 1960 januárjáig vittem, utána a SZOT határozata értelmé­ben megyebizottsági titkárri neveztek ki, emellett elvállal­tam a Sopiana üb-titkársá- gát is. Novemberben múlt 60 éves de agilitása nem hagyta cser­ben. A megyei titkárságo tiszteletdíjasként vezeti, sőt tagja a Vasas Szakszer.veze központi vezetőségének is Megérdemelné a pihenést, dt nem tud munka nélkül élni. Felesége, ez a megértő, bá­tor asszony — állandóan segí tette, bátorította, buzdította. — Ha ö nem lett volni ilyen, én sem értem volru meg ezt a tisztséget. Rendkí vüli asszony, nagyon jó asz szony, sokat köszönhetek ne ki. — S a veterán szakszerve­zeti titkár hálával tekint fe leségére. Ezután is kell neki ez t megértés, mert nagy terveke forgat fejében: tovább is se gít a munkásvédelemben, t szociális körülmények meg­teremtésében. Rrtdö S&roltl tJtvennyolcezer kefeviaszt gyártanak a Kozmetikai és Házi a iásvegyipari Vállalat 5. szám A, pécsi telepén. Az anyavállal; nyolc üzeme közül a pécsiek dolgoznak a legjobban. A képei Hcrgonrőder Kálmán hatalmas olvasztóüstökbe rakja apara 'intáblákat. Az üzem naponta egy tonna paraffint használ ti — Wsclmilil tel». —

Next

/
Oldalképek
Tartalom