Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
ARANWIRAG Huszka Jenő nagyoperettjének bemutatója Az ősbemutatókra emlékeztető (eüakaMttebb hangulat és forró siker jegyében zajlott le a Pécsi Nemzeti Színház péntek esti operettbemutatója. Bár az Aranyvirág című Husz/ca-nagyopere11 igazi ősbemutatója kereken hatvan esztendővel ezelőtt, 1903 novemberében volt, az akkor újonnan épült Király Színházban, mégis, amit a közönség most, 1964 januárjában a Pécsi Nemzeti Színház színpadán láthatott, vetekszik az ősbemutatóval. Az Aranyvirág Martos Ferenc által írott, az 1903-as ízlésnek megfelelő librettója ugyanis az 1964-ben élő emberek igényét sem érzelmileg, sem humor szempontjából már nem elégíti ki. Ezért volt szükség arra, hogy új libretto készüljön az immár maradandó értékűnek számitó Huszíca-melódiákhoz. Orbók Endre és Kárpáthy Gyula, a két szövegkönyvíró, a nápolyi hajóslegénynek, Bepponak és a korzón virágait áruló Arany virágnak, valamint a milliomos jegyespárnak, Ellennek és Harryvak meglehetősen vérszegény szerelmi története és a két leány szerepcseréjéből adódó konfliktusa köré egészséges humorú gengszter-történetet kanyarított. A Nápoly környékén ma is fellelhető maffia magas váltságdíjra számítva a milliomos pár elrablását tervezi. A Habsburg trónkövetelő és „díszes” kísérete álarcában szerv vezkedő maffia tagjai és az ugyancsak álruhás detektívek küzdelme jól pergő cselekményt, épkézláb dialógusokat, az operettsablon határain belül is hihető szituációkat eredményezett. A már oly sokszor félresikerült átdolgozásokkal ellentétben ezúttal éppen abban látjuk az új librettó értékeit, hogv mellőzd a túlzott, épp ezért gyakran erőltetett aktualizálást, és ha nem is emelkedik túlságosan az átlag fölé, kellemes szórakozást nyújt. A jó szórakozásért hálás közönség lelkes tapsa a pécsi előadáson is bőven jutalmazta a szövegírókat, és az előadókat. Ugyanis parádés kiállítású, friss ritmussal rendezett, zeneileg színvonalas előadást kaptunk, ami elsősorban Horváth Zoltán rendező és Kardos György karmester érdeme. Azzal kerülték el az ilyen esetekben fenyegető buktatókat, hogy sikerült megteremteniök az előadás stfLusegységét. Nem csináltak jazzopenettet, sem az operett paródiáját, nem kandikáltak a musical felé: mertek egyszerűen és komolyan operettet játszani. Horváth Zoltán rendezői képességeiről operarendezései során már meggyőződhettünk. Ezúttal a könnyű műfajban való jártasságát is bebizonyította. Amit az új libretto meghagyott az eredeti szövegkönyvből, a két szere’mespár körüli bonyodalmakból, az értékének megfelelő hangsúlyt kapott, a szentimentális,, érzelgős jelenetek tompítása csak előnyére vált az előadásnak. Főleg a szövegkönyv humoros oldalát kidomborító rendezése a mai közönség igényének pontos ismeretéről tett tanúságot. Az operetteknél létfontosságú látványosság különösen a III. felvonás kavargó, színpompás fináléjában érte el csúcspontját Elképzelései realizálódásához jó segítőtársakat kapott a dél-olasz környezetnek megfelelő, harsányabb színekkel dolgozó Vata Emil díszlettervezőben, Gombár Judit jelmez- tervezőben és Léka László maszkmesterben. A gyökeres átdolgozás, az új szerepek — így elsősorban a szubrett-táncoskomikus pár beállítása — jelentős zenei változtatást is követelt. Bár szívesebben vesszük, ha egy operettben az eredetileg belekomponált zenedarabokat halljuk csak, (és talán helyesebb volna ezt az utat járni, olyan műveket keresve, melyek zenéje ezt lehetővé teszi), ezúttal ázt is hajlandók voltunk megbocsátaná a siker érdekében, hogy váratlanul olyan betétszámok is felcsendültek, melyeket a Lili bárónő, a Mária főhadnagy és más Huszka-operettekből ismerünk. A rendezésnek sikerült ugyanis megteremtenie a szöveg és a zene egységét, az új betétszámok is értelmet kaptak az adott szituáción belül, (még azt is megtudták magyarázni, hogy miért énekeinek Nápolyban a maffia tagjai a délibábos Hortobágyról!) Klilon említést érdemeinek az egyes finálék. Nagyon indokolt húzásokkal ezeket sikerült a maii fül számára is elfogadhatóvá, érdekessé tenni. Az inkább melodrámaszerű megoldások következtében csak indokoltan énekeltek a szereplők, ezzel elkerülték a könnyen komikussá váló, operaparódiává süllyedő szituációkat. Ebben a munkában jelentős részt vállalt a bemutatót dirigáló Kardos György. Zeneileg igényesen dolgozta ki az előadást, úgyhogy a premier a Pauíusz-operettbemutatók emlékezetes sikereit idézte. Derekas munkát végzett Dőry Miklós is a szépen, létszámához képesít tömören hangzó kórussal. Az előadás két primadonnája Pataky Ottilia és a vendégként fellépő Károlyi Stefi volt. Pataky Ottilia elhitető játékával, jó mozgású táncaival, különösen a magas regiszterekben szépen csengő hangjával illúziót keltő Aranyvirág volt. Alakításában bizonyos modorosság jelei mutatkoznak, amit érdemes volna levetnie. Fokozottabb mértékben jelentkezik ez Mester Istvánnál. Kétségtelenül előnyös fejlődésnek indult, Beppója temperamentumos, szenvedélyes hajóslegény, de egy kicsit túlságosan is az. Épp ezáltal válik operettfigurává. Játékában, és énekstílusában nagyobb önfegyelemre lenne szüksége. Kellemes meglepetést és őszinte sikert aratott Károlyi Stefi operettben szokatlan, Ellen dalában a magas f-et is tisztán kiéneklő koloratur-szoprón- jával. Csányi János férfias zengésű tenorja, higgadt játékmodora jól kapcsolódott a szerephez. Remek figurát alakított Pataky Erzsi. Régen láttuk ilyen nekivaió, bő humorú, ugyanakkor jelentős színészi jellemformáló igényt is támasztó szerepben. A szubrett-táncoskomikus pár: Péter Gizi és ifj. Latabár Kálmán mértéktartó ízléssel oldotta meg hálás feladatát, és aratta ezúttal is a legnagyobb sikert De egyaránt részese volt a sikernek Cserényi Béla, Szalma Lajos és Papp István, valamint a maffia többi tagja: Szerencsi Hugó, Baranyi László, Kutas Béla és Monori Ferenc. A szerepadta lehetőségeken belül is sikerrel igyekeztek az operettsablonból kitörve bizonyos egyéni színekkel gazdagítani alakításukat. Bázsa Éva és Eck Imre táncai ötletesek voltaic, különösen a szólótáncok. A kislétszámú, gyér erejű tánckar ezúttal sem állott hivatása magaslatán. Az Arany viril g q kellemes szórakozást kereső színházlátogatók körében nagy sikerre tarthat számot r Mozaikok a pécsi magyar szinészet történetéből TÁRSADALMUNKBAN X magyar színjátszás kialakulása nagyon nehezen bontakozott ki. Kifejlődését akadályozta az egyház tekintélyén alapuló vallási erkölcs és a német kultúra terjeszkedése hazánkban. Kialakulóban levő zsenge színjátszásunk szorosan összefüggött a nemzeti reform, a nemzeti öntudat kialakulásával. Keletkezésétől kezdve nagy nemzeti feladatok megoldásának szolgálatában állott. Sokat tett a nemzeti öntudat emelése, a magyar nyelv fejlesztése terén, fejlődésünknek abban a szakáiban, amikor a magyar nyelv megteremtése minduntalan akadályokba ütközött a német nyelvvel szemben. A magyar nyelv fejlesztése ebben az időben nem jelentett mást, mint nemzeti függetlenségünk harcát. Haladé gondolkodóink tudták jól hogy a magyar nyelv fejlesztésének, ápolásának egyik előmozdítója éppen nemzeti színjátszásunk és a drámai műfaj megteremtése volt. A magyar Thália igazi hősei azok az egyszerű színészei! voltak, akik a magyar nyelv és a hazaszeretet oltárán áldoztak. ök hirdették a nemzeti felemelkedés útját és kézről kézre adták nemzeti műveltségünk fáklyáját. Pécsett már a XVIII. század második felében találkozunk német társulatokkal Az első magyar színtársulai csak jóval később, 1818. ta vaszán jelent meg. Ebben a időben Pécs még erősen né metajkú város volt, s így i német színtársulatok mái meglehetősen otthonosak voltak városunkban. Többször el< fordult, hogy a magyar é német színtársulatok egy időben játszottak. Ez a körül mény azt is mutatja, hog; hosszú éveken át a magya A Városi Színház 1840-ben Makay Ida Odijjseiu és német szinészet szépen meg fért egymás mellett. Egymás közötti versengésre csak a szabadságharc utáni időkben került sor, amikor a magyar szinészet térhódítása egyre erősebb lett. Az első magyar társulat a „Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság'’ volt, amely 1818 tavaszán a pécsi származású Balogh István vezetésével jelent meg. Társasága kis létszámból állt, műsoruk megválasztásánál a közönség ízlését nem nagyon Vették figyélembe. A társulat tavasztól késő őszig játszott városunkban. i Előadásuk közül emtttfwe 1828-ig itt játszott még városunkban az „Erdélyi Nemzeti Színjátszó Társaság és Pály Elek jól szervezett társulata, majd a Magyar Nemzeti Színjátszó Társaság Tóth István vezetésével. 1828-tól évekig többnyire német társulatok keresték fel a pécsi közönséget. Az első magyar színtársulat megjelenésekor nem volt Pécsett állandó színház. A társulatok különböző helyeken játszottak, így nagyon sokáig, az állandó városi színház felépítéséig (1840) a Jókai-téri Elefántot ház” termében. Itt Nem akkor voltál te hős, regés görög hogy vakmerőén meggyaláztad Neptuni s hallgattad Kassandra átkát rezzenetlen s nem midőn a szörnyű óriásnak szemet elvetted. S nem azon az esten hogy embersziwel, emberértclemmel engedted át a halhatatlanoknak örök gyötrelmét esendő valódon* S csak bátor voltál Kirkct kényszerítvén. ember gyalázó varázstól feloldjon tiszta hősöket. Példát akkor adtál mindünknek, akik eljöttünk utánad, mikor múlandóságod meg nem adtad a márványarcú Halhatatlanságnak hiába hitt az istennő szerelme a holtak kínját is hiába láttad tudtad: a létünk formája halál és minden fény csak tükre minden árnynak Ember maradni tenger s ég között, törvénnyé tetted. Es hogy IthakáJiak elindultál, a homlokod fölött a napkoronggal együtt tündökölt föl az útunk-értő győzelmes alázat A Versbaráfok korének klubestje A Versbarátok Köre, amely Pécsett működik, az alkotók és olyasók közötti , szorosabb kapcsolat kialakítása céljával keletkezett. A költők számára segítséget nyújt az olvasókkal való gyakoribb, elmélyültebb találkozásra, az olvasók számára pedig megkönnyíti, hogy állandó közelségből figyelhessék költészie- tünk legfrissebb eredményeit és problémáit. Ezt a kedvezmények is szolgálják, amelyek a Versbarátok Körének minden tagját érintik. Kötelezettség csupán annyi, hogy a tagok évente legalább 120 forint értékű verseskötetet vásároljanak a könyvesboltokban, ezzel szemben évente egy egy reprezentatív tartalmú és kiállítású, számozott és dedikált ajándékkönyvet kapnak, 15 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak régebben megjelent verseskönyveket, elővásárlási jogot nyernek a nagyobb érdeklődésre számot tartó, hamar elfogyó re, kedvezményesei; iátugai- hatják az irodalmi színpadol; előadásait és más rendezvényeket. Ezúttal gazdag program: klubestet rendez a Magy:. v írók Könyvesboltjával együtt a Versbarátok Köre. %Ladányi Mihály, Nyerges András, Pilinszky János lesznek a est vendégei, akik saját müveikből olvasnak fel.’ A Városi Könyvtár Irodalmi Színpadának tagjai ezután Bed - Anna, Csoóri Sándor, Deméh.i Ottó, Galambosi László, Gerat Gábor, Győré Imre, Há- György, Illyés Gyula, Kassá: Lajos, Makay Ida, Meze András, Pákolitz István, D József, Simor András, Tímár György, Váczi Mihály, Weöres Sándor verseiből adnak elő. A Klubestet január 27-én, hétfőn este 7 órakor tartják a Városi Művelődési Házban. néltó: A néma menyasszony Botcsinálta doktor, Hétfeje sárkány, és a Bakonyi tolva i ok. Balogh István fellépésétő tezdve majdnem minden év sen játszott Pécsett magya ársulat. Habár egyik-mási-1 ársulát itt-ta-rtózkodása csal tiszavirág-életű volt. Mé; ebben az évben a nagyvárad társaság egyik töredéke látó ’atta meg városunkat Kilé nyi Dávid vezetésével, akine-1 iól összetoborozott társulat; gazdag műsort szolgál tatvi .Alföldi Nemzeti Színjátszi Táraság” néven játszott. 1820-ban újra a „Székesfe hér vári Nemzeti Színjátszó Társaság kereste fel városun kát. Ez a társulat 1828-ig töbi ízben visszatért, s előadásai val nem egy esetben felejt hét etlen estet szerzett a pé csieknek. A pécsi közönséi sem volt hálátlan a vándor színtársulatokkal szem bor Előadásaikat sűrűn látogattE Ebben a társulatban szerepel Déryné, (Széppataky Rózc is. Műsoruk változatos volt, bemutatott darabok közöl vígjáték, bohózat, illetve da los. /tnokps színim n szpnpnpl maijuK hazai színjátszásunk kimagasló alakjait: Dérynét Kántorvét, Megyeri Károlyt és Lendvay Mártont is. Lendvay játéka nagyon tetszett a közönségnek, de főként az ifjúságnak. A VÄROSI színházat 1846— 17-ben vette először bérbe magyar társulat. Ez a szín társulat 40 főből állott, a zenekar pedig 16 személyből vezetését Havi Mihály és Sza bó József társigazgatók látták el. Szín idejük novembertől—márciusig tartott. Műso rukban most már nem a né met színdarabok magyar fordításai az irányadók, mint pl a Norma, vagy a Notredáme toronyőr magyar fordítása Legnagyobb része eredeti ma yar mirooi aiw. iiyenexi Szigligeti Ede: A rab, Gaál ózsef: Peleskei nótárius, lunkácsi János: Garabonciás '.iák című alkotások. Ettől ;ezdve a pécsi színpadon több lyire magyar szerzők művesei találkozunk. A Garabon- iás diák csak egy kezdeti lélés volt a kialakuló magyar nűsorokban, viszont a Peles- sei nótárius már haladottabb [ondolatokat tartalmaz, men pécsi színpadon ekkor ,;e- enik meg először a magyar áj ábrázolása, a magyar pusz- a világa, s itt hangzik te. gazán az első magyar dal; ,Hortobágyi pusztán fű a zél...” Ezeknek a magyar latoknak 1848. előtt feltétjeiül megvolt a paMtikai jelen őségé is. Mondanivalójuk nen ■gyszer egy egész magyar társadalmi problematikát rejtek nagába, társadalmi el- íyomás, börtönzés, stb. ”ü önösen a 40-es években, arm- cor a nemzeti erők növekedőével megnő a társadalmi fé- izültség is. A cenzúra egyn- :evésbé tudja visszaszorítani i haladó erőket. A társadalmi izervezkedés formái iroda- om, színházépítés, színügy, :gyre inkább politikai tarts ómmal telítődnek meg. A Jécsi magyar színészet ezeknek nemcsak tükrözője, hanem előkészítője is volt. Részt /ett a nemzeti feladatok megoldásában. Pál; Gábor
